Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-29 / 99. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 29. Tengelysúlynyomás az utakon Mérőlap a kerék alatt Sokezres bírság Á felvonulás menetrendje Változások a nyíregyházi forgalmi útvonalakon Lendül a piros tárcsa — s a pótkocsis Skoda az út’ szélére gördül. Sinka Gábor, a KPM közúti igazgatóság útfelügyelője könnyedén helyezi az egyenként 30 kilós mérőlapokat a kerekek alá. Tengelysúlynyomás-mérés következik. A Volán 5-ös számú Vállalat gépkocsivezetője, Zsoldos Sándor ugrik ki a Skodából. Nyugodtan várja a mérés eredményét. — Én már „...Megfizettem a tanulópénzt" — sóhajt. — Mikor először állítottak meg hasonló mérésre, a megengedettnél súlyosabb rakományt szállítottam. A bírság 62 ezer forint volt. Azóta óvatos vagyok. Most is 10 helyett 9 köbméter bányakavics van a kocsin, s vigyázok, hogy egyenletesen legyen felpakolva a rakomány. Az eredmény nem mutat túlterhelést — Zsoldos Sándor indulhat tovább Kisvár- dára. A rendszeres tengelynyomásmérést február végén kezdte meg a KPM megyei igazgatóság. Azóta nap mint nap feltűnik a narancssárga Robur megyénk útjain, s hol itt, hol ott állítja meg a gépkocsikat. Egy tengelynél 10, dupla tengelynél 16 tonna lehet a megengedett nyomás. Ha ettől nagyobb terhelés nehezedik az útra, a burkolat idő előtt megrongálódik. — Egy svéd berendezéssel dolgozunk — mutat a Robur belsejébe Krasznai Antal csoportvezető. — Értéke közel 2 és fél millió forint. Tizenkét mérőlapunk van, így akár egy 6 tengelyes járművet is ellenőrizhetünk. Kilencszeres pótdíj Valamennyi mérésnél a kerekek alá kell helyezni a súlyos mérőlapokat. Ez a Sinka Gábor feladata. Volt nap, mikor 20 kocsit is megállítottak a szakemberek — ilyenkor a fiatal útfelügyelő 4,5—5 tonna súlyt is megmozgatott. — Akit egyszer „bemértünk”, az másodszor aligha jön túlsúlyos rakománnyal —- állítja a csoportvezető. — Kezdetben nem vették komolyan az ellenőrzést. Pedig — ezt tudták jól — a bírság sok ezer forintra rúg. Az út hosszától és a túlsúlytól függően alapdíjat fizetnek a szabálysértők. Eddig a baktalórántházi Vertikál Szövetkezetre vetettük ki a legnagyobb büntetést: 70 ezer forintot. — A súlyosabb szállítmányokra pedig útvonalengedélyt lehet kérni — szól közbe az útfelügyelő. — A SZÁ- ÉV, az ÉPSZER, a KEMÉV s a Volán rendszeresen igénybe veszi ezt a lehetőséget. Van olyan darukocsi, melyre negyedéves útvonalengedélyt adunk ki. Ezen a délelőttön gyér a forgalom Nyíregyháza határában, a 36-os úton. A nehéz teherkocsik — a Kraz, Máz, Rába mintha tudnák, hogy itt várakozik a mérőkocsi — elkerülik a környéket. Már indulnánk, mikor feltűnik a. Volán egy újabb Skodája. — Leninvárosból szállítok műtrágyát a milotai téeszbe — mutatja a rakományt Farkas János. Járművével gyakorlottan gördül a mérőlapokra. — Az ország több pontján megállítottak már hasonló ellenőrzésekre, de még eddig nem volt baj. A rakodás is számít Ezúttal nem kedvezett a gépkocsivezetőnek a szerencse. A műszer a hátsó tengelyen 5,5 mázsával nagyobb terhelést mutat a megengedettnél. Rosszul helyezték el a rakományt. Farkas János 10—12 zsák műtrágyát előrébb pakol, s ezzel meg is szűnt az aránytalanság. így csak a Leninváros—Nyíregyháza útvonalra kell majd bírságot fizetni. Az összeg: 15 ezer forint. Szerencsésebb volt a Volán másik, szintén műtrágyát szállító Skodája. Nagy II. János gépkocsiján a súlyos zsákok egyenletes terheléssel nehezednek mindkét tengelyre. A jármű zavartalanul folytathatja útját Milotára. — A Volán sofőrjei ma már sokszor ismerősként integetnek — fejtegeti Sinka Gábor. — Legtöbbet ez a vállalat tesz azért, hogy ne legyen túlterhelés az utakon. A gépkocsivezetők kötelesek kiigazítani a rakományt, ha rosszul pakolták fel. Sőt