Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG Riviéra a sátor alatt Szeretik, mert gyógyít a sóstói víz Gőzölgő sátor a sóstói er­dő közepén. Esihet a 'hó, sü­víthet a szél, adatta vidáman lubickolnak az emberek. A sóstói fedett uszodában va­gyunk. A vízben lendületes karcsapásokkal úszó főisko­lás lányok, lubickoló fürdő- zők. A parton ízléses, para­vánszerű állványok, rajtuk mindenféle díszlő, szirmait bontó cserepes virág. Valódi kis oázis, Riviéra a ponyva alatt. Gyógyulni a tengeren túlról A medencét először 1973 télén fedték be. Akkor vásá­rolták a 34x63 méteres sát­rat, melynek középmagassá­ga nyolc méter. A sátor az­óta minden télen rákerül az úszómedencére és ha javí­tásokkal ts, de jól áll ellen a gőz rongáló hatásának. A sátrat 0,2 atmoszféra túlnyo­más tartja fenn. A túlnyo­mást két ventillátor biztosít­ja. A fűtést négy nagy telje­sítményű termagenerátor szolgáltait ja. A fedett strand négyszáz fürdőző egyidejű fogadására alkalmas. A fürdő vezetődtől megtudtuk, a téli forgalom közepesen alakult. Február legzsúfoltabb napján 407 fi­zetővendég volt az uszodá­ban. E hónapiban a jegyet váltó vendégék száma 5317. Ebben nincsenek benne az általános és középiskolai tor­naórák résztvevői, a sporto­lók. A vendégsereg télen fő­ként a városból és a megyé­ből verbuválódik. De járnak ide rendszeresen Debre­cenből és a környező me­gyékből egyaránt. Lengyel, csehszlovák és német bará­taink is eljönnek, de Ang­liából, meg a tengeren túlról is járnak ide magukat kúrá­lok. Hivatalos vélemény: hévíz Bár a Sóstót még most sem nyilvánították gyógyfür­dővé, ennek ellenére sokan nyertek már itt gyógyulást. Vízéről a hivatalos vélemény: alkálikloridos és hidirogén- karboniátos hévíz, amely jo- did-dom tartalma miatt a jó- dos gyógyvizek csoportjába sorolható. Tehát a fürdő vize hűtött termálvíz, mely a kút­fejnél ötvenfokos. A fedett uszoda biztosít otthont az általános és kö­zépiskolások testnevelésórá- iinak, valamint a tömegsport úszóedzéseinek. Ami még et­től is fontosabb: a fedett uszoda biztosítja a lehetősé­geket a város eredmények­ben igen gazdag úszósportjá­hoz. A versenysportolók reg­gel 6-tól 8-ig az egész, dél­után 4 órától 7-ig pedig a fél medencét uralják. Versenyek idejére a medencét a közön­ség elől lezárják. Garázsba megy a tető A fedett szezon ebben az évben május 12-ig tart. Ek­kor lesz itt az utolsó rangos verseny. Ezt követően a me­dence felől a sátrat lebont­ják, garázsba rakják, tisz­títják, mossák a medencét és egyéb munkákat végeznek rajta. Egyhetes szünet után a medence újra szolgálja majd a fürdőzők ezreit. (sigér) Nem kell körmölni „Itt a névjegyem" Üjra divatba jön a név­jegy. Egyre többen nyomtat­ják nevüket az apró fehér papírlapokra. 'Nyíregyházán és a megyé­ben- egyedül a Nyírségi Nyomda foglalkozik névje­gyek készítésével. A szakem­berek úgy becsülik, évente 45—50 ezren nyomtatnak névjegyet az országban, s ebben a megyénk sem marad el az országos átlagtól. — Korábban általában az osztályvezetők és ettől ma­gasabb beosztásban lévők voltak a megrendelőink név­sorában. Ma már vállalati és szövetkezeti vezetők, keres­kedők, jogászok, _ orvosok, 'kisiparosok és diákok egy­aránt szívesen veszik igény­be népszerű szolgáltatásun­kat, — tájékoztat Stevanyik István, a Nyírségi Nyomda kelősködésből, „felvágásból”, viccelődésből, beugratásból akarnak névjegyet készíttet­ni. Ünnepek előtt, karácsony­kor, húsvéfkor és diploma­osztás 'idején felszökken a megrendelések száma: 'meg­lepetésnek, kedves ajándék­nak szánják a névjegyet. Korában a névkártyán is érezhetőek voltak a divat­hullámok: egy időben a túl fényes papír inem volt „sikk”, iiníkább a tompa, amely nem hivalkodó, de jó minőségű. Akadnak különleges kéré­sek is. Külön igény szerint készítenék műanyag borító­ban lévő és dobozos névje­gyet is a Nyírségi Nyomdá­ban. Aztán a hagyományos fekete és kék színek mellett a közelmúltban előfordult, hogy egy Dózsa-szurkoló lila betűkkel kérte a nyomást. Teljesítették az igényt. T. I. a „sima” névjegy mellett olyat is rendelt, amelyen az olvasható, hogy cipész. Más az üzlet és más — a magánélet. (p. gy.) kereskedelmi osztályvezetője. Mondják, a névjegy meg­könnyíti az érintkezést, nem kell toll és papír után keres­getni, körmölni, ha valakinek meg akarjuk adni a címün­ket. Emellett persze akadnak néhányan akik pusztán elő­Gyógynövénygyűjtés — télen Klubban Baktán Próbálnak a táncosok. H a j n ö vesztő bojtorjánból Megkezdődött a fehér fagyöngy, a fekete- nyár rügyeinek gyűjtése — Felvilágosítás az áfészeknél Az érdeklődő, tanácsot ké­rő levelek számának növe­kedése bizonyítja: lesz mit begyűjteni ebben az évben is a gyógynövény-felvásárlással foglalkozó ÁFÉSZ-dolgozók- nak. Gombos József, a Her- báría megyei gyógynövény- felügyelője alig győzi útba­igazítani a hozzáfordulókat. Az érdeklődésit bizonyítja az a szerkesztőségünk címére érkezett levél is, amelynek írója — ugyancsak gyógynö­vény termelési ügyben — Uj- fehértóról érdeklődött. „Az Igazság az — mondja a fel­ügyelő —, hogy ki, mit ter­meljen, vagy gyűjtsön, azt a helyi ÁFÉSZ-nél, a gyógy­növény-felvásárló tudja a legjobban megmondani. Ugyanis területileg lebontott tervszámok vannak, amelyek figyelembe veszik a helyi adottságokat is.” * Gsak egy példa: hiába akar valaki borsos mentát ter­melni, ha nincs a telepítés­hez szükséges szaporítóanya­ga. Ezt az ÁFÉSZ közvetíté­sével a Herbária adja. Né­hány termelhető gyógynö­vény termőterülete korláto­zott, vagy nem -.lehet akárhol foglalkozni vele. Éppen ezért célszerű előzetesen, levélben, vagy személyesen felkeresni a helyi ÁFÉSZ megbízottját. Kevesen tudják, hogy a vadon termő gyógynövények egy része télen is gyűjthető, tehát nem lehet holt szezon­ról beszélni. Éppen most, tél végén lehet szedni a fehér fagyöngyöt. Vigyázat! Nem tévesztendő össze a tölgyfán élő, mérgező anyagokat is tartalmazó fagyönggyel, — a fakinnal. A vérnyomáscsök­kentő gyógyszer alapanyagát adó fehér fagyöngy az aká con, a nyárfán és a fűzfán élősködők. A buktád erdő környékén van belőle sok. Ugyancsak a tél vége al­kalmas a fekete nyár rügyei­nek a gyűjtésére. Balzsamos anyagát az aranyérkenő­csökbe is használják. Óriási mennyiséget lehet begyűjteni belőle például fairtáskor. Munkában a fotószakkör. A baktalórántházi művelődési házban a számos művészeti és szakköri csoportok kö­zül a gyermekklub-foglalkozáson kattant elsőként fényképezőgépünk. Katonáné Sza­bó Éva főiskolai hallgató vezetésével a 10—12 éves gyerekek tartják foglalkozásu­kat. Csoportjuk a múlt évben a megyei vetélkedőn második helyezést ért el. Kővetkező helyszínünk a táncosok pró­bája. 1978-ban alakították meg tizenhat fő­vel a íánccsoportot a három helyi szövet­kezet anyagi támogatásával. Felléptek a megyei minősítő versenyen, a nyíregyházi gyümölcsfcarneválon. Most Mezőkövesdre készülnek szövetkezeti bemutatóra. Képün­kön: a két Jankó testvér, József és Irén a csárdás próbája közben. A fotószakkör­ben Kökényesy Mária művészeti előadó magyarázatát hallgatják a laborfelszerelés legfontosabb eszközéről, a nagyítógép szer­kezetéről, kezeléséről. A baktai művelődési házban négy irodalmi színpad, díszítőművé­szeti, mesebábcsoport, valamint citeraegyüt- tes és bark ácsszakkör is működik. Elek Emil képriportja Ha pedig a föld fagya „el­megy”, kezdődhet a bojtor­ján — népies nyelven keserű­lapu — gyökereinek a gyűj­tése is. Nagyobb (kiterjedésű tenyészhelyein szinte mázsa­szám szedhető, mert olykor karvastagságúra is megnöve­kedett gyökértörzse mélyen ereszkedik le a földbe. Talál­tak már tíz centiméter átmé­rőjű példányokat is. Érdemes vele foglalkozni, mert nyers állapotban veszik át kilón­ként öt forintért Talán érde­kes megemlíteni, hogy már egy negyven évvel ezelőtt ki­adott gyógynövény-ismertető szakkönyv is utal rá, hogy a növény iteafőzete hajnövesztő hatású és használják fejbőr- korpásodás ellen. Nem titok, hogy a nemrég forgalomba került hajerősítő gyógyszer egyik alapanyagát is a boj­torjánból vonják ki. Tóth Árpád IniUib 38 millióért A Gávavencsellői Vegyes­ipari Szövetkezet az idén 38 milliós termelési értéket ál­lít elő. A bőrönd, létra és munkaruházati cikkeken kí­vül továbbra is hat-nyolc féle táskát gyártanak az „Adi­das” cégnek bérmunkában. Képünkön Varga Istvánné csomagolja a sporttáskát. (Mikita Viktor felvétele) Ha villog, akkor rabló... A taxi hazafelé tartott a fuvarból. Már közel járt Nyíregyházához, amikor se­besen integető párocska bukkant elő a kanyar mögül. A kocsi fékezett, s felvette az utasokat, akik a vasútál­lomást mondták be végcél­ként. A taxidrosztban azu­tán, amikor fizetésre ke­rült volna a sor, papírpénz helyett egy hatalmas pofont kapott a taxi pilótája. Sze­rencsére nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem gyor­san a menekülő, pénzszű­kében lévő garázda nyomába eredt. Egy vasutas segít­ségével sikerült is nyakon- csípni, mielőtt elvegyült volna a tömegben. Megszep­pent menyasszonyával egye­temben ezután legközelebb a rendőrőrs előtt fékezett velük a masina. Három típus A nem éppen kellemes sztorit maga a károsult me­séli el. Szinte hihetetlen, milyen emberismeretet szer­zett az évtizedek során a Volán Vállalat dolgozója. — Szerencsére a történet nem általános. Sőt. mond­hatni, egyre kevesebb alka­lommal kerülünk szembe ga­rázda, magukról megfeled­kező utasokkal. Én három típusba sorolom a vezetőket veszélyeztető elemeket. Az elsőbe a körözött személyek tartoznak, akiknek a kocsi­ra van szükségük, s ezért szinte semmitől sem riadnak vissza. A második kategó­riába a pénzszerzést célul tűzök kerülnek. E két cso­port tagjaival eleddig még nem hozott össze bennünket a sors. Inkább a harmadik­ba sorolt) atókkal találko­zunk — ismétlem, egyre rit­kábban. Ók az alkalmi itta­sok, a szalonspiccesek, akik nem fosztogatni akarnak, ha­nem fizetés nélkül eltűnni. — Kevesen tudják — veszi át a szót .másik beszélgető társunk —, hogy szolgálati szabályzatunk is megengedi, bárkitől, bármilyen körül­mények között előre kérjük a megsaccolt tarifát. Ne mondják ránk, hogy előíté­lettel vagyunk, ám az évek során mintha különleges ér­zékünk alakult volna ki a gyanús alakok kiszúrására. Kérjük, ha tévednénk, akkor se róják fel ezt bizalmatlan­ságnak az utasok. Mindez biztonságunkat szolgálja. Vannak olyanok, akik meg- . értik ezt, s az utazás alatt nem orrolnak ránk. Amokfutót fogtak A városban jó segítőink a közbiztonság dolgozói. Együttműködésünk kölcsö­nös. Alig másfél hete, hogy az éjszaka kellős közepén a Szabolcs bárból kilépő egyik vendég igencsak felmentén közelítve meg kocsiját, ült a volán mögé. A rendőröket észrevéve a záróvonalat re- lipályának tekintve 90-es tempóban próbált egérutat nyerni a centrumból. Végül két urh-s kocsi és két taxi fogta közre s kényszerítette megállásra a 'benzin- és cse- resznyeszagú vezetőt... A legtöbb kárt a maszek taxisok Okozzák munkatársa­inknak — mondja Ferencz Attila, a vállalat nyíregyhá­zi személyforgalmi főnöksé­gének vezetője. Ugyanis a központilag meghatározott díjszabásnál olcsóbban ve­szik fel utasaikat, akik a legközelebbi alkalomkor vi­tatkozni kezdenek dolgozó­inkkal, s közönséges árdrá­gítóknak titulálják őket. Bi­zony alaptalan konfliktusok származnak ezekből. Riasztókészülékek — Közel egy esztendeje, hogy taxijainkba beépítettük a iriasztókészülékeket. Kívá­nom, hogy ne kerüljön sor használatukra, ámbár az ör­dög sohasem alszik S miként lehel felismerni a veszélyben lévő taxist? időponttól függetlenül ko­csijának valamennyi lámpá­ja ég, ugyancsak folyamato­san jeleznék irányjelzői, s ráadásként a kocsi tetején lévő taxi felirat is villog. Ilyenkor azonnal értesítsük a rendőrjárőrt, ha nincs módunkban, s gépkocsival vagyunk ne tévesszük szem elől a jelző .gépkocsit. Mert. ilyenkor a taxi vezetője veszélyben van, segítséget vár és kér... Kalenda Zoltán Pofon a taxiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom