Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

1979. március 11. e M egértettem: nem könnyű idősebb korban boltokba járni. Főleg só­ikat és gyakran fölöslegesen. Mert ez volt beszélgetésünk lényege. Miután Ilonka néni panasza nem ma­gánügy, utólagos engedelmével szóvá teszem egy-két gondját. Panaszkodni tetszett, hogy nincsen fólia, pedig a mi újságunk is írt egy nagy cikket, milyen jó, s a reklám is isztikélte az embereket, hogy vegyék. De kiderült, tél közepén sem volt téli kesztyű, amit a fiának szánt, nem kap gesztenyemasszát a jósavárosi boltok­ban. Aztán nem kapott malátakávét és Nescacaót, s hiába keresett a menyének négyes Camea rúzst, pedig azt is hirde­tik. A laposelem is hiánycikk, pedig kell a zseblámpába, amivel a pincébe lejár. Az is vicc, hogy amikor az uno­kájának körzőhegyet keresett, azt vá­laszolták: csak körzővel együtt! — Mondd fiam. ennek így kell lenni? — hangzott a kérdése. Hadd ne folytassam á listát, amit el tetszett mondabi, pedig lenne még bőven olyan áru, ami Nyíregyházán. Fagy annak néhány boltjában nincs. Gyorsán hozzá is teszem: ennek nem kell így lennie., Főlég azért, mert ami- fői szó volt, Az -Csupa olyan dolog, amit irthat! ej'ő tudunk állítani. Mert azt üg^é megértjük: ha valamiért nagyon kémény valutát kell adni, s éppen hi­ányzik, az a mostani gazdasági helyzet­ben elfogadható. Teljesen indokolt vi­szont a mohogás, ha egyszerű dolgok nincsenek. Hadd tegyem hozzá: az itt keresett áruk másutt az országban meg­találhatóak. Ami pedig a fölösleges futkosást il­leti, ahhoz van egy-két érthetetlen ada­lék is. A minap a halboltban ezt ol­vastam: értekezlet miatt zárva. A tej-' bpjtop .két napig függött a felirat: te­metés miatt 'zárva.1 ‘Egy ’ 'zöldségboltban • azt; ^közölte, i§^9^ban vagyok ,, Á vevők keresik a helyét’ hót hém ér­tekeznek, tanulnék vágy temetnek. Jő’, ilyen eset is van, de valahogyan ada­lék ez is az áruhiányhoz. Ismerem Ilonka néni történetét ar­ról. hogy a falusi kisboltos este is ki­nyitott. ha valami kellett. És azt a sztorit, hogy amikor az egyik boltban csíkos harisnyát keresett, azt mondta a boltos: egy pillanat, hozom a raktárból. Kiderült, a másik üzletben vette meg, neki ugyanis nem volt, s kis ráfizetés­sel'bár. de megtartotta a vevőt. Ennek van vagy ötven esztendeje, bár ezt kár “mmüTanT minTíenkrgyorsan kitalálhat­- A_ kereskedéshez _kétségtelenül kell áru. kereskedő, bolt és kereskedői szel­lem. Egy nagy .szervezet esetén,, mint amilyen a szocialista'* kereskedelem, kell még szervezés is. Az ellátás, a ke­reskedelmi szokások, a morál, a fegye­lem szervezése. Ha ez döcög, akkor baj van. Tudom, Ilonka nénit és a sok ezer embert ez kevéssé érdekli, a boltba nem közgazdasági szemináriumra jár az em­ber. hanem többségében vásárolni. Per­sze van, aki ismeri a tövét, a nagyke­reskedelmet, a pult alját, s onnan sze­rez be dolgokat, de a nagy többség azért mégiscsak üzletben, áruházban vásárol. Vannak tehát döccenőink, mégpe­dig bőven. Kereskedelmünkből elfogy­nak a régi szakemberek, s nem mind­egyik új áll hivatása magaslatán. Az irányító állami és szövetkezeti közpon­tok sokféle érdeket igyekeznek egyeztet­ni. s nem mindig sikerrel. ' Sokan fél­remagyarázzák a szabályozókat is, s megbújnak mögöttük. Vannak, akik