Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
ZÁRSZÁMADÁS BAKTALÓRÁNTHÁZÁN Tartalékunk: a minőség fl szovjet—francia csúcstalálkozó előkészítésére Moszkvába érkezik a francia külügyminiszter Dr. Tar Imre felszólalása a közgyűlésen Vasárnap érkezik Moszkvába hivatalos megbeszélésekre Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter. Az út fő célja az, hogy előkészítse Valéry Giscard d’Es- taing elnök tavaszra esedékes látogatását. A miniszter áttekinti a szovjet kormány képviselőivel a két ország kapcsolatainak alakulását és az időszerű nemzetközi kérdéseket is. Francois-Poncet látogatása része a rendszeres kétoldalú politikai konzultációknak, amelyekről még az 1966-ban megkötött szovjet—francia megállapodások intézkedtek. Legutóbb Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter folytatott ilyen megbeszéléseket a múlt év őszén Párizsban. Döntés előtt hadsereg Barikádok Teherán utcáin Legfrissebb jelentések szerint a hadsereg egységei megszállták Teherán több körzetét. Az iráni főváros keleti városrészeiben folyamatosan lőttek, a tüntetők barikádjai gomba módra szaporodtak — jelentette az AFP francia hírügynökség. A város állandóan mentőautók szirénázásától volt hangos. Füstoszlopok sötétítették el az eget. Rádióbeszédében utolsó figyelmeztetésként — a miniszterelnök „kíméletlen ellenintézkedéseket” helyezett kilátásba a tüntetőkkel szem- Telegani ajatollah, a népi mozgalom egyik ismert vezetője, nyugalomra intett. Felhívást intézett a katonákhoz, hogy térjenek vissza kaszárnyáikba, s elítélte bizonyos „felelőtlen hatósági elemek összeesküvését”. Felszólította a katonatiszteket, hogy tartóztassák le a Teherán környéki légitámaszpont ellen pénteken intézett támadás miatt felelős személyeket. A. Koszigin indiai meghívása Alekszej Koszigin, a Szov- az indiai kormány meghívá- jetunió minisztertanácsának sára hivatalos baráti látoga. elnöke március első felében tásra Indiába utazik. Szombaton délelőtt a művelődési házban tartották Baktalórántházán a Dózsa Termelőszövetkezet zárszámadását. A közgyűlésen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára és dr. Gombás Sándor, a nyíregyházi járási hivatal elnöke. — A baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet 3630 hektáron gazdálkodik — kezdte a tavalyi gazdasági eredmények ismertetését Köbli György, a termelőszövetkezet elnöke. Nem a legjobb körülmények között gazdálkodnak, hiszen területük nagy része homoktalaj, és aranykorona-értéke alig haladja meg a tízet. A szövetkezet termelési értéke hatvanmillió-hatszázezer, az árbevétel pedig ötvenmillió forint: Bruttó jövedelmük — az egész évi fizetés és a nyereség együttesen — 17,7 millió forint, amiből a nyereség meghaladja a kétmillió forintot, a tízórás munkanap értéke pedig 137 forint. Tavaly búzát 311 hektáron termeltek és 30,8 mázsás átlagot értek el. Rozsból hektáronként húsz mázsát, kuko. Dr. Tar Imre felszólalt a közgyűlésen. — A résztvevők egy csoportja. ricából pedig 540 hektár átlagában 36,6 mázsát takarítottak be. Kiemelkedő eredményt értek el burgonyából. Hetven hektáron termesztették ezt a fontos étkezési növényt, és 280 mázsás átlagtermést értek el. Téli almából 420 vagon volt a tervük, azonban csak 216 vagon termett, s jóval magasabb költségráfordítással. mint a korábbi években. A termelőszövetkezetben négyszázhúsz szarvasmarhát tartanak, a TAURINA húshasznosítási rendszer tagjai. Számottevő a sertés- és a juhállomány is. 1979-re a termelési értéket 60,8 millió forintban határozták meg. A szövetkezet vezetői hatmillió forint nyereségre számítanak. Természetesen növelni szeretnék az egyes növények termésátlagát és almából 420 vagon a terv. Az elnöki beszámoló után került sor az ellenőrző, a nő- és döntőbizottsági elnökök beszámolójára. Ezután dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára kért szót. — Az ország egészének helyzetét jól lehet hasonlítani a baktalórántházi termelőszövetkezethez — kezdte beszédét dr. Tar Imre. — Jelentős eredmények születtek, de nem vagyunk mentesek a gondoktól sem. Növekedtek az import nyersanyagok árai, s ezzel nem egyenes arányban emelkedett a hazai termékek ára a világpiacon. Ezt csak jó munkával lehet korrigálni, s csak együtt, összefogva oldhatók meg ezek az országos problémák. Úgy is mondják: együtt sírunk, együtt nevetünk. Ezért az eddigieknél mindenkinek többet kell nyújtani. A mennyiségi szemléletet fel kell váltania a minőség előtérbe helyezésének, a tartalékokat pedig elő kell venni, s mindenütt kihasználni. Szabolcs-Szatmár megye helyzetéről dr. Tar Imre elmondta, hogy sok szempontból kedvező a helyzetünk. Mindenekelőtt az ipar vonatkozásában, hiszen tíz év alatt korszerű ipart teremtettünk a megyében, ahol hetvenezren dolgoznak, s ennek majd a fele szakmunkás. Tavaly huszonötmilliárd forint értéket állított elő a szabolcsi ipar, s ebből hatmilliárd forintnyi termék került a külföldi piacokra. Ipari üzemeink mellett megerősödtek termelőszövetkezeteink is. bár nehezebb a mezőgazdaság helyzete. A termelőszövetkezetek 64 szá. zaléka kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. Ennek ellenére tavaly 3,5 százalékkal termeltek többet, mint 1977-ben. A megyében már nincsen szakszövetkezet, nagyjából kialakultak az optimális- méretű nagyüzemek. A munkák zömét gépekkel végzik és ez óriási eredmény. A gyümölcstermelés, különösen a télialma-termesztésünk fejlett. Azonban még mindig nagy lehetőség rejlik ebben az ágazatban, különösen a minőség javítása érdekében. A burgonya- és dohánytermesztés jövedelmező Sza- bolcs-Szatmárban. Törekedni kell arra, hogy a jövőben is hasonló területen, még jobb eredményeket érjenek el a gazdaságok, ahogyan azt a megyei pártbizottság tavaly decemberi határozatában kitűzték. — Az állattenyésztést a szarvasmarha és juh tenyésztésére koncentráljuk. Ennek érdekében a jövőben létrehozunk