Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 3. Tájak — korok — múzeumok Aranyjelvény látogatásért Harmadik naptári évébe lépett az 1977 őszén útjára indított és az ország legnevezetesebb emlékhelyeinek meglátogatására mozgósító Tájak — korok — múzeumok elnevezésű akció. A mozgalom egyre sikeresebb. Erről meggyőzően tknúskodik az előírt számú emlékhely meglátogatásáért arany-, ezüstvagy bronzjelvényt nyert 10 ezer egyéni résztvevő és az 532 csoport. A rohamosan növekvő érdeklődés is indokolja az eddig alkalmazott propaganda módszerek szélesítését. A mozgalom népszerűsítésére szolgáló pályázati formák — rajz-, fotópályázat és a „Tanító Múzeum” — sikerét is lehet növelni. örvendetesen nő és immár 350 a jelvényt szerzett szocialista brigádok száma az országban. A múzeumi akció 800 történelmi-természeti emlékhelyet tartalmazó címjegyzékének a hatását várhatóan jól egészíti majd ki a közeljövőben országos példányszámmal és terjesztéssel jelentkező kiskönyvtár-sorozat. Ezek a szép kivitelű népszerűsítő füzetek terv szerint 1980-tól a nagyobb láto- gatottságú múzeumokban — nálunk a nyíregyházi és a nyírbátori múzeumban — szerezhetők majd be. Az országos szervező bizottság az ifjúsági szervekkel is bővíti kapcsolatait. Megyénk ifjúsági klubjai a kiváló ifjúsági klub cím elnyerésének egyik feltételeként kapcsolódhatnak be a TKM- akcióba. A mérhető eredmények megszervezéséhez a megyei múzeumi hálózat is hozzájárul. Ennek a pályázati feltételnek a kiírásával a megyei művelődési központ a KISZ-szervezetek akció- programjához is csatlakozik. Dr. Papp Ágoston Sütőipari nyugdíjasok Dolgozik négy órában? A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága egyik fontos feladatának tartja a 70 nyugdíjas helyzetének, életkörülményeinek folyamatos vizsgálatát. Az idős embereknek 'több mint fele, 46 nyugdíjas 1500 forintnál kevesebb nyugdíjat kap. Az idős emberek közül hatan kapnak — kedvezményesen — a vállalattól élelmet. Azokat a nyugdíjasokat, akik dolgozni akarnak, a vállalat szívesen foglalkoztatja (jelenleg harminchétén dolgoznak közülük; négyórás vagy hatórás munkakörben). A szakszervezeti bizottság nagy gondot fordít a munkában megfáradt emberek segélyezésére és üdültetésére is: a múlt évben például 39 ezer 500 forintot fordítottak erre a célra. Több esetben a nyugdíjasok üdülésével járó útiköltséget is a vállalat fizeti. A szakszervezeti bizottság a jó nyugdíj-előkészítésre is felhívja a figyelmet. Fontosnak tartja, hogy a munkában eltöltött évtizedek minden esetben emlékezetes búcsúzta tással záruljanak. 1978-ban 11 dolgozó ment nyugdíjba a vállalattól; jelenleg 8 Mos ember nyugdíj- előkészítését végzik. M. J. Szabolcs községben 3 millióért felújítják a Mudrány-kúriát. (Cs. Cs. felv.) A HEGYÉBEN ELŐSZÖR NYÍREGYHÁZÁN Kezdik a személyi szárnak kiosztását ötven nyíregyházi vállalatot kerestek fel március utolsó hetében a Nyíregyházi Városi Tanács népességnyilvántartási csoportjának megbízottai: a személyi számok és lapok kiadását szervezik. Nem sokkal ezelőtt a tanácselnök körlevélben fordult a 240 vállalat, intézmény, gyáregység, kirendeltség igazgatójához, párt- és szakszervezeti bizottságához. A munkahelyi vezetők támogatását kérte: segítsék elő, hogy gyorsan, zökkenő- mentesen és pontosan történjék a személyi számok kiosztása. Nem kell járkálni Legkorábban Nyíregyházán kapják meg a lakosok megyénkben a fontos doku- -mentumot. Országosan is bevált módszer, hogy az állampolgárokhoz mennek a szervezők, így az ipari üzemekben, intézményekben kapják meg a dolgozók ezt az okmányt. Ez egyrészt megkönnyíti a tanácsi ügyintézés lebonyolítását — egy helyben sok számot lehet szétosztani —, másrészt a vállalatoktól sem kérezkednek el a dolgozók a személyi szám átvétele ügyében — vagy esetleg ürügyén. Ugyanakkor egyszerűsítik a munkások, alkalmazottak teendőit is, egy adatlap kitöltésén kívül nem kell semmit sem tenniük a személyi szám átvételekor. Kivételt jelentenek a nyugdíjasok, akik a Nyíregyházi Városi Tanács népesség-nyilvántartási csoportján vehetik át a személyi számot, mivel őket nem tudják a munkahelyen felkeresni. Néhány hónapon keresztül egyébként a tanácson meghosszabbítják az ügyfélfogadás idejét, 8- tól fél 6-ig bármikor bemehetnek az érintettek ez ügyben. Így biztosan sikerül elérni vagy legalábbis csökkenteni a torlódást. Átadás a munkahelyen A hónapokig tartó munkát gondosan megszervezték a tanácson. Valamennyi vállalathoz, intézményhez továbbítottak a nyíregyházi bejelentett állandó lakással rendelkező dolgozóknak egy adatlapot. Ezen a dolgozó és házastársa, valamint a kiskorú gyerekek nevét, születési idejét kell feltüntetni. A munkahelyekről összegyűjtött, kitöltött adatlapok segítségével a megérkezett, „testre szabott” személyi számokat kiválasztják és az ugyancsak összeszedett személyi igazolványokba beragasztják. Ez a tanácson történik. Ezután a tanácsi ügyintézők ismét elviszik a személyi igazolványokat és a kiskorú gyerekeknek a személyi lapokat a dolgozók munkahelyére. Ezt rövid időre tervezik, a nagyobb vállalatoknál műszakonként gyűjtik össze, majd viszik ki a személyi igazolványokat a beragasztott számmal. Áki „elérhetetlen" A több mint Í00 ezer nyíregyházi lakos 99 százalékát valószínűleg megtalálják az ügyintézők és a vállalati szervezők. Elképzelhető azonban, hogy valaki huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, vagy az ország más részén kórházban ápolják, esetleg mint gépkocsivezető, állandóan úton van. A tanácsoknál gondoltak erre is, amennyiben a munkahelyen vagy a lakásán nem találnák az illetőt, úgy a tanácson az említett ügyfélfogadási időben megkaphatja a személyi számot az illető. T. K. A negyedmilliós „ötlet“ Elszámította magát a segítőkész könyvelő A brigád úgy egyezett meg, hogy a teljesítményt bedobják a nagykalapba; aztán egyenlő lesz a kereset is. így nem kell majd számolgatni: mikor ki kerüljön a jobban fizető munka mellé. Dolgoznak szorgalmasan, s nem szerencse dolga lesz, hogy kinek vastagabb a borítékja. így ment ez évek óta a gávavencsellői Viktória Szövetkezetnél, mígnem tavaly nyáron egy brtigádtag észrevette, hogy egyik munkatársának legalább egy ezressel több a fizetése. A rejtély megoldására sehogy sem tudott rájönni, elment hát a főkönyvelőhöz, hogy megkérdezze: m!i történt. A főkönyvelő megnézte a bérjegyzéket és nyomban megállapította, bogy litt valami nem stimmel: nem is egy, hanem három dolgozónak számfejtettek többet fejenként több mint egy ezressel. A bérszámfejtő szabadságon volt, így a dolgozóktól kért magyarázatot, akik elmondták: ők csak aláírták a magasabb összeget, de a pénzt nem ők, hanem Fedor Mihályné vette fel, mert azt mondta, hogy üdülési, meg utazási pénzt kapott, csak ezt irodai dolgozóknak nem számfejthetik, muszáj fizikai dolgozó bérjegyzékére írni. De ebből nem lesz baj. A főkönyvelőnek fennakadt a szeme ekkora naiv hazugság hallatán és bár Fedőmé, a szövetkezet 27 éves könyvelője szabadságon volt, hozzáláttak azoknak a bérjegyzékeknek az áttanulmányozásához, amelyekhez Fe- dornénak valaha is köze volt. Néhány nap alatt olyan visszaélés-sorozatra bukkantak, amelyet még az alaposan és gyorsan dolgozó