Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1979. március 27. Gólyakosár Érdekes jelenetnek lehet­tek tanúi a múlt héten Tor­nyospálca lakói. A TIT ÁSZ szakemberei az áramszol­gáltatást veszélyeztető — közvetlenül a villanyveze­tékre épített — mázsás gó­lyafészket nagy nehézségek árán ledobták, majd eléget­ték ... Ha csak eddig tartana a történet, bizonyára sokan a gólyafészek, illetve a gólyák pártjára állnának, és felhá­borodásuknak adnának ki­fejezést — de azt is hozzá­téve, hogy a villanyszerelő­ket is meg lehet érteni. Szó­val, ha eddig tartana csu­pán a cselekvés a villamos- sági szakemberek részéről, közel egyenlő súlyú lenne a negatívum, amit a gólya­család „kilakoltatásával’ okoztak — a lakosság ér­dekében tett helyes cseleke­dettel. De mint már oly sok helyén megyénknek, ez­úttal sem ez történt. A köz­ségi tanács elnökének ké­résére nem egy, de három — a vezetékek biztonsá­gát nem veszélyeztető — gó­lyakosarat szereltek fel. A községben egyébként mindenki nagy örömére két éve telepedett meg a hosszú lábú madár. A korábbi években nem volt itt fészek, hiszen lebontották a nád- fedeles házakat, pajtákat — eltűntek a szabadtűzhelyek kéményei. A megváltozott természetszemlélet hétköz­napi, de újabb tettekre ser* kentő szép példája e né­hány, villanyoszlopra he­lyezett gólyakosár is. Fela­datunk lett, hogy ily módon is védelmezzük az emberhez évszázadok óta ragaszkodó gólyát. (agárdy) VÁROSKÉP NEONFÉHYBEN Ha zöld, akkor argon Az éjszakai megyeszék­hely szivében neon cégjel­zések és reklámok javító kézért „így kiáltanak: Nép- művés ... (hogy vésse már valaki oda a hiányzó betűt); Optika... RT Fotó (miért a nagyzolás, hogy (R)észvény (T)ársaság?); az Arany Já­nos utcán: milyen bolt az „utor” bolt? Majd néhány üzlettel odább „Zöldség... öles” (olcsó a csodát, csak szolidáris vagyok, a többi nem világító betűvel) ... Nyíregyháza világító cég­jelzéseit, neon reklámait az Elekterfém Ipari Szövetkeze­ten kívül délbudai, debreceni, miskolci, dombóvári, győri, szolnoki és más szakmabeli cégek készítik és javítják — tehát sok a gazda. Az üzle­tek, intézmények betűminta (szín, nagyság, forma) — megrendeléseit a városképet szem előtt tartva a városi ta­nács hagyja jóvá, Az elmúlt években az Elek­terfém Ipari Szövetkezet neon címeket, reklámokat készítő, 1 javító részlege 5 millió 600 ezer forintos tervet teljesített. Csak a megyében dolgoznak, így nagymértékben járulnak hozzá városaink éjszakai szí­neinek esztétikus alakításá­hoz. A velük szerződésben ál­ló cégeknél rendszeresen ja­vítják a hibás betűket, rek­lámfigurákat. A részlegben 11-en dolgoznak. A betűk tervezését Fekete Nyíregyházi városközpont a Nyírfa Áruház este színesen vi- ígító feliratával. (Elek E. fel v.) Olcsó kartonok nyári ruhára — Újfajta szövött selyem Mi várható a ruházati boltokból? Az első fél évi ruházati áruellátás összességében jó­nak ítélhető, a beszerzés fel­tételei adottak a tervezett forgalmi fejlődésihez — álla­pította meg a Belkereskedel­mi Minisztérium ruházati ke­reskedelmi főosztálya, amely most összesítette a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok tavaszi-nyári felkészülésének tapasztalatait. A ruházati kereskedelem a tavalyinál és az egész évinél is 6—7 százalékkal magasabb forgalmat tervez. A tervezett árufedezet 80 százaléka ha­zai termelésből, 20 százaléka importból származik. A tavalyihoz képest ör­vendetesen javul a méteráru- kínálat, amiből a nyári vá­laszték is az üzletekben van. Az idén az exportra készült termékeikből is többet kapott a kereskedelem. Az üzletek a divatos, nyomott viszkóza ruhaanyagok, zsugorított ing ás blúz méteráruk, a nyári ruhára vagy otthonikára al­kalmas olcsó kartonok — köztük például NDK és afgán anyagoik — széles választékát kínálják. A második negyedévben még több újfajta, szövött női ruhaselyem is az üzletekbe kerül. A választékot újfajta csehszlovák, jugoszláv és NDK importból származó kö­tött-hurkolt selyem típusú kelmék színesítik. A pamut méteráru közül viszont — az import ellenére — számolni kell a kordibársony, a düftin és a huillámkrepp anyagok kisebb hiányával. Ezúttal nem feledkeztek meg a kismamákról sem. A tavalyi hiányos ellátásból okulva a vállalatok mintegy 50 százalékkal több ruhát szereztek be részükre. A kí­nálat is választékosabb, ezen belül is növekedett a kor­szerű, könnyen kezelhető, ol­csó termékek aránya. Szabolcsúé grafikus végzi. A megrendelő elképzelése alap­ján általában három betűmin­tát készít el. (Tudásától, fan­táziájától nagymértékben függ városaink, községeink üzleteinek külső éjszakai ké­pe.) A megrendelő által ki­választott betűtípust aztán a helyi tanács hagyja jóvá. A tervező grafikus világí­tócsőbe képzelt betűjeit Tóth László üvegműves valósítja meg, akinek jól kell ismerni az elektromos szakmát és a vákuumtechnikát. Hazai és külföldi üvegcsövekkel dol­gozik. Az esetek többségé­ben a porozást is maga vég­zi. A melegített cső, mint hajlékony fűzfavessző, en­gedelmeskedik akaratának. A színeket neon- és argon­gázból állítja össze, 35 színt „keverhet”. Ennél a munká­nál a higany és a porozás játszik még szerepet. Ha pél­dául piros, ciklámen vagy püspöklila színre van szük­ség, neonhoz nyúl, ha viszont fehér, kék, zöld vagy citrom­sárga szín illik, az argon se­gít. A csövek próbaüzeme 72 óra. Csak ezután kerülnek rendeltetési helyükre. A grafikus tervezi meg a betűk alá a fémfoglalatot, a lemezbetűket, figurákat is. Ezek mesteri megvalósítói a lemezlakatos Csadek fivérek, Mihály és János. Milliméter­re pontos, precíz munka, le­mezvágás, forrasztás, egyen- getés, hajlítás, festés a fela­datuk. A betűk felrakását, ja­vítását hat külső szerelő vég­zi. A sétáló, vagy hazasiető emberek alig tudják, hogy megvalósulásuk fáradságos munka eredménye. (sigér) Zenei nevelés iskolán kívül is Művésztanárok hangversenye A művészeti hetek sokszí­nű rendezvényei között is üde színfoltot jelentett a nyíregyházi és kisvárdai ál­lami zeneiskolások művész­tanárainak önálló hangverse­nye. A nyíregyházi zeneisko­la tanárai március 21-én, szerdán a megyei művelődési központban hangversenyez­tek, a kisvárdai Weiner Leó Zeneiskola tanárainlak hang­versenye március 25-én, va­sárnap este 7 árakor a IV. számú általános iskola hang­versenytermében volt. Jóleső és megnyugtató ér­zéssel vettük tudomásul, hogy a két zeneiskola tanárai a hétköznapok fárasztó ta­nítási munkája mellett is komoly gondot fordítanak az önképzésre, művészetük fej­lesztésére. Ezzel nemcsak azt bizonyították be, hogy gyer­mekeink zenei nevelése arra hivatott művésztanárok ke­zében van, hanem azt is, hogy tudásukkal. művészi játékukkal az iskolán kívül, a nagyközönség zenei igényé­nek ellátásában is jelentéke­nyen kiveszik részüket. Mindkét zeneiskola taná­rai hagyományszerűen részt vesznek városuk és a kör­nyező vidék hangversenyéle­tében, kiemelkedő szerepet játszanak a zene megismer­tetésében, megszerettetésé­ben. A kitűnő egyéni számok mellett régi tradíciója a nyíregyházi zeneiskolának a kamarazene művelése és a zenekari játék, melyekből szintén kaptunk ízelítőt. Változatos műsor, jól meg­formált ölőadás tette érde­kessé és értékessé a hangver­senyező tanárok produkció­ját, amely megérdemelt si­kert és elismerést váltott ki a hallgatóság körében. Mindkét zeneiskola tanári hangversenye a művészeti hetek méltán emlékezetes zenei eseménye volt. Vikár Sándor A Magyar Tanácsköztár­saság évfordulójára Korvin Ottó nagy gondolati erejű forradalmi hevületű börtön­naplójából Utolsó üzenet címmel láthattunk egy ke­vésbé meggyőző tévéjátékot. A veretesen szép naplószö­veg sehogyan sem szerve­sült az ilyesfajta dramatizá- lással, mint a betoldásként megelevenített emlékképek, vagy a nagy olvasmányél­mény (a rokonítható forra­dalmársorsokat bemutató Andrejev-regény) egyes epi­zódjainak beiktatása. A produkció ettől nem vált valódi tévéjátékká. Emléke­zetesebb maradt viszont az eredeti szöveg, Jordán Ta­más rendkívül szuggesztív tolmácsolásában, s a bör­tön kifejező helyszínrajza. CsŰnyi Miklós rendezése nem tudhatta összebékíteni a börtönnapló valósága és a cselekménypótló fikciók közötti alapvető különbsé­geket. Ugyancsak felemás be­nyomást keltett a pénteken késő este sugárzott Imre, a kétségkívül tehetséges, ere­deti látásmódú Bereményi Géza tv-filmje. (A késői adás eleve sejtette, hogy művész­filmet látunk, ún. rétegmű­sorként.) Voltaképpen nem­igen lehet tartalomszerűen elmondani, miről is szólt. Családi körkép (ebben a vo­natkozásban némileg a Rozsdatemetőre emlékezte­tett), középpontjában a ro­bosztusán karakteres jelle­mű nagyapával, akinek éle­te utolsó szakaszát a teme­tésétől visszafelé pörgetve láthattuk, lazán illesz­tett dramaturgiai építke­zésben. A nagyapa elége­detlen volt életében és ha­lálában. De miért várt vol­na jobbat magának a roko­naitól, mint amit ő tapasz­talt és tevőlegesen megélt a bizonyos Ida néni temeté­sén? Az egyes részletekben em­beri gyöngeségekkel terhes, jobbára periférikus sorsok, a múlt normáiba a felszaba­dulás után is kapaszkodó alakok keltek életre a tab­lón. Egy nagyon jó szerep és egy kiváló színészi ala­kítás (Mádi Szabó Gábor nagyapája), Gothár Péter elmélyülten igényes rende­zése a tévéfilm mellett szól, az árnyalt és szociologikus írói ábrázolás mellett. Mind­ezzel együtt azonban — ha­tározottabban körvonala­zott, jobban felépített és megszerkesztett cselekmény híján — az Imre inkább út­keresésnek, támogatásra ér­demes kísérletnek • fogható fel. Mcrkovszky Pál a rftTTnn MELLETT Az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaságról több szép és gondolatokban gaz­dag műsorral emlékezett meg a rádió. Gondolhatná az ember, hogy mivel a fel- szabadulás óta minden év­ben megemlékeznek a Ta­nácsköztársaságról, s lezaj­lott már néhány jubi­leumi ünnepség is a történelmi 133 napról, nap­jainkra nem is igen ma­radt róla mondanivaló. Nem így van. Az emlékezet, a még élő tanúk és résztve­vők emlékezete felfrissül (mert megélénkítik az őket kérdezgető riporterek), fel­színre kerülnek elfeledett momentumok. Ezenkívül pedig egyre fontosabbá vál­nak a részletek, pontosab­ban: a történelmi nagy egésznek részei, amelyek az emberi sorsokban mutat­koznak meg A hatvan évvel ezelőtti forradalom irodalmi vetü- letét, művészi megfogalma­zását kaptuk „A Tűz már­ciusa” című összeállításban, jeles írók, költők lobogó hitben fogant alkotásait. Az - alkalomhoz méltó tolmácso­lásban. Krúdy Gyúla írta 1919-ről: „Jöjjön bár millió­ja az ellenségnek a sza­baddá lett Magyarország ellen, a mai szabadságnak, emberi messzelátásnak, jö­vendőnek a délibábját nem sötétítheti el sem a fegyve­rek sűrűje, sem a felkoncolt régi világ hydra-tagjainak megmozdulása. Ennek a mostani világnak sem izét, sem javát, sem ígéretét többé nem verheti ki sem­mi ennek a mai nemzedék­nek az emlékezetéből. Fel­akaszthatnak, keresztre fe­szíthetnek itt mindenkit, de marad egy emberi nyelv, egy gondolat, egy híradás erről a mai Magyarország­ról és a szegények, a tisztes­ségesek, a becsületesek min­dig visszavágyakoznak az ígéret földjére, amely 1919 tavaszán nékik megmutat- tatott.” Így volt. Bizonyság erre a megnyilatkozó visszaem- lékezők sokasága a Horthy- íasizmus hallgatást paran­csoló éveiben, és bizonyság volt rá a „Ha újra kezdhet­ném ...” című dokumen­tumösszeállítás most, a hatvanadik évforduló al­kalmából. Ki tudja, hánya­dik már a felszabadulás után, és mégis megújító, mert a megújulásra, az újra­kezdésre példát mutató. A forradalmárok legszüksége­sebb, legjobb tulajdonságait állította a középpontba Grósz András, e dokumen­tumösszeállítás készítője: a forradalmi optimizmust, a megtörhetetlen reményt, az újrakezdésre való készséget. Erre a lélekben, gondolko­dásban jelenlevő fiatalság­ra mutattak példát a meg­szólaltatott veteránok. Ez az ő nekünk szánt, megszív­lelendő üzenetük. Seregi István Már délelőtt felönitött a garatba a múlt év november 12-én Biak tál ő rá nth á zá n Bak- .ró Lajos 41 éves helybeli, Bakró Ferenc 23 éves nyír- gyullaji, Kanalas Lajos 24 éves máriapócsi, Kanál as La- josné 22 éves máriapócsi és Horváth Ilona 37 éves bak- talórántházi lakos. Hangos káromkodással indultak el Bakró lakása felé és egy ar­ra haladó kerékpárost min­den indok nélkül lerántottak biciklijéről. Meg is verték volna, de a fiatalember ott­hagyta a kerékpárt és meg sem állt apósa lakásáig. Amikor az apÓ6 megtudta, hogy a vő otthagyta a kerék­párt, elindult, hogy vissza­szerezze, ám ahogy Bakróék- hoz ért, nekimentek és a földre verték. Meglátta ezt a sértett közelben lakó lánya, és odaszaladt, hogy apját vé­delmezze. A részeg cigányok neki sem kegyelmeztek: ha­jánál fogva rángatták a föld­re, és apjával együtt tovább ütötték őket: sőt a fiatal asz- szonyra még kést is rántot­tak. Kiszaladt az utcára a fia­talasszony nagyanyja is. és az ő kiabálására adta oda a kést férjének Kanalas La- josné. Egy közelben lakó fér­fi is a megtámadottak segít­ségére sietett, de Baikróék baltával zavarták haza a bé­kítő szándékú embert. Bal­tájuk nyoma ott maradt a megtámadott, sőt a szom­szédja ajtaján, kapuján is, mert a részeg társaság gát­lástalan magatartása megza­varta az egész Móricz Zsig- mond utca nyugalmát. A nyíregyházi járásbíróság Bakró Lajost 8 hónapi, Bak­ró Ferencet 6 hóriapi, Kana­las Lajost 5 hónapi, Kanalas Dajosnét és Horváth Ilonát 4—4 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Kanalasné és Horváth Ilona büntetésének végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. "KÉPERMYŐfjTlIIi Elítélték a járókelők ■■■■■■ részeg támadóit Balkányban új ABC-áruházat épít a Nagykállói Építőipa­ri Szövetkezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom