Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

Fásítás ■a U nnepszámba megy ilyenkor tavasz kezdetén ország­szerte a fásítás. Egy hó­napot szentelünk hivata­losan ennek a munkának. Kissé mindig úgy érzem, rossz lelkiismeretünket tesszük mérlegre mi, em­berek. Ültetünk fákat, hogy pótoljuk az elve­szetteket, díszítünk erdőt, kertet és ligetet, hogy szebbítsük magunktépte környezetünket. Alig van ma fórum, ahol szóba ne kerülne a természet védelme, szé­pítése, frissítése. Beszél­tek erről megyénk KISZ- esei, témája volt ez a me­gyei tanács ülésének, szó­ba került a kisvárdai Bes­senyei gimnáziumban, ai- hart -kavart Érpatakon. Foglalkoznak ezzel a szép munkával erdészek, isko­lások, KISZ-esek és gyá­ri munkások, tsz-tagok és hivatali dolgozóik. Érthető a buzgalom. A harsány riadójelek, ame­lyek környezetünk rontá­sáról adnak hírt, nem pusztába kiáltott szavak. Mindenki és mindenütt megérzi: a füst, a beton, a benzingőz, a vegyszer, a rohanás világában oázist teremteni nem más, mint életet óvni. Aki fát ültet, a jövő­nek dolgozik. Mindenki tudja, hosszú idő telik, míg a csemete fává nő. Alki fát ültet: optimista. Bízik abban, hogy -mun­kája kiterebélyesedik. Hisz abban, hogy -az alig induló élet az évek múl­tán erőssé fejlődik Aki fát ültet: hitet tesz saját bizakodása mellett, hitet tesz az élet mellett. Amikor bitem szarint fát ültetni hívok minden­kit, aki így is vallani akar önnön bizakodásáról, élet- szaretetéről, biztatóik másra is. Az élet, az ül­tetett fa védelmére. Mert így van csupán értelme a fásításnak. Mint minden életteremtés csak akkor igaz, ha az élet megóvása is követi. Mert vajon len­ne-e értelme annak, hogy jövőnek földbe tett fá­ink pusztítóit, a garázdát szó nélkül nézzük? Alko­tásunkat, hitvallásunkat árulnék el. A kik várják, várjuk a friss fa növeke­dését, ültetjük a jövő erdejét, ligetjét ké­rünk. Tervezőt, hogy szá­moljon a már felnőtt fá­val. Építőkkel, ne irtsák a leendő házak környéké­nek kis facsoportjait. A srácokat, ne a csemetét használják kapufának. A sétálót, ne a rügyező gallyat tekintsék szoba­dísznek. Az izmos kama­szokat, ne a fán próbál­ják erejüket. Fát ültessünk, fát véd­jünk. Szebb emléket ke­veset hagyhatunk utá­nunk jövő nemzedékek­nek. Bürget Lajos Szombaton a Külügyminisztériumban Magyar—portugál megállapodások Eanes elnök a fővárossal ismerkedett Antonio dos Santos Ra- malho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke, vala­mint kíséretének több tagja szombat délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. Először a Kelenföldi la­kótelepre hajtattak, ezután megtekintették a Mátyás templomot, majd a Halász- bástyáról Budapest panorá­májában gyönyörködtek. Ezt követően ellátogattak a a Nemzeti Galériába. Szege Bálint, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese fogadta a vendégeket, akik megtekintették a XIX. és XX. századi festészeti és szobrászati kiállítást. A vendégeket elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Csaba Fe­renc, hazánk lisszaboni nagy­követe. Két egyezmény aláírásával szombaton délben a Külügy­minisztériumban befejeződ­tek a magyar—portugál kül­ügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes valamint Joao de Freitas Cruz magyar— portugál konzuli egyezményt írt alá. Az egyezményt a két ország között évről évre nö­vekvő idegenforgalom tette szükségessé A megállapodás rögzíti az egymás területén