Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI. évfolyam, 51. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. március 2., péntek Szerelik az abroncsgyárat Kádár János fogadta Herbert Wehnert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Herbert Wehnert, a Német Szociáldemokrata Párt parla­menti frakciójának elnökét, a párt elnökségének tagját és kíséretét. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­Kádár János fogadta Her­bert Wehnert, a Német Szo­ciáldemokrata Párt parle- menti frakciójának elnökét. tattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmoz­galom. továbbá a két ország államközi és társadalmi kap­csolatainak néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Napirenden a nők szakképesítése Ülést tartott a MNOT Az idei nemzetközi nőnap eseményei elválaszthatatlanul összefonódnak a nemzetközi gyermekévhez kapcsolódó szolidaritási eseményekkel. Azzal az álhatatos harccal, amelyet földünk valamennyi kontinensen a haladó asz- szonyok folytatnak a gyer­mekek biztonságos és békés életének megteremtéséért, a nők jogainak érvényesítésé­ért, a béke és a népek közöt­ti barátság erősítéséért. E gondolat jegyében nyitotta meg Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nőik Országos Tanácsá­nak elnöke csütörtökön az országos tanács ülését. A Parlament vadásztermében a testület ezúttal a mezőgaz­dasági szövetkezetekben dol­gozó nők helyzetéről, élet- és munkakörülményeinek ala­kulásáról tájékozódott. Czimbalmos Béla, a TOT fő­titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést ahhoz az átfogó fel­méréshez, amely a termelő- szövetkezetekben dolgozó több mint 300 ezer leány és asszony helyzetét taglalja. ivóvízprogram kilencszázmillióért ÚJABB HUSZONHÉT VÍZMŰ Negyvenhét település vízel­látásának megoldását tervez­ték Szabolcs-Szatmár megyé­ben az V. ötéves tervciklus­ban. 1979 az utolsó előtti év.' A megyei tanácson arra kér­tünk választ, mi valósult meg eddig, mi a hátralévő nem egészen két év feladata a vízműkészítési programban. A 47 községben megépülő 27 vízmű előreláthatólag 850— 900 millió forintba kerül. A megyei tanács 250, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal 120 mil­lió forinttal támogatja a fa­lusi vízműprogramot. A la­kosok tíz évi törlesztéssel 8— 10—12 ezer forinttal járul­nak hozzá a költségekhez. A többi pénzt a helyi intézmé­nyek adják. Teljesen befejezték tíz víz­mű építését, így megol­dódott a vízellátás gond­ja Oroson, Nyírteleken, Bökönyben, Geszteréden, Nyírvasváriban, Balsán, Ga­csály—Császlón, Kislétán, Beregdarócon, Beregsurány- ban, Márokpapiban, Bujon, Nyírjákón, Nyírkércsen, Sza- mosszegen, Érpatakon. A ti- szadobi, tiszaeszlári és a cé- génydányádi, szamosújlaki, gyügyei ideiglenes vízszolgál­tatás megindult, de a vízmű­telepek egy része még nem készült el. Az idén tizenöt vízmű épí­tése tart. Nem fejezték még be a vízmű építését és a há­lózat telepítését Dombrádon, Nyírmadán, Demecserben, Tuzséron, Mándokon, Tisza- nagyfaluban, Tímáron, Űjfe- hértón, Tiszadadán, Nagyha­lászban, Mérkvállajon, Nyír- bogáton, Ibrányban, Kölesén. Tiszaszalkán, Máriapócson, Pócspetriben, Vámosoroszi- ban, Túrricsén, Csaholcon. Több helyen, például Tímá­ron, Demecserben, Üjfehértón, (Folytatás a 4. oldalon) Gyenes András, az ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, a KB titkára, Dar- vasi István, a külügyi bízott, ság titkára és Horn Gyula, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese. A nap folyamán Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Parla­mentben fogadta Herbert Wehnert, a Német Szociálde­mokrata Párt parlamenti frakciójának elnökét, a párt elnökségének tagját és kísé­retét. A megbeszélés során a Ma. gyár Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolataival foglalkoz­tak. A találkozón részt vett Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, va­lamint dr. Johannes Balser, az NSZK magyarországi nagykövete. A Taurus mezőgazdasági abroncsgyára Nyíregyházán néhány hónappal a rajt előtt, valóban gyár jelleget öltött. A vulkanizáló csar­nokban a gépek egy része már a helyén van: a 16 da­rab 75 colos vulkanizáló be­rendezés a csarnok egyik ol­dalán áll sorban, szemben pedig a 88 és az 55 colos vulkanizálok dolgoznak majd. Minden berendezés megérkezett már, a készült­ségi fokozat 70 százalékos. Alakul a keverőüzem arcu­Az ÉPSZER villanyszerelői is besegítenek a berendezé ­sek üzemképessé tételébe. Kovács Béla és Székelyhídi Zoltán az abroncspréselő gépeket vezetékezik. (Cs. Cs.) lata is; az egyenként 30 tonnás keverőberendezések szerelése folyik jelenleg. A mintegy 130 szerelő vezetői­nek véleménye az, hogy az év első felének végére üzem­készen állhat minden. Megnyitották Nyíregyházán a pedagógiai és művészeti heteket Több, mint egy hónapon át tartó kulturális rendezvény- sorozat kezdődött március 1-én a megyeszékhelyen. A „Pedagógiai és művészeti he­tek” megnyitóját csütörtökön a Nyíregyházi Városi Tanács dísztermében tartották, ahol Gyuricsku Kálmán, a városi tanács elnöke köszöntötte a párt-, állami és társadalmi szervek és szervezetek meg­jelent' vezetőit, és az ünnep­ség vendégeit. Megnyitó beszédében ösz- sízefoglalta a pedagógiai és művészeti rendezvények im­már egy évtizedes történetét. Elmondta: kezdetben az ér­tékek megismertetése volt a cél, később egyre inkább a városban jelentkező sajátos igényekre alapoztak a prog­ramok tervezésénél, hogy ily módon is segítsék az ok­tató-nevelő munka színvona­lának növekedését, illetve az erősödő kulturális igények Részlet Mikus kielégítését. Az idén is ava­tott előadók tartanák tájé­koztatókat a pedagógia kor­szerű kérdéseiről, a művé­szeti események között pedig a legkülönfélébb érdeklődé­sűek válogathatnak. Ezt követően Ekler György, a megyei pártbizottság tit­kára tartotta meg a pedagó­giai hetek megnyitó előadá­sát „Az oktatáspolitikai ha­tározatok végrehajtásának ta­pasztalatai — és az ebből fákadó feladatok" — címmel. Beszélt az 1972-es párthatá­rozat óta megjelent, a köz­oktatással foglalkozó fonto­sabb központi és megyei párthatározatokról, az ezek­ben összefoglalt célok meg­valósításáról. Szabol cs-Szatmárban gya­korlatilag közel állunk ah­hoz — mondotta az előadó —, hogy teljes körűvé váljék az iskola-előkészítő munka. Ide tartozik, hogy az előző tervidőszakban a megyében megduplázódott az ' óvodai helyek száma, mind többen kerülnek megalapozott elő­készítéssel az általános isko­lákba. Bőven van tennivaló az ál­talános iskolai tankötelezett­ség végrehajtásával kapcso­latban. Bár az utóbbi évek­ben sikerült néhány száza­lékkal javítani az átlagot, tavaly a 14 éves korú fiata­lok kevesebb mint nyolcvan százaléka fejezte csak be az általános iskolát. A középis­kolákkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy tűi nagy a kimaradók száma, s ez részben az általános is­kolák megalapozó munkájá­nak színvonalára is figyel­meztet. Ekler György ezt követően szólt arról, iskolarendsze­rünk hogyan szolgálhatja az eddiginél jobban a tanuló- ifjúság színvonalas felkészíté­sével gazdasági, társadalom- politikai feladataink megol­dását. — Az iskolai nevelő- munkában — hangsúlyozta — jobban kell érvényesülni­ük a gazdaság — közoktatás — kultúra összefüggéseit fi­gyelembe vevő módszerek­nek. Itt utalt a pedagógus alkotó tevékenységének fon­tosságára, a kreatív módsze­rek kibontakoztatásának út­jaira. Rangos eseménnyel kezdő­dött a művészeti rendezvé­nyek sora: a városi művelő­dési központban megnyílt a kétszeres Kossuth-díjas Mi­kus Sándor szobrászművész több mint ötven alkotását bemutató tárlat. A március 25-ig nyitva tartó kiállítást Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Sándor kiállításából. Közel harminc pedagógiai rendezvény várja a nevelő­ket, szülőket, az iskolákat patronáló üzemek képviselő­it, a művészeti események között pedig zömmel színhá­zi, komolyzenei, irodalmi és népművészeti programokból válogathatnak az érdeklődők. ■ ■ Üzemi szakkör K isiskolás koromból emlékszem, milyen lázas izgalommal készülődtünk egy-egy üzemlátogatásra. Ámulat­tal néztük a gépeket, tisztelettel az azokat irá­nyító embert. A munkást és a munkát csodáltuk a gyárban. Akkoriban tanévenként még csak egy üzemláto­gatás volt szokásos az is­kolákban. Ebből kellett a tanulóknak élményanya­got meríteni, ezekből a mozaikokból kellett ösz- szeállítaniuk a munkás­élet képét. Ám a teljes kép így nem állhatott össze. Éppen ezért kell nagy örömmel üdvözölni az Egy üzem egy iskola mozgalmat, a gyárak „nyitott kapuit” a diákok előtt. Az ifjúság munkára, munkássá nevelésében igen nagy szerep jut — a ma még sajnos csak kis számú — üzemi szakkö­röknek, szakkörvezetők­nek. Az üzemekben tartott szakkörök kis tagjai szin­te észrevétlenül nevelőd­nek ifjúmunkássá. Nem csoda, nem véletlen tehát, hogy az úttörőcsapatok részéről egyre nagyobb igény jelentkezik e fog­lalkozások iránt. Fehér- gyarmaton, a Metripond Mérleggyár szatmári gyáregységében, Nyírbá­torban, a Csepel Művek Szerszámgépgyára helyi gyáregységében, Nyíregy­házán, a SZÁÉV-nél mű­ködnek ilyen „kihelye­zett” szakkörök, ahol ál­talános iskolás korú gyer­mekekkel foglalkoznak. Szervezés, jó hozzáállás és egy-két vállalkozó szakkörvezető kell hozzá mindössze, s a fáradozás, a „befektetés” búsásan kamatozik. A tanulók megismerik a gyárat, a vállalatot, megbarátkoz­nak az ottani kollektívá­val. Sokaknál éppen az üzemi szakkör segít a pá­lyaválasztásban. A gyer­mekeket befogadó üzem, vállalat tehát szakmun­kástanuló-jelölteket ne­vel magának az általános iskolás gyermekekből. k^egyénkben is akad még jó néhány mun­kahely; üzem, ahol baj van a szakmunkás­utánpótlással, mert a pá­lyaválasztás előtt állók nem, vagy csak részben ismerik az ottani mun- . kát, vagy mert nem lát­ják annak szépségeit. Ezeknél különösen indo­kolt, hogy szélesre tárják kapuikat a tanulók előtt, hogy ne csak évente egy­két alkalommal, hanem rendszeresen foglalkoz­zanak a fiatalokkal. K. V. MA Megőrizte az ősit (1. oldal) önmaguk meósai (3. oldal) ■I Kelet­magyarország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom