Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

1979. március 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 NEMZETKÖZI GYERMEKVILÁG GYERMEKÉV Négy és fél ezer kötet Felkészítés a könyvtárban Az árvizet követően az egész ország megcsodálhatta a Május 14. téren épült Fehérgyarmati 2. sz. Általános Iskolát. Mint az is­kola vezetőitől megtudtuk, je­lenleg 508 tanulót oktatnak. Szaktantermi oktatásuk, a sport­ban és kulturális vetélkedőkön elért sikereik, a névadókon való állandó közreműködésük mellett, most az a hír is elismerést vál­tott ki a város lakói között, hogy könyvtárat alakítottak ki — a korábbi irodából és folyosóból. A könyvtárt keresve Fodor Márta 8. osztályos úttörőbe üt­köztem, aki örömmel vállalta — mint rendszeres olvasó — a ka­lauzolást. Mint elmondta, külö­nösen most gyakori vendégek Apáthy Katival: „Készülünk a tudományos-technikai úttörő- szemlére”. Szaniszló Ferencné könyvtáros tájékoztatott arról, hogy 50 ezer forintot áldozott az iskola a könyvtárra. A tanulók 88 száza­léka fizikai dolgozók gyermeke, s 53 cigány tanuló is van. A több' mint 100 000 Ft-ot érő könyvállo­mány vonzza is a gyerekeket. A 271 beiratkozott olvasót hétfőn és szerdán fogadja a könyvtár. Kilépve a kölcsönzőből, az ol­vasóvá alakított folyosón Mester ^Csilla „végzős” úttörő „intézke­dett”. Ugyanis most kisdobosok vesznek részt foglalkozáson. Pető József igazgatóhelyettes is elismeréssel szólt a könyvtár sze­repéről. Egyben közölte az örömhírt: újabb 12 ezer forint értékű könyvvel gazdagszik ez évben az állomány; titkos tervük a könyvtár bővítése, és a ren­dezvények gazdagítása. M. K. Készülődés az oroszversenyre. NEPEK HESEI Á ravasz róka Egyszer az oroszlán, a va­dak királya magához hivatta a medvét, a farkast és a ró­kát. Amikor az állatok be­mentek az oroszlánbarlangba, a királyuk megkérdezte a medvétől: — Mondd csak, medve, mi­lyen szag van az én barlan­gomban? A medve elfintorodott, és azt felelte: — Itt bizony nagyon nagy bűz van! Dühbe gurult az oroszlán. — Hogy merészelsz nekem ilyet mondani?! — Azzal rá­rontott a medvére, és szét­szaggatta. Utána a farkastól kérdezte ugyanazt: milyen szag van az ő barlangjában? A farkas eltöprengett a med­ve sorsáról, s azt válaszolta: — Királyom, itt csodálatos illat van! Az oroszlán ordítva vála­szolt. — Te szégyentelen hízelgő! Engem akarsz becsapni? Az állatok királyát?! — és el­pusztította a farkast. Amikor kifújta magát, a rókához for­dult. — Róka, te milyen szagot érzel a barlangomban? A róka ravaszul válaszolt: — Fenség, nekem gyenge az 'orrom. Meg náthás is va­gyok. Nem érzem... GYERMEKPOSTA Víziúttörők boltja, tombola a gyerekekért Mese Naszreddin Hodzsáról Élt egyszer egy gazdag ember. Sok volt a háza, ara­nya, jószága. De nem élt bol­dogan, mert nagyon félt a haláltól. Egyszer találkozott Naszreddin Hodzsával, s azt mondta neki: „Drága bará­tom, mondd meg nekem, ho­gyan lehet védekezni a ha­lál ellen? Adok neked any- nyi pénzt, amennyit csak kí­vánsz ...” Naszreddin így felelt: „Megmondom, mit tehetsz. El kell hagynod a házadat, va- gyonodat, s átköltözni oda, ahol a szegények laknak.” „Ez lenne a védekezés a halál ellen?” — kérdezte a nagyúr. — „Hát hogy lehet ez?” „Nagyon egyszerű — vála­szolta Naszreddin. — Ebben a körzetben, a szegényne­gyedben még egyetlen gaz­dag ember sem halt meg .. Csubák Mária és Ari Gyöngyvér csengeri tanulók fordítása a Képes Nyelvmesterből A hozzánk érkezett levelek kö­zül egyet nem gyerek, hanem felnőtt Irt, ám gyerekekről és gyerekekhez szól. Bodnár Gyula kisvárdal nyugdíjas pedagógus köszönetét fejezi ki a Kisvárdai 4. számú Általános Iskola nap­közi otthona „Csipolínó” Örsé­nek, mivel ősz óta az őrs tagjai lelkesen és önzetlenül segítenek neki és betegeskedő feleségének: a tanítás után elviszik ebédjüket a napközi otthon konyhájáról, hetente többször meglátogatják ezenkívül is az idős házaspárt. Mint Bodnár bácsi Írja: „Minta­képül állhatnak az úttörők előtt a segítségnyújtásban, az öregek és betegek megbecsülésében...” Példájuk követésre méltó! Csengerből az általános iskola iskolaszövetkezeti boltjáról kap­tunk hírt. 1976. óta működik a kis szövetkezet boltja az isko­lában: üdítő italok, tej, kakaó, kifli, édességek vásárolhatók benne. A helyi áfész a bevétel hat százalékát átadja a gyere­keknek, pontosabban az úttörő- csapat víziúttörőinek, akik keze­lik a boltot. A pajtások a kapott pénzt táborozási, útifelszerelése­ik bővítésére fordítják. A fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zet emellett azt is vállalta, hogy évente kétszer — amikor túrára Indulnak a víziúttörők — ingye­nesen szállítja járműveiket az ország bármely folyójához vagy onnan haza! Magos Marianna csapatkróni­kás Nyírmadáról hosszú beszá­molót küldött csapata életéről. Februárban egy hét alatt három érdekes esemény történt náluk. Szokásos farsangi mulatságuk nagyszerűen sikerült, másfél száz pajtás öltött jelmezt. A tombolajegyek mind elfogytak, mivel tudta mindenki: a befolyt összeget a gyermekszolidaritási alapra fizetik be! Röviddel ez­után örömhírt kaptak a gyere­kek : a járási úttörő tudományos szemlén az Iskola két benevezett csapata egyaránt első helyezett lett. Tisza. Andrea, Bartha Vik­tória és Kovács László a társa­dalomkutatók, Kún Csaba, Mol­nár József és Kovács András pe­dig a természetkutatók verse­nyén nyert. A harmadik nagy élmény: a nyolcadikosok bemu­tatták Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regényének színpadi változatát. Az előadáson a felnőttek közül sokan a be­lépődíj többszörösét fizették, mivel a bevételt most is a gyer­mekek javára szánták. így hát összesen 5200 forintot fizettek be a nyírmadaiak a számlára! Kerekes Anna, a Nyíregyházi 12. számú Általános Iskola úttö­rője is jelentős eseményekről számol be. „Nagy izgalommal készültünk a kulturális és tudományos szemlékre. Nagy öröm volt számunkra, hogy meg­hívtak bennünket a 6. számú is­kolában rendezett Kodály-nép- dalversenyre. A tudományos szemle városi döntőjén is jól szerepeltünk: két ezüst és egy bronz oklevelet szereztek csa­patunk tagjai! Kulturális szem­lén az iskolai énekkar arany oklevelet szerzett, emellett egy ezüst és két bronz oklevél ju­talmazta fáradozásunkat. A csa­patunk hagyományos honvédel­mi versenyén több, mint negy­ven pajtás vett részt, s a külön­böző korcsoportokban Kovács Gabriella, Bállá Attila, Fehér Zsuzsa és Nagy Lajos győzött. Új maci a tévében Új mesesorozattal lepi meg áp­rilistól a televízió a gyerekeket: magyar népmesékkel. A tizen­három részes sorozatban hét­perces filmek szerepelnek, is­merős mesékkel. Láthatják a ki­csinyek Kacor királyt, Zöld Pé­tert, vagy a ravasz róka komát és- a kismalacot a farkasokkal. Megszűnik az évek óta szomba­tonként jelentkező Cicavízió, és szerepét az új tévémaci veszi át. Ezenkívül újra a képernyőre kerül a közkedvelt Mazsola — másfél száz kalandjával ismer­kedhetnek még az apróságok. Körbe-körbe A kör betűiben Petőfi Sándor egyik versének címét rejtettük el. Ha a megfelelő betűből in­dultok el és minden harmadik betűt olvassátok össze, kialakul a vers címe. •waTanazs ‘oysavavzs : soifajgom Barátaink, a madarak Gyere mutatok egy sast!" ff Hányszor szóltak már így hoz­zám, különösen őszi és téli idő­ben. Legtöbbször kiderült, hogy az a „sas” minden bizonnyal va­lami ölyv lehet. Sajnos, sokan meg is mutatták a „sast” elő­szobájuk falán, kitömve: ölyv volt mind. Az ölyvek. ezek a gömbölyű fejű. lomha ragadozók rendkí­vül hasznos egérpusztítók. Ma­gyarországon egyetlen fajuk fészkel, az egerészölyv, amely főképpen a domb- és hegyvidé­ki erdőket kedveli. Kora tavasz- szal messzehangzó kiáltásokat hallatva kering a kiválasztott fészkelőhely felett, amelyet ha­talmas fákra rak és évekig használ. Étlapján elsősorban az apró rágcsálók szerepelnek, amelyből naponta 15—20 darabot is elfogyaszt. De nem veti meg a gyíkot, siklót, békát, rovarokat, sőt a gyümölcsöt sem. Különösen a zordabb, téli idő­ben szaporodik meg rokonának, a gatyásölyvnek a száma, amely nálunk nem fészkel. Tőlünk északabbi területeken otthonos. Röptében messziről felismerhető világosabb színezetéről. sötét hasfoltjáról és egyetlen széles, sötét faroksávjáról. Ezt a mada­rat sokszor vád érte. hogy - el­fogja a fácánt és a nyulat. Ma már bizonyított tény, hogy ez is elsősorban egerészik. Végül a pusztai ölyvet kell megemlíteni, amely azonban ná­lunk csak igen ritka vendég. Az előbbieknél nagyobb és rőtes barna színű. Ürge, hörcsög és pocok képezi a fő táplálékát. Mindhárom faj védett és nem lőhető. Természetvédelmi érté­kük: az egerész- és gatyásölyv­nek 1000 forint, a pusztai ölyv- nek 3000 forint! Dr. Legány András Vízszintes: 1. Megfejtendő (a függ. 15. folytatása). G. Imre egynemű betűi. 7. Energia. 8. Személyes névmás 9. Kereskedelmi értéke. 11. Magyar Népköztársasági Kupa. 12. Eldug. 14. Ez évi. 16. Cselekszi. 18. Zamat. 20. AOE 21. Növény. 22. Tenge­rentúli nagyhatalom ismert betűjele. 24. Lyuk népiesen. 25. Bőgött. 27. A betegség. 28. Másoltat. 29. Füzet. Függőleges: 1 Ezen irányba. 2. Alá. 3. Fémet ol­vasztanak. belőle. 4. Szikla. 5. Muzsika. 6. Megfejtendő. 10. Ajtó háromnegyede. 11. Római 1501. 13. Frissítő főzet. 14. Za- mata 15. Megfejtendő (második négyzet­ben két betű), a függ. 6. folytatása. 17. Számos. 19. Alapeledel. 21 Sublód. 23. Menyasszony. 24. Némán iekéri!!! 26. Azonos mássalhangzók. 27. AI. Megfejtendő: A 131 évvel ezelőtti események kapcsán a ... függ. 6, 15. vízsz. l. A megfejtése­ket március 14-ig lehet beküldeni, levele­zőlapon! A lapra írjátok rá: „Törd a fejed!” Múlt heti megfejtés: Bécs — Bratislava — Beograd —■ Buka­rest. Könyvjutalom: Tóth Anita Tiszavasvá- ri. Túri Tibor Fehérgyarmat. Plósz László Ibrány, Molnár Béla Tornyospál­ca, Csáki Edit Ura. Czinke Gabriella Vasmegyer, Bene Sándor Mátészalka. Hamupipőke o Romhányi József mesejátéka a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház gyermekszínpadának előadásában Fényképezte: Elek Emil GÁSPÁR: És a mézeska­lács á,ra? ARANYRA: Nem vesszük meg, visszaadjuk?! GYÖNGYIKE: Csak előbb a földhöz csapjuk! ARANYRA: Most már senki meg nem veszi! GÁSPÁR: A Herceg en­gem megcsapatna. Bünte­tésem nem kívánja. Hisz legjobban neki fájna. HÉTZSÁKNÉ: De mit is álltok szóba ezzel a pupák, péppel pepecselő pékle- génnyél! Gyerünk inkább a takácshoz selyemlkelmét vá­logatni ! HAMUPIPŐKE: Tükrös szíved kettéhasadt! GÁSPÁR: Nem ér már egy lyukas vasat! HAMUPIPŐKE: Az enyém is ilyen éppen. Majd meghasad szégyenében! GÁSPÁR: Meglesz ennek még az ára, Meg is adják nemsokára! HAMUPIPŐKE: Ricsiit poros, kicsit sáros, De szépsége kiváltságos. Há­rom garast kértél érte, Ne­kem éppen ennyit érne. Vedd el rejtétt vagyonká­mat. GÁSPÁR: Megköszönöm igen szépen, 'Nagy szüksé­gem van rá nékem. Ha va­lóban nekem adod. Elülte­tem a pénzmagojt, Arany­kalász lesz belőle, Learat­juk esztendőre. GÁSPÁR: Hová sietsz? Tán a bálba? HAMUPIPŐKE: Ilyen vásott, rossz ruhába? Jobb­ra, szebbre sose telik, S a kapus így kipenderít, (ének) GÁSPÁR: Nekem így is igen tetszel. Táncot járnék veled egyszer. Nem is egy­szer, talán százszor, Amíg szépen ringó Ékes rózsa- bimjbó Nálam kivirágzói. HAMUPIPŐKE: El is mennék én a bálba, Fel a fényes páloítába, Ha feljut­nék oda véled, Szívem jó­testvére, Talán egy estére, Szép lenne az élet. (Hétzsákné érkezik vissza, meglátja Hamupipőkét) HÉTZSÁKNÉ: Hol ma­radsz, te máié málha-hordo­zó? Takarodj hamar a ta­kácshoz, meg a Itopánka- készítőhöz, selyemkelmót és bársonycipellőt cipelni. GÁSPÁR: Segítek, én jobban -bírom, Mint e -gyen­ge rózsaszirom! HÉTZSÁKNÉ: Maradj csak magadnak, nem kell az efféle máztól-méztől ra­gacsos kezű tolvajnak való segítsége. (Folytatjuk) TÖRD A FEJEL )! ■ 1 2 3 4 JL 6 1 É__ ■ Él 9 10 ■■jr 12 rw 15 , 17 r 18 ■2Ö" 22 23 HÉ JÉ. 1 25 f 28 1 ■29

Next

/
Oldalképek
Tartalom