Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 10. Százszemélyes óvodát épít az ÉPSZER Nyíregyházán, a Dugonics utcán. Az új, 7,5 milliós beruházás műszaki átadására ez év őszén kerül sor. (GaálBéla felvétele) Áprilistól „sárga angyal" Üj szolgáltatás: autósiskola Tallózás az országos sajtóban Rólunk írták Kiváló katonák Az elmúlt hetekben több szalbalcs-szatmári üzem és intézmény kapott elismerő, köszönőlevelet a néphadsereg, vagy a határőrség valamelyik alakulatéitól. A katonáik, a határőrök parancsnokai a levele,kiben 'megköszönték a munkahelyi kollektíváknak, és a szülőknek, hogy fegyelmezett, megbízható fiatal vonult be tőlük az alakulathoz. Az egyik levélben szó szerint ez áll: „Közöljük, hogy az Önöktől bevonult Simon Miklós honvéd elnyerte a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája címet. Biztosak vagyunk abban, hogy visszatérve, a termelőmunkában is jól megállja a helyét, élenjárója lesz a szocialista munlkaversenynek. Legyenek velünk együtt büszkék az elvtársra, akii példamutatóan helytáll a haza védelmében”. Az említett levélhez — és a többihez is — mellékelték a szóban forgó íkatonák fényképéit. A Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalathoz az év elején tizenkét elismerő, fényképes levél érkezett. Néhány fényképét az üzemi újság közöl. A szabad- ságos katonáik szinte minden alkalommal meglátogatják a vállalat KISZ-klubját, érdeklődnek a változások, az eredmények felől. A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának párttitkára az elmúlt napokban küldött véleményt egy .jkiskatoná- ről” akit az egyik alakulatnál tavasszal vesznek fel a pártba. Ellenpélda is van: a leszerelt és párttagnak jelentkező fiatalról a gyári pártszervezet kért véleményt az alakulattól. Egy rendelet értelmében az Élenjáró címet, vagy a tisztes rendfokozatot elért katona leszerelés után hat nap rendkívüli szabadságot kaphat. A Kiváló címet, vagy tiszthelyettesi rendfokozatot elért katona leszerelés, illetve munkába állás után 12 nap rendkívüli szabadságot is kaphat. N. L. A Magyar Autóklub nyíregyházi szervezete az országos hálózattal egyidőben április 1-től újra indítja a segélyszolgálatot, a „sárga angyal” a megyében egy kocsi pénteken és szombaton délután, valamint vasárnap egész nap szolgálatot tart. A kocsi szolgálati útvonala: a 4-es főúton Debrecentől Záhonyig. A 151-es kocsi a hétvégeken mindig megtalálható bázishelyén, Ujfehértón a 260-as kilométerkőnél, az autóscsárdánál. Abban az esetben, ha a kocsi nem tartózkodik szolgálati helyén, mert az út valamely pontján éppen javít, a segélykérő lapot a bázishelyen felállított segélykérő ládába kell bedobni. A Magyar Autóklub nyíregyházi szervezete március 1-től új szolgáltatással, az autósiskolával is jelentkezett a megyeszékhelyen. A gépjárművezető-képző oktatási szolgálaton keresztül B. kategóriás jogosítványt lehet szerezni. Az oktatási díj ösz- szegére a Magyar Autóklub nyíregyházi szervezete részletfizetési lehetőséget is biztosít. Ha az általuk szervezett tanfolyamokon a tanulók KRESZ-ből, műszaki ismeretekből és gyakorlati vezetésből az „első nekifutásra” sikeres vizsgát tesznek, a befizetett vizsgadíjból 250 forintot egyéves klubtagsági díj fejében visszakapnak. Akinek még nincs járműve és úgy szerez náluk jogosítványt, az a 250 forintot készHa valaki azt mondja: „nyaktekerészeti mellfek- venc”, vagy „gőzpöfögészeti tovalököde”, jót mulatunk a kifacsart szavakon, melyek amúgy közönségesen nyakkendőt, illetve gőzmozdonyt jelentenek. Most, a magyar nyelv hetén, amikor nyelvünk változásairól, a nyelvújításról is sok szó esik, érdemes föleleveníteni a XIX. század elejének forrongó időszakát, amikor a nyelvújítók százával gyártották az új szavakat. Ezek közül néhányat a fent említettekkel egy szintre valónak érzünk, ellenben van jó pár olyan szó, melyet akkoriban roppant mulatságosnak találtak a nyelvújítás ellenfelei — ma viszont természetesnek, sőt nélkülözhetetlennek tartjuk használatukat. Anyanyelvűnket anybeszé- letnek keresztelték Kazinczy- ék, a furkósbotot dögönyeg- nek, a csillagászt egésznek, az alapelvet fenéktételnek, a családi boldogságot pedig háziságszerencsének. De nem különbek az alábbiak sem. Iramat: írásmű, minden- ményedelem: mindenség, lo- vanc: huszár, muzsikösszönösdi: hangverseny, műve- •mény: gép, tanódalom: gimnázium, természetedemény: fizika, tsoporda: brigád... Annál különösebbnek véljük ma, hogy a használhatatlan „tsinálmányok” közé sorolták akkoriban például az alábbi szavakat: Adomány, apród, alkalom, báj, bővítmény, cimboraság, pénzben kapja meg. Csopbr- tos jelentkezés esetén üzembe, vállalathoz, intézményhez kihelyezett tanfolyamot is indítanak. A Magyar Autóklub nagy gondot fordít tagsága elméleti és gyakorlati ismeretének állandó szélesítésére. Ezért a közeljövőben a nyíregyházi szervezetben is beindul a ..KRESZ szabadegyetem”. Nagy sikerrel szervezi a nyíregyházi hetyi szervezet a különböző autóstúrákat is. Ebben az évben a napokban indult az első túra a Szovjetunióba Ungvár, Munkács útvonalon. Ezt követően szinte Európa minden országába indítanak csoportos autós turistákat. (sigér) diadal, ellensúly, hunyorgat, derék, folyadék, féltékeny, golyó, gyönyör, hálás, hölgy, komorna, kavics, könyvtár mereng, híresztel, udvarlás, őszinte, nagysád, példány, kegy, őrmester, tábornok, jegyzék, vágy, zongora ... Mert miképp is mondanánk ma példának okáért a következőket: „A derék apród az adományozott zongorán merengett diadallal, de féltékenykedett: a hálás hölgy komornája elhíresztelte az ő udvarlását, s a bájos nagysád kegyei talán már egy tábornok vágyait tölFéltékenysége miatt került börtönbe Gönczi Sándor 28 éves nyíregyházi lakos. Január első hetében rokonlátogatásra indult a Gönczi család, de a férj hamarabb odaért, mint felesége és két gyermeke. Amikor a család leszállt a buszról, a nagyobbik gyerek visszanézett és a nyelvét nyújtotta a buszvezetőre. „Ki volt a sofőr?” Gönczi meglátta ezt, és nyomban arra a következtetésre jutott, hogy a felesége és a buszvezető között valamilyen kapcsolat van. Néhány nap múlva, január 10-én Gönczi ittasan ment haza. Eszébe jutott a buszmegállóban lejátszódott történet és kérdőre vonta feleségét: ki is volt az a sofőr? Az asszony elmondta, hogy valamikor a nyáMind többen saját „bőrükön” tapasztalhatják, hogy lakótelepeink művelődési intézmények nélkül kerülnek átadásra. Kérdés, vajon az új lakótelepek panelskatulyáiba költöző emberek, családok hogyan művelődnek? Művelődnek-e egyáltalán? Az előbb felsorolt kérdésekre még sok helyen nem találunk olyan választ, mint éppen Nyíregyházán — olvastuk a Magyar Hírlap január 30-i számában. Itt a peremkerületek és a lakótelepi iskolák oktatási feladataikon túl, tekintélyes részt vállalnak a körzetek közművelődéséből is. A pedagógus és a népművelő .hivatás szerencsésen találkozott, sőt keresi, segíti és ki is egészíti egymást a minél tartalmasabb lakótelepi közművelődés érdekében. A Népszabadság február 4-i számában jelent meg Fekete Klára írása Baráti kör — Szabolcsból címmel. A Szabolcsi Egyetemisták Szegedi Baráti Körének alapokmányát szabolcsi egyetemisták, iskolások alakuló ülése 1975. április 10-én fogadtad. 1975-ben a jogászokon kívül, orvostanhallgatók, gyógyszerészek és tanárjelöltek voltak a kör tagjai. Most csak jogászokat tömörít a baráti kör. Ma, csaknem négy év elteltével a jogászhallgatók fűznek megjegyzéseket az azóta történtekhez. A megyei tanács és a Hazafias Népfront együttes intézkedésére felmérést végeztek a tanácstagok munkájáról. A tapasztalatokat adja közre a Népfront januári számában megjelenő írás Mérlegen a tanácstagok tevékenysége című összegző írás. A Szövetkezet című hetilap január 31-i száma a fogyasztási szövetkezeti önkormányzati szervek jogszabály és alapszabály szerinti működését értékeli. Szabolcs-Szatmár megye ipari üzemeiben 530 millió, mezőgazdasági üzemeiben pedig 113 millió forintot fordítottak tavaly a munkakörülmények javítására — olvastuk a Szociálpolitika januári számában. A Csendre váltott forintok című írás külön kiemeli a zajszintek csökkentésére tett intézkedéseket, beruházásokat. A Szabad Föld január 14-i számában található Méhek, kertek, emberek című írás a NYÍRKERT társulás almaviron a buszvezető beszélgetni, kezdett kislányával, azóta köszön neki, de nem is ismeri. A féltékeny természetű, ittas Gönczit nem győzte meg a válasz, nekitámadt feleségének és ütni-verni kezdte. Az asszony segítségért kiabált, majd sikerült egérutat nyernie és felszaladt a második emeletre egy ismerős családhoz. Kulcsra zárta az ajtót Félóra, háromnegyed óra telhetett el, az asszony úgy gondolta: férje már megnyugodott és visszament saját lakásukba. Gönczi azonban nem csillapodott: miután az asszony elmenekült, lement a boltba, vett egy üveg bort, s még részegebben folytatta a támadást, ahol abbahagyta. rág méhmegpörzásának kísérletével foglalkozik. Az új technológiával egy év alatt az almatermés 30 százalékos növekedését érték el az előző évek átlagához és a szervezett méhmegporzást alkalmazó gazdaságokhoz képest. A módszer úgy bevált, hogy ezt a formát a magán, illetve háztáji almatermelésre is kiterjeszteni tervezik. Megvettek két tanyai iskolát, ahol központi megporzó méhészetet hoznak létre, és onnan kisebb almásokba is tudnak néhány családot meg- porzásra kiadni. A csarodai freskók — Cser- nadova volt még nemrég is a helység neve — világába vezet el, színes képekkel illusztrált írásával Bécsi János restaurátor az Elet és Tudomány 6. számának hasábjain. Sok kiváló képzettségű és képességű, lelkes szakember érzi magát okkal-joggai felelősnek a „szabolcsi jonatán” ügyéért; ebből az aktív környezetből is kiemelkedik az a széles körű oktatói, kutatói, közéleti tevékenység, amit dr. Pethő Ferenc csaknem két évtizede folytat — írja a Kertészet, Szőlészet. A hetilap 5. számának Mai mesterek rovatában őt kérdezik eddigi munkájáról, eredményeiről, terveiről. Dr. Dongó Pál a Magyar Nemzet február 7-i számában Korányi Frigyes munkássága ma már kevéssé ismert területén, a gyógyvizeknek gyógyítás céljára történő felhasználása érdekében kifejtett tevékenységéről emlékezik. Példázat a hűségről a címe annak az írásnak, amely a Népsport február 2-i számában jelent meg a méhte- leki tanács elnökének. Szeder Jánosnak az életét és sportszerető tevékenységét ismerteti. Számos olyan írás látott napvilágot, amelynek témája az árvízvédelem volt. Az év eleji felső-tiszai árvízhelyzetet idézi fel a Szabad Föld január 14-i számában található írás. A Képes Újság február 10-i számában a ti- szaberceli szakaszmérnökség védelemvezetőjéről, Medveczki Lászlóról olvastunk. Hatezren a gátakon a címe annak az összeállításnak, mely a Magyar Ifjúság 7. számában jelent meg. Az írások egyike a tiszadobi ár- vízvédelem hősi munkájáról szól. De ekkor már körültekintőbb volt: kulcsra zárta az ajtót, hogy felesége menekülni se tudjon. Gönczi ismét támadásba lendült. Ütötte az asszonyt, ahol érte, s közben kiabált is: innen élve nem menekülsz, csak az ablakon keresztül. Az asszony segélykiáltásait meghallották a szomszédok, csöngettek, dörömböltek az ajtón, s bár Gönczi tudta, hogy nem tudnak bejönni, egy pillanatra mégis lekötötte a figyelmét. A megöléssel fenyegetett feleség kihasználta ezt a pillanatot, kinyitotta az erkélyajtót és leugrott a magasföldszintes ház első emeletéről. Az öt-hat méter magasból lezuhanó asszonynak mindjét sarka eltört. Börtön és elvonókúra Gönczi természetesen észrevette, hogy felesége kiugrott, de még ki se nézett utána, a környék lakói hívtak mentőt, s így került kórházba. Gönczi Sándort a bíróság 8 hónapi börtönre ítélte, 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kényszerelvonókezelésre kötelezte. Az ítélet jogerős. Á cselédből lett tündér Betyár — női kalapban Piros overall helyettesítette a mentét, a fejekre csákó került. A nemzeti hovatartozást egy piros-fehér- zöld színű, mellen átvetett papírszalag jelezte. A boszorkányt a nagy orr, Jancsi gazdáját egy lepedőből varrt bő nadrág alapján lehetett felismerni. A rögtönzött színpadon Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye elevenedett meg. A „színészek” szerepét a nyíregyházi öregek napközi otthonának idős lakói alakították, a közönség soraiban a patronáló szocialista brigádok tagjai, a Volán, a gumigyár, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat kollektíváinak képviselői ültek. A betyárok, az óriások, a boszorkányok életrekeltésében besegítettek a gyorsíró és gépíró iskola diákjai is. A szereplők nagy izgalommal öltik magukra a jelmezeket. Szinte mindannyian életükben először állnak ki a közönség elé. Szécsi Piroska János vitéz megformálására készül. Az előadás előtti pillanatokban még egyszer átismétli a nehezebben megjegyezhető szövegrészeket. — Még éjjel is ezzel álmodtam — mondta kicsit restelkedve Piroska néni. — Akkor hibátlanul fújtam ám. — Én meg mindjárt felfalom Iluskát, én leszek a gonosz mostoha — mutatkozik be Petrikovics Mi- hályné. Péter Gizella néni kis fekete kalapot illeszt a fejére. A tükörben az arcát nézegeti, nemsokára bajuszt festenek rá. — Én leszek a zsiványve- zér — mondja. Hetekkel előtte — szorgalmas diák módjára — tanulták, gyakorolták a szerepeket az idős lakók. Pólyák Piroska néninek a francia királyt kellett eljátszani, és ez nem ment köny- nyen. A János vitézben mindenkinek jutott szerep, aki csak színre akart lépni. Még a 82 éves Lover Mariska néni is odaállt a közönség elé, aki se írni, se olvasni nem tanult meg egész életében. Az egyedülálló, idős asszony, aki mindig csak a cseléd szerepét alakíthatta a világban, most nagy örömmel és magas korát meghazudtoló ügyességgel, nyugodtan játszotta a huszárt, majd a tündért. Az otthon életében először rendeztek ilyen műsoros előadást. Utána a szocialista brigádok tagjai virággal, csokoládéval köszöntötték az idős asszonyokat a nőnap alkalmából, s egyúttal azt is megkérdezték, kinél kell most tüzelőt hordani, fát vágni, a ház körüli munkákban segíteni. Tóth Kornélia Például a tábornok Nyelvi „tsinálmánvok“ (tarnavölgyi) Á tárgyalóteremből a féltékenység vége