Nyékládházán a kavicsbánya bejáratánál, ahonnan gyakran szállít a vállalat, már csak hitelesíteni kell a rögzített, tengelysúlynyomást mérő műszert. Ezzel — indulás előtt. — minden sofőr meggyőződhet arról, hogy nincs-e túlsúly a járművén. « Házi Zsuzsa Nagyszabású felvonulást terveznek május elsején Nyíregyházán. Közel 100 vállalat, szövetkezet és intézmény mintegy 26 ezer dolgozója, tanulója vesz részt a látványosnak ígérkező felvonuláson. A város központjában felállított díszemelvényen helyet foglaló mintegy 200 tagú díszelnökség köszönti az előttük elvonuló tanulókat, az üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozóit. A rendező szervek a város központjához közel levő területeket jelölték ki a gyülekezés színhelyéül. Az általános iskolák tanulói a Kálvin téren — a Széchenyi utcától a Bethlen Gábor utcáig — gyülekeznek, a felsőfokú intézmények és középiskolák hallgatói, tanulói a Szarvas utcán — a Szabadság tértől, a Kiss Ernő utcáig — sorakoznak fel. Az állami vállalatok és üzemek dolgozói a Széchenyi utca elejétől a Vasgyár utcáig, illetve a folyópart déli részén sorakoznak fel. A mezőgazdasági üzemek dolgozói a Kiss Ernő utcán — a Szarvas utcától a Petőfi utcáig —, az egészség- ügyiek a Benczúr tér múzeum felőli oldalán, a közlekedési és postai dolgozók a Makarenko utcán — a Széchenyi utcától az Arany János utcáig — gyülekeznek. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek dolgozói a Benczúr tér Kölcsey gimnázium felőli oldalán, a hivatalok, intézmények és pénzintézetek a Bessenyei tér színház felőli oldalán, az ipari szövetkezetek pedig az Iskola utcán gyülekeznek. Az MHSZ sportolói, dolgozói saját székházuk elől indulnak a térképünkön is látható felvonulási útvonalon. A térképen a felvonulási útvonal mellett jól látható az ünnepség idejére a forgalom elől lezárt terület is. A forgalomkorlátozás kiterjed a 4-es számú főútvonal Marx tér, Váci Mihály út közötti szakaszára, továbbá a 4-es főútvonal Kun Béla út, Erdő sor, Északi körút, Mező, Vasgyár, Petőfi, Arany János, Kígyó utcák által határolt terület közútjaira. Átmenő forgalom céljára a Kun Béla, Erdő sor, Északi körút, Mező, Vasgyár, Petőfi, Arany János, Kígyó, illetve Szilfa. Puskin, Vöröshadsereg. Bocskai és Család utcák vehetők igénybe. Május 1-én reggel 6 órától várakozási tilalmat rendel el a Zrínyi Ilona utca, a Kossuth tér és a Tanácsköztársaság tér területére. A tilalom ellenére várakozó járművek elszállításáról a rendőrség a tulajdonos költségére intézkedik. A látvány igazsága Dobos Lajos kiállítása a Benczúr Gyula-teremben Dobos Lajos fővárosi művész a polgári művelődési központban nem régen zárult tárlata után április 19-én 52 darabból álló, túlnyomórészt balatoni élményeket tükröző akvarell- és gouacheanyaggal mutatkozott be a Benczúr Gyula-teremben. Budapesten született 1921- ben, s olyan mesterek irányításával folytatott tanulmányokat, mint Rudnay Gyula, Szőnyi István, Novotny Emil, Szentiványi Lajos, akik vízfestményeikkel is beírták nevüket művészetünk lapjaira. Dobos 1952-től vesz részt kiállításokon, a balatoni nyár és a hódmezővásárhelyi őszi tárlatokon, az egri akva- rellbiennálékon, Itáliában hat tárlaton szerepelt 1974— 78-ig Rivától Ferraráig. A Magyar Vegyészeti Múzeum várpalotai gyűjteményének állandó kiállításán a tudósok arcképeit láthatjuk. A fiatalok stúdiójának alapító tagja, többször volt tanulmányúton a Szovjetunióban, Hollandiában, Belgiumban és Olaszországban. Dobos Lajos tavasztól őszig Balatonalmádiban tartózkodik, a közvetlen látvány megfigyelése érdekli, apró mozzanatokból, ami körülveszi, alakul ki a művek felépítése, a néző szinte benne él az alkotás közepében, belekerülve abba a delejes közegbe, amit a Balaton közelsége jelent. Dobos technikai