Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

I 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 15. KÉK MEZŐBEN SZÍNES CSOKOR HUZAVONA UTÁN ÖSSZEFOGÁSSAL Piaccsarnok a Búza téren n Készítsd a pár hímest Második naptól: kapogatósban n Húsvéti hímcs tojások. (Elek Emil felvétele) Hímes helyett csokitojás hímes. • legfeljebb forintot nyomnák ;t gyerekek tenye­rébe ... h. zs. SÁRGA FÉMYŰ NÁTRIUMLÁMPÁK Kontraszt a zebráknál Hol lesznek felszerelve a lámpák? A friss, tavaszi időben kis­fiúk. legények, férfiak ezrei kerekednek föl húsvét más napján, hogy köszöntsek a rokon- és ismerős lányokat, asszonyokat. A lányos házak­nál tudják: a szíves locsolko- dásért hímes dukál.... A tojást kékre festettük, szép színes virágokat írtunk in. Mindegyikre másat. Volt aztán fehér héjú is meg ■4 olyan, amit hagymalevéllel festettünk barnára. Még nemzeti színűt is pingáltam! — emlékszik a régi, húsvéti készülődésekre H. Molnár Jánosné Ajakon. Tiszta fehérben Sok-sok évvel ezelőtt ha­gyománya volt errefelé a to­jásfestésnek. A szokás már a múlté, s a 78 éves Mária néni portáján sajnos egy eredeti hímes sem őriződött meg. Olyan mintákat írtak, ami­lyenekkel a régi. népi laká­sokban Ajakon a pitvart dí­szítették. Mint H. Molnárék - otthonában is. Kék mezőben, zöld keretben csokrok sora­koznak, az ajtófélfát yirágfű- zér futja körül. Pár éve sa­ját kezűleg pingálta ki a fa­lat Mária néni, nem sokkal azután, hogy negyedszer is özvegyen maradt. — Az ünnep első napján akkora pászkát sütöttünk, mint egy nagy kenyér, .meg­fontuk szépen. A másik ko­sárba sonka, kolbász, sárga túró, tojás került. A nagymi­se után ott álltunk körül a templomon az egész falu. vártuk a papot. Mi asszonyok tiszta fehérben az ünnep sze­rint. Hol van az már! Ha el is mennek pászkaszentelésre, épp egy karajt visznek a son­kából', kalácsból. A mi ko­runkban cipelte az egész csa­lád! Aznap este pedig meg­írtuk a tojásokat. lőttek a fiúk Tizet, húszat, ötvenet. ahol több lány élt, megfestettek százat. A készülődés attól függött, kinek mekkora volt a rokonsága. — Másnap amint fölkelt a nap, jöttek az apró fiúk a vízipuskával (kisüveggel). Versel is mondtak: Juliska, Mariska, rettegő Zsuzsánna Kelj föl az ágyadból, cifra nyoszolyádról Készítsd a pár hímest aranykosárodból! Mert ha nem készíted Vízipuskám készen, hónom alatt lészen Végigöntözöm rajtad locsolódásképpen! A legények litánia után jöttek és sokszor kútvízzel borongatták nyakon a lányo­kat. Volt, aki két vederrel is kapott! Lány koromban így locsolódtak a legények. Jó régen volt: '19-ben men­tem először férjhez .. . — Harmadik nap aztán a fiúk kapták nyakukba a vi­zet — folytatja Mária néni. — Nekünk lányoknak csak első nap kellett fehérbe öl­tözni. a többi időben a kapo- gatós (hétköznapi) viseletét hordtuk. De a férfiak végig ünneplőben jártak. Fekete ruhában, mellényben, zámlis patyolat ingben, mályvavi­rággal a kalapjukon. A szép öltözetnek — ám főleg a vi­selőjének — bizony ■ nem használt a friss, hideg kút- víz. De meg lehetett tőle fáz­ni! Ezért jobb ma már a köl­ni. — Megesett, hogy a fiúnak kettő, sőt négy (!) tojást is adtak — fűzi hozzá H. Mol­nár néni unokája, Kerekes Jánosné. — Ezt maga mesél­te nagyanyám. Aki kedve­sebb volt a szívnek, többet kapott a szebb hímesekből. No bezzeg nem kell főtt to­jás az én fiaimnak, akármi­lyen cifra. Zolika meg Laci­ka — 3 meg 6 évesek — egy­ből a csokihímest követelik. A legtöbb háznál már nem bajlódnak így faluhelyen sem a tojásfestéssel. Ha nincs Lámpagyújtástól lámpaol­tásig — hiába a jó közvilágí­tás — sokkal nagyobb a bal­esetveszély a közlekedésben mint nappal. Országos sta­tisztikában olvastuk, hogy a lakott területen bekövetkező személyi sérüléssel járó bal­esetek 30 százaléka éjszaka történik. Elgondolkodtató adat, hogy Szabolcs-Szatmár megyében — öt év átlagában — a halálos kimenetelű gya­logos balesetek 65—70 szá­zaléka következett be ebben a napszakban. Különösen a szürkeségből hirtelen előtoppanó gyalogo­sokat fenyegeti nagy veszély. A KPM Közúti Igazgatóság e veszély elhárítására Nyír­egyháza több pontján — a Évek óta húzódó vita. több terv készítése előzte meg a nyíregyházi vásárcsarnok épí­tését. Ügy tűnik, hamarosan pontot tehetnek az ügy végé­re, s hozzáláthat a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat a kivitelezéshez. Tóth Lajos műszaki főmérnök vi­szont még újabb nehézsége­ket említ: Várják a vázszerkezetet — Márciusban kaptuk meg a terveket és a költségvetést a Budapesti Kereskedelmi Tervező Vállalattól. Már ko­rábban tudtuk, hogy a piac­csarnok építését ránk bízzák, így a múlt év végén megren­deltük a 31-es Állami Építő­ipari Vállalattól a vázszerke­zetet. Ennek szállítását ez év végére vagy a következő év elejére vállalták. Oldalfal­paneleket viszont nem is gyártanak, így az ország más részén nézünk utána. Né- künk nincs lehetőségünk ezek előállítására. így az alapo­záshoz hozzákezdhetnénk, de amíg a vázszerkezet meg nem érkezik, nincs értelme az iparcikkpiacot lezárni. A Búza téren, az 'ABC- áruház mellett kap helyet a 4400 négyzetméter alapterü­letű csarnok. A tervezők már eleve számoltak a későbbi bővítéssel, még egy ugyan­olyan nagy eladóterű épüle­tet „ragasztanak" hozzá. Az első ütemben egy szabad pia­ci elárusítóhelyet alakítanak ki: a 36X12 négyzetméteres csarnokból lehet megközelí­teni a mind a négy oldalon elhelyezett kisebb üzleteket, így találnak ott majd barom­fi-. zöldség-gyümölcs, virág- és iparcikkboltot. Az öt és fél méter magasságú csarnokot. város egyik legforgalmasabb útvonala mentén, a 4-es szá­mú fő közlekedési út átkelési szakaszán — újfajta lámpák­kal világítja meg az idén a gyalogátkelőhelyeket. Sárga fényű, nagy nyomá­sú, nátriumlámpákat helyez­nek el a kijelölt gyalogátkelő­helyek mellett. (Napjainkban az ország egész területén összesen 63 zebrát világíta­nak meg ezzel a módszerrel. A lámpákat zömmel a múlt évben szerelték föl.) Ezek a fényforrások — ellentétben a megszokott városi közvilágí­tással — úgynevezett pozitív kontrasztot teremtenek. Azaz a zebrán átkelő gyalogosnak nem csak a körvonalai, de az egész alakja jól látható — már egészen távolról is. Ilyen lámpákat helyeznek el á Dózsa György út—Nyár utca, a Dózsa György út— Sarkantyú utca, a Fel- szabadulás út—Vöröshad­sereg út, a Felszaba­dulás út—Iskola utca vala­mint a Dimitrov út—Hatzel tér kereszteződésében lévő átkelőhelyeknél. A Felszaba­dulás út—Iskola utcai keresz­teződésben a 4-es számú is­kola előtti zebrát világítják meg — de előbb közel 5 mé­terrel arrébb helyezik az át­kelőhelyet. A másik gyalogát­kelő ebben a kereszteződésben megszűnik. A lámpákat a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósá­ga készíti és szereli föl — terv szerint még az idén. Az új megvilágításra 300 ezer fo­rintot fordít a KPM Közúti Igazgatóság. A 4-es számú fő közlekedési út nyíregyházi, átkelési szakaszán a többi zebra megvilágítása a városi tanácsra hárul. <h) minden oldaláról körülveszik a két szinten elhelyezett pa­vilonok. Negyven­millióba kerül A csarnokhoz kapcsolódik egy bisztró és egy önkiszol­gáló étterem. A kulturált és a gyors kiszolgálást, valamint az eladók és a vásárlók mun­káját könnyíti a mérlegköl­csönző, külön helyiséget kap a gombavizsgáló, a helypénz- beszedőknek is rendelkezésre áll egy helyiség. Elárusító­helyet adnak a termelőszö­vetkezeteknek, a ZÖLDÉRT vállalatnak. A piaccsarnokot a Rákóczi utca felől lehet majd megközelíteni. A piaccsarnok, a tucatnyi kisebb-nagyobb elárusítóhely, az étterem, a bisztró és a ki­szolgáló helyiségek megépíté­se 40 millió forintba kerül. Az alapozástól számítva leg­A Nyírmadai Állami Gaz­daság erdészetének 9 tagú brigádja az év elején igazga­tói utasításra egyesült. Azóta együtt dolgoznak, s látszólag szent a béke. Az egyetértés egy furcsa szétválás utolsó mozzanata volt, amelynek előzményei két évvel korább­ra nyúlnak vissza. Kivezényelte brigádját 1977 nyarán Vadon József, az állami gazdaság erdésze — brigádvezető — Gyulaházán építésbe kezdett. Megérkezett a sóder, s mivel nem könnyű munkaerőt szerezni, meg sok­ba is kerül. Vadon kivezé­nyelte 9 tagú brigádját, a pa­koláshoz. Az emberek aztán mentek meszel oltani, pincét ásni, de mentek akkor is, ha a tököt kellett összeszedni a kertben, vagy a krumplit kellett Telásni a főnöküknek. Amikor már tíz-húsz napot is dolgoztak Vadon házán, egy brigádtag megúnta és el­mondta a dolgot a gazdaság belső ellenőrének, aki jelen­tette a megbízott igazgató­nak, s megkezdődött a vizs­gálat. A brigádtagok egy ré­sze — Csizmár Gyula, Vezse Ferenc, Vezse György és Sza­bó István — őszintén el­mondták, mikor és mennyit dolgoztak Vadon házánál, és azt is, hogy kezdetben még beírták a szabadságot, ha Gyulaházán dolgoztak, de ké­sőbb úgy vezették a munka­lapokat. mintha a gazdaság­ban dolgoztak volna. Á töb­biek. ha nem is tagadták, de jócskán lefaragtak a főnö­küknél töltött napokból. A csoportvezető, Romano- vics László és Vadon a bri­gádvezető az őszinte szava­kért törleszteni kezdtek. Ki­fogásokat emeltek a koráb­ban jónak elismert munka miatt, nem számoltak el olvan munkát, amit Csizmá- rék elvégeztek, aztán fiavel- meztetést is adtak a bejelen­tőnek. A légkör egyre rosz- szabb lett, s a 9 tagú brigád két részre szakadt. Romano- vicsék Vadonnal maradtak. Csizmáréknak négyen, pedig menni kellett az erdészetből. „Én csak vétséget követtem el..." Közben a fegyelmi eljárás befejeződött, Vadon szigorú megrovást, Romanovics és Mátyás József (őt benzinlo­pás miatt jelentették be az ingyenmunkát is kifogásoló brigádtagok) megrovást kap­ta kt A fegyelmiről tájékoztatták a vásárosnaményi ügyészsé­alább másfél évet vesz igény­be a SZÁÉV-nek a piaccsar­nok építése. A kezdés viszont már nem rajtuk múlik ... Megvan a fedezet — A városi tanács az V. ötéves tervidőszak egyik leg­jelentősebb feladataként akarja felépíttetni a piaccsar­nokot — mondja dr. Petrus István, a városi tanács elnök- helyettese. — A pénzügyi fe­dezet rendelkezésre áll. Min­dent megteszünk, hogy a szükséges műszaki, technikai feltételek megteremtésében segítsünk a SZÁÉV-nek. Itt minden alvállalkozónak, a beruházónak, a kivitelező­nek és a tanácsnak össze kell fognia, hogy 1980. dec. 31- re vásárcsarnok álljon a Bú­za téren .. . T. K. get, ahol azonnal nyomozást rendeltek el, mert a gazdasá­gi vesztegetés nem fegyelmi ügy, hanem bűncselekmény. Tájékoztatták erről az állami gazdaságok megyei főosztá­lyát is, ahol furcsa módon olyan álláspontot képviseltek, hogy az ügy munkafegyelmi­nek minősül. Kihallgatások