revizori irodának is hosszú időbe tellett felgöngyölíteni. A szövetkezet dolgozói, különösen az irodai alkalmazottak nem hittek a fülüknek, amikor kMenült, hogy az önzetlen, szorgalmas, mindenkin segíteni akaró Fedőmé százezreket vágott zsebre csalássorozatával. A kezdet 1974-re nyúlik visz- sza, amikor Fedorné bérelszámoló volt. Felfedezte, hogy amikor a szövetkezet bedolgozói beviszik a kész munkát, egy egyéni teljesítménylapra felragasztanak annyi blokkot, ahány pár cipőt elkészítettek, ezt leadják, s ennék alapján számolják el a bérüket. Fedorné azt is felfedezte, hogy ezeket a tel- jesíbménylapokat nem a (bérjegyzékkel együtt kezelik, így aztán megszületett a nagy ötlet. Balsai ismerőseinek nevére állított ki teljesítménylapokat, számfejtette a bért, aztán a pénzt ő maga vette fel. Teltek az évek, közben Fedorné könyvelő lett, de olyan kedvesen ajánlotta fel segítségét a bérszámfejtőnek, meg a pénztárosnak, hogy azok köszönettel vették a segítséget. Fedorné pedig segített: számfejtett, pénzt számolt, s mire a revizorok is összeszámolták, '252 810 forint jött ki, amit Fedorné hazavitt, azon a 3318 forinton kívül, amit a munkások bérjegyzékén felvett. Ekkor derült ki, hogy az önzetlen, segítőikész asz- 'szony önző és számító volt, azért segített, hogy búsás haszna legyen belőle, s minthogy megbíztak benne, nem is ellenőrizték. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa Fedor Mihálynét 3 év 4 hónapi börtönre ítélte, 3 évre eltiltotta a iközügyek gyakorlásától, 5000 forint vagyonelkobzást rendelt el és mivel 30 ezer forintot megtérített, kötelezte a 222 810 forint kár megtérítésére. Az ügyész további 81 ezer forint kártérítés miatt fellebbezett: ennyi járulékot fizetett ugyanis a szövetkezet a fiktiven kifizetett bérek után. A szövetkezet pénztárosát — aki engedte Fedor- nénak, hogy ő fizesse a bedolgozókat — hanyag kezelés miatt 3000 forintra büntette a bíróság. Az ítélet nem jogerős. (balogh) A KÉPERNYŐ ELŐTT Olyan filmet láthatott a tévénéző szombat este, amely ha nem is nevezhető Chaplin A diktátor című (1940-ben készült) filmje utánérzésének, de témájában azonos, de legalább is sokban hasonló. Ernst Lubitsch német származású amerikai rendező Lenni vagy nem lenni című alkotásáról van szó, melynek forgatókönyvét Lengyel Menyhért írta. Ezt a filmet 1942-ben készítették, a háború kellős közepén, amikor már a politikában kevésbé járatos embereknek is teljesen világossá vált, hogy a fasizmus az egész világ számára veszedelmet jelent, nemcsak Európára. Chaplin A diktátorban a fasizmus szatíráját úgy teremtette meg, hogy Hitlert állította a középpontba; Ernst Lubitsch pedig oly módon, hogy elsősorban a Gestapo embereit, a fanatikus elvakultságot tette a pellengére a Lenni vagy nem lenni szatirikus hangvételével. A szatíra műfajú sajátosságai megengedték még azt is, hogy ezeket az egyébként agyafúrt gazembereket korlátoltnak ábrázolja. A szatíra természetes módon él a túlzás, a torzítás eszközeivel, s ezeket a néző éppoly természetességgel el is fogadja. Lubitschék munkájának végeredménye, színvonala elmarad ugyan Chaplin maró hatású diktátora mögött, de Lubitsch bohózatokon csiszolódott rutinjának, művészi érzékének köszönhetően: izgalmas, ötletekkel, jó fordulatokkal megtűzdelt alkotássá kerekedett a Lenni vagy nem lenni; annak ellenére, hogy számos bevált, szinte kötelező sablont, fordulatot, gégét is felhasznált a rendező. Aki nem sajnálta a fáradtságot, hogy a vasárnap esti krimi és az utána következett sporthírek végeztével is a képernyő előtt maradjon, nem járt rosz- szul. Bár a