Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 30. Megkezdték a Kiskör­út építését Nyíregyházán. Átadását ez év május el­sejére tervezik. (Mikita Viktor felvétele) Hit jelent a tizenegy számjegy? Ha páros, akkor nő... Ahogy közeledik a szemé­lyi számok és lapok kiadása, úgy nő iránta az érdeklődés, úgy szaporodik az informá­ció. Az 1975. januári össze­írás alapvető személyi ada­tai rendezve, számítógépbe táplálva készen állnak a ki­osztásra. Budapesten és az 5 nagyvárosban már április­ban megkezdik a személyi számok és a tizennégy éven aluliak részére a személyi lapok kiadását, a többi tele­püléseken később kezdik, de november 30-ig mindenütt befejezik ezt a munkát. Többször hallottuk már: tizenegy számjeggyel kifejez­hetek egyenként a tíz és fél millió állampolgár legfonto­sabb személyi adatai. A kö­vetkező tizenegy számjegy taglalásával megláthatjuk, milyen sokatmondó az alig egy közepes szó hosszúságú számsor. Vegyük példának a következőt: 12505301218. Mit mond az első, az 1-es szám: a viselője magyar állampol­gár, (az első szám 1—4-ig magyar állampolgárságot je­lent) aki a huszadik század­ban született (a múlt szá­zadban születettek első szám­ként 3-as, vagy 4-es számot kapnak, attól függően, hogy a személy férfi, vagy nő), vé­gül az 1-es szám elárulja, hogy az illető férfi (a nők személyi száma páros szám­mal kezdődik.) A második és harmadik számjegy a születés évét je­lenti. Tehát a példánk sze­rinti illető 1925-ben szüle­tett. A negyedik és ötödik szám a hónapot jelenti, pél­dánk szerint a 05 májust. A hatodik, hetedik szám a hó­nap napjait, itt 30-át jelen­ti. Igen ám, de egy-egy na­pon többen is születnek. Ezek megkülönböztetésére szolgál a következő három számjegy, példánkban ez 121, összegezve: a szám vise­lője 1925. május 30-án a 121.- nek született, magyar állam­polgár és férfi. Az utolsó ti­zenegyedik számjegy az elő­ző számok sorrendjének és valódiságának helyességét jelző, technikai ellenőrző szám. Ezek után az avatatlanok­nak gondolom az lehet még Ha frakkot, vagy meny­asszonyi ruhát nem is — amit pedig gyakran keresnek- —, de a rotációs kapától a csiszológépig, a minivizortól a gyerekkocsiig sok mindent megtalál az érdeklődő a nyíregyházi iparcikk-köl­csönző boltban. A legnagyobb keletje hosszú idő óta a televíziónak és a-hűtőszekrénynek van, az előbbiből háromszáz, míg az utóbbiból négyszáz darabbal rendelkezik az üzlet. Külö­nösen a kis képernyőjű, hor­dozható tévéket kedvelik megyénk lakosai, jelenleg egyetlen ilyen készüléket sem lehet találni a boltban, mind a tizenhét darab a köl­csönzőknél működik. Az üzlet jelenleg mintegy bonyolult, hogy az országban egy helyen tárolt számokból hogyan választhatja ki pilla­natok alatt a minden em­beri agynál nagyobb tároló­képességű, jobb memóriájú gép egyetlen személynek a számát. Erre nincs is szüksé­günk, elég, ha annyit tudunk: ez a nagyszerű nyilvántartás a jövőben kevesebb zaklatást jelent az állampolgár számá­ra, az államigazgatási munka egyszerűbb, gyorsabb és pon­tosabb lesz. Cs. B. 80 féle cikket kölcsönöz, s 6 millió forintos árukészletével tavaly 2,2 millió forintot for­galmazott. A múlt év végén vezették be először az edé­nyek kölcsönzését, s nemrég vásároltak három rotációs kapát, amely után már most is nagy az érdeklődés, pedig a használati díja sem kevés, naponta százhúsz forint. Az üzlet további rotációs kapákat szándékozik vásárol­ni, az igényektől függően. A bolt népszerűségére mi sem jellemzőbb, hogy egy-egy eszközt csak hosszas várako­zás után lehet megkapni. Ilyenkor a bolt dolgozói elő­jegyzést készítenek, s az igénylés időrendi sorrendjé­ben adják ki a kért termé­ket. Kölcsönadna egy rotációs kapát? Naponta 120 forint Játék a tűzzel Hősugárzó a gyermekágy mellett Szabolcs-Szatmár megyében 1978-ban 395 tűz keletkezett, ennek következtében 5 400 200 fo­rint anyagi érték semmisült meg. A káros tüzek száma az előző évinél 6-tal, a kárérték 879 300 forinttal növekedett. A legtöbb tűzeset változatlanul a mezőgazdaság területén fordult elő, 155 tűz következtében mint­egy 3 millió forintos nagyság- rendű tűzkár keletkezett. A ház­táji és magángazdaságokban 112 tüzeset fordult elő. Hússzal csökkent a termelőszö­vetkezetekben bekövetkezett tü­zek száma, azonban az 1 921 900 forint értékű tűzkár az előző évinél mindössze 16 százalékkal kevesebb. Nem jelentős, de mégis csök­kenés tapasztalható a lakóházak­ban, lakásokban bekövetkezett tüzek számában és kárértékében, 3 tűzzel és 66 300 forinttal volt kevesebb az 1977. évinél. Az egyéb területen néggyel több, összesen 74 tűz és 660 300 forinttal több, összesen 1 232 900 forint kár keletkezett. A legna­gyobb növekedés a közlekedési ágazattan tapasztalható, ötven tűz 596 800 forint kárt okozott, 32 tűz személygépkocsiknál fordult elő, ebből 23 a közúton, közle­kedés közben keletkezett. A személygépkocsi-tüzek oltásába nem tudtak kézi tűzoltó készülék­kel beavatkozni a károsultak, ugyanis a legtöbben ezzel nem is rendelkeztek. Készenlétben tartá­sa nem kötelező, beszerzését és a gépkocsiba való elhelyezését több vállalat megkezdte. Az ipar területén tizenötről tizenhétre növekedett a tűzesetek száma, az 1977. évihez viszonyítva 595 000 forinttal, összesen 719 800 forintra nőtt a kárérték összege. A tűzesetek keletkezési okai között változatlanul vezető helyet foglal el a gyermekjáték tűz 72- vel, az elektromos áram 50-nel. Az előbbi által okozott kár 394 800 forint, utóbbié 1 400 600 fo­rint. 55-ről 38-ra, jelentős szám­ban csökkentek a dohányzás mi­atti tűzesetek, a kár 265 900 fo­rint volt. A keletkezési okok kö­zötti sorrendet figyelembe véve ez foglalja el a 4. helyet, azon­ban ez követeli a legtöbb em­beráldozatot, ugyanis 7 tűz ágy­ban dohányzásból keletkezett. Számarányait tekintve sok tűz keletkezik sugárzó hőtől is, szá­muk 1978-ban 38 volt, a kár ösz- szege 428 900 forint. Ezen 4 tűz- keletkezési ok az összes tűzeset 50, a káros tüzek 55,6 százalékát teszik ki, 2 490 200 forint kárt okoztak, mely az összkárérték 46,1 százalékát képezi. Mindenekelőtt a lakóházakban uralkodó tűzvédelmi állapotokkal elégedetlenek a tűzvédelem te­rületén dolgozók. A tűzvédelmi jogszabály ügy fogalmaz, hogy „a tűzgyújtó eszközt csak úgy szabad elhelyezni, hogy azokhoz korlátozott cselekvöképességű személy hozzá ne férhessen”. Csupán e jogszabály előírásá­nak megtartása esetén 20 száza­lékkal csökkenhetne a tüzek szá­ma, közei félmillió forinttal a kár összege, s nem esne a tűz ál­dozatául évente 5—6 gyermek. Nemcsak a lakóházakban, de a szabadban is, a könnyen gyű­lő, éghető anyagok közelében el­dobott égő cigarettavég, vagy az ágyban való dohányzás, a tüzelő- berendezések sugárzó hői is gyakran tűz okozói. A tüzelőbe­rendezések és különböző búto­rok, elsősorban a fekvőhelyek (gyermekágyak) közötti tűztávol­ságot nem tartják meg. 8—10, sőt 20 centiméter távolság nem ele­gendő, s ezt számos tűzvizsgálat Igazolta már. A tűz elleni védekezés társa­dalmi ügy, ezért a társadalom tagjaitól, a törvények tisztelői­től joggal várjuk el a tűzvédelmi szabályok maradéktalan betartá­sát, hiszen kizárólag ez lehet a biztonság egyik feltétele. Humicskó István őrnagy, tűzmegelőzési csoportvezető MAGYARÓRA FELESÉGEKNEK... Készüljön a vizsgára Nőtt az ismeretterjesztés népszerűsége Ha az alvás közben sugár­zott nyelvleckékről nincs is szó az összesítésben — egyéb­ként elárulhatjuk: Nyíregy­házán nem is terveznek ef­félét — érdekességben felér azzal néhány adat a TIT megyei szervezetének elmúlt évi statisztikai lapjairól. Kü­lönlegesség például, hogy a magyart is tanítják — mint idegen nyelvet. Az utóbbi években külföldön dolgozó, fiataljaink köezül jó néhányan hoztak maguknak idegenből feleséget, vagy a másik eset: külföldi országokból érkező szerelők dolgoznak hosszabb- rövidebb ideig megyénkbeni munkahelyeken. Elsősorban a véglegesen idetelepülök igyekeznek elsajátítani nehe­zen tanulható nyelvünket. A tanfolyam nemrégiben kez­dődött, hallgatóinak zöme orosz anyanyelvű, a foglalko­zásokat összesen négy félév­re tervezik. Kertbarátok, csillagászok Nőtt az idegen nyelvű tan­folyamok népszerűsége is: 1 évvel ezelőtt 25 kurzus mű­ködött 420 résztvevővel, ta­valy 56 idegen nyelvű tago­zatban csaknem 900-an ta­nultak idegen nyelvet. A lis­tát a német vezeti, ezt köve­ti az angol. Újdonság, hogy a kelet-európai nyelvek iránt is érdeklődnek: a lengyel után — ha megfelelő lesz a jelentkezők létszáma — szlo­vák nyelv tanítását is terve­zik. A legkisebbek számára a tudománybaráti körökben nyílik lehetőség az ismereték elmélyítésére, bővítésére. Megyénkben tavaly 64 tago­zattal működött a kis ma­tematikusok baráti köre 2000 résztvevővel. Uj kezde­ményezés a kis kémikusok és kis fizikusok baráti köre, ezekben a gyerekek korszerű laboratóriumi felszerelések­kel kísérletezhetnek. Felnőtt tagozatok Is vannak a tudo­mánybaráti kör hálózatban, például a kertbarátoknak, vagy a csillagászát szerelme­seinek indítottak helyi tago­zatokat. Nem túlságosan ismert a TIT egyik tanfolyama: amelynek előadói általános iskolai osztályozó vizsgára készítik fel a dolgozók is­kolájának tanulóit. Tavaly egyedül a gumigyár vette igénybe ezt a tanfolyami formát: 5 tagozaton több mint 400 dolgozó vizsgázott le. Jóval ismertebb az egye­temi, főiskolai felvételi vizs­gákra előkészítő tanfolyam — középiskolásoknak. A köz­ponti tanfolyamok mellett újabban az üzemek is indí­tanak ilyen tagozatokat. Sikere volt tavaly a két közhasznú tanfolyamnak: a titkárnőképzőnek és a mű­szaki rajzolóinak. Nőtt az érdeklődés az át- és tovább­képző tanfolyamok iránt, melyeknek jellemzője, hogy a szakmai törzsanyag mellett Két egyfelvon ásost muta­tott be a debreceni Csokonai Színház március 23-án, Nyír­egyházán. Mindkét darab aktuális most, amikor or­szágszerte a Tanácsköztársa­ságra emlékezünk. Bairta La­jos, akinek ebben az évad­ban a Szerelem című tragi­komédiáját láthattuk a kas­sai Magyar Színház előadá­sában, a Tanácsköztársaság dicsőséges napjaiban írta és mutatta be a Sötét ház című megrázó erejű egyfelvonáso- sát. A másik, Nagy Lajos: Uj vendég érkezett című je­lenete jellemző a következe­tes kommunista író és pub­licista forradalmi indulatá­ra. A két egyfelvonásos a cse­lekmény szempontjából is szinte folyamatos, Barta da­rabja 18-ban játszódik, ami­kor még csak érlelődik a forradalmi változás igénye, Nagy Lajos darabjában, 1919. május elsején pedig már megérkeznek az „új vendé­gek” a vörösőrök, hogy ren­det tegyenek a zűrzavarban. politikai, gazdaságpolitikai ismereteket is közölnek. Tanfolyam tsz-ekben A TIT „kopogtatott” tavaly a megye több termelőszövet­kezetének kapuján is, hogy szervezzenek ilyen szakmai tanfolyamokat. Hét helyen összesen több mint 200 részt­vevővel kezdődött meg ta­valy megyénkben a mezőgaz­dasági ismeretterjesztésnek ez a korszerű formája. S vé­gül az elmúlt év egyik leg­jellemzőbb statisztikai ada­ta: megyénkben 170 száza­lékkal emelkedett a TIT tan­folyami órák száma, tavaly meghaladta a 10 000 órát. (be) Hegyi Árpád Jutocsa és Balogh Gábor végzős főisko­lások a művek mondanivaló­jához, eszmeiségéhez méltó felelősséggel és tisztasággal állították színpadra a dara­bokat. A Sötét ház Hegyi Ár­pád Jutocsa rendezésében Gorkij Éjjeli menedékhelyé­nek hangulatát idézi. Nagy segítségére van ebben Khell Zsolt díszlete, a nagyvárosi nyorpor pontos helyszínraj­za, jól átjátszható tereivel, a priccseket elválasztó remény­telen dróthálókkal s a kötél­hurokkal. Ez az első egyfel­vonásos rendezői találmá­nyoknak sincs hijjával. Ki­tűnőek a rongybabák a gyér-' mekeiket elveszített asszo­nyok kezében, s a díszlet egy-egy fontos pontján —, mintegy ottfelejtve. Külön öröm volt számunkra ebben a darabban Cseke Péter sza- badságos katonája. Egyre több oldaláról ismerheti meg ezt a tehetséges fiatal mű­vészt a nyíregyházi színház közönsége. Figyelemre mél­tó alakítást nyújtottak még Korcsmáros Jenő (Tagányi), Bessenyei Zsófia (Vica). Új­helyi Olga (proletárlány) és egy letűnő társadalom erő- szakszervezetének képvisele­tében Sáradi Zoltán (felügye­lő) illetve Basilides Barna (rendőr). Talán a záróképet, a forradalom látomását lehe­tett volna merészebben ren­dezni, sodróbbá tenni. Nagy Lajos darabja már maga a forradalmi számon­kérés. „Elkötelezetlen” mű­vészek, a történelem újra­rendeződött erőtereiről mit sem sejtő értelmiségiek, és egy cigányokat háztetőn mu­zsikáltató dúvad földbirto­kos járják itt haláltáncukat, míg véget nem vet ennek az anakronisztikus „úri muri­nak” a betoppanó vörösőrség. Balogh Gábor rendezése pon­tos és korrekt. Barbinek Pé­ter dúvad földbirtokosa „vi­szi a darabot”, ritmust szab az eseményeknek. Nagyon jó Sárközi Zoltán „beszélő ne­vű” festőművésze (Duhay Mátyás), a felesége szerepé­ben Csáky Magda, a megalá­zott boltos Pagonyi Nándor, és Köti Árpád vörösőrpa- rancsnoka. A díszleteket és a jelmezeket ebben a darab­ban Szabó Ágnes tervezte, ugyancsak ő a Sötét ház ru­hatervezője is. A két egyfelvonásos bár stílusában eltér egymástól, időrendi folyamatosságában szerencsésen találkozott, egy­séges egész színházi élményt nyújtott, méltó módon járult hozzá az évforduló ünnepi hangulatához. „ Mester Attila Egyfelvonásosak Színházi bemutató a Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére Épül a Kiskörút FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT _____________ Beküldte: Balogh Erzsébet, Tarpa, Petőfi u. 44.

Next

/
Oldalképek
Tartalom