készségével és lelkesedésével szinte újból felfedezi az akvarell igazi helyét és feladatát, bizonyságot adva, hogy e műfajban is fel tud emelkedni az olajképek kifejező szintjére. A gazdag anyagból emeljük ki a Rőt nádas, Felszakad a köd, Sárgul a vad- gesztenye, Őszibarack-virágzás, Gazdasági udvar, Csónak a nádasban, Kopasz diófa, már címükben is lírai-romantikus felfogásról árulkodó műveket. A Polgáron rendezett kamaratárlatával összehasonlítva itt már gyakrabban szerepel a portré (Emlékezés, Kíváncsi), sőt sokalakos ábrázolással is találkozunk (Miénk a vásár). Jól beleéli magát a kiválasztott témába, ezen belül nem vált stílust, technikát, hanem következetes gondossággal jár el, nem hajszol meghökkentő formai és színeffektusokat, hanem a technika lehetőségein belül marad. Szemlélődésének fo- kazatai érthetően és közvetlenül szólnak a nézőhöz. A balatoni atmoszférikus fény- jelenségek kavalkádjában egy pillanatba sűrítve felismeri a viszonylatokat, s ezt ecsetjével megragadó természetességgel tudja tolmácsolni. A látszólagos rögtönzések aprólékos és lelkiismeretes műgonddal épülnek, egyszerűen és cicomátlanul. Dobos az , eléje táruló világról csak azt tudja elmondani, amit saját egyéniségén átszűr, oldottan, impresszio- nisztikusan kezeli a papír vizes felületére kerülő színeket, s jól kiaknázza az elővillanó, festékezetlenül hagyott apró részleteket. Azonban minden akvarelljén találkozunk egy-egy grafiku- sabb, erőteljesebben határolt motívummal, amelyek erősítik műveinek szerkezeti vázát. A látványt sokszor variálja, azonos hőfokon tartja, ezzel viszont múlhatatlanul velejár, hogy egy-egy kép nem éli a maga külön egységét, s ismétlés látszatát keltve a modorosság határait súrolja, annak ellenére, hogy festészetének panteisztikus hangvételében mindvégig kicsendül közvetlen, világos realista felfogása, nemegyszer már zeneiséget ébresztő, sőt pszichológiai töltésű ábrázolási törekvése (Csendesen, Szelíden, Változik). A személyes vallomások hitele, az év- és napszakokhoz igazadó hangulatok igazsága jelentős helyet biztosít Dobos Lajosnak az új magyar ak- varellisták soraiban. Dr. Tóth Ervin A televízió kulturális folyóirata, a Nézőpont kezd sajátosan karakterisztikusabbá válni. Tegyük hozzá: így jobban is tetszik. A korábbi innen-onnan jellegű, kaleidoszkóp műsort tema- tikusabban összefogottab- bá, egyúttal az egyes témákban elmélyültebbé sikerült tennie a szerkesztő-műsorvezető Érdi Sándornak. A szerdai adásban jól érzékelhető volt ez az összefogottság, s az egyes kérdések boncolgatására szánt 20—25 perc már lehetővé tette az alapos elemzéseket is,_P1. az iskolai nyelvoktatás és a történelemtanítás a széles nagyközönség által ennyire talán nem ismert negatívumairól igen meggyőzően vallottak a látott képsorok, nyilatkoztak „kíméletlen” őszinteséggel a legilletékesebb szakemberek. A lényeg pedig, természetesen, nemcsak az oktatásban bevezetésre kerülő reformok szükségességének indoklása, hanem maguknak a reformoknak, tervezett intézkedéseknek az ismertetése volt. Mondhatnánk úgy is, hogy a Nézőpont ezzel az adásával szinte szakfolyó- irati funkciót töltött be, felelős komolysággal, méghozzá összehasonlíthatatlan, egyedülvaló publicitással és közérdeklődést keltve. A tévéjátékokkal, filmekkel jóval kevesebb „szerencsénk” volt a héten. (Most a még befejezetlen Karamazov testvérekről nem beszélünk.) A legnagyobb csalódást Szakonyi Károly jó évtizedes színművének tévéváltozata, az ördögheóy keltette. Azt hiszem, hogy ebben elsősorban nem a rendező, Lengyel György a ludas (aki igyekezett „felpörgetni” a játékot), s nem is Dózsa László (Colonel), Csobán Miklós (Bács Ferenc) és Hernádi Judit (Eszter) színészi teljesítménye, hanem maga a darab, mely egyszerűen érdektelennek bizonyult. Életidegen szereplőinek konfliktusait önmagukkal és a világgal álproblémának éreztük, világtól elvonuló magatartásformájuk korszerűtlennek és bajaikra megoldást nem hozhatónak hatott, amit Eszter kitörésvágya sem tudott valódi drámai feszültségben ellenpontozni. Új vetélkedő műsorral jelentkezett a héten az Ifjúsági rádió, „Hapci!” Játékos hazugságok meglepő igazságokkal címmel. A következő, feltehetően havonta jelentkező adásokhoz találgatni és tüsszenteni helyesen és jókor tudó, versengeni vágyó párokat keresnek a szerkesztő-műsorvezetők. Az első adás hallatán az ilyen (nem csak házas-) párok benevezését őszintén javasolhatom, noha az adott kérdésre megadott három válaszból a helyeset eltalálni talán nem kizárólag párosban (ha már nem csoportok részvételével, pedig így még köny- nyebb) lehetséges. Eltekintve attól is, hogy a hapcizás értelmezése és gyakorlása körül valami nincs rendjén — amit nem lehet elhallgatni — a különben ötletes játékformákban gazdag, változatosan ismeretnyújtó szórakoztató műsorban. Ennél, az utóbbi fenntartásnál álljunk meg egy kicsit. Néhai jó Garay János (1812—1853) halhatatlan nagyotmondó hőse, Háry János obsitos bátyó nagyot-, — magyarán hazugságot — mondására prüsszentett rá tudvalevőleg a furfangos diák. így is került be a köztudatba. A szövegszerű bizonyítás, azt hiszem, fölösleges. Nomármost, bárki szíve joga a játék kedvéért visszájára fordítani a hapcizás értelmét valamiféle más jelzéssé, akár az igazság érzékletes megjelölésévé is. De nem ..Az Obsitos” furfangos diákjára hivatkozva, mondván, hogy ő is így cselekedett... Szóval, a rátüsszentés semmiképpen nem lehet helyeslő, mert a nagy igazság kimondása azért egészen más minőségű a nagyot- mondástól. Amiért mégis javasoltam fentebb a műsorban való részvételre jelentkezést — és persze a további adások meghallgatását, az a tényleges tartalom, meg a kivitelezés színvonala, szórakoztató volta miatt történt. Minden vetélkedő félsikere a jó fe Iadaí áldásokban rejlik. Ez igényli egyébként a legmunkaigényesebb előkészítést, s a forgatókönyv ösz- szeállításának is ez az alapja. Ebben pedig nem volt hiány, sőt újszerű és változatos feladatoknak, megoldási módoknak lehettünk fültanúi. A honnan ered — honnan kaphatta a nevét kérdéstípusoktól a helyesen versér- telmező szavalatokig, a „Mitől bűvölődik a kígyó”-tól a zöngétlen réshangok képzésének az igazít felismerő megválaszolásáig terjedt a skála. Üj lebonyolítási lelemény volt az is, hogy az 1, 2, X-es válaszokat prezentáló reprezentatív közreműködők (Kállai Ferenc, Kovács Kati, Hável József) közül Fortuna istenasszonyra bízva magukat választhattak a versengő párok helyes válaszadókat. S ha prüsszen- tettek a megoldásokra, többnyire az igazra tették. Ellentétben a furfangos diákkal — de ők ezzel nyerhettek megérdemelt pontokat, amelyeket színházbérletre, könyvekre, hanglemezekre lehet beváltani. Merkovszky Pál Hadárdal Á kisfiú kérdi: Apám, miért énekelnek a madarak? Igaz is: miért énekelnek a madarak? Talán beszélgetnek? Vagy veszélyt közölnek? Hírt hoz a messziről érkező? Bogárlelőhelyröl szól a fütty? Nem hiszem. A madárének sokkal szebb annál, semhogy híradás lehessen. Mert mit tesz az ember, ha jön az eső? így szól: zuhog. És ha éhes? Enni akarok. Ha fél? Jaj, jaj. Éppen a madár fakadna dalra, ha ilyet akar közölni? Ha nem, hát akkor miért énekelnek a madarak? öncélú lenne a fütty, a kurrogás, a búgás, a trilla? A madár, kisfiam, ha énekel, akkor boldog, örül. Szerelmes. Vidám. Jókedvű. Jóllakott. Ha boldog, szerelmes és vidám, kitárja torkát, verdes a szárnyával, csattog a csőre, begyén borzolódik a toll, fejét az égnek emeli. A kisfiú kérdi: Apám, az emberek miért nem énekelnek többet? (bürget) fl rTtfíTTil MELLETT