Munkácsi Miklós írásából alkotott Vég- kiárusítás című tévéfilm hagyott, hagyhatott kérdőjeleket a nézőben, azt egyértelműen le lehet írni, hogy az élet, a valódi élet elevenedett meg a képernyőn. Munkácsi Miklós és alkotótársai — András Ferenc forgatókönyvíró-ren- dező, Szántó Erika drama-— turg — nem példázatot készítettek a pénz hatalmáról, hanem nyíltan, egyenesen elutasítanak egy életformát, egy olyan életmódot, amelynek legfőbb ura, mozgatója, célja a pénz. A minél több pénz, akár az egyéniség felbomlása árán is megszerzett minél több pénz. Ha a pénzt teszi valaki az élet egyetlen céljává, az harácsolássá fajul előbb-utóbb, ez pedig ilyen vagy olyan módon zsákutcába visz. Vannak, akik soha nem keverednek ki ebből a zsákutcából, s esetleg vannak szerencsések — mint a filmbeli Rózái (Mar- gittay Ági) és Giza (Bor- báth Júlia) — akik egy véletlen (?) folytán talán kijutnak belőle, ha mindketten valóban életben maradnak a gépkocsikarambol után. Ennek továbbgondolása a nézőre bízatott. Helyesen. Bár a történet tulajdonképpen banális, a figurák is köznapiak, sorsuk mégis többet mond annál, ami látható, hallható. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Dylan Thomas (1914— 1953), a munkásmozgalommal rokonszenvező neves angol költő és prózaíró nálunk is jól ismert. A Rádiószínház bemutatójaként szombaton sugárzott Londoniak című, 1946-os hangjátékának talán az adott aktualitást, hogy ilyentájt készülődünk már a második világháború befejezésének, a náci Németország feletti győzelem napjának a megünneplésére. S az idősebb generáció emlékei óhatatlanul visszajárnak, az ifjabbak pedig — természetes kíváncsisággal — a megismerést, a maguk számára is levonható tanulságokat keresik a nagy háború története kapcsán. Nos, a háborút nem lehet és nem szabad feledni. Azt ugyan előre sejthettük, hogy a rangos író többet akar elmondani egy átlagos londoni munkás és családja egyetlen napjának ragyogó megelevenítésével, mint a béke levegőjéből vett első szippantások mámoros bizakodást keltését. A hangjáték szolgált más tanulsággal is: az agyakban, idegekben, zsigerek- ben annyira benne volt még 1946-ban a háború szörnyű emléke, hogy újabb kataklizma elképzelhetetlennek látszott. Sajnos, mint tudjuk, — ha szerencsére nem is világméretekben — nem így történt. S emlékeznünk kell, főleg azért, hogy bizakodhassunk mi is, ahogyan a Londoniak szereplői tették. Ha nem is úgy, kissé talán naivan, de remélhetően nagyobb eredménnyel. A hangjátékot Varga Márton hangulatos, jó ritmusú rendezésében élvezhettük, olyan kiváló színészi tolmácsolásokban, mint Gábor Miklós (beszélő), Csomós Mari (a feleség), Vajda László (a férj) és mások jó teljesítményei. Merkovszky Pál Balczó is díjat nyert Á Küldetés sikere Kosa Ferenc „Küldetés” című filmje nyerte el a Wektor ’79 elnevezésű díjat, amelyet a lengyel filmművészet alkotói ítélnek oda az év legjobb filmjéért. A Balczó Andrásról szóló alkotás az első külföldi film, amely kiérdemelte ezt a díjat. A rendezőn kívül Balczó András is díjat kapott a főszerepért. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a hét végén került sor Varsóban, a Lengyel Filmművészek Szövetségének székházában. SZERDÁTÓL Tavaszi szünet az iskolákban Szokatlanul hosszú —, április 17-ig tartó — tavaszi szünet kezdődik szerdától az általános és középiskolás diákok számára. Bár a napközik a szünetben is ügyeletet tartanak, az oktatásügy szakemberei elsősorban arra biztatják a szülőket, pedagógusokat: a hosszú téli időszak után minél több kirándulást, sportprogramot iktassanak a gyermekek vakációjába.