tartózkodó állampolgárok érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat, jogokat, kötele­zettségeket. (Folytatás a 4. oldalon) Vetésre készen Belvíz, sár akadályozza a tavaszi munkát a fehérgyarmati járásban A téli időjárás után a ta­vasz sem kedvez a .mezőgaz­dasági munkák végzéséhez a fehérgyarmati járásban. Gé­pekkel lehetetlenség a föl­dekre menni, annyira vizes, sáros a talaj. A belvíz erő­sen károsította az őszi veté­sű növényeket, amiből 9500 hektáron vetetitek tavaly. Eb­ből a területből 8700 hektár a búza. Nagy területen, 1300 hektáron pusztult ki telje­sen, emellett négyezer hek­tárt erős károsodás ért. Eb­ből is sokat ki kell szántani és mást vetni a helyére, ha majd lehet. Érdemleges talajmunkát csak a fagyott földeken végezhet­tek januárban és februárban a nagyüzemek. A műtrágya- szórás nagy részét is akkor végezték el, most ez a mun­ka kényszerszünet miatt áll. A fehérgyarmati járás hu­szonegy termelőszövetkezete ötvenháromezer hektáron gazdálkodik. A nagyarányú belvíz következtében nehéz helyzetben vannak. A mun­kát csak két-három hetes napsütéses és szeles idő után kezdhetik meg a földeken. Erre egyelőre kevés a kilá­tás. Amint az idő engedi, azonnal elkezdik a vetést és az egyéb talajmunkákat, hi­szen tavasszal tizenhétezer hektár elvetéséről kell gon­doskodniuk a termelőszövet­kezeteknek. Sajnos ez a szám egyre csak nő a kipusztult területekkel. Kukoricát és takarmány- növényeket a tavalyihoz ha­sonló területen vetnek ta­vasszal a járás gazdaságai. Ugyanígy napraforgót is. Je­lentős a járás területén, kü­lönösen a Szamos völgyében az almáskertek (területe. Bel­víz és fagykár ezeket is érte, azonban a gyümölcsfákat csak részben károsította, jó tápanyag- gazdi 1 kodással és megfelelő növényvédelemmel kiheverik. Az első permete­zést már mindenütt meg­kezdték, de több helyen az eső akadályozta a munkát, félbe kellett szakítani. A gépjavítást időben befe­jezték a mezőgazdasági nagy­üzemek. A vetőmagvak, mű­trágyák és növényvédő szerek is rendelkezésre állnak, csak éppen egyelőre állnak a ve­téssel, a műtrágyázással. Ök szeretnének a legjobban dol­gozni, hiszen így óriási mun­ka hárul majd rájuk, amit rövid idő alatt kell elvégez­ni. A gazdaságok felkészül­tek a tavaszi hajrára, tudják a feladataikat, s már csak a jó idő hiányzik. Közművesítés Vásárosnaményban Vásárosnaményban a vitkai városrésznél már lefektették a vezetékeket. A víztorony épí­tését, a Gábor Áron Öntöde és Gépgyár dolgozói végzik, és május elején adják át. (Gaál Béla fetv.) Áprilisban: kimmunista szombatik Cél: a települések, a gyermekintézmények fejlesztése A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Taná­csának elnöksége a közel­múltban állást foglalt a kommunista szombatok szer­vezésével kapcsolatiban. Az ajánlást ezekben a napokban kapják meg a munkahelyi szakszervezeti bizottságok. A kommunista szombatok je­lentős részét megyénkben is áprilisban szervezik, már az új állásfoglalás szellemében. Az SZMT elnöksége meg­állapította, hogy több üzem­ben rosszul értelmezik a kommunista szombatok sze­repét és jelentőségét, a ter­melési lemaradások pótlásá­ra szerveznek akciókat, vagy kevésbé közhasznú cé­lokra mozgósítanak. Az el­nökség arra hívja fel a szak- szervezeti és a gazdasági ve­zetőik figyelmét, hogy éven­te lehetőleg csupán két kom­munista szombatot tartson valamennyi üzem és intéz­mény. Társadalmi, vagy in­ternacionalista célok .megva­lósításához mozgósítsanak, például települések fejlesz­tésére, vagy szolidaritási alapra. A hét végi műszakok a .kollektív szellem erősítését is szolgálják — hívja fel a figyelmet az elnökség állás- foglalása. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál a lkom. munista szombatok szervezé­sével és lebonyolításával a kollektiv szerződés idei mó­dosítása részletesen is fog­lalkozik. Idén április 21-én és szeptember 1-én rendez­nek „átfogó” kommunista szombatot a vállalatnál. Mindkét akcióban várhatóan 3500—3500 dolgozó vesz részt. A fizikai dolgozók és a termelést közvetlenül irá­Jubilál a Szabolcs-Volán Gálaműsor a színházban Tizenöt éves jubileumát ün­nepli a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Taná­csa Móricz Zsigmond Műve­lődési Háza és a Volán 5. számú Vállalat közös fenn­tartásában működő Szabolcs- Volán táncegyüttes. Ez alka­lomra két egymást követő estén mutatkoznak be a kö­zönségnek. Szombaton este a hozzá­tartozók és a meghívott ven­dégek tapsoltak a jubileumi gálaműsor produkcióinak. Az ünnepi eseményen Tóth Gé­za, az SZMT titkára köszön­tötte a jubiláló együttes tag­jait, s méltatta másfél évti­zedes népművészeti hagyo­mányápoló tevékenységüket. Az együttes ebből az alka­lomból az SZMT-tői és a Nyíregyházi Városi Tanács­tól elismerő oklevelet kapott, melyet a gálaműsoron nyúj­tottak át Dalanics Gyöngy­nek, az együttes művészeti vezetőijének. A gálaesten az új számok mellett felelevenítették a ré­gi sikereket is, az egykori táncosok közreműködésével. Ezt a műsort ma este a nagyközönség számára mu­tatják be, ugyancsak a szín­háziban. A képen: részlet a műsorból. nyitók április 21-én a meg­szokott munkahelyükön dol­goznak, az adminisztratív munkát végzők az átadás előtt álló lakásokban „utó­munkát” és takarítást végez­nek. Az első kommunista mű­szák bevételét a vállalati dolgozók lakásalapjának nö­velésére fordítják. A szep­tember 1-i műszak be­vételét a nyíregyházi gyer­mekintézmények építésére utalják át. A Vörös Október Férfiru­hagyár nyíregyházi gyárában április 14-én, vagy 21-én tartják az idei első kommu­nista szombatot. A vezetők és az irodai dolgozók iis az üzemben a termelést segítik, így várhatóan háromszáz résztvevője lesz az ákciónak. Még a kismamaszalag is termel az említett napok egyikén a sikeres akció ér­dekében. Össze! még egy ilyen kommunista műszakot rendeznek. A bevétel egy ré­szét az Együtt Nyíregyházá­ért mozgalom számlájára utálják át, de 8—10 ezer fo­rintot a kállósemjéni tanács számlájára írnák, mivel a községből sokan járnak a gyárba dolgozni. A fiatalok a tavasz során külön egy „KISZ-műszakot” rendeznek, szintén közhasznú céllal. Az 5. sz. Volán Vállalat dolgozói április 21-én csak­nem háromezer dolgozó rész­vétedével rendezik a kommu­nista műszakot. A .gépkocsi- vezetők, a -szerelők és a köz­vetlen irányítók a szokott helyükön dolgoznak, az iro­disták várhatóan vagonkira­kást vállalnak. A bevételt a nemzetközi gyermekév számlájára fizetik .be. A má­sik akciót ősszel a nyíregy­házi gyermekintézmények fejlesztéséért rendezik. Az említetteken kívül a szocia­lista brigádok több kommu­nista szombatot szerveznek — kisebb kollektívák érde­kében. (n. I.) || fóelet-IQB| Hbgyarország I XXXVI. évfolyam, 71. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. március 25., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom