Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-20 / 66. szám
AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI. évfolyam, 66. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. március 20., kedd Feltétel A szabályozórendszer az utóbbi években éppenséggel nem volt híján a 'kivételezéseknek, felmentéseknek, egyedi elbírálásoknak. Ma már közismert, hogy a támogatások elburjánzása és áttekinthetetlen szivárgása a költségvetésből a vállalatokhoz, nagymértékben ezzel — az egyedi elbírálások sokasodásával — függ össze. Aligha kétséges, hogy voltak és minden bizonnyal ezután is lesznek a gazdálkodásnak olyan valóban sajátos körülményei, amit az egyetemes szabályozás nem méltányolhat — más kérdés, hogy helyénvaló-e, célravezető-e ha az egyedi válik általánossá, a kivételezés jellegzetessé. Az idei terv és szabályozás az egyetemesség, az általánosan érvényesítendő feltételek erősítésével, ezeket a gazdaságon kívüli, szubjektív és ezért a hatékonyság mércéivel mérhetetlen módszereket igyekszik korlátozni. Ami egyszersmind azt jelenti, hogy most — ha más hangsúllyal is —, de bizonyos tartalmat kaphat a „nyomják a vállalatot” nézőpont. A gazdasági törvény- szerűségeket megkerülő álláspontok, nézetek és panaszok azonban aligha tűnnek el a szabályozás varázsütésére Ez azért sem várható, mert az árrendszer bizonyos homályosságai aligha teszik lehetővé a siker és a kudarc, az eredmény és a hátrány minden esetben egyértelmű megítélését. Elég csak azokra a vállalati vitákra utalni, amelyek nem kifizetődő termelés megítélése körül itt-ott megfigyelhetők. Való igaz,- nem mindenkor és minden terméknél lehet fillérpontossággal felderíteni a hasznot vagy a ráfizetést, s ez teremt módot a megítélések különbözéséhez, a számok és ellenszámok sajátos háborúságához. Az idei népgazdasági tevről szóló minisztertanácsi határozat rámutat, hogy „a vállalati tevékenységet a tervcélok megvalósítását szolgáló munka dinamikusságától és annak népgazdasági eredményességétől függően kell értékelni”. Ez egyszersmind azt is feltételezi, hogy a szabályozás „normatív jellegének erősítésével szigorítani kell az általános gazdálkodási feltételeket”. Az ily módon körvonalazott törekvések, s mindenekelőtt a szabályozás szigorúbb és normatívabb, általánosabban érvényes jellege mind szűkebb teret engednek majd a gyengébb vállalati bizonyítványok afféle magyarázatának, amelyekben az eredményt bizonyos indokolások pótolják. i ly módon tehát a | nyomásra — a szó valódi, tehát világméretekben egyértelmű jelentésében értve — célszerű jobb munkával kiváltott ellennyomással válaszolni. Bővülő gazdasági kapcsolatok Lázár György hazaérkezett Kuvaitból Dzsaber al-Ahmed al-Dzsa- ber al-Szabah emír, Kuvait állam uralkodója vasárnap délelőtt a Szief palotában fogadta Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság hivatalos látogatáson Kuvaitban tartózkodó miniszterelnökét. A szívélyes hangulatú, félórás megbeszélésen érintették a két ország kapcsolatait, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit, ezek közül elsősorban a Közel-Kelet problémáját. Az uralkodónál tett látogatás után Lázár György Szaad al-Abdullah al-Szalem al-Szabah trónörökös, miniszterelnöknél tett rövid ud-' variassági látogatást, majd megkezdődtek a hivatalos kormányfői tárgyalások a két tárgyaló delegáció tagjainak részvételével. A két ország kapcsolatait értékelve megállapították, hogy ezek — s ezen belül elsősorban a gazdasági jellegűek —. eddig is eredményesen, mindkét fél számára előnyösen alakultak, s lehetőséget látnak azok kiszélesítésére és továbbfejlesztésére. Lázár György délután szálláshelyén fogadta Abdullah Jusszef al-Ghanem energia- és vízügyi minisztert, Abdel- rahman Szalem al-Atiki pénzügyminisztert, és Abdel- Vahab Jusszef al-Nifiszi kereskedelmi és iparügyi minisztert, s megbeszélést folytatott velük a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további erősítésének konkrét lehetőségeiről és módjairól. Este Szabah al-Ahmad al- Dzsabir al-Szabah miniszter(Folytatás a 4. oldalon) Apró Antal fogadta a szovjet internacionalista küldöttséget Hétfőn, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke fogadta a szovjet internacionalista küldöttséget, amely Nyikolaj Petrovics Maszlenyikovnak, a Szovjetunió hősének, az SZMBT kalinyini városi tagozata elnöksége tagjának vezetésével érkezett hazánkba a Tanácsköztársaság 60. évfordulóját köszöntő ünnepségekre. A találkozón jelen volt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Vaszilij Nyikolajevics Apró Antal fogadta a szovjet internacionalisták küldöttségét. A találkozón részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára. Golubjev vezette küldöttsége is. amely szintén az ünnepi évfordulóra érkezett Budapestre. A baráti hangulatú eszmecserén részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkáré, az MSZBT országos elnökségének több tagja és Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A SZOT küldöttsége Moszkvában Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével vasárnap a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba. A Ferihegyi repülőtérén a búcsúztatásnál jelen volt Vlagyimir 'Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A küldöttséget a Sereme- tyevói repülőtéren többek között Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke köszöntötte. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. A SZOT-delegáció megkezdte tárgyalásait. Emlékülés Nyíregyházán a Tanácsköztársaság jubileumán A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából hétfőn este emlékülést rendeztek Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban. A Himnusz elhangzása után Demény Ottó Száz verssor 1919-ről című versét Koskócsák István mondta el, majd a nyíregyházi úttörők küldöttei köszöntötték az ülés résztvevőit. Ezután Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit: a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőit, képviselőit, köztük dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, Hegymegi Istvánt, a Központi Bizottság tagját. Üdvözölte az üzemek, intézmények jelenlévő, kitüntetett dolgozóit. Meleg szavakkal köszöntötte a szabolcsi munkásmozgalom jelenlévő veteránjait: Szarvas Ernőt, Barzó Jánost, Dankó Andrást, Gráf Józsefet, Bihari Józsefet, Juhász Józsefet, Ócskái Györgyöt, Oláh Lászlót, Racskó Mihályt, Takács Lászlót és Pokrovenszki Pált. Megyénk egész lakossága nevében szeretettel üdvözölte a Szovjetunió Kárpátontúli területéről az ünnepségre érkezett pártdelegációt, melynek vezetője J. V. Ilnyickij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizottságának első titkára, tagjai: M. I. Seregi, az Ukrán Legfelsőbb Tanács tagja, az irsa- vai Uj Életért Szovhoz brigád vezető je; M. O. Spatarjuk, a rahói járási pártbizottság első titkára és A. V. Filip, a huszti kerületi pártbizottság titkára. Ezt követően felkérte dr. Pénzes Jánost, a megyei ta— A Magyar Tanácsköztársaság viharos történelmi időkben jött létre. Az első világháború tengernyi szenvedése és nyomorúsága, százezrek hiábavaló pusztulása szította és harcra buzdította a forradalmi erőket. Az elnyomottak milliói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján és győzelmén fellelkesülve harcba indultak a jobb, emberibb életért — kezdte beszédét dr. Pénzes János, majd részletesen szólt a forradalmat érlelő történelmi korszak viszonyairól. Méltatta azoknak a magyar internacionalistáknak az érdemét, akik felismervén a proletariátus igazi érdekét, segítették győzelemre a Nagy Októbert, hogy aztán hazatérvén a szülőföldön buzdítsák harcra az elnyomott milliókat. Felvázolta a szónok az 1918 őszén Magyarországon győztes polgári demokratikus forradalom eseményeit, hangsúlyozta a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának történelmi jelentőségét. — A gazdaságilag és politikailag egyaránt válságos helyzetben. 1918 végén 19 elején egyetlen olyan erő létezett csupán hazánkban, amely képes volt kiutat találni. Ez az erő a Kommunisták Magyarországi Pártja volt, amely nyilvánvalóvá tette a tömegek előtt, hogy a magyar proletariátusnak, ha változtatni kíván helyzetén, követnie kell az orosz példát. A szónok felidézte a forradalmi helyzet érlelődésének megyebeli eseményeit is. Em - lékezett arra, hogy az Oroszországból hazatért Szamuely- testvérek voltak azok, akik először hirdették Nyíregyházán a kommunizmus eszméit. Ebben a megyében még jenács elnökét ünnepi beszéde megtartására. lentősebb volt a hazatért hadifoglyok szerepe a szegényparasztság forradalmasításában. mint az ország más részén. Szinte nincs település ezen a tájon, ahol tevékenységük nyomát ne lehetne kimutatni. Hatvan évvel ezelőtt a kommunista és a szociáldemokrata párt megegyezése teremtette meg a végső feltételt a proletárdiktatúra győzelmére: március 21-én kikiáltották a Magyar TanácsAz emlékülés elnöksége. köztársaságot — mondta a szónok, majd részletesen szólt azokról az intézkedésekről, amelyek hű bizonyítékai annak, hogy hat évtizeddel ezelőtt Magyarországon a nép vette kezébe sorsának irányítását. Számos gazdasági, szociális intézkedés született a hatalomátvételt követően a nép életkörülményeinek javítására. Ha voltak is ellentmondásos intézkedések — mint például a földkérdés megoldása — összességében a Tanácsköztársaság 133 napja a magyar történelem fényes lapjaira kívánkozik. Nem csupán gazdasági és szociális téren történtek forradalmi intézkedések, hadjárat indult a műveltségi monopólium felszámolására is. Móricz Zsigmondot idézte a szónok: „Gondolja meg azt minden szegény ember, hogy a gazdagok ezer és ezer esztendeig uralkodtak rajtunk a tudomány segítségével. Most tehát, ha elvettük tőlük a gazdagságot, el kell venni a tudományt is." Mint az országban mindenütt, ebben a megyében is vér nélkül vette át a hatalmat a nép. A munkástanácsok. a direktóriumok — a forradalom hatalmi szervei — megyénkben már a győzelem másnapján, március 22-én megalakultak, hogy aztán rövid működésük alatt (Folytatás a 4. oldalon) A jubileumi emlékülés résztvevői. Dr. Pénzes János beszéde UJ Kele.-
