Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

1979. április 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Eltartás N. J. levélirónk néhány évvel ezelőtt egy idős há­zaspárral tartási szerző­dést kötött. A kezdetben jónak, ideálisnak tűnő életközösség az utóbbi idő­ben különösen az öregek számára nyűg lett. Most N. J. arról ír levelében, hogy az idős emberek sze­retnék a szerződést fel­bontani, ezt ő nem akadá­lyozhatja meg, de aggódik az öregekért. Hiszen szük­ségük van a gyámolításra, ha felbontják a szerző­dést, nem lesz más vá­lasztásuk, minthogy a szo­ciális otthonba vonulja­nak. N. J. megjegyzi: „... tapasztalatok bizo­nyítják, a szociális otthon nem a legjobb megoldás, csupán, kényszerűség. Az öregeknek, éppúgy mint a gyerekeknek család kell, s mi számukra ezt is jelen­tettük ...” N. J.-ék által kötött tar­tási szerződéshez hason­lóan, számos esetben elő­fordul, hogy a tartási szerződés nem tölti be cél­ját. Ennek sok oka lehet. Például az, hogy az eltar­tók önzőek, kíméletlenek, máskor meg az idős em­berek érzékenyek, gya- nakvóak, bizalmatlanok. A megromlott kapcsolatot azonban többnyire nem lehet végérvényesen fel­számolni, egyrészt mert az eltartók korábbi életkö­rülményei nem mindig állíthatók vissza, vagy az addig eltartott személy nem képes az elszámolás után fennmaradó tartási költségeket visszatéríteni. Ezért a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy meg- menthető-e a tartási szer­ződés, ha azt életjáradéki szerződéssé alakítják? Ez lehet az egyik meg­oldás levélírónk esetében is. Az életjáradéki szerző­dés havi összege nem le­het kevesebb a háztartá­son belüli tartás tényleges értékénél. Az érdekeltek bírósági döntés nélkül is megegyezhetnek, hogy a tartási szerződést életjá­radéki szerződéssé alakít­ják át A felek azonban gyak­ran a bírósághoz fordul­nak a tartási szerződés megszüntetése végett. Ha a bíróság úgy látja, hogy köztük a viszony végérvé­nyesen megromlott és a szerződést nem lehet élet- járadéki szerződéssé sem változtatni, akkor a tar­tási szerződést megszünte­ti. Reméljük, hogy N. J.-ék esetében erre nem fog sor kerülni, hiszen az eltar­tók, a fiatalok maguk sem szeretnék. Az ő ügyüknek azonban több tanulsága is van, és itt szeretnénk az idős em­bereket arra figyelmeztet­ni: gondolják meg, ha éle­tüket alig ismert, vagy sokszor ismeretlen fiata­lokkal összekötik. Eltar­tási szerződést csak akkor kössenek, ha valóban nincs más megoldás hely­zetük javítására. A fiatalokat pedig arra intjük: teljes felelősséggel gondolják végig, mit vál­lalnak és emberséggel áll­janak helyt. Soltész Ágnes SÖTÉT PINCE Közel három hónapja, hogy a villany kialudt a Szé­chenyi utca 9. számú ház pincéjében. Nemcsak a la­kók vallják kárát, hanem a pincében működő dekorációs részleg dolgozói is. Vala­mennyien a sötétben botor­kálunk. Nem tudjuk, miért várat oly sokáig magára a javítás. Még arra sem hivat­kozhat az ingatlankezelő vállalat, hogy a falban lévő vezeték a hibás, és kompli­kált a javítás. A vezeték ugyanis a falon kívül van és az óráig van áram. Talán így akarja a vállalat idegenek előtt leplezni a pince elha­nyagoltságát, a bokáig érő vizet, ami eső után az utcá­ról bejövő ivóvízvezeték mentén kerül a pincébe? — teszi szóvá levelében Sz. S. nyíregyházi olvasónk. NEM ÉG Olvastuk a lap április 11-i számában a TITÁSZ illeté­keseinek válaszát, hogy a . Ságvári-telepi sötétséget műszaki hiba okozta, amit azóta kijavítottak, s az utcai lámpák zavartalanul mű­ködnek. Sajnos, a Fészek és a Legyező utca sarkán a lám­pa, valamint a Fészek utcán lévő további három még ma sem ég. December óta pedig már többször is felhívtuk er­re az illetékesek figyelmét, mégsem intézkedtek — teszi szóvá Demjanovich Emil, Nyíregyháza, Ságvári-telepi lakos. SZORGALMAS LAKÓK örömmel tapasztaltam, hogy a jósavárosi lakók többsége is szereti a virágos, szép környezetet. Legutóbb az Öszőlő utca 87—91. szám előtt parkosítottak, hoztak kis fácskákat az erdészettől. A fákat a felnőttek ültették, s a gyermekek gondoskodnak locsolásukról. Jó lenne, ha az említett ház példáját má­sok is követnék, ezzel is se­gítenének a kertészetnek — írja Kecskés Zoltán, az Öszőlő utca 101-ből. PEDIG MEGKÉRDEZTEM... Ünnep előtt 16 borítékos üdvözlőlapot vásároltam. Megcímezve elvittem a pos­tára és április 6-án délután, az 1. számú postahivatalban szolgálatot teljesítő dolgozó­nak adtam át, úgy, hogy egyet a kezébe adtam és megkérdeztem: milyen bé­lyeggel adhatom fel? ö meg­nézte és mondta, hatvan fil­léressel. Ráragasztottam mindegyikre a bélyeget és feladtam. Gondoltam: min­denkinek kellemes meglepe­tés lesz. Hát „meglepetés" lett, ugyanis 2,80 Ft-os por­tóval kapták meg. Vagyis minden rokonom vett tőlem egy üdvözlőlapot. A dolgot még tetőzte, hogy reklamálá­somra a postán azzal vigasz­taltak, hogy nem én vagyok az első reklamáló és elmond­ták, mit kellett volna ten­nem. Vajon aki az ablaknál felveszi a leveleket, lapokat, annak nem kellene tudnia? — jegyzi meg levelében Puhl Ferencné, Nyíregyháza, Zrí­nyi Ilona utca 7. szám alatti lakos. SAJTOS RÚD — Még erre mondják, hogy sü­temény __! ! ! (Kiss Ernő rajza) A közelmúltban sajtos le­veles rudat vásároltam, me­lyet a Békés megyei Tanács 1. sz. Sütőipari Vállalata (Békéscsaba) készített. Is­mertem a készítményt, ed­dig mindig finom, frissnek találtam. De nem így a kö­zelmúltban vásároltat. Az szíjas, és állott ízű volt. Er­re csak otthon jöttem rá, amikor felbontottam, s bosszankodtam, hogy 8 forin­tot kidobtam az ablakon, a sütemény majdnem ehetetlen volt. Rögtön ellenőrizni pró­báltam „adatait” a tasakról. Megtudtam, hogy szavatossá­gi ideje 60 nap, a gyártási időhöz azonban „elfelejtet­ték” odaírni a dátumot. így tette a gyár „örökéletűvé” készítményét, a vásárlók ká­rára és bosszantására. Jó lenne, ha az átvételnél job­ban ügyelnének a szavatossá­gi idő pontos jelölésére és betartására — javasolja Nagy Zsigmondné nyíregyházi la­kos. PADOK Kedvenc pihenőhelye volt a nyugdíjasoknak, de má­soknak is a Kossuth tér, ahol korábbi években min­dig voltak padok, az idén vi­szont — noha már a jó idő is megérkezett — megfeled­keztek róla, mármint a pa­dok kihelyezéséről. Ha való­ban csak ezen múlott, kérjük az illetékeseket, gyorsan pó­tolják e hiányosságokat. És egy másik helyen is: nagyon hiányzik a Kossuth utca ele­jén lévő autóbuszmegállóból is a pihenőpad. Az idősek­nek, betegeknek néhány per­ces várakozás is terhes, fá­rasztó. Mi utasok nagyon várjuk! — kéri levelében több utastársa nevében B. J. nyíregyházi olvasónk. ÖREGEK KÖSZÖNIK A számunkra igen sokat jelentő segítséget szeretnénk ezúton is megköszönni — e szavakkal kezdi levelét Kus- nyér Lászlóné, a kótaji öre­gek napközi otthonának gon­dozónője. A helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépkocsivezetőkből álló szo­cialista brigádjának tagjai az otthon téli tűzifáját összeap­rították és rendben a helyére rakták. ígérték, a jövőben is számíthatunk segítségükre, és még egy kedves bejelen­tést tettek: hamarosan egész napos autóbuszkirándulásra viszik el gondozottjainkat. Az idős emberek nevében is köszönjük a brigád figyel­mességét, gondoskodását. Szerkesztői üzenetek Kovács Antal nyíregy­házi, Papp Mihály szako- lyi, Paczári Sándor vajai, Kovács Albertné vajai és özv. .Kiss József né máté­szalkai lakosoknak levél­ben válaszoltunk. Póczi András nyíregy­házi, ifi. Mocsár Józsefné nyírbogáti, Kovács István baktalórántházi, Tarnócz- ki Andrásné tiszavidi, Tar Sándor tiszadobi, Vi­téz Julianna nyíregyházi, Bodó Károlyné tiszabecsi, Jáczku Miklósné nyírkér- csi lakosok ügyében az il­letékesek segítségét kér­tük. Balázs Mihályné vásá- rosnaményi, Horváth Fe­renc gyürei, Kiss László tiszadadai és Fekete Mi­hályné orosi lakosok ked­ves köszönő soraikat meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Buszlai Antalné keme- csei olvasónkat a MA- VOSZ Szabolcs-Szatmár megyei Intéző Bizottsága tájékoztatta, hogy magán- személy őzet nem foghat be, büntethető cselek­mény. Levélírónk által ta­lált őzet a sóstói vadas- parkban helyezték el. Miklóviszki Zoltánná gemzsei lakos által vásá­rolt bunda ellenértékét a Kisvárdai ÁFÉSZ vissza­fizette, mert ugyan a fize­tési jegyzéket — jogos rek­lamációja alkalmával — nem tudta felmutatni, de két tanúval igazolta a vá­sárlás időpontját. Popovics Gyuláné Csen­gén olvasónk a fizetett szabadságáért járó ösz- szeget megkapta. Szitár Mihály nagyhalá­szi lakost a nyíregyházi GELKA-szerviz értesítet­te, hogy az átalánydíjas szerződés szerint abban az esetben nem javítják díj­talanul a készüléket, ha azt rendellenesen használ­ták; ha idegen beavatko­zást észlelnek; ha a készü­léken kívüli okok (elemi kár, hálózati feszültség­ingadozás, nem niegfelelő, vagy hibás antenna stb.) idézték elő a hibát. Továb­bá felmondja a szerződést a GELKA annak az évnek a végére, amelyik évben a készülék kora a 10 évet eléri. Nyíregyháza, Haladás ut­cai lakosok kérésére a vá­rosi tanács műszaki osztá­lya közölte, hogy a csapa­dékvíz-elvezető csatorna elkészítésére az V. ötéves tervben nincs anyagi le­hetőségük. iÉlilIM „KICSERÉLTÜK ...” „Kép helyett homály” cím­mel a március 14-i Fórum ro­vatukban közölték Kovács Sándor tunyogmatolcsi lakos panaszát, hogy a Kraszna Áruházban vásárolt televízió hibás volt, s annak kicserélé­séről a bolt dolgozói nem in­tézkedtek. Megállapítottuk, hogy a levélíró észrevétele jogos volt, ugyanis az áru­ház egyik eladója — aki a vásárlóval foglalkozott — nem az érvényes rendeletek­nek megfelelően járt el. A vásárlástól számított 72 órán belüli meghibásodás esetén ugyanis a készüléket ki kel­lett volna cserélnie. A cserét — a cikk megjelenését köve­tően — végrehajtottuk, a vá­sárlótól a mulasztásért elné­zést kértünk. Dolgozónkat pedig figyelmeztettük a ren­deletek betartására. Mátészalka és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet JOGOS VOLT Február 14-én „Csak hite­getnek ...” címmel szóvá tet­ték, hogy a mátészalkai ki- rendeltségünkön megrendelt munkát az ígért határidőn túl sem teljesítették. A le­vélíró panasza jogos volt, a munkát a cikk megjelenése utáni napon a helyszínen el­végeztük. A mulasztást elkö­vető dolgozót fegyelmi bün­tetésben részesítettem, to­vábbá a mátészalkai kiren­deltségen olyan ügyviteli módosításokat hajtottunk végre, hogy a hasonló eset teljesen kizárt legyen. Kartográfiai Vállalat 6. sz. felmérési osztály Nyíregyháza REKLÁM „Optika” című cikkükre a következő tájékoztatást ad­juk: Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcai boltunk portáljá­ra kiugró neonreklám ké­szül SZEMÜVEG — OFO- TÉRT felirattal. Reméljük ez a cégtábla méretével és fel- tűnőségével a lakosság figyel­mét felhívja és mindenki szá­mára