Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

I \ 4 KELET-MAG YARORSZÁG 1979. március 22. r Kommentár Kurdok kontra síiták S zanandadzs, iráni Kur- disztán közigazgatási székhelye valóságos hadszíntérré változott. Egyes hírek arról számoltak be, hogy a lázadó kurdok elfog­lalták a helyi kormányzósági palotát, a rádióállomást és támadták a kaszárnyákat. Khomeini ajatollah „ellen- forradalmi elemeknek” mi­nősítette a lázadás szervezőit, de állítólag személyesen járt közbe a fegyverszünet létre­jötte érdekében. Az első fegyvernyugvás alig több, mint egy óra hosszat tartott, s az ellenségeskedés ismét ki­újult. Kétségtelen, hogy a sah idejében a kurdokat elnyom­ták, az autonómiára irányuló erőfeszítéseiket csírájában el­fojtották, s több fegyveres felkelésüket véresen megto­rolták. Ma az ellentétek egyik — aligha elhanyagolható —• oka, hogy a kurdok szunnita mohamedánok, Irán lakossá­gának döntő többsége vi­szont az iszlám síita ágához tartozik. Sokan úgy vélik, hogy az iszlám köztársaság megteremtésével szöges el­lentétben álló elemek — köz­tük bizonyára a sah egykori hívei — fellázították a kur­dokat. Ezt igazolja a többi között az a körülmény is, hogy több tekintélyes kurd vezető elítélte a fegyveres harcot, s az összetűzésekért azokat hibáztatta, akik meg­próbálják a kurdokat szem­beállítani a teheráni ideigle­nes kormánnyal. Két legis­mertebb kurd vallási veeető is a harcok haladéktalan be­fejezésére szólította fel hí­veit. A lázadás híven jelzi, mi­lyen feszültségektől terhes ma Irán. Egyszersmind arra is utal, hogy a sah távozásával csupán a forradalmi folyamat egyik — kétségkívül fontos — szakasza zárult le. Az át­menet azonban még sok meg­rázkódtatással járhat. Gy. D. 6. A világ közvéleményében mélyreható, elvi «változások mennek végbe annak megíté­lésében. hogy milyenek a szo­cializmus mai és jövőbeli le­hetőségei, mi a szocialista or­szágok szerepe és jelentősége a nemzetközi színtéren és a világ ügyeiben. Erhard Ro­senkranz és Rüdiger Jütte, a hamburgi egyetem mellett működő, a béke- és a bizton­ságpolitika problémáival fog­lalkozó kutatóintézet munka­társai könyvet írtak „Elret­tentés a biztonság ellen?” címmel. A könyv bevezetőjé­ben Boudissain, a Bundes­wehr nyugállományú tábor­noka azt írta, hogy a mai helyzetet — globális és eu­rópai méretekben — a kato­nai erőviszonyok megválto­zása jellemzi a Varsói Szer­ződés országai javára. Nyugaton sokan elismerik — különböző indítékokból —, hogy a szocializmus sikeresen halad előre, növekszik a szo­cialista országok és a kom­munista ideológia szerepe és jelentősége a világban. Irving Horowitz, a neves amerikai szociológus „A fej­lődés három világa. A nem­zetközi sztratifikáció elméle­te és gyakorlata” című köny­vében hangsúlyozza azt a té­telt, hogy a szocializmus kü­lönösen népszerű a gyarmati sorból felszabadult országok­ban, s a Szovjetuniónak itt nagy a vonzereje. E jelenség okait magyarázva Horowitz elsősorban arra hivatkozik, hogy „a Szovjetunió olyan civilizáció, amely a XX. szá­zadban vált hatalmassá”, „vissza tudta verni a külső agresszorokat, ki tudott törni az elzárkózottság állapotából és újjászületett mint nagy világhatalom”, ‘„megmutatta, hogyan lehetséges a társa­Moszkvában tárgyal telex Thaiföld miniszterelnöke TOKIÓ Szerdán délelőtt ötnapos hivatalos látogatásra megér­kezett Moszkvába, a szovjet kormány meghívására Kri- angszak Csamanand thaiföl­di miniszterelnök. A kor­mányfő megbeszéléseket foly­tat a szovjet kormány veze­tőivel a két ország kapcsola­tainak fejlesztéséről, az idő­szerű és mindkét felet érintő nemzetközi kérdésekről. Csa­manand ellátogat Leningrád- ba és Volgográdba is. A kormányfőt a két ország zászlóival feldíszített repülő­Rendes munkanapjuk prog­ramja szerint szerdán is reg­gel fél kilenc órakor kezdték meg az előirányzott feladatok teljesítését a Szaljut—6 űrál­lomáson dolgozó űrhajósok. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin számára változatla­nul az űrállomás „nagyjaví­tásával” összefüggő munkák téren Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, And­re j Gromiko külügyminiszter és más hivatalos szovjet sze­mélyiségek fogadták. „A szovjet emberek remé­lik, hogy a most kezdődő lá­togatás hozzájárul a két ál­lam jó kapcsolatainak és együttműködésének fejlesz­téséhez, népeink s az egész világ békéje biztosításának javára” — hángsúlyozza a Pravda a thaiföldi miniszter- elnök látogatását köszontve. szerepeltek a napirenden: műszerek, berendezések cse­réje és ellenőrzése, a tudo­mányos műszerek előkészíté­se a kísérletekre. Az űrhajósok nagyjából be­fejezték a rakodást a Prog- ressz teherűrhajóról és hasz­nálatba vették a Földről utánpótlásként érkezett fel­szerelést. A japán főváros lakossága az aojamai temetőben tartott gyászszertartáson vett végső búcsút Takano Iszaótól, a Japán Kommunista Párt központi lapjának, az Aka- hatának a hanoi tudósítójá­tól, akit március hetedikén kínai orvlövészek öltek meg újságírói hivatásának telje­sítése közben a vietnami— kínai határon. A kommunis­ta újságíró hamvait szülő­falujában helyezik örök nyu­galomra. PUEBLA A Volkswagen Művek Pu- eblában lévő mexikói leány- vállalatában kedden nagy erejű robbanás történt. A szerencsétlenség következté­ben , két személy életét vesz­tette, öt embert pedig súlyos égési sebekkel kórházba szállítottak. Az anyagi kár mintegy egymillió nyugatné­met márkára tehető. MADRID 1978-ban 1,2 milliárd tu­rista utazott a világ legkü­lönbözőbb pontjaira — kö­zölte kedden Robert C. Lo- nati, az Idegenforgalmi Vi­lágszervezet főtitkára. Ez a szám jól mutatja a turizmus fejlődését az elmúlt másfél évtized során, különösen, ha összevetjük az 1963-as adat­tal: akkor földünkön mind­össze 460 millió turistát je­gyeztek a statisztikák. PÁRIZS Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden Párizsban fogadta Joszip Vrhovec jugoszláv szövetségi külügyi titkárt (külügyminiszter). BECS Az osztrák kormány Bécs- ben nemzetközi konferencia- központ felépítését tervezi, amelyre mintegy ötmilliárd schiliinget szán. Bruno Kre­isky kancellár bejelentése szerint a központ 6—7 ezer ember befogadására lenne al­kalmas. A SVÉD KIRÁLY AZ NSZK-BAN A Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodik Károly Gusztáv svéd király, akit szerdán Helmut Schmidt kancel­lár is fogadott. (Kelet-Magyarország telefoto) Nagyjavítás a Szaljut-6-on KONZULTÁCIÓ Á békés egymás mellett élés gyakorlata napjainkban dalmi és az állami tervezés, hogy olyan erővé vált, amely nagyon rövid történelmi idő alatt befejezheti a társada­lom gazdasági és politikai in­tegrációját, s hogy végül a Szovjetunió nyilvánvalóvá tette: lehetséges és szükséges a fejlődés egy szakaszának történelmi átugrása.” A szerző továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a szo­cialista forradalom azért is vonzó a fejlődő országok szá­mára, mert „elmaradott gaz­dasági körülmények között valósul meg”. Jellemző az Egyesült Álla­mok volt külügyminiszteré­nek, Henry Kissingernek az a beismerése, amelyet 1975 má­jusában tett a National