Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-27 / 72. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1979. március 27. Gólyakosár Érdekes jelenetnek lehettek tanúi a múlt héten Tornyospálca lakói. A TIT ÁSZ szakemberei az áramszolgáltatást veszélyeztető — közvetlenül a villanyvezetékre épített — mázsás gólyafészket nagy nehézségek árán ledobták, majd elégették ... Ha csak eddig tartana a történet, bizonyára sokan a gólyafészek, illetve a gólyák pártjára állnának, és felháborodásuknak adnának kifejezést — de azt is hozzátéve, hogy a villanyszerelőket is meg lehet érteni. Szóval, ha eddig tartana csupán a cselekvés a villamos- sági szakemberek részéről, közel egyenlő súlyú lenne a negatívum, amit a gólyacsalád „kilakoltatásával’ okoztak — a lakosság érdekében tett helyes cselekedettel. De mint már oly sok helyén megyénknek, ezúttal sem ez történt. A községi tanács elnökének kérésére nem egy, de három — a vezetékek biztonságát nem veszélyeztető — gólyakosarat szereltek fel. A községben egyébként mindenki nagy örömére két éve telepedett meg a hosszú lábú madár. A korábbi években nem volt itt fészek, hiszen lebontották a nád- fedeles házakat, pajtákat — eltűntek a szabadtűzhelyek kéményei. A megváltozott természetszemlélet hétköznapi, de újabb tettekre ser* kentő szép példája e néhány, villanyoszlopra helyezett gólyakosár is. Feladatunk lett, hogy ily módon is védelmezzük az emberhez évszázadok óta ragaszkodó gólyát. (agárdy) VÁROSKÉP NEONFÉHYBEN Ha zöld, akkor argon Az éjszakai megyeszékhely szivében neon cégjelzések és reklámok javító kézért „így kiáltanak: Nép- művés ... (hogy vésse már valaki oda a hiányzó betűt); Optika... RT Fotó (miért a nagyzolás, hogy (R)észvény (T)ársaság?); az Arany János utcán: milyen bolt az „utor” bolt? Majd néhány üzlettel odább „Zöldség... öles” (olcsó a csodát, csak szolidáris vagyok, a többi nem világító betűvel) ... Nyíregyháza világító cégjelzéseit, neon reklámait az Elekterfém Ipari Szövetkezeten kívül délbudai, debreceni, miskolci, dombóvári, győri, szolnoki és más szakmabeli cégek készítik és javítják — tehát sok a gazda. Az üzletek, intézmények betűminta (szín, nagyság, forma) — megrendeléseit a városképet szem előtt tartva a városi tanács hagyja jóvá, Az elmúlt években az Elekterfém Ipari Szövetkezet neon címeket, reklámokat készítő, 1 javító részlege 5 millió 600 ezer forintos tervet teljesített. Csak a megyében dolgoznak, így nagymértékben járulnak hozzá városaink éjszakai színeinek esztétikus alakításához. A velük szerződésben álló cégeknél rendszeresen javítják a hibás betűket, reklámfigurákat. A részlegben 11-en dolgoznak. A betűk tervezését Fekete Nyíregyházi városközpont a Nyírfa Áruház este színesen vi- ígító feliratával. (Elek E. fel v.) Olcsó kartonok nyári ruhára — Újfajta szövött selyem Mi várható a ruházati boltokból? Az első fél évi ruházati áruellátás összességében jónak ítélhető, a beszerzés feltételei adottak a tervezett forgalmi fejlődésihez — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztálya, amely most összesítette a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok tavaszi-nyári felkészülésének tapasztalatait. A ruházati kereskedelem a tavalyinál és az egész évinél is 6—7 százalékkal magasabb forgalmat tervez. A tervezett árufedezet 80 százaléka hazai termelésből, 20 százaléka importból származik. A tavalyihoz képest örvendetesen javul a méteráru- kínálat, amiből a nyári választék is az üzletekben van. Az idén az exportra készült termékeikből is többet kapott a kereskedelem. Az üzletek a divatos, nyomott viszkóza ruhaanyagok, zsugorított ing ás blúz méteráruk, a nyári ruhára vagy otthonikára alkalmas olcsó kartonok — köztük például NDK és afgán anyagoik — széles választékát kínálják. A második negyedévben még több újfajta, szövött női ruhaselyem is az üzletekbe kerül. A választékot újfajta csehszlovák, jugoszláv és NDK importból származó kötött-hurkolt selyem típusú kelmék színesítik. A pamut méteráru közül viszont — az import ellenére — számolni kell a kordibársony, a düftin és a huillámkrepp anyagok kisebb hiányával. Ezúttal nem feledkeztek meg a kismamákról sem. A tavalyi hiányos ellátásból okulva a vállalatok mintegy 50 százalékkal több ruhát szereztek be részükre. A kínálat is választékosabb, ezen belül is növekedett a korszerű, könnyen kezelhető, olcsó termékek aránya. Szabolcsúé grafikus végzi. A megrendelő elképzelése alapján általában három betűmintát készít el. (Tudásától, fantáziájától nagymértékben függ városaink, községeink üzleteinek külső éjszakai képe.) A megrendelő által kiválasztott betűtípust aztán a helyi tanács hagyja jóvá. A tervező grafikus világítócsőbe képzelt betűjeit Tóth László üvegműves valósítja meg, akinek jól kell ismerni az elektromos szakmát és a vákuumtechnikát. Hazai és külföldi üvegcsövekkel dolgozik. Az esetek többségében a porozást is maga végzi. A melegített cső, mint hajlékony fűzfavessző, engedelmeskedik akaratának. A színeket neon- és argongázból állítja össze, 35 színt „keverhet”. Ennél a munkánál a higany és a porozás játszik még szerepet. Ha például piros, ciklámen vagy püspöklila színre van szükség, neonhoz nyúl, ha viszont fehér, kék, zöld vagy citromsárga szín illik, az argon segít. A csövek próbaüzeme 72 óra. Csak ezután kerülnek rendeltetési helyükre. A grafikus tervezi meg a betűk alá a fémfoglalatot, a lemezbetűket, figurákat is. Ezek mesteri megvalósítói a lemezlakatos Csadek fivérek, Mihály és János. Milliméterre pontos, precíz munka, lemezvágás, forrasztás, egyen- getés, hajlítás, festés a feladatuk. A betűk felrakását, javítását hat külső szerelő végzi. A sétáló, vagy hazasiető emberek alig tudják, hogy megvalósulásuk fáradságos munka eredménye. (sigér) Zenei nevelés iskolán kívül is Művésztanárok hangversenye A művészeti hetek sokszínű rendezvényei között is üde színfoltot jelentett a nyíregyházi és kisvárdai állami zeneiskolások művésztanárainak önálló hangversenye. A nyíregyházi zeneiskola tanárai március 21-én, szerdán a megyei művelődési központban hangversenyeztek, a kisvárdai Weiner Leó Zeneiskola tanárainlak hangversenye március 25-én, vasárnap este 7 árakor a IV. számú általános iskola hangversenytermében volt. Jóleső és megnyugtató érzéssel vettük tudomásul, hogy a két zeneiskola tanárai a hétköznapok fárasztó tanítási munkája mellett is komoly gondot fordítanak az önképzésre, művészetük fejlesztésére. Ezzel nemcsak azt bizonyították be, hogy gyermekeink zenei nevelése arra hivatott művésztanárok kezében van, hanem azt is, hogy tudásukkal. művészi játékukkal az iskolán kívül, a nagyközönség zenei igényének ellátásában is jelentékenyen kiveszik részüket. Mindkét zeneiskola tanárai hagyományszerűen részt vesznek városuk és a környező vidék hangversenyéletében, kiemelkedő szerepet játszanak a zene megismertetésében, megszerettetésében. A kitűnő egyéni számok mellett régi tradíciója a nyíregyházi zeneiskolának a kamarazene művelése és a zenekari játék, melyekből szintén kaptunk ízelítőt. Változatos műsor, jól megformált ölőadás tette érdekessé és értékessé a hangversenyező tanárok produkcióját, amely megérdemelt sikert és elismerést váltott ki a hallgatóság körében. Mindkét zeneiskola tanári hangversenye a művészeti hetek méltán emlékezetes zenei eseménye volt. Vikár Sándor A Magyar Tanácsköztársaság évfordulójára Korvin Ottó nagy gondolati erejű forradalmi hevületű börtönnaplójából Utolsó üzenet címmel láthattunk egy kevésbé meggyőző tévéjátékot. A veretesen szép naplószöveg sehogyan sem szervesült az ilyesfajta dramatizá- lással, mint a betoldásként megelevenített emlékképek, vagy a nagy olvasmányélmény (a rokonítható forradalmársorsokat bemutató Andrejev-regény) egyes epizódjainak beiktatása. A produkció ettől nem vált valódi tévéjátékká. Emlékezetesebb maradt viszont az eredeti szöveg, Jordán Tamás rendkívül szuggesztív tolmácsolásában, s a börtön kifejező helyszínrajza. CsŰnyi Miklós rendezése nem tudhatta összebékíteni a börtönnapló valósága és a cselekménypótló fikciók közötti alapvető különbségeket. Ugyancsak felemás benyomást keltett a pénteken késő este sugárzott Imre, a kétségkívül tehetséges, eredeti látásmódú Bereményi Géza tv-filmje. (A késői adás eleve sejtette, hogy művészfilmet látunk, ún. rétegműsorként.) Voltaképpen nemigen lehet tartalomszerűen elmondani, miről is szólt. Családi körkép (ebben a vonatkozásban némileg a Rozsdatemetőre emlékeztetett), középpontjában a robosztusán karakteres jellemű nagyapával, akinek élete utolsó szakaszát a temetésétől visszafelé pörgetve láthattuk, lazán illesztett dramaturgiai építkezésben. A nagyapa elégedetlen volt életében és halálában. De miért várt volna jobbat magának a rokonaitól, mint amit ő tapasztalt és tevőlegesen megélt a bizonyos Ida néni temetésén? Az egyes részletekben emberi gyöngeségekkel terhes, jobbára periférikus sorsok, a múlt normáiba a felszabadulás után is kapaszkodó alakok keltek életre a tablón. Egy nagyon jó szerep és egy kiváló színészi alakítás (Mádi Szabó Gábor nagyapája), Gothár Péter elmélyülten igényes rendezése a tévéfilm mellett szól, az árnyalt és szociologikus írói ábrázolás mellett. Mindezzel együtt azonban — határozottabban körvonalazott, jobban felépített és megszerkesztett cselekmény híján — az Imre inkább útkeresésnek, támogatásra érdemes kísérletnek • fogható fel. Mcrkovszky Pál a rftTTnn MELLETT Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságról több szép és gondolatokban gazdag műsorral emlékezett meg a rádió. Gondolhatná az ember, hogy mivel a fel- szabadulás óta minden évben megemlékeznek a Tanácsköztársaságról, s lezajlott már néhány jubileumi ünnepség is a történelmi 133 napról, napjainkra nem is igen maradt róla mondanivaló. Nem így van. Az emlékezet, a még élő tanúk és résztvevők emlékezete felfrissül (mert megélénkítik az őket kérdezgető riporterek), felszínre kerülnek elfeledett momentumok. Ezenkívül pedig egyre fontosabbá válnak a részletek, pontosabban: a történelmi nagy egésznek részei, amelyek az emberi sorsokban mutatkoznak meg A hatvan évvel ezelőtti forradalom irodalmi vetü- letét, művészi megfogalmazását kaptuk „A Tűz márciusa” című összeállításban, jeles írók, költők lobogó hitben fogant alkotásait. Az - alkalomhoz méltó tolmácsolásban. Krúdy Gyúla írta 1919-ről: „Jöjjön bár milliója az ellenségnek a szabaddá lett Magyarország ellen, a mai szabadságnak, emberi messzelátásnak, jövendőnek a délibábját nem sötétítheti el sem a fegyverek sűrűje, sem a felkoncolt régi világ hydra-tagjainak megmozdulása. Ennek a mostani világnak sem izét, sem javát, sem ígéretét többé nem verheti ki semmi ennek a mai nemzedéknek az emlékezetéből. Felakaszthatnak, keresztre feszíthetnek itt mindenkit, de marad egy emberi nyelv, egy gondolat, egy híradás erről a mai Magyarországról és a szegények, a tisztességesek, a becsületesek mindig visszavágyakoznak az ígéret földjére, amely 1919 tavaszán nékik megmutat- tatott.” Így volt. Bizonyság erre a megnyilatkozó visszaem- lékezők sokasága a Horthy- íasizmus hallgatást parancsoló éveiben, és bizonyság volt rá a „Ha újra kezdhetném ...” című dokumentumösszeállítás most, a hatvanadik évforduló alkalmából. Ki tudja, hányadik már a felszabadulás után, és mégis megújító, mert a megújulásra, az újrakezdésre példát mutató. A forradalmárok legszükségesebb, legjobb tulajdonságait állította a középpontba Grósz András, e dokumentumösszeállítás készítője: a forradalmi optimizmust, a megtörhetetlen reményt, az újrakezdésre való készséget. Erre a lélekben, gondolkodásban jelenlevő fiatalságra mutattak példát a megszólaltatott veteránok. Ez az ő nekünk szánt, megszívlelendő üzenetük. Seregi István Már délelőtt felönitött a garatba a múlt év november 12-én Biak tál ő rá nth á zá n Bak- .ró Lajos 41 éves helybeli, Bakró Ferenc 23 éves nyír- gyullaji, Kanalas Lajos 24 éves máriapócsi, Kanál as La- josné 22 éves máriapócsi és Horváth Ilona 37 éves bak- talórántházi lakos. Hangos káromkodással indultak el Bakró lakása felé és egy arra haladó kerékpárost minden indok nélkül lerántottak biciklijéről. Meg is verték volna, de a fiatalember otthagyta a kerékpárt és meg sem állt apósa lakásáig. Amikor az apÓ6 megtudta, hogy a vő otthagyta a kerékpárt, elindult, hogy visszaszerezze, ám ahogy Bakróék- hoz ért, nekimentek és a földre verték. Meglátta ezt a sértett közelben lakó lánya, és odaszaladt, hogy apját védelmezze. A részeg cigányok neki sem kegyelmeztek: hajánál fogva rángatták a földre, és apjával együtt tovább ütötték őket: sőt a fiatal asz- szonyra még kést is rántottak. Kiszaladt az utcára a fiatalasszony nagyanyja is. és az ő kiabálására adta oda a kést férjének Kanalas La- josné. Egy közelben lakó férfi is a megtámadottak segítségére sietett, de Baikróék baltával zavarták haza a békítő szándékú embert. Baltájuk nyoma ott maradt a megtámadott, sőt a szomszédja ajtaján, kapuján is, mert a részeg társaság gátlástalan magatartása megzavarta az egész Móricz Zsig- mond utca nyugalmát. A nyíregyházi járásbíróság Bakró Lajost 8 hónapi, Bakró Ferencet 6 hóriapi, Kanalas Lajost 5 hónapi, Kanalas Dajosnét és Horváth Ilonát 4—4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Kanalasné és Horváth Ilona büntetésének végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. "KÉPERMYŐfjTlIIi Elítélték a járókelők ■■■■■■ részeg támadóit Balkányban új ABC-áruházat épít a Nagykállói Építőipari Szövetkezet.