követték egy­mást, majd elérkezett a bí­rósági tárgyalás. — Nem érzem magam bű­nösnek, én csak fegyelmi vét­séget követtem el, amiért már megkaptam a büntetése­met — mondta Vadon József, ám a bíróság másként érté­kelte. Kötelességszegésért, jogtalan előny elfogadásáért, folytatólagosan elkövétett vesztegetés bűntette miatt 6000 forint pénzbüntetésre ítélte, és kötelezte a vagyoni előny értékének megfelelő 10 ezer forint megfizetésére is. Bár a bejelentők pontos ki­mutatást vezettek a Vadon­nál dolgozott munkanapok­ról, a bíróság a fejenként két nap szabadság mellett csak hetven napot állapított meg, mert aki a rendőrségen még húsz nap ingyenmunkát is­mert el, a tárgyaláson már tízre módosította azt. Békítési kísérletek A bírósági ítélet tehát megszületett, sőt rögtön jog­erőssé is vált, ám a brigád sorsa még ekkor sem rende­ződött. Csizmár negyedmagá­val kiszorult az erdészetből és bár más mezőgazdasági munkával sem kerestek ke­vesebbet, joggal hem nyu­godtak bele, hogy erkölcsileg hátrányos helyzetbe kerültek, igazságukért megalázták őket. A kibékítési kísérlet kétszer is eredménytelenül járt: Ro­mano vicsék azzal érveltek, hogy nem lehet szocialista brigád az, ahol nincs egyet­értés. Közben összeült a munka­ügyi döntőbizottság is, kifi­zette Csizmáréknak a jogta­lanul el nem számolt össze­get, s hatályon kívül helyez­te a figyelmeztetést, mert Csizmár nem saját, hanem vezetői hibájából nem dolgo­zott két napot. Az ügy papíron lezárult: a vétkeseket megbüntették, a sértetteknek elégtételt szol­gáltattak. De vajon ezzel minden rendben van? Va­jon megfelelő mértékű-e a büntetés annak, aki így visz- szaél hatalmával, s elégtétel-e a sértetteknek, hogy vissza­kerültek abba a brigádba, ahol ilyen vezető mellett már soha nem lesz igazi egyetér­tés? Balogh József Nyíregyháza-Újváros, Halomkert városrészek névadója Az utóbbi időben a gyor­san fejlődő megyeszékhelyen új városrészek alakulnak ki, és sok esetben a tervezői la­kókörzetszámokkal jelölik azokat, ami a lakosság szá­mára rideg és nehezen je­gyezhető meg. Most előbb tartották meg a névadókat, mint ahogy az új városne­gyedek elkészülnek. Húszezer lakosú városrész épül a VI. és VII. ötéves terv­ben Nyíregyháza keleti ka­pujában, a mostani Család utca környékén. Ez a Nyír- egyháza-ÜjvároS nevet kap­ta. Gyorsabb ütemre váltott a Kert utcai szövetkezeti la­kótelep építése is. Ennek ne­ve Malomkert lesz. Mindkét elnevezést a la­kosság ajánlotta, amikor né­hány hónappal ezelőtt la­punkban is kértük a várost szerető nyíregyháziakat, ja­vasoljanak neveket több la­kókörzetnek. További javas­latok is vannak, amelyekben még nincs végleges döntés, így a vasúti pályaudvar kör­nyékén épülő több, mint ezer lakásos lakónegyedet az ott épülő Szamuely körút névhez kívánják kapcsolni, hason­lóan az „Északi”-hoz. Elhangzott az is. hogy két, átépítés előtt álló reprezen­tatív városközponti terünk névváltoztatását is össze kel­lene hangolni. A Móricz Zsig- mond Könyvtár, a Krúdy mozi és a már épülő megyei művelődési központ, a kis­körút építésével és a Kossuth tér rendezésével új arcot kap. Itt van Móricz Zsigmond egyik szobra is. Meggondo­landó volna, hogy a Móricz- évforduló alkalmából itt ne­veznének el teret a nagy ma­gyar íróról, megyénk szülöt­téről. A Szabadság térre ugyanis egy—két év múlva (amikor teljesen átalakul ez a kör­nyék) Lenin-szobor avatását tervezik, s ezt követően ez a tér viselné Lenin nevét is. Vesztegetés és megtorlás A Vadon-lak háttere

Next

/
Oldalképek
Tartalom