Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-13 / 60. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 13. Tavaszi nagytakarítás Nyíregyházán Tisztább lesz a város A megyeszékhelyen már hagyományossá vált, hogy tavasszal egy -tkét napos akció keretében a lakosok eltakarítják a télről maradt törmeléket, szemetet. Nem marad ki a tisztitgatásból a város egyetlen utcája sem. Az idén április 28-án és 29-én rendezik meg a „nagy- takarítást”. A tisztasági mozgalom célja ezúttal az, hogy „300 perc társadalmi munkát végezzen minden nyíregyházi lakos a köz javáért.’’ Ezt az akciót — a szokásokhoz híven — most is a Hazafias Népfront Nyíregyházi Városi Bizottsága, a Vöröskereszt és a városi tanács végrehajtó bizottsága szervezi. A tisztasági napok csak úgy hoznak igazán eredményt. ha mindenki egységesen bekapcsolódik a közös feladatok végrehajtásába. A választókörzetek tanácstagjai kapcsolatot keresnek a la- kóbizottságokikal, a házfelügyelőkkel, a lakosokkal. S az eredményhez hozzá tartozik az is, hogy a társadalmi munkára jelentkezőket jól szervezett, egységes program szerint osszák be a különböző elvégzendő feladatokra. Mert hiába takarítja el valaki a lakótömb körüli sétányt, a játszóteret, ha a szemetet az út szélén hagyja, s azt akadálytalanul tovább gördítheti a szél „más területére”. A jól szervezett munkához tartozik az is, hogy a tanácsi körzetekben élő minél több emberrel kell megismertetni és elfogadtatni a tisztasági akció célját, szükségességét. A 300 perc — keréken 5 óra — társadalmi munka nemcsak közvetlenül szolgálja a nyíregyházi lakosok érdekeit. Azon túl hogy tiszta, rendezett környezetet teremtenek maguknak, a társadalmi munkában élen járó körzetek a jutalmul kapott pénzből saját kerületüket, lakókörzetüket szépíthetik, csinosíthatják. T. K. Amit az automata nem lát meg Válogatós a Toshiba „A gép csak akkor működik, ha ön is közreműködik!” — int a posta mottója, s mindannyian tudjuk, hogy a japán automata levéltel- dolgozóról van szó. A posta egy másaik jelmondatában ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ne csak a címet ■tudjuk pontosan, hanem a címzést is. Mert ez a Toshí- bának nevezett okos masina 'igen válogatós, s különösen érzékeny a hibákra. A kézírást például csak küllőn a tiszteletére nyomtatott szabvány borítékon hajlandó elolvasni. Ám még ez sem elég. Kizárólag a fekete, kék és lila színű írást olvassa el, a többit meg sem látja. Különös rendszeretetére jellemző, hogy ha az drányítószám egyes számjegyeit nem pontosan a piros négyzetekbe írjuk, akkor Toshiba kisasz- szony kidobja a borítékunkat. Külföldre szóló levélnél azonban ezekbe a négyzetekbe nem írhatunk drányí- tószámot, mert azt az automata egyből félreérti és Magyarországra küldi a levelet. Számára az az érthető, hogyha külföldi levélnél „X” áll az első négyzetben. Furcsa rigolyája a japán Toshiba kisasszonynak (de mit tegyünk, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni hozzá), hogy a gépi címzést csak sima borítékon fogadja el. Rátarti az okos hölgy, de teheti, mert — bár emberkéz hozta létre — ember utói nem érheti a munkáját.*-- Büszke lehet azért is, mert kerek e hazában, nincsen párja. Egy van belőle, az is Budapesten székel, jelenleg tehát még csák a fővárosba és a pestkörnyékire küldött leveleket szortírozza. Szó van róla, hogy a jövőben újabb és újabb riválisai lesznek, s fokozatosan bekapcsolódik az ország az automata levélfeldolgozásba. Ez persze ■még a — nem is egészen közeli — jövő zenéje. S mire a többiek megérkeznék, addigra minden bizonnyal mi is megszokjuk rigolyáit, s mert alapjában véve jóindulatú, segítőkész teremtés, bizonyára meg is szeretjük majd. (kádas) A zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár új automatizált tófeji üzemében jelenleg harminckét fajta kerámia- padlóburkolólap készül. A képen: automata présgépeken készülnek a kerámialapok. (MTI Fotó — Rózsás) Mosdóállványtól a farmerszoknyáig Választékbővítés megyei termékekkel Szabolcsi árusarok a Keletben Vaskapuk, kerítéselemek, férficipők, lányka és női ruhák, mosdóállványok, bútorok, hímzett blúzok. Sok más mellett ezekkel a termékekkel gazdagították a megyei ipari üzemek és szövetkezetek a választékot a Kelet-Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ- ek boltjaiban — többek közt a nyíregyházi Kelet Áruházban. A megyei üzletekbe tavaly került első ízben nagyobb mennyiségű Szabolcsban gyártott áru. A választék gazdagítását a múlt év elején határozták el az ÁFÉSZ-ek és a Kelet- SZÖVKER. így 1978-ban az ipari szövetkezetekből illetve az üzemekből, gyárakból 16—16 millió forint értékű termék került pultra. Fehérgyarmatról, a Vas- és Faipari Szövetkezettől kétes háromajtós szekrények, vaskapuk, kerítéselemek érkeztek. A Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet lányka- és női ruhákat, a nagykállói férfi műbőr zakókat, a nyírbátori exportból visszamaradt fiúöltönyöket, lányka farmerszoknyákat, a Nyírség Ruházati Szövetkezet női és lánykaruhákat szállított több alkalommal is a szabolcsi üzletekbe. A cipőipari szövetkezetek közül a rakama- zi RACITA és a gávavencsel- lői Viktória csinos női cipőket, szandálokat, csizmákat, a nagykállói Kallux divatos Száz éve történt Szegedet 100 évvel ezelőtt — 1879. március 12-én hajnali fél 3-ikor a Rókus városrész felőli elöntötte, majd elpusztította a tiszai nagy árvíz. A Iközel 'hatezer házból csak 263 maradt lakható. Emberi életet 151-et követelt a Tisza. Több mint 2 hónapon át 3—4 méteres vízben állt a város, és csak augusztus , 25-re sikerült a 33 millió köbméter vizet kiszivattyúzni. A város újjáépítési tervét a műszaki osztály, annak élén Lechner Lajos készítette el. Lechner Lajos a párizsi Hausmann-i elveknek megfelelően tervezte meg a várost, kör- és sugárutas szerkezetűre. A város megsegítésére országos és külföldi gyűjtőakció indult. A nagyarányú építkezések során, 1883. év végéiig 3 230 épületet építettek, és az elpusztult város rekonstrukciójára 33 millió forintot fordítottak. A város a miilleneumi épíkezések során tovább szépült. Fejlődését a két világháború megakasztotta. Arányos fejlődés damiét a hatvaII szegedi nagy árvíz 1879. Szeged, Dugonics tér. (Archív fotó — KS.) nas évektől számítható, rangot adott neki az algyői olaj és földgáz, s ma a már 176 ezer lakosú város az ország negyedük települése. A jövőjét tékintve: úgy számol a távlati városfejlesztési terv, hogy az ezredfordulóra eléri a 210—250 ezres, európai mértékben mért középvárost, amelynek igazi főutcájává a Tisza folyó válik. Dr. Bátyai Jenő férfilábbeliket adott a Ke- let-SZÖVKER-nek. A Bakta- lórántházi Vertikál Szövetkezet többek között mosdó- állványokkal, fém állófogasokkal, a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet kárpitozott garnitúrákkal, előszobafalakkal gazdagította a választékot. A Nagykállói ÁFÉSZ paplanokat és — akár a Gá- vavencsellői Vegyesipari Szövetkezet — bőrdíszműárut adott a kereskedelemnek. A tavaly létrehozott jó kapcsolat megmaradt ebben az évben is. A Kelet Áruház egy-egy osztályán mindig kínálnak megyei termékeket. A szabolcsi ipartól illetve az ipari szövetkezetektől 1979- ben 25—30 százalékkal több árut vesznek át mint tavaly. Az első szállítások már megkezdődtek : február közepén a Nyírség Ruházati Szövetkezet 600, a Baktalórántházi Vertikál Szövetkezet pedig 200 divatos női ruhát adott át a Kelet-SZÖVKER-nek. Hamarosan újabb tételek érkeznek. Több céggel — így a Fehérgyarmati Vas- és Faipari Szövetkezettel, a RACITÁ- val, a Nagykállói Kallux- és a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezettel — folyamatos szerződést kötött a vállalat: ezek egész éven át rendszeresen szállítják termékeiket a boltokba. A piackutatás ezzel nem ért véget. 1979-ben megpróbálnak még több megyei ipari üzemet bevonni a választékbővítésbe. A múlt év forgalma bebizonyította, hogy népszerűek, keresettek a szabolcsi termékek a megye határain belül. A „hazai” áruk népszerűsítésére, megismertetésére még az idén új módszert vezet be a Kelet Aruház: egy külön sarkot rendeznek be, ahol csak szabolcsi áruk kerülnek pultra. Ezt megelőzően — próbaképpen — egy vásárlással egybekötött árubemutatót is tartanak majd a Keletben. H. Zs. A KÉPERNYŐ ÉLŰIT Bár az elmúlt műsorhét eléggé bővelkedett televíziós filmekben és játékokban, igazán jó produkcióról alig tudunk megemlékezni heti' krónikánkban. Voltaképpen egyetlen kimagasló volt közöttük. Jordán Radicskov, a felszabadulás utáni bolgár irodalom egyik legjelentősebb képviselője lírai szépségű és mély szimbolikájú Január című írását magyar stáb vitte képernyőre, kitűnően. A tévés feldolgozásban igen hatásosan érvényesült az anakronisztikus paraszti hiedelemvilág egyes elemeinek (a fakopács, mint „ludvérc”, lidérc) felhasználása az ismeretlen jelenségekre való magyarán zatkeresésben. A reálisan megjelenített szereplők határozottan körvonalazott jelleme, maisága líraian groteszk ellentétben állt naív hitükkel, ami humorforrásként is felbuzgott időnként a játékban. A megismerés minden veszélyt vállaló akarása ősi — és időtlen — jellemzője az embernek. Ha az út az ismeretlenbe vezet is, menni kell a dolgok, jelenségek magyarázatáért. A tévéfilm remekül karakterizált szereplői erre a sorsvállalásra mutattak példát. Más kérdés, hogy az eltűnések és a farkasok rejtélyének megoldásával a játék végeredményben adós maradt (bizonyára sokan várták is a titok megfejtését), de úgy hisszük, nem ez volt a lényeges, hanem a fentebb említett emberség példája. A mondanivaló szempontjából azonban a kikapós menyecske kocsmai epizódja fölöslegesnek tűnt. a cselekményből „kilógott". Mamcserov Frigyes sajátos, majdhogynem balladisztikus légkört és egyre fokozódó feszültséget teremtő rendezése mindvégig ébren tartotta az érdeklődést, a tévéfilm nagyon késői órákban történt sugárzása ellenére is. Igazságtalan lenne a rangos szereplőgárdából bárkiket kiemelni. Valamennyien emlékezetes figurákat „hoztak”. Meg kell emlékeznünk a fordító Juhász Péter helyenként költőien emelkedett magyar szövegéről és Benedek Katalin dramaturgiai munkájáról. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Méltó módon emlékezett meg a rádió Rajk Lászlóról, akit harminc évvel ezelőtt, negyvenéves korában pusztított el a személyi kultuszban tenyésző ármány és rágalom. Rajk László tragédiája a nemzet tragédiája is volt, s ha most — születésének hetvenedik évfordulóján — e mindig tisztán lobogó forradalmi hitű emberre, a kommunista párt hűséges fiára tisztelettel emlékezünk, tudjuk, hogy ez az emlékezés tanulságok összegzése is. A Barát Apollónia által összeállított és a Bozóky István rendezte dokumentumműsor érdekes módon tett eleget ennek a feladatának. A tanulságok összegezését — helyesen — nagyrészt a hallgatóra bízta. Biztosan abból a meggondolásból. hogy a hallgató elég érett politikailag ahhoz, hogy a tanulságokat nemcsak a múltra, hanem a . jövőre vonatkoztatva is le tudja szűrni. Egyébként mindkettőt megtette már a párt, amikor — lezárva a törvénysértő perek felülvizsgálatát — dokumentumban tárta fel a tanulságokat, és rehabilitálta e hamis perek áldozatait, utat is mutatva a jövőre. A szocialista demokrácia megerősítésében és kiteljesítésében látva annak biztosítékát, hogy se a személyi kultusz, se a törvénysértések ne ismétlődhessenek meg. E születésnapi dokumentumműsor Rajk Lászlót, a kommunista embert, a higgadtan gondolkodó, cselekvő, de forró hitű forradalmárt mutatta meg. Sokszo-. ros erővel éreztetve ilymó- don: milyen nagy veszteség érte a pártot, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat az ő halálával. Lettországi halászfaluban, a második világháború utolsó telén és tavaszán játszódik Egon Livs rádiójátéka, Kauls, az ördög. A háború rendkívüli körülményekbe sodorja az embereket, akik nagyon különbözőképpen reagálnak rájuk. Kauls Kaspars, a tengerész, a háborúról szóló szovjet irodalom 'érdekes, szokatlan figurája. Igaz, Lettország (a mai Lett SZSZK) története, sorsa sem volt egyenes vonalú az 1917-es forradalomtól a fasiszta megszállás alóli 1944/45-ös felszabadulásáig. Nemcsak Kauls, hanem a rádiójáték több más alakja, jelleme is tükrözi ezt a változásokkal tarkított történelmi korszakot. Nem sablonos figura Kauls Kaspars, nem hős a megszokott értelemben, valamiképpen mégis hős: a maga szemléleti korlátái között. Az elsők között van a halászfalu termelő munkájának megindításában is, pedig az ilyenekre vadásznak az erdőben bújkáló lett fasiszták. Az életet fenntartó, értelmet adó munkát az életveszély tudatában is vállalja. Jó és rossz keveréke ez az ember, olyan, mint a kor, amelyben élt. Módi Szabó Gábor tökéletes azonosulással élte meg a mikrofon előtt ezt a bonyolult jellemet. Seregi István Cserbenhagyta áldozatát Egy nagy csattanásra, majd jiajgatásra lett figyelmes az a két hölgy, alléi 'november 4-én este fél hétkor a Debreceni utca és a Palánta utca kereszteződése táján hazafelé tartott. Mire a hang irányába néztek, már csak annyit láttak, hogy az útkereszteződés előtti ieállósávtoan egy férfi fekszik, egy távolodó motoros pedig hátranéz, majd gázt ad és eltűnik a sötétben. A két hölgy mentőt hívott, értesítették a rendőrséget, s még egy óra sem telt el a baleset után, a tettes már a rendőrségi autóban utazott a kórház felé, hogy vért vegyenek tőle. Kiss József 27 éves nyíregyházi lakos november 4-én 7 deci bor alkoholtartalmának megfelelő mennyiségű szeszes Utalt ivott — ennyit mutatott ikd a vérvétel —, majd motorral indult hazafelé. A Debreceni utcáról a Palánta utcára 'alkart befordulná, de a kanyarvétel rosz- szuil sikerült, és elütött a ie- álósávíban egy gyalogost. Kiss a baleset után meg sem állt: később arra hivatkozott, hogy nem ő volt a hibás, és nagyon megijedt, ezért hajtott el a baleset színhelyéről. A gyalogos 8 napon túl gyógyuló agyzúzódásos sérülést szenvedett. A bíróság Kiss Józsefet szeszes italtól befolyásait állapotban, súlyos testi sértést okozó, gondatlanul elkövetett közlekedési vétségért és segítségnyújtás elmulasztása miatt 10 hónapi börtönre ítélte és két évre eltiltotta a járművezetéstől.