Broadcasting televíziótársa­ságnak adott interjújában: „Ha megnézzük, mi megy végbe a világban, azt látjuk, hogy sok országban erősöd­nek a mi eszményeinkkel homlokegyenest ellenkező marxista ideológia és világ­nézet pozíciói, s ezért politi­kai problémával és filozófiai problémával állunk szemben, olyan mértékben, amilyenben ezek az országok valamiféle kapcsolatban vannak velünk. Számos európai országban erősödnek a baloldal pozíci­ói... Ezért hajlok arra a né­zetre, hogy a világban vég­bemenő intellektuális és filo­zófiai áramlatok valamiképp hatással lesznek az Egyesült Államokra, s akkor a kérdés csupán az, milyen más áram­latok vannak, amelyek képe­sek szembeszállni velük”. Az utóbbi évek nemzetközi kapcsolataira jellemző tehát, hogy a gazdasági és politikai együttműködésben a tőkés országok, a szocialista világ­gal igyekeznek szorosabbra fűzni a szálakat, kiélezik vi­szont az ideológiai harcot. Ogyannyira kitapintható ez a törekvésük, hogy az ideoló­giai harc erősödését nyugod­tan lehet nevezni a nemzet­közi imperializmus stratégiá­jának. Leonyid Brezsnyev a kom­munista és munkáspártok 1969. évi tanácskozásán el­hangzott felszólalásában át­fogóan jellemezte azt az ideo­lógiai harcot, amelyet az im­perializmus folytatott: „Az imperializmus nem számíthat sikerre, ha nyíltan meghirde­ti igazi céljait. Arra kénysze­rül, hogy szándékának igazi értelmét elködösítő, a népek éberségét elaltató ideológiai mítoszok egész rendszerét te­remtse meg. Ehhez most óri­ási propagandagépezetet hoz­tak létre, amely felhasználja az ideológiai ráhatás összes modern eszközeit: Az igaz­ság .... hogy csaknem az egész földkerekség dolgozó népe minden órában, éjjel és nappal egyaránt, valamilyen mértékben ki van téve a burzsoá propaganda, a burzsoá ideológia hatásának. Az imperialisták fizetett ide­ológusai létrehoztak egy kü­lönleges álkultúrát, amely a tömegek elbutítását, társadal­mi tudatuk eltompítását szol­gálja. A kommunisták fon­tos feladata, hogy harcot folytassanak ennek az álkul­túrának bomlasztó hatása el­len a dolgozók körében.” Az ideológiai harcnak megvannak a maga törvény- szerűségei: akadnak olyan időszakok, amikor ez a harc viszonylag nyugodtan folyik, máskor viszont fokozott ak­tivitás jellemzi. A hatvanas- hetvenes években fejlődésé­nek egyik sajátossága az, hogy az ideológiai harc be­tör a nemzetközi kapcsolatok szférájába, s egyik területet a másik után foglalja el. A burzsoá ideológusok mind nagyobb figyelmet fordíta­nak a külpolitikára, arra tö' rekszenek, hogy beleoltsák a közvéleménybe a mai világ fejlődési törvényszerűségeire vonatkozó nézeteiket, külö­nösképpen a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kölcsönös kapcsolatainak jel­legéről alkotott véleményü­ket, megkísérlik, hogy a köz­véleményt a Szovjetunióra és más szocialista országokra gyakorolt nyomás eszközéül használják föl. (Folytatjuk)' LIPCSEI LEVELÜNK Könyveink sikere 5 okrétű, színes, reprezentatív kiállítási anyaggal képviselteti magát a magyar könyvnyomtatás az idei Lipcsei Nemzetközi Könyvvásáron. A szellemi termékek vásárát —, amelyen ez alkalommal 23 ország több mint 800 kiadója és könyvkereskedelmi vállalata vesz részt —, minden évben a beruházási ja­vak nemzetközi seregszemléjével együtt rendezik meg Lipcsében. A magyar könyveket 18 kiadó — köztük az idegen nyelveken is publikáló Akadémiai Kiadó és a Corvina Kiadó — mutatja be önálló és kollektív kiállí­tásokon. A könyvvásár részeként megrendezett térkép- kiállításon a Kartográfiai Vállalat képviseli hazánkat. A magyar bemutató az elmúlt három év gazdag könyvtermésének legszebb 1500 példányát vonultatja fel a könyvnyomtatás valamennyi területéről. Számos nemzetközi együttműködésben — köztük magyar—NDK kooperációban — készült mű is látható. A vásáron jelentették be, hogy idén tovább szélese­dik a hazánk és az NDK kiadói között kialakult több évtizedes jó együttműködés is. A két ország kulturális árucseréje, aminek legnagyobb része könyv, 1978-ban meghaladta a kétmillió rubelt. Az érték több mint egy­negyedét az együttműködés képezi. A mostani vásáron megkötésre kerülő szerződés értelmében Magyarország a jövőben a hazai némpt nemzetiségi könyvtárak vá­lasztékbővítése érdekében az eddiginél sokkal több né­met nyelvű szépirodalmi alkotást, könyvet fog vásárolni az NDK-tól. A Német Demokratikus Köztársaság -im­portja pedig eléri a félmilliós példány számot. Az NDK-ban ugyanis nemcsak a Magyarországon megjelent szépirodalmi, gyermek- és ifjúsági, tudomá­nyos és zeneművek, valamint lexikonok iránt nagy az érdeklődés, hanem a különböző német nyelvű térképek és útikalauzok iránt is. Miközben • az NDK a magyar Kartográfiai Vállalattól vásárolja az iskolai és turiszti­kai térképeket, mi innen importáljuk a földgömböket, ami ugyancsak egyfajta, s ráadásul jól bevált munka- megosztás a két ország között. 4 lipcsei könyvvásáron szerdán adták át azokat a díjakat, amelyeket tavaly ősszel ugyancsak Lip­csében a világ legszebb könyveinek ítélték oda. így a Corvina Kiadó most vette át bronzérmét Kun Béla német nyelven kiadott könyvéért, a Magyar Heli­kon Kiadó pedig a nemzetközi zsűri külön elismerését a Mindszenti Gábor diariuma öreg János király haláláról című könyvéért. Lipcse, 1979. ■március. 'Xer-ner -Kőrúté II magyar — spanyol kereskedelem alakulása A két ország elmúlt évi kereskedelmi forgalma ma­gyar szempontból az egyik legkedvezőbbnek mondható a nyugati relációjú forgal­munk szempontjából. Jelen­tős javulás tapasztalható a forgalom volumenében, amely csaknem 50 millió dollár (szemben az 5 évvel ezelőtti 15 millió dollárral). Ugyan­csak biztató az export—im­port arányának kiegyenlítő­dése, hiszen néhány évvel ezelőtt jelentős magyar pasz- szívum jellemezte Spanyolor­szággal folytatott kereske­delmünket. A kiegyenlítődés elsősorban a rendkívül nagy­arányú sertéshús-kivitelünk­nek, valamint az alumínium- tömbáruink spanyol piacra való betörésének köszönhető. r Ujnáci összeesküvés • Nyugatnémet neonácik ösz- szeesküvést szőttek Willy Brandt, az NSZK volt szö­vetségi kancellárja, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke elrablására és meggyilko­lására. Tervezték azt is, hogy elrabolják, majd börtönbün­tetésre ítélt jobboldaliak el­lenében „kicserélik” Kun Rebmann főügyészt. Minderről a hamburgi Bild-Zeitung adott hírt ked­den, a schleswig-holsteini tartományi kormány „egy magas rangú tisztviselőjére” hivatkozva. Az újfasiszták , terve az volt, hogy Brandtot akkor ra­bolják el, amikor a parla­ment épületéből a Venus- bergen lévő otthonába tart, majd Hamburgba szállítják és ott a kikötőben egy eme- * lődarun felakasztják. A Bild-Zeitung értesülését a nyugatnémet nyomozószer­vek nem erősítették meg. Sertéshús 11,6 Vegyipari és gyógyszeripari termékek 4,0 Izzólámpa 3,7 Aluminiumtüinfa 2,0 Textiláruk 1,6 Gépek 1.5 Bőr Bor Mandula Mogyoró Gyógyszer Vegyipari termékek Déiigyűmölcs Gépek enc,a> * A MAGYAR-SPANYOL KERESKEDELMI FORGALOM, 1978 11,6 A magyar export értéke, millió dollár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom