Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 17. Tíz éve K özhellyé vált szinte a kifejezés: korunkban felgyorsult a történelem. Mindenesetre tény, a XX. század második felében egy-egy év alatt annyi változás zajlik le a világban, amennyihez azelőtt évtizedek kellettek. Ezért van az is, hogy egyes jeles dátumokról ma gyakrabban, kisebb időközönként emlékezünk meg, mint korábban, amikor legfeljebb 50—100 évenként ültek jubileumot. A tíz évvel ezelőtti esemény azonban olyan változási folyamat kezdetét jelzi, amely mindenképpen fontos fordulóponttá teszi a huszadik századi Európa számára. 1969. március 17-én fővárosunkból intézték kontinensünk országaihoz felhívásukat a Varsói Szerződés államainak vezetői, megismételve három évvel korábbi javaslatukat: Európa országai „működjenek együtt az összeurópai értekezlet összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes legyen és beváltsa a népek hozzá fűzött reményeit". Ismeretes, az értekezlet 1975 augusztusának első napján összeült a finn fővárosban, és a részt vevő állam- és kormányfők aláírták a „zöld könyvet”, amely, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya vonult be a történelembe. Ez a dokumentum sokéves munka alapján készült el, s tartalmazta azokat a témákat, amelyeket a budapesti felhívás kijelölt: ..Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, politikai és kulturális együttműködés erősítése az országok egyenjogúságának, A budapesti leihívás függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi és légtér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg.” A Varsói Szerződés országai addig és azóta is számtalan alkalommal hangoztatták tárgyalókészségüket, megegyezési' szándékukat minden fontos, Európa és a világ biztonságával kapcsolatos ügyben. Tíz évvel ezelőtt Budapesten az összeurópai együttműködést alternatívául ajánlották a fegyverkezési versennyel, a katonai szembenállással, a viszálykodásokkal szemben. A szocialista közösség egyeztetett külpolitikai lépéseinek célja mindig is a leszerelés, a katonai tömbök együttes felosztása volt. Az összerópai együttműködést sokoldalúan értelmezve szorgalmazzák az államok sokoldalú gazdasági és kulturális együttműködését, az emberek közötti jó kapcsolatok erősítését. A megkülönböztetések nélküli kereskedelem fontos kérdés: a KGST és a Közös Piac között mégsem sikerült még megfelelő megállapodást létrehozni. Hazánk külpolitikája számára az európai együttműködés erősítése Helsinki és a budapesti felhívás szellemében elsőrendű politikai feladat. Ennek jegyében a Magyar Népköztársaság minden szinten és minden téren igyekszik javítani kapcsolatát Európa összes országával. A helsinki értekezlet, a dokumentum elfogadása azt jelezte, hogy a kölcsönös akarat és jóindulat, az enyhülést, a megértést szolgálja. A szocialista országok újabb felhívásai rámutatnak: mindez nem rekedhet meg a mostani szinten, s semmiképpen nem térhetünk vissza a hidegháborúba. Ehhez elsősorban katonai téren keM enyhülést elérni. A szocialista országok legutóbbi moszkvai csúcsértekezletén 1978 novemberében ismét több fontos javaslatot tettek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hogy „hatékony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság megszilárdítására”. A moszkvai közlemény aláhúzta: nincs olyan fegyverfajta, amelyről a szocialista országok ne lennének hajlandók tárgyalni. Válasz ez a keleti fenyegetésről szőtt nyugati mesékre, az aktív és nyugalmazott N ATO-generálisok szocializmusellenes vádaskodásaira. a jövő évben újabb találkozóra ülnek össze a helsinki konferencia résztvevői. Ez alkalommal