egyenesen kihasználják a nehézséget, a saját tehetetlenségüket is erre fogják. Ilonika néni a lábát fájlalja a fut- kosás miatt, s bosszankodik a bolti ku­darcokon. Megértem, olyannyira, hogy még a türelmét sem kérem. Ami tehe­tetlenség, mulasztás, gondatlanság, nemtörődömség miatt történik, nem le­het bocsánatos bűn. Azon változtatni kell, mégpedig gyorsan. dr. Alexa Miklós megyei főügyésszel a törvényességről £ Néhány napja a legfőbb ügyész tájé- ^ koztatóján hallottuk, hogy nem volt lé­nyeges változás tavaly a bűnözésben. Mi volt a helyzet megyénkben? — Nagyjából hasonló volt a helyzet megyénkben is: az ismertté vált bűncselek­mények száma 4,2 százalékkal emelkedett, azonban az emelkedés ellenére sem érte el az '1976-os szintet. Ha 1965-ig visszatekin­tünk, az időnkénti emelkedések ellenére ha­tározottan csökkenő irányzatú a bűnözés terjedelme. A helyzet jobb megértéséhez az elmondottakat ki kell egészítenem még áz­zál. hogy az emelkedés ellenére az utolsó 5 év alatt megyénkben 10 ezer lakosra 88,3, az országban 105,1 bűncselekmény jutott, tehát a legkevésbé fertőzött megyék közé tartozunk. Ez az arány csaknem fele a fő­városénak. A Milyen bűncselekmények a leggyakorib- w bak? — A bűnözés egészén belül a bűncse­lekményeknek több mint a felét a vagyon elleni bűncselekmények adják. Ezen belül is mintegy 40 százalék a társadalmi, 60 szá­zalék pedig a személyi tulajdon ellen irá­nyul. A vagyon elleni bűncselekmények többségében a kár nem jelentős, hiszen ne­gyedrészükben el sem éri az ötszáz forintot, további 43 százalékban pedig kétezer forin­ton alul maradt, ötvenezer forinton felüli kár a társadalmi tulajdon esetében 42, sze­mélyi, tulajdon esetében pedig három ügy­ben volt. A A társadalmi tulajdon elleni cselekmé­nyek melyik szektorban okozzák a leg­több kárt? — Megyénk gazdasági struktúrája az utóbbi évek iparfejlesztése következtében gyökeresen átalakult. Megmutatkozik ez ab­ban is, hogy -a,,társadalmi., tulajdon ^ elleni •■bíkicselekm^rLyeknek. tobb„mwt _ fele az ál­latai szaktort, ezen bélül is az ipart,' különö­sem'pedig a könnyűipart érintette. Magas a közlekedésben és a szállításban keletkezett károk összege is. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek zöme jól gazdálkodik, s egy­re nagyobb gondot fordítanak a közös tu­lajdon védelmére. A korábbi évekkel ellen­tétben most már a társadalmi tulajdont ért károknak csak 24 százaléka keletkezett a termelőszövetkezeteiknél és csökkent a bűn- cselekmények száma is. A Melyek a társadalmi tulajdont károsító W leggyakoribb bűncselekmények? — Leggyakoribb a lopás, de mint ko­rábban, 1978-foan is sok volt a jogtalan be­hatolás útján elkövetett, a betöréses, besur­ranásos lopás, s ezek jelentős részét fiatal­korúak követték el. Gyakori a zsebtolvajlás is, amit gyakran elősegít a sértettek felelőt­len magatartása. Áruházakban, forgalma­sabb boltokban nem okoí nagy gondot a to­longásban a táskák, szatyrok tetején köny- nyelműen elhelyezett pénztárcát elemelni. Gyakran lopják el ősszel és tavasszal a kiül­tetett fiatal facsemetéket, műtrágyát, per­metezőszereket, az őrizetlenül hagyott ter­ményeket, gyümölcsöket. Előfordult több­ször is, hogy a társadalmi tulajdonban kárt okozó sikkasztás, csalás, vagy