Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-02 / 27. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1979. február 2. Munkatársaink jelentik a munkásellátásról Vállalatainknál évente sok millió forintot költenek szociálpolitikai célokra. Munkatársaink a gabonafelvásárló és feldolgozó, a dohányfermentáló és a vízügyi igazgatóság, valamint a Felső-Tiszai Erdő- és Fagazdaság illetékeseitől kérdezték meg, hogyan használják fel ezeket az összegeket. VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Busz a brigádnak A Felső-Tiisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1979-ben 12 és ifiéi millió forintot költ szociálpolitikai célokra. Az igazgatóság területén 1800-an dolgoznák. A tervezett költségek jelentős részét munkásszállításra költik, ugyanis 760 dolgozójuk ingázik naponta lakása és munkahelye között. Van már húsz személy szállítására alkalmas kis buszuk, illetve egyéb egy-egy brigád szállítására alkalmas járművük. Ez nagyon kevés, így ebben az évben még huszonöt „brigád”-buszt szeretnének beszerezni. Ezen felül bérelnek is szállító járműveket. Munkásszállításra négy és fél millió forintot használnak fel. Munkásszállások fejlesztésére, lakókocsik és lakókonténerek vásárlására kétmillió- hétszázezer forint jut. Támogatják munkásaik és fiatal házasaik lakásépítését. Hozzájárulnak gyermekintézmények fenntartási költségeihez. Ezek a tételek is meghaladják az egymillió forintot. DOHÁNYFERMENTÁLÓ Támogatják a lakásépítőket A dohányfermentáló vállalatnál a szakszervezeti tanács és a bizalmiak küldött- ülésén 14 millió 877 ezer forintot szavaztak meg az 1979-es év szociálpolitikai terveinek megvalósítására. Javítják a munkakörülményeket, üzeimegészségügyi ellátást. Ezekre mintegy tízmillió forintot irányoztak elő. Tovább korszerűsítik a munkásszállítást. Támogatják a tömegsportrendezvényeket, a gyermekintézményeket, a kislakásépítőket, tanulmányaikat folytatókat. Tartalékoltak pénzt kulturális feladatok megvalósítására és szociális juttatásokra. GFV Üdülés, tanulmányi segély A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnál a szociálpolitikai célok megvalósítására erre az évre 7,9 millió forintot irányoztak elő. A vállalatnál ebben az esztendőben adják át rendeltetésének Nyíregyházán az új szociális épületet, és tovább korszerűsítik üzemegészségügyi rendszerüket. Ezek megvalósítására több mint félmillió forintot áldoznak. Javítják a munkakörülményeket. Tökéletesítik üzemeikben a porelszívást, tovább gépesítik az anyagmozgatást. Az itt felhasznált pénzösszeg meghaladja a négymillió forintot. Saját költségükön üzemeltetnek egy napköziotthonos óvodát. Saját és bérelt üdülőkben is nyaraltatják dolgozóikat. Tanulmányi segélyekre, sport- és kulturális kiadásokra is jelentős összegeket tartalékoltak. FEFAG Juttatás a gyermekintézményeknek A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár területén négyezernél több munkást foglalkoztat. A gazdaságban legfontosabb feladatnak a munkakörülmények javítását, a nehéz fizikai munka gépi erővel történő felváltását tartják. Az egymástól sokszor távol eső munkahelyek, a munkásszállítás jelntős összegeket emésztenek fel. Hathatósan támogatják a munkáslakás-építő- ket és a fiatal házasokat. Mivel munkásaik egy része állandóan a szabadban dolgozik, jelentős összeget költenek a munkahelyi melegedők, pihenők fenntartására. Ezek a kiadások a költségvetés több mint felét emésztik fel. A fennmaradó mintegy 13 millió forintból hozzájárulnak a gyermekintézmények fenntartásához, üdültetnek, kulturális és sportkiadásokat fedeznek. A Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet üvegtechnikai részlegében készítik a megyei közületek megrendelésére a neon reklámcsöveket. Képeinken: az elkészült reklámcsöveket színes gázzal töltik fel... Tóth László a fénycsövek elektródáit forrasztja. (Császár Csaba felvételei) JOBB SZOLGÁLTATÁST, GONDOSABB ORVOSI RENDELÉST Falugyűlés Nyírjákón Volt mondanivalója annak a 167 patriótának, akik részt vettek Nyírjákón a napokban megtartott falugyűlésen. Az elmúlt évben megvalósított községpolitikai feladatokról -és az 1979-es esztendő teendőiről Páll Endre, a Baktaló- rántházi Nagyközségi Közös Tanács elnöke tájékoztatta a kultúrtermet zsúfolásig megtöltő lakosságot. Elmondta, hogy ebben az évben az 500 ezer forintos felújítási keretből a tanácsházát és a kul- túrházat hozzák rendbe. A lakosság észrevételeit, gofldjait huszonegy hozzászóló fogalmazta meg. Legtöbben a változékony tél, a csapadékos időjárás okozta teendőkről, utak kövezéséről, felújításáról, járdák rendbetételéről szóltak. Tóth István a közlekedés javítását, az autóbusz megállóhelyének módosítását kérte, hogy azt a község központjába helyezzék át. A község lakóinak a nevében Veress Pálné és Kóródi Károly a kismamák érdekében emeltek szót. Azt kérték, hogy a védőnő és a gyermek- orvos lehetőleg minden esetben az előírt időpontban jelenjen meg rendelésen. Ez, mint mondották azért is igen fontos, mivel az elavult váró nem nyújt olyan körülményeket, amelyben kisgyerekekkel tanácsos lenne sokáig HIÁNYOS OKTATÁS, LAZASÁGOK Elkapta a forgó tengely... A mezőgazdaságban évszázadokon át családon belül szállt apárol fiúra a földművelés, az állattartás tudománya. Ezt rövid Idő alatt módosította korunk technikai haladása. A vágtató tempót nem mindenben tudja követni az a mintegy 80 ezer ember, aki megyénk mezőgazdaságában dolgozik. Többek között ezért is sok a halálos és csonkulásos üzemi balesetek száma. Jelentős ok ugyanakkor, hogy a munkahelyeken még nem alapos a munkavédelmi oktatás — hallottuk a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Obermayer Mihály műszaki munkavédelmi felügyelőtől. A bajt tetézi, hogy a tagság által ismert minimális munkavédelmi ismeretek megtartására egyes tsz-vezetők nem fordítanak kellő gondot. Erre bizonyíték Tiszadadán, a Kossuth Tsz-ben a múlt év végén történt halálos üzemi baleset. A szövetkezetben évek óta szokás, hogy a foga- tosok kocsival behajtanak az istállóba. A múlt év eleje óta az egyik ilyen behajtás miatt egy kocsis ma is nyomja az ágyat. Az ellenőrzés hiánya, hogy a fogatosok továbbra sem tartották meg az előírást. A vezetés ezt nem követelte meg. Az év végén ez megbosszulta magát. Egy fogatos ismét bakon maradt a behajtásnál. A szemöldökfa úgy a kocsi üléséhez nyomta, hogy gerinctörés miatt életét vesztette. Ú] KARMESTERREL A szabolcsi szimfonikusok hangversenye Január 31-én este rendezte meg az Országos Filharmónia a harmadik nagyzenekari bérleti hangversenyét a színházban. Ez alkalommal a Szabolcsi szimfonikus zenekar adta a műsort, melyet Molnár László karmester távozása után az új karmester: Kovács Zoltán vezényelt. Kovács Zoltán a debreceni színház karmestere és a Zeneművészeti Főiskola tanára. Méltán néztünk nagy várakozással az új karmester bemutatkozása elé, hiszen az eltávozott Molnár László magas nívóra emelte a zenekart és sok, sikerekben gazdag hangversenyt vezényelt. Várakozásunkban nem csalódtunk. Kovács Zoltán világos, tiszta diszpozícióban teríti elénk a partitúrát, megkapó egyensúlyba hozza a benne kavargó muzikális energiákat. Beethoven-művek voltak műsoron, mint az Egmont- nyitány, a C-moll zongora- verseny és a VII. szimfónia. Ez a szimfónia az élet napsugaras tetőpontjára vezet el bennünket. Minden egyes tétel megszólaltatása egy-egy telitalálat volt. A karmester mindent megtett, hogy a zenekaron keresztül átvilágítsa, megláttassa Beethoven muzsikáját a maga utolérhetetlen forma- és színgazdagságával, páratlanul gazdag plasztikájával. A hangverseny közreműködő vendége volt Irmai Kálmán zongoraművész. Pianisz- tikus kultúrájának előkelősége, nemes kiegyenlítettsége, zongorájának szép tónusa pompásan vegyült a zenekar ragyogó színeibe. Beethoven C-moll zongoraversenyét nagyszerű ihlettel, lenyűgöző költői erővel és színgazdagsággal adta elő. Játékának hangja a legőszintébb, fenntartás nélküli önvallomás, belső, mély tüzű ragyogás volt. Vikár Sándor Ittasan a halálba Az ital hozta a mezőgazdaság ez év első halálos balesetét is. Ez január 4-én, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben következett be. Három fogatos egész nap trágyát szállított a háztáji gazdaságokból. A szokásos kínálgatás sehol sem maradt el. Ezt tetézték még szabálytalan fuvarral is. Este aztán, amikor beálltak a telepre, már valamennyien ittasak voltak. Egyikük agresszíven elutasította társai segítő szándékát. Félóra múlva esé- si és lórúgási sérülések közepette találtak rá. Az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Piricsén az Egyesült Erő Tsz-ben a közelmúltban szintén egy súlyos, csonkulásos baleset történt. Itt a traktoros egyedül akarta az egyébként műszaki hibás kardántengellyel összeikap- csolni erő- és munkagépét. A forgó tengely elkapta a ruháját és fél karját kicsavarta. Állandó életveszély A tsz-ekben másik jelentős veszélyforrás a gépműhelyekben van. Ezek a munkahelyek és közvetlen környékük az esetek többségében rendezetlenek, zsúfoltak. Nincs biztosítva a kellő munkaterület. A műhelyek zöme huzatos, füstös, zajos. Az alkatrészek mosása kezdetleges. Ez az egészségügyi ártalom (bőrfertőzés) mellett tűzveszélyt is rejt magában. A szerelőaknák állapota erősen kifogásolható. Az alábakolás- hoz a szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, így az ott dolgozók állandó életveszélyben vannak. A kézi és gépi szerszámok, esztergapadok, maró- és fúrógépek, kapcsolótáblák és -szekrények — a minimális munkavédelmi előírásoknak sem felelnek meg. örvendetes viszont, hogy az elmúlt évek határozott intézkedései nyomán a növényvédő szerekkel dolgozók — a felhasználás állandó növekedése ellenére — biztonságos körülmények között végzik munkájukat. Betartatni a szabályokat A munkavédelmi tevékenység fokozására, a balesetek csökkentésére a SZOT határozatát ebben a negyedévben minden munkahelyen ismertetik. Ezt segíti a megyei tanács elnökének utasítása is. Ezekkel együtt akkor érhetünk el eredményt, akkor lesz kevesebb a megye mezőgazdaságában a balesetek száma, ha minél nagyobb mértékben sikerül társadal- masítani, a szabályok betartására szorítani a balesetvédelmet. S. I. ácsorogni. Elpanaszolták azt is, hogy a kismamák gondosabb bánásmódot igényelnek. A kisipari szolgáltatások javítását Szíjjártó István kérte. Azt indítványozta, hogy jelöljenek ki egy napot, amikor a fodrász, a cipészjavító, a villanyszerelő megjelenik a községben. Szóvá tette a gázcseretelep hiányát. Ez különösen az idős embereknek jelent szinte megoldhatatlan gondot. A nagyközségi közös tanács pénzgazdálkodásának a helyzetével Sztabó Sándor foglalkozott hozzászólásában, majd azt indítványozta, hogy Nyírjákón létesítsenek növényvé- dőszer-raktárt és árusító helyet. Ezt azzal indokolta, hogy a társközségek közül náluk a legnagyobb az alma- és zöldségtermesztés. A falugyűlés foglalkozott gyümölcstermesztési és növényvédelmi előadások szervezésének fontosságával, s egyéb lakosságot közvetlen érintő kérdésekkel. A felvetődött kérdésekre a nagyközségi közös tanács elnöke válaszolt, illetve a pénzügyi helyzettől tette függővé azok megvalósítását. ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN Beszédjavítás Sok a beszédhibás kisgyerek, a felmérések szerint az alsó tagozatosok közül minden ötödik, hatodik nem be^ szél tisztán. Az iskolába kerülő minden negyedik gyermeknél tapasztalható beszédhiba. A leggyakoribb a pö- szeség, s ezen belül is az úgynevezett szigmatizmus: az sz, z, c, illetve az s, zs, cs hangok hibás ejtése. Viszonylag gyakori a hadarás és a dadogás is. A szakemberek a közelmúltban áttekintették a logopédiai ellátás helyzetét. Megállapították, hogy az új iskolai tantervek bevezetésével, a beszédművelés előtérbe kerülésével nő a beszédjavítás jelentősége. A logopédusok ezért elsősorban az óvodásokat és a kisiskolásokat szűrik folyamatosan, és beszéd- javító csoportokban foglalkoznak velük. Jellemző, hogy a 40-es évek második felében az országban mindössze négy beszédjavító szakember működött, számuk tíz évvel ezelőtt sem érte el a negyedszázat. Ma 110 intézményben — nevelőotthonban, gyógypedagógiai és általános iskolában — 261 logopédus tevékenykedik. A fejlődést jelzi az üzemi logopédiai hálózat kialakulása és folyamatos bővülése is. Jelenleg mintegy 12 ezer beszédhibás kisgyerekkel és nem kevés felnőttel foglalkoznak a logopédusok, s a gyógyultak helyére folyamatosan vesznek fel újabbakat. A tárgyalóteremből Táppénzt hamisított Az utóbbi időben sajnos a gyakori esetek közé tartozik a körzeti orvosok által kiállított igazolások meghamisítása. Néhányan egy-két nap hiányzás miatt játszák el becsületüket, s eszükbe sem jut, hogy hamisításuk néhány nap alatt a rendőrség tudomására jut. A táppénzes napok száma ugyanis nemcsak a náluk levő papíron szerepel, az orvos is nyilvántartja, a társadalombiztosítási igazgatóság pedig ennek alapján fizeti ki a táppénzt. Tóth János besenyődi gépkocsivezető a körzeti orvos által kiállított táppénzes papírt meghamisította, s két napi mulasztását ezzel kívánta igazolni. Tóth Jánost a bíróság közokirathamisítás miatt 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Neoncsövek Nyíregyházáról