Madridban vitatják meg, mit végzett Európa a dokumentum ajánlásainak végrehajtásában és milyen feladatokat kell elvégezniük a kontinens országainak a jövőben. Több mint egy év még hátravan, s addig is számos lehetőség kínálkozik. Leonyid Brezs- nyev szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára március 2-i választási beszédében javasolta: az európai országok kössenek kollektív meg nem támadási szerződést, ne növeljék katonai erőiket, fokozzák a bizalomerősítő intézkedések hatékonyságát, azaz a fegyverkezési hajsza helyett lássanak hozzá a béke építéséhez. ————— KONZULTÁCIÓ Á békés egymás mellett élés gyakorlata napjainkban 3. Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy Ázsiában és Afrikában mind több az olyan ország, amely a közelebbi, vagy távolabbi jövőben a szocialista társadalom építésére törekszik, s szocialista célokat hirdet meg. A tőkés államokban pedig soha nem tapasztalt mértékben terjednek a tudományos szocializmus eszméi. Sok országra és politikai pártra ma már a szocializmus hat a legnagyobb vonzóerővel.' Mélyreható változások mennek végbe a gyarmati függőség alól felszabadult országokban. Ennek megfelelően változik nemzetközi szerepük és jelentőségük, növekvő hatással vannak a világ ügyeire. Azoknak az államoknak a többsége, amei lyek nemrég még gyarmatok vagy félgyarmatok voltak, most egyre növekvő^ erővel védelmezik politikai és gazdasági jogaikat az imperializmussal folytatott harcban, mert arra törekszenek, hogy megszilárdítsák függetlenségüket, emeljék népük társadalmi, gazdasági és kulturális fejlettségi szintjét. A fejlődő országok aktivizálódó külpolitikája sok irányban megnyilvánul: az el nem kötelezettség mozgalmának politikai irányvonalában, az Afrikai Egység Szervezetének valamint a fejlődő országok által létrehozott különféle gazdasági egyesüléseknek a munkájában. Mint azt az Iránban éppen most végbemenő folyamat is bizonyítja, a mai nemzetközi osztályerőviszonyok lehetővé teszik, hogy a gyarmati sorból felszabadult országok szembe- szálljanak az imperialista diktátummal, s kivívják az igazságos, vagy egyenjogú gazdasági kapcsolatokat. A hetvenes évek első felének nevezetes eseménye volt az afrikai gyarmatrendszer felbomlásának befejező szakasza, ezen belül Bissau-Guinea és a Zöld-foki-szigetek, Mozambik és Angola népének győzelme. Az imperialista, a dél-afrikai fajgyűlölő és a maoista erők reakciós szövetségének kísérletei, hogy fékezzék az angolai nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését, s megakadályozzák, hogy az angolai nép maga döntsön sorsáról, erős ellenállásba ütköztek világszerte: az afrikai, a szocialista, sőt a tőkés országokban, s magában az Egyesült Államokban is. A tőkés világ — és mindenekelőtt vezető országai, az Egyesült Államok, az NSZK, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán — bonyolult fejlődési szakaszba került A kapitalizmus általános válságának további elmélyülésével párhuzamosan ezek az országok — számos más állammal együtt — arra kényszerülnek, hogy alkalmazkodjanak a gyorsan változó helyzetekben, szükség szerint módosítsák nemzetközi politikai irányvonalukat. Ezekben az években különösen szembeötlővé vált az az ellentmondás, hogy egyrészt igényt tartanak a vezető szerepre a nemzetközi ügyekben, másrészt gyakorlatilag képtelenek meghatározni a világesemények menetét, s át-' lépni a társadalmi-gazdasági és politikai fejlődés objektív törvényszerűségeinek kereteit. Az 1960—70-es évekre a világ folyását már más erők befolyásolják. A nemzetközi küzdőtéren nagymértékben megnőtt a szocialista országok szerepe, jelentősége, tekintélye, befolyása. Ez volt az az időszak, amikor a nemzetközi küzdőtéren a feszült konfliktusokkal és robbanás- veszélyes helyzetekkel párhuzamosan hosszú évek óta először kezdett kialakulni és erőre kapni a nemzetközi enyhülés politikája, a kölcsönös megértésre, biztonságra való törekvés, az a politika, amely az országok és a népek közötti kapcsolatokban a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködést kívánja meghonosítani. Államférfiak és politikusok, számos ország kutatói — bármennyire különbözik is osztályálláspontjuk és a nemzetközi helyzetről alkotott' értékelésük — egybehangzó nézeteket vallanak a tekintetben, hogy ebben az időszakban bizonyos kedvező nemzetközi változások jelentkeztek. A nemzetközi helyzet elvi értékelését tartalmazzák a kommunista és munkáspártok dokumentumai, a Szovjetunió, valamint más szocialista államok vezetőinek beszédei, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1973- ban kijelentette: „... A nemzetközi színtéren sok tekintetben új helyzet alakul ki. Megvan az alapunk annak kijelentésére, hogy a feszültség enyhülésének, a kapcsolatok normalizálásának folyamata továbbfejlődik, gyengül a két világrendszer közvetlen konfrontációjának veszélye... A feszültség enyhülése máris arra vezetett, hogy létrejött az olyan szerződések, egyezmények, megállapodások egész rendszere, amelyek lerakják a békés — és azt mondanám — építő kapcsolatok alapjait a szocialista és a tőkés orszáTELEX MOSZKVA Az eddigi legbonyolultabb szerelőmunkáit végezték el pénteken a Szaljut—6 űrállomáson a személyzet tagjai: Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin kiürítettek egy üzemanyagtartályt, amelynél korábban szivárgást észleltek. Ehhez az űrállomást meg kellett forgatniok tengelye körül, hogy mesterséges, bár a földinél lényegesen kisebb gravitációt hozzanak létre. A bonyolult feladatot a földi központ közvetlen irányítása alatt hajtották végre. ANKARA A török kormány pénteken felkérte a CENTO-t, tegyen hivatalosan lépéseket a szervezet feloszlatására, mivel Irán és Pakisztán kilépésével a szervezet gyakorlatilag már úgyis felbomlott. BAGDAD Az észak- és dél-jemeni vezérkari főnöik pénteken Sanaa-han megállapodott a csapatszétválasztás időrendjéről — jelentette az Ina iraki hírügynökség. Az egyezmény szerint a két ország szombat este kezdi meg az alakulatok visszavonását, s a teljes csapatszét- váLasztás a jövő pénteken fejeződik be. A megállapodás megkötésekor jelen voltak az Arab Liga képviselői. TEHERÁN Khomeini ajatollah pénteki rádióbeszédében utasítást adott az iszlám forradalmi bíróságoknak, hogy további rendelkezéséig függesszék fel a politikai pereket. Bejelentette: „a pereket ezentúl az iszlám forradalmi tanács és az ideiglenes kormány ellenőrzése mellett kell lefolytatni". gok között. Mindez azt a reményt kelti, hogy a jelenlegi ertyhülés nem ideiglenes jelenség, hanem a nemzetközi kapcsolatok alapvető átépítésének a kezdete”. A párt és a kormány külpolitikai tevékenységének eredményeit értékelve Leo- nyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán megállapította: „Minden alapunk megvan arra, hogy bizonysággal kijelenthessük: a nemzetközi légkör egészségesebbé válása meggyőzően tanúsítja, hogy a tartós béke megvalósítása nem jámbor óhaj, hanem teljesen reális feladat". Más államok, közöttük más társadalmi rendszerű államok politikusai ugyancsak kifejezik beszédeikben azt a gondolatot, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében új szakasz következett be. Számos ország tudományos irodalma — amely a kollektív és egyéni kutatások eredményeit és a helyzet elemzését tükrözik, s tartalmazza a különböző országokban végzett közvélemény-kutatások eredményét is — megállapítja, hogy ebben az időszakban a néptömegek a korábbinál jóval nagyobb mértékben szembehelyezkedtek mindenfajta katonai kalanddal, helytelenítették az imperialista államok politikájának agresszív vonásait és síkra- szálltak a békéért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért. Ez a közszellem kétségkívül hatással van az egyes államok uralkodó köreire, a külpolitikai irányvonalak kialakítására és megvalósítására, általában elősegíti a nemzetközi kapcsolatok jellegének megváltozását. Gerhard Merzin neves NSZK-beli közgazdász, a Haus Rissen intézet igazgatója, a „Kelet—Nyugat 1972” elnevezésű hamburgi értekezleten kijelentette: „A hetvenes éveknek le kell zárniuk a háború utáni időszakot, s meg kell nyitniuk a nemzetközi megértés, u tárgyalások, az értekezletek és az együttműködés új fejezetét.. (Folytatjuk) Pályázati felhívás a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottság Oktatási Igazgatósába az 1979/80-as tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem tagozataira. I. Hároméves általános tagozat A hallgatók a három év alatt filozófiát, politikai gazdaságtant, magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történetet, valamint a pártélet kérdéseit tanulmányozzák. Félévenként kollokviumok vannak, év végén a hallgatók szigorlatot tesznek. A tagozat elvégzése után középfokú politikai végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: középiskolai, vagy annak megfelelő állami iskolai és alapfokú politikai képzettség. A felvételi vizsga követelménye a Marxizmus-Leninizmus Esti Középiskola tananyaga. A hároméves általános tagozat Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán. Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Vásárosnaményban működik. II. Szakosított tagozat Elméleti továbbképzést, felsőfokú ismereteket nyújt a következő választható szakon: — marxista filozófia, ^ — kapitalizmus és szocializmus politikai gazdaságtan, — nemzetközi munkásmozgalom története, — magyar munkásmozgalom története. Szakosított tagozatok uj rendje az 1979 80-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint alakul: a tanulmányi idő valamennyi szakon 8 év. A három év hat szemeszteréből négy a főtárgy, az utolsó kettőn pedig a politikai feladatok megoldásához szükséges kapcsolódó tudományágak témaköreit dolgozza fel. Egy szak elvégzése felsőfokú politikai végzettségnek számít. A hallgatók eredményes vizsga alapján bizonyítványt kapnak, amit a pártszervek és az állami intézmények, a vezetői munkakör betöltéséhez, illetve egyetemi és főiskolai tanulmányok esetén felsőfokú politikai is- kólái végzettségnek ismernek el. Üjabb szak elvégzését 10 éven belül a párt megyei végrehajtó bizottság engedélyezheti. A felvételi feltétele középfokú politikai iskolai végzettség, sikeres felvételi vizsga és az illetékes párt-, tömegszervezeti és állami vezetők hozzájárulása. A felvételi vizsga követelménye%a hároméves általános tagozat tananyaga, különös tekintettel a választott szakra. A felvételi kérelmeket a járási, városi pártbizottságok ajánlással látják el. (A korábbi évektől eltérően: a szakosított tagozaton 1979 80-as tanévtől tanuló hallgatói* nem tesznek államvizsgát, megszűnik a kiegészítő szak és az állami érvényű oklevelek kiadása.) III. Továbbképző tanfolyamok A párt-, állami, tömegszervezeti, gazdasági és kulturális területeken dolgozó vezetők és vezető propagandisták politikai, módszertani továbbképzését szolgálják. A tanfolyamokra elsősorban azok jelentkezhetnek, akik legalább középfokú politikai előképzettséggel rendelkeznek. A továbbképző tanfolyamok hallgatói télévkor és évvégén vizsgáznak, illetve a tanfolyam befejezésekor a választott témából dolgozatot készítenek. A tanfolyam elvégzése után bizonyítványt kapnak. AZ 1979 80-AS OKTATÁSI ÉVBEN AZ ALÁBBI TOVÁBBKÉPZŐ SPECIALIS TANFOLYAMOKAT INDÍTJUK: t. Gazdaságpolitikai továbbképző tanfolyam általános tagozat (3 éves). Átfogó, rendszerezett ismereteket ad gazdaságpolitikánk elveiről és célkitűzéseiről, megvalósításának feladatairól. A tanfolyam az ipari és mezőgazdasági üzemek párt- és társadalmi szervezetek és állami vezetők továbbképzését szolgálja. 2. Pártirányítás-pártélet kérdései tanfolyam <2 éves). Pártszervek tagjai, pártvezetőségi és alapszervezeti titkárok, politikai munkások és propagandisták számára nyújt magasszínvonalú továbbképzést. 3. Politikai oktatás pedagógiája (2 éves). A tanfolyaméit a párt- és tömegszervezeti oktatás marxista esti középiskolai, járásivárosi vezető propagandisták, valamint alapszervezetek oktatási felelőseinek ajánljuk, amely a propagandamunkához 'ad pedagógiai és módszertani segítséget. 4. Nemzetközi politika (2 éves). A tanfolyamot a nemzetközi kérdésekkel. információs munkával foglalkozó propagandistáknak ajánljuk. 3. Magyar munkásmozgalom története továbbképző tanfolyam (2 éves). Az esti középiskola és a tömegoktatás propagandistái számára nyújt továbbképzést és történelem és világnézetünk alapjai tantárgyakat oktató pedagógusoknak ajánljuk. 6. A szocialista állam fejlődése és működése (1 éves). Az állam- igazgatási, államhatalmi, tanácsi szervekben dolgozo párt-, állami és tömegszervezeti vezetők részére ajánljuk. Marxista valláskritika és egyházpolitika (2 éves). Jelentkez- hetnek az ideológiai, a közoktatás, a közművelődés területén dolgozó vezetők, valamint a pártoktatá.s propagandisiai. Továbbképző tanfolyamok elsősorban Nyíregyházán működnek. Kihelyezett csoportot is szervezünk a politikai oktatás pedagógiájából Fehérgyarmaton, pártirányítás és pártélet kérdéseiből Kisvárdán, gazdaságpolitikából Mátészalkán, nemzetközi politikából Kisvárdán. Általános tudnivalók A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgák ide-- je a szakosított tagozatokon: 1979. május 14—20., az altalános tagozaton június 4—10. közötti időben. (Az általános tagozaton a járási székhelyeken, a szakosított tagozaton Nyíregyházán.) A tanév szeptemberétől június végéig tart. Az általános, szakosított és ta- vábbképzö tanfolyamokon hetenként meghatározott jiapon és időpontban előadás, illetve osztályfoglalkozás van. melyeken a részvétel kötelező. A tandíj egész évre: az általános tagozaton 170.— Ft. a szakosított és a továbbképző speciális tagozaton 2.3U.— formt, melyei a tanév kezdetén kell befizetni. Az esti egyetem hallgatói tanulmányi idejük alatt más oktatási formában nem vehetnek részt. Az esti egyetem általános és szakosított tagozatok, valamint a továbbképző tanfolyamok hallgatóit a 9 1978. MüM. rendeletben meghatározott tanulmányi szabadság illeti meg. (A rendeletet a Munkaügyi Közlöny 1978. aug. 31-i. 10. száma tartalmazza.) A pályázók jelentkezési lapot a pártalapszervezetektől. a járási-városi pártbizottságoktól igényeljenek és kitöltve 1 db 3xG-os fényképpel együtt 1979. április 15-ig oda juttassák vissza. (Speciális továbbképző tanfolyamra jelentkezőknek fénykép nem kell.) A jelentkezéshez a pártszervezet és a munkahelyi vezető javaslata. valamint orvosi igazolás szükséges. A jelentkezőket az oktatási igazgatóság a felvételi vizsga idejéről értesíti. * MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁG OKTATÁSI IGAZGATÓSAGA