érthető lesz. Optikai Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat Budapest Egy kedves olvasónk, aki nevét nem közölte, azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy adjunk tanácsot, hogy ho­gyan vehetne magához állami gondozott gyermeket, ebben az esetben milyen kötelezettségek terhelik, milyen anyagi juttatásban részesülne és miután pár hónapos gyermeket szeretne magához venni, egy ilyen korú gyermek után jár­na-e szülési segély. A gyermeket kötelező-e örökbe fogad­ni, vagy sem és egygáltalán van-e különbség a nevelőszü­lők szempontjából az örökbefogadás és a nevelés között. Állami gondozásban lévő gyermeket nevelésre bárki, aki az előírt követelményeknek megfelel, magához vehet. Természetes, hogy az erre illetékes hatóságok ilyen eset­ben alaposan megvizsgálják a kérelmező körülményeit, hogy eleget tud-e tenni azoknak a feltételeknek, amelyek a gyermek neveléséhez elengedhetetlenül szükségesek. Nemcsak arról van szó, hogy a nevelőszülő az anyagi fel­tételeket tudja-e biztosítani, hanem elsősorban arról, hogy a gyermek számára a családi légkört tudja-e biztosítani. Ha a kérelmezőnek házastársa van, megnyilatkoztatják a házastársat is, hogy akarja-e a gyermeket. Az, amit olva­sónk ír, hogy jár-e a gyermek után szülési segély, az az ér­zésünk, hogy gyermekgondozási segélyre gondolt, mert egyébként van szülési segély is, ami megilleti a szülő anyát, amennyiben munkaviszonya van, s ez esetben a vál­lalat, tsz, vagy szakszervezet biztosítja ezeket a segélyeket. Gyermekgondozási segély azonban a nevelt gyermek után nem jár. Tehát a nevelőszülő ilyen esetben nem szü­neteltetheti a munkaviszonyát, ahogy köznyelven mond­ják, nem maradhat otthon gyesen és a törvényben megha­tározott gyermekgondozási segélyt nem is kapja. Más kér­dés az, hogy a nevelőszülőnek az állam folyósít egy bizo­nyos összeget, amivel anyagilag segíti a gyermek nevelé­sét, ez az összeg azonban nemigen éri el a gyermekgondo­zási segély összegét. Az ilyen gyermeknek nevelőszülőnél történő elhelyezésének célja mindenekelőtt az, hogy a gyermek családi körben nevelkedjék, mert a családi ott­hon melegét semmiféle intézmény pótolni nem tudja és a nevelőszülők is elsősorban azért vesznek magukhoz gyer­meket nevelésre, mert szeretik a gyermeket, örömet jelent számukra azoknak a nevelése és nem anyagi hasznot akar­nak abból húzni. Örökbefogadás esetén teljesen más a helyzet, mert az örökbe fogadott gyermek jogállása min­denben azonos a természetes gyermek jogállásával. Kezd­ve azon, hogy az örökbe fogadott gyermek fölveszi az örök­be fogadó szülő nevét. Miután az örökbe fogadott gyerme­ket saját gyermeknek kell tekinteni, az örökbe fogadó szü­lő jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha egyébként a törvényi feltételek fennállnak és minden egyéb ezzel kap­csolatos juttatásra is. Az örökbe fogadó szülő azonban nem tarthat igényt az állam anyagi támogatására, mint a ne­velőszülő és az örökbefogadási szerződést csak kivételes esetben lehet felbontani. A nevelőszülő bármikor megszün­tetheti a gyermek nevelését és visszaadhatja a gyereket az intézetnek, semmiféle tartási kötelezettsége ezen túlmenő­en nem áll fenn, míg az örökbe fogadó szülőt minden olyan kötelezettség terheli, mint a természetes szülőt. Úgy gon­doljuk, e néhány sorral is sikerült érzékeltetni a nevelő­szülő és az örökbe fogadó szülő közötti jogok és kötelezett­ségek vonatkozásában fennálló különbségeket. Dr. Juhász Barnabás :>x H mVhÉIh & 21 *: H >$ II gyermek­gondozásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom