Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
4 KELET-MAG YARORSZÁG 1979. március 1. Kommentár Veszélyes Janus-arc a mitológiából ismert Janus istennek két arca volt. A világpolitikában a kétarcúság nemegyszer életveszélyes következményekhez vezethet. Ez a régi igazság bizonyosodik be nem utolsósorban az amerikai magatartás nyomán most a Távol-Keleten, amelynek fejleményeit a szó szoros értelmében lélegzetét visszafojtva figyeli az aggódó emberiség. Még az Egyesült Államok szövetségeseinek sajtójában is érzékeltettek bizonyos fenntartásokat egy legalábbis különös egybeesés miatt: Blumenthal amerikai pénzügyminiszter éppen akkor tartózkodik Pekingben és folytat Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettessel általa „kitűnőnek és alaposnak” minősített tárgyalásokat. amikor kínai hadosztályok dúlják pusztítva-gyilkol- va Vietnam földjét. A tény — sajnos — önmagáért beszél. Ezen semmit sem változtathat az a.groteszk washingtoni bizonyítványmagyarázat, amely szerint Blumenthal „igyekszik rávenni Pekinget támadó csapatai visszavonására”. Az ezzel kapcsolatos kínai reagálásban a Fehér Ház és a State Department pontosan azt kapta, amire számíthatott. A kínai fővárosban nem titkolt iróniával úgy fogalmaztak, hogy „az amerikai figyelmeztetés elsősorban belső és nemzetközi propagandacélokat szolgál”. Az igazán tragikus ebben a megállapításban éppen az, hogy közel jár az igazsághoz. A világ nem felejti el azt, hogy Teng éppen a vietnami agresszió előestéjén járt az Egyesült Államokban, ahol nyíltan deklarálta Kína támadó szándékait, miközben Washington hangsúlyozott ünnepélyességgel fogadta. Hiába mutat „mérséklő szándékot” az egyik arc, miközben a másik „kitűnő és alapos” tárgyalások során üzleteket köt; miközben London „nem hozza összefüggésbe” a Harrier-repülőgépek kínai eladását a délkeletázsiai helyzettel: miközben éppen most írtak alá három nagy megállapodást a nyugatnémet Messerschmidt (!)— Bölkow—Blohm cég és a kínai kormány képviselői. Amikor agresszió folyik, mindenki történelmi nagyságrendű felelősséget vállal, aki bármilyen módon támogatja az agresszort. H. E. Népünk szolidáris Kambodzsával Ros Samay beszéde a budapesti barátsági nagygyűlésen Szolidaritási és barátsági gyűlésen találkozott szerdán a főváros dolgozóival a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának Ros Samay főititkár vezette küldöttsége. A Marcibányi téri ifjúsági ház nagytermében ott voltak a fővárosi nagyüzemek munkáskollektíváinak, szocialista brigádjainak képviselői, a politikai, az állami és a társadalmi szervek vezető személyiségei. Részt vettek a gyűlésen a hazánkban tanuló kambodzsai diákok is. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bostai Károlyné, a HNF Budapesti Bizottsága titkárának megnyitója után Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. — Testvéri szolidaritásunk a Kambodzsai Népköztársasággal egyúttal szolidaritás a VSZK-val, a kínai vezetés Vietnam elleni agresszióinak elítélése pedig támogatás nemcsíak Vietnamnak, hanem Kambodzsa forradalmi népének is — mondotta Molnár Béla. Felszólalt a nagygyűlésen Ros Samay főtitkár is. Bevezetőben szólt azokról a kegyetlenségekről, amelyék a Pol Pót—leng Sary-rezsim uralmát jellemezték, majd így folytatta. A kambodzsai népnek számtalan nehézséggel kell szembenéznie — mondotta a továbbiakban. A szocialista országok, a független államok, az el nem kötelezettek mozgalma, a nemzetközi szervezeteik, a béke és igazságszerető emberiség rokon- szenve és szolidaritása, sokoldalú támogatása azonban jelentős segítség ahhoz, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken, sikeresen felépítse a békés, független, demokratikus, semleges, el nem kötelezett és a szocializmus felé haladó Kambodzsát. — A pekingi vezetés Vietnam elleni bűntette sérti az ENSZ alapokmányát, az el nem kötelezett országok alapelveit — mondotta ezután Ros Samay. — E cselekménye nem más, mint a kínai feudális urak és gyarmatosítóik, az imperialisták politikájának tovább folytatása Vietnammal szemben, hege- monista törekvéseinek végrehajtása Indokínában, Délkelet-Ázsióban és az egész világon. Ezekkel a cselekményekkel abban az illúzióban ringatják magúikat, hogy megmenthetik a Pol Pót— leng Sary-klikk maradék erőit, amelyeket a kambodzsai nép elsöpör és megsemmisít. Beszéde végén Ros Samay átnyújtotta Molnár Bélának a Kambodzsai Nemzeti Egységfront vörös zászlaját. A résztvevőik ezt követően táviratot fogalmaztak meg a kambodzsai népnek, amelyet GaáJ György, a Ganz Villamossági Művek szocialista brigádvezetője ismertetett. Hoang Lien Son tartomány északi részen a vietnami fegyveres erők alakulatai a kínai támadók visszaverésére készülnek. (Kelet-Magyarország telefotó) TELEX MOSZKVA A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának közelgő 60. évfordulója alkalmából sajtókonferenciát rendeztek szerdán hazánk moszkvai nagykövetségén. A nagy számban megjelent szovjet újságíró, rádió- és televíziótudósító előtt dr. Szűrös Mátyás nagykövet ismertette a 133 dicső nap eseményeit, kiemelve: a Tanácsköztársaság az első olyan állam volt, amely az orosz forradalom példáját követve megvalósította a munkások, a dolgozó nép hatalmát. WASHINGTON Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kedden első ízben találkozott Irán új kormányzatának egyik képviselőjével — közölte a State Department. Sariar Ruhanit, aki az iráni forradalom óta Irán washingtoni nagykövetségének ügyvivője, a diplomata kérésére fogadta Vance-t. A találkozón az amerikai diplomácia vezetője kijelentette: az Egyesült Államok együttműködést óhajt a Ba- zargan-kormánnyal, és érdekei fűződnek egy „erős, független és szilárd” Irán létéhez. NÁPOLY Nagy-Britannia, Olaszország, Törökország és az Egyesült Államok március 8-án egyhónapos tengerészeti hadgyakorlatot kezd a Földközitengeren — jelentették be kedden a NATO dél-európai parancsnokságán. Az „elrettentő erő ’79” fedőnevű gyakorlat célja az, hogy fokozza a NATO-szövetségesek légvédelmi, tengeralattjáró-el- hárító, elektronikus hadviselési és tengeri utánpótlási képességét. A műveleteket török parancsnok vezeti majd. RIO DE JANEIRO Százhatvanegy ember lelte halálát az idei riói karnevál három napján. Többségük közlekedési baleset áldozata lett, de a meggyilkoltak száma sem fcsekély. Ez derül ki a brazil katonai rendőrség keddi jelentéséből. A „közőrület” napjaiban Rio de Janeiro kórházaiban 11 200 embert ápoltak verésnyomokkal, lőtt sebekkel, közlekedési balesetekben szenvedett sérülésekkel és alkoholmérgezéssel. A rendőrség szerint idén még jobban elszabadult az erőszak a karneválon, mint az előző években. NEW YORK-I LEVELÜNK Szállodák a Broadway-n E gy John Portmam nevű georgiai építész és vállalkozó 2020 szobás szuperszállodát tervez a New York-i Times Square-re, a Broadway kelős közepébe. Innen egy-egy saroknyira, a 42. utcában máris épül két másik hotel, amelyek közül a kisebbik 38 emeletes lesz. Ezek az építkezések — Koch New York-i polgár- mester szerint — nemesük azért hasznosak, mert új palotákkal gazdagítják a metropolist, hanem azért is, mert szégyenteljes intézmények helyén létesülnek, tehát az utóbbiakat értelemszerűen lebontják, eltüntetik. A Broadway és a 42. utca környéke ugyanis már nem annyira zenés színházairól, mint inkább kétes hírű mulatóiról, meztelen revüiről, pomóüzleteiről és -mozijairól, garniszállóiról és még nyilvánosabb intézményeiről nevezetes. Más kérdés, hogy ha eltűnnek a környék eme nevezetességei, ott maradnak-e a járdákon a Broadway élő jellegzetességei: vándorzenészek és vándorprédikátorok, dadogós gyermekek vagy bebörtönzött zsebtolvajok felruházására gyűjtő aggszüzek, kolduló nyomorékok és álnyomorékok, utcagyerekek és utcalányok, az üdvhadsereg trombitásai és az USA-hadsereg to- borzói, mindenféle félnótások, fél'kegyelműek félcédu- lások. Mert megtörténhet, hogy ha a környék „konszolidálásának” eredményeképpen ezek az intézmények és személyek eltűnnek, akikor nem lesz kinek építeni ezen a helyen az új szállodákat. Hiszen New York egyik fő vonzóereje, turistacsemegéje közismerten a Broadway éjjel-nappal nyüzsgő kavalkádja. De végső soron persze mégsem ez határozza meg, hogy hányán jönnek New Yorkba. A nyugatnémet márkával, a japán jennel, de még az angol fonttal szemben is mélyen tényleges értéke alá süllyesztett dollár viszonylag olcsóvá tette az amerikai tartózkodást az NSZK, Japán és Nagy-Britannia lakosai számára. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a kötelező minimális díjszabás eltörlése óta a légitársaságok egymást lekonkurrálva adják a nagyobb és mégnagyobb kedvezményeket, a jómódú nyugat-európai polgárnak különösen kifizetődő, hogy turistáskodni és bevásárolni átruccanjon az Újvilágba. 1978-ban 19,8 millió külföldi járt az Egyesült Államokban. Igaz, ez a szám nem ad egészen tiszta képet az idegenforgalomról, mivel azok a kanadai és mexikói állampolgárok is benne vannak, akik esetleg csak fél napra jöttek át az Egyesült Államokba, de egyetlen éjszakát sem töltöttek ott. Mindamellett a növekedés jelentős.- A külföldiek — a becslések szerint — 8,5 milliárd dollárt hagytak tavaly az Egyesült Államokban. Igaz, a fizetési mérlegen ez kevéssé segít, ugyanis az amerikaiak ennél jóval többet — 11,1 milliárd dollárt— költöttek el külföldön. Ám azok az amerikai városok és iparágak (szálloda, motel, étterem, ajándéktárgyak stb.), ahol mindez lecsapódik, annál inkább megérzik. New Yorkban immár évtizedek óta évről évre csökkent a szállodai szobák száma. (A hoteleket bérházzá, társasházzá alakították át, vagy éppenséggel lebontották.) Tavaly óta megfordult ez a folyamat: Az építőipar fellendülése nem szükségszerűen tükröz általános fellendülést. New Yorkban jelenleg is 8 százalék fölött van a munkanélküliek aránya, és a közgazdászok arra számítanak, hogy az év második—harmadik negyedében országosan lelassul a gazdaság növekedése, esetleg meg is áll. 0 szállodaépítkezések viszont" valószínűleg ebben az időben is folytatódni fognak (hiszen a recesszió talán csak a belső idegenforgalmat befolyásolja némileg), ami legalább az építőiparban javítja majd a foglalkoztatottság arányát. DCiiLaiA* nUhxátt Jerzy Mister MacAreck üzletei FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY x 47 A fickó szerette a kocsikat, a Mercedes-cég ezt megrendelésre készítette. Tizenkétezer dollárba került. Európában akart vele utazgatni, de ruletten elvesztette minden pénzét, sőt féláron el kellett adnia a kocsiját is. MacAreck figyelmesen megnézte a kocsit, bekapcsolta a motort is. — Rendben van. Megveszem a kocsit. Igaz, a Ferrariről álmodoztam, de ez sem rossz gép. Az amerikai elővette zsebéből a csekkfüzetet. — Hétezer dollár, az harmincötezer új frank — mondta és kezdte kitölteni a csekket. — Bocsánat, uram — mondta zavartan az eladó. — Elvből csak a régi ügyfeleinktől fogadunk el csekket. — Furcsa szokás ez Európában. Nálunk, az Egyesült Államokiban mindent csekkfüzet segítségével veszünk és eladunk. Ez a csekk a Cré- dit Lyonnais ibankfiókjába szól, Nizzában. Elküld egy fiút, és az hozza a pénzt. — önnek igaza van uram, csakhogy ma szombat van. Ilyenkor már minden bank zárva. Holnap vasárnap van, holnapután hétfő. — a bankok ünnepnapja. Csak kedden tudnám beváltani a csekket. — Komolyan mondom, nem tudom mit tegyek! — az eladó zavarban volt. Nem mindennap akad olyan vevőre, aki hidegvérrel, alkudozás nélkül fizeti ki az árat. — Sajnálom, mert valóban tetszik a’qkocsi. A kereskedő döntött. — Kockáztatok — mondta. — Tessék, a kocsi kulcsa és 'a papírok. Már .ki fvan töltve Jkérem, írja alá. És sok szerencsét hozzá. Az amerikai elővette a csekket, átadta, majd kivezette a kocsit az utcára, és elszáguldott. Nizza utcáin kerengett vele. Egy használtautó-kereskedő kirakata előtt állt meg, ahol szép, vörös színű kocsi volt a kirakatban, sport Ferrari. Mister MacAreck megállt az üzlet előtt és bement. — Eladó ez a nagyszerű Ferrari? — kérdezte. — Egyetlen alkalom, talán az egész Franciaország‘ban — válaszolt a cég tulajdonosa. — Ilyen kocsi ritkán kerül piacra. — Tudom, mert én is régen keresem. Meg lehet tekinteni? — Tessék. Bekapcsoljam a motort? — KéVem. Nagyszerű gép. Kíváncsi vagyok, hogy gyorsabb-e a Mercedesemnél ? . A kereskedő szemügyre vette a bejárat előtt álló kocsit. Csodálkozó arcot vágott, de nyugodtan válaszolt. — A Mercedesek, nem mondom, jó kocsik, de fnesz- sze vannak a Ferraritől. Ez igazi sportautó. Ha akarja, órákig mehet egy sántikáló öregasszony mellett, aztán egy lábmozdulat kell csak és kétszáz kilométerrel száguld. — Mennyibe kerül? — kérdezte MacAreck — Negyvenötezer — mondta a kereskedő. — Végső ára? — Ki lehet fizetni és nem elvinni? — Negyvenkettőnél olcsóbban nem adom. — Rendben van, — mondta MacAreck, — megveszem. Látja a Mercedesemet? Mennyit ér önnek? A kereskedő egy pillantást vetett az autóra és azt mondta: húszezer frank. — Beszámolja a vételárba? — Kérem — mondta az eladó. — Uram, adja a kocsit és huszonkétezer frarl- kot, s a Ferrari az öné. — Rendben van — egyezett bele MacAreck és kivette a csekkfüzetét. — Nem is ellenőrzi a kocsit? — csodálkozott a kereskedő. — Annyira tetszik nekem a kocsi, hogy el is felejtkeztem erről — nevetett MacAreck. — Szívesen fordulok vele egyet, hogy megnyugtassam a lelknsmeretemet. — Adok ön mellé egy sofőrt, aki ismeri a gépet. Ö ellenőrizte, hogy rendben van-e rajta minden. — Nagyszerű — egyezett bele az amerikai. Amint kifordultak a garázsból, a kereskedő a telefonhoz rohant és tárcsázott. — Idehallgass, Pierre — mondta, amikor a vonal végén hangot hallott. — Eladtad a kocsidat egy amerikainak? — Mit beszélsz? Egy órával ezelőtt? Harmincötezer frankért? Tudod, miért telefonálok? — Itt van nálam ez az amerikai és megvette a Ferrarimat. A Mercedessel jött és azt javasolta, hogy húszezerért vegyem át, a többit csekken fizeti. A Credit Lyonnais Bankba szól a csekk. — Neked is ilyen csekkel fizetett?! Ez aztán remek! Itt járt nálam a kerületi rendőr és figyelmeztetett, hogy egy szélhámos amerikai tűnt fel, aki mindent vásárol és fedezetlen csekkel fizet. Amikor megláttam a Merce- desedet, rögtön tudtam, hogy itt valami bűzlik. Húszért adja azt, amit egy órával korábban harmincötezerért vett. És csekkel fizetett. Telefonálj azonnal a rendőrségre! Letette a kagylót. Már jött is MacAreck. — Örülök, hogy elégedett, — mondta a kereskedő. — Tessék, a kocsi papírjai, és kérem az ön kocsijának a papírjait, meg a kulcsot. Az amerikai szó nélkül átnyújtotta. *— Ha megengedi — mondta a kereskedő, a technikusom megnézi és kipróbálja. (Folytatjuk)