hűtlen keze­lés elkövetője a nem megfelelő ellenőrzés folytán hosszabb időn keresztül dézsmálta a társadalmi vagyont. Példaként említhe­tem a nyírteleki Dózsa Tsz pénztárosának ügyét, aki, kihasználva az okmányfegyelem hiányosságait, összesen 362 ezer forintot sikkasztott. A Megyénkben mindig sok volt az erősza- ^ kos és garázda jellegű bűncselekmény. Ön szerint mi ennek az oka? — Való igaz, hogy évek óta nem válto­zik megyénkben az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma, sőt az a ta­pasztalatunk, hogy durvábbak lettek az el­követési módok. Az emberölés, a testi sér­tés, a garázdaság,' a hivatalos személy elleni erőszak, a rablás ókai összetettek, megelőzé­sük rendkívül nehéz, mégis különösen két körülmény érdemel figyelmet. Az egyik: az alkohol. A rendőrök sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak tettesei ki­zárólag erősen ittas állapotban lévő szemé­lyek voltak. De kimutatható volt az alkóhp- los állapot a testi sértések, valamint az em­berölések és ölési kísérletek több mint felé­ben is. A másik: az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények elkövetői közt a lakossághoz viszonyított arányszámuknál lényegesen magasabb arányiban szerepelnek a cigányok. Rájuk különösen jellemző, hogy tettüket alkoholos állapotban követük el. A Volt-e lényeges változás a népgazdaság ^ elleni bűncselekmények számában? — Lényeges változás ugyan nem volt, de figyelmet érdemel a vám- és devizabűn­tettek elszaporodása. Az idegenforgalom emelkedése több oldalról is hatással van a bűnözésre. Külföldi állampolgárok csem­pésztek be itt kelendő árucikkeket, a ma­gyar állampolgárok pedig megvásárolták ezeket. Különösen sok farmernadrágot és öltönyt, számológépet, digitális karórákat vásároltak, s többnyire azért, hogy drágáb­ban továbbadják. Sajnos, nem csőikként azoknak a magyar állampolgároknak a szá­ma sem, akik forint, vagy valamilyen áru kicsempészésével akartak külföldi vásárlá­saikhoz megfelelő anyagi alapot biztosítani. ^ Ritkán hallani politikai, vagy államel­lenes bűncselekményekről. Fordult-e elő egyáltalán ilyen megyénkben? — Társadalmi rendünk konszolidáltsá- gát. megyénk lakosságának a párt és a kor­mány iránti feltétlen bizalmát bizonyítja aZ a körülmény, hogy az összbűncselekmények- nek még fél százalékát sem teszik ki a po­litikai. és politikai jellegű bűncselekmé­nyek. Ezek többsége is orvvadászat céljából történő fegyverrejtegetés. £ A lapunkban közölt bűnügyek fősze- w replői között sajnos sok a fiatalkorú. Csökkent, vagy növekedett az általuk elkövetett bűncselekmények száma? — Örömmel mondom, hogy tíz százalék­kal csökkent, de a bűncselekményt elköve­tőknek még így is 8.3 százalékát adják a fiatalkorúak. Sajnos, egyre jellemzőbb a fiatalkorúak italozása, és ennek hatása alatt az erőszakos és garázda jellegű bűncselek­ményekben való gyakoribb részvételük. Ga- lerijellegű bűnözés megyénkben nincs, fi­gyelmet. érdemel azonban a csoportos elkö­vetés emelkedése. A rablások 90. a garázda­ság 70. a súlyos testi sértések 55 százalékát ketten—hárman, vagy ennél nagyobb cso­portban követték el. A A' bűnözés okai rendkívül összetettek. Kérem, emeljen ki mégis néhány fon­tosabb okot közülük. — A vagyon elleni és a gazdasági bűn- cselekmények okai között változatlanul el- sődleges szerepet játszik a harácsolás. de gyakori a csoportérdek előtérbe helyezése. ’ Persze, ilyenkor a csoportérdek „véletlenül" egybeesik a bűncselekményt elkövető gaz­dasági vezetők anyagi érdekével. A társa­dalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkö­vetését lehetővé tevő okok közül az ellenőr­zés lazaságait kell kiemelnem, ami gyak­ran a rokoni, vagy elvtelen baráti kapcso­latokra, az úgynevezett összefonódásra ve­zethető vissza. Gyakori okai a bűncselek­mény elkövetésének a bizonylati fegyelem lazaságai, az okmányfegyelem hibái, ami­nek következtében nem lehet megfelelően követni a termény, vagy termék útját, el­lenőrizni felhasználását. A A bűnüldözésen kívül az ügyészség tör- ^ vényességi feladatokat is ellát. Milyen tapasztalatokat szereztek ezen a terü­leten? — Valóban közreműködünk abban, hogy a különböző hatóságok, a gazdálkodó és más szervek intézkedései törvényesek le­gyenek. Alapelvünk az. hogy a törvényes^ séget az arra hivatott vezető és irányító szerveknek kell biztosítani, mi csak akkor lépünk közbe, ha mulasztásokat tapaszta­lunk. Az átlagosnál több felelősséget ró ránk a törvény az államigazgatás, a munkajog és a szabálysértések területén. Kedvező ta­pasztalatunk az, hogy a vállalatoknál, in­tézményeknél nőtt a felelősségérzet: a ko­rábbinál több felelősségre vonást alkalmaz­tak. javult a szakmai továbbképzés és az ellenőrző tevékenység. A mi átfogó vizsgá­lataink száma elérte a háromszázat. A tör­vényességi kérelmek, közérdekű bejelenté­sek és panaszok száma 150 volt. Félszáz ta­nácsrendeletre is tettünk észrevételt, 31 íz­ben kezdeményeztünk felelősségre vonást. Mindezekből olyan kép alakult ki, hogy a törvénysértések okai még mindig a szemlé­leti torzulásban, a hiányos jogismeretben és az alacsony ellenőrzési színvonalban kere­sendők. Milyen területeken találták a tennivalót? legtöbb — Az a véleményem, hogy sokkal mély­rehatóbb és színvonalasabb ellenőrzés kel­lene a szövetkezetek állami felügyelete te­rén. -az árhatósági munkában, az építésügyi jogszabályok végrehajtásában. Szervezetteb­ben kellene fellépni az engedély nélküli építkezések esetén, alaposabb szakértői vé­leményekre van szükség a kisajátítási ügyekben. Több gondot kíván a szabálysér­tési ügyintézés. Kedvezőtlen tapasztalatokat szereztünk a pénzbírságok behajtásánál és a szabálysértési bizottságok működtetésénél A Beavatkozik-e az ügyészség a munka- w ügyi vitákba? — Ha szükségét látjuk, akkor igen. Rendszeresen tartunk törvényességi vizsgá­latot a munkaügyi bíróságon, s ha úgy lát­juk. hogy a döntés nem megfelelő, óvással élünk ellene. Hézagosnak tartjuk a munka­ügyi döntőbizottságok szakszervezeti fel­ügyeletét is. A szövetkezeteknél itt-ott még a vezetők is igyekeztek befolyásolni a dön­tőbizottságot. A nehezen javuló területek kö­zé tartozik a baleset-elhárítás. Oka az ezzel foglalkozók sokirányú lekötöttsége, a szá­monkérés hiánya, a szervezetlenség és — főleg a tsz-eknél — a rossz értelemben vett nagyvonalúság és a költségektől való ide­genkedés. ^ Milyen szerepe van az ügyészségnek a polgári bírósági eljárásban? — Akkor lépünk fel, ha ezt a köz. vagy nyomós magánérdek a törvényesség érdeké­ben megkívánja. A bíróság előtt indítványo­kat teszünk, s ha kell, fellebbezünk, vagy a jogerős ítéletek ellen törvényességi óvást kérünk a legfőbb ügyészségtől. Az utóbbi időben többet hallunk a gaz­dasági perekről. Milyen szerepe van ezekben az ügyésznek? — A gazdasági perekben szocialista vállalatok, közülietek állnak egymással szem­ben, ezért nagy figyelmet kell fordítani a törvényesség betartására. Több per indult például a vetögumók szavatossági hibája miatt. Volt olyan eset, amikor indítványunk­ra a bíróság elutasította az egyik termelő­szövetkezet igényét. A tsz ugyanis a vető­burgonyát nem jól tárolta, rosszul válasz­totta meg az ültetési területet, a talaj-előké­szítés és az agrotechnika sem volt megfe­lelő. Egy másik perben a házgyári lakóhá­zak tetőbeázása volt a téma. Az okok meg­állapítására széles körű szakértői bizonyítás vált szükségessé, ami még folyamatban van. A Milyen területeken tevékenykedtek még w az elmúlt évben az ügyészek? — Fontos és általános jogköre van az ügyésznek a társadalmi tulajdonban bűn­cselekménnyel okozott károk megtérülése körében. Fontos ügyészi eszköz az állam ja­vára való marasztalás kezdeményezése. Ak­kor teszünk ilyen indítványt a bírósághoz, ha a felek valamelyike, vagy akár mind­ketten olyan ügyletet kötneit, melyben ki akarják játszani a törvényt és a közérdeket. Legtöbbször amiatt kértük az állam javára való marasztalást, mert a felek lakásokait igyekeztek átjátszani, vagy uzsorás kölcsön­szerződést kötöttek. A Tudnak-e segíteni a bontóperek vitás w kérdéseinek eldöntésében? — Különös súlyt helyezünk a családjogi perekre. Közbeléptünk például a házasság felbontása esetén, ha a felek a törvényben előírt kérdésekben nem egyeztek meg, il­letve a vitás kérdésekben a bíróság nem döntött. Védtük a gyermek érdekeit, különö­sen ügyeltünk arra, hogy a tartásra kötele­zett vagyoni és jövedelmi viszonyait a per­ben reálisan állapítsák meg. Segítettük az egységes gyakorlat kialakulását abban a kér­désben, hogy mikor van helye a tartásdíj százalékos, illetve meghatározott összegben történő megállapításának. Közreműköd­tünk a gyermektartásdíj állaim által történő időleges folyósítása iránti ügyekben. A há­zastársi tartási igények elbírálásánál arra ügyeltünk, hogy csak jogos tartásdíjakat ítéljenek meg és megfelelő összegben. A Mit tart az ügyészség legfontosabb fel- ^ adatának 1979-ben? — A rendelkezésünkre álló ügyészi eszközökkel tovább kell szilárdítanunk min­den téren a szocialista törvényességet, bizto­sítanunk kell a jogszabályok betartását és betartatását. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a törvénysértések megelőzését, felderítését társadalmi üggyé tesszük. Biztosítanunk kell azt is. hogy valamennyi törvénysértés és minden bűncselekmény felderítést nyerjen, az elkövetők felelősségre vonása pedig — kellően differenciáltan — megtörténjen. A törvényeket, személyre és beosztásra tekin­tet nélkül kell mindenkivel szemben alkal­mazni. Feltétlenül szem előtt kell tartani azt az alapkövetelményt, hogy alaptalanul senki ellen nem szabad eljárást indítani. E nagy és nehéz feladatok végrehajtásához kérjük a lakosság közreműködését, támoga­tását. Köszönöm az interjút! Balogh József Vasárnapi JINTERJÚi KM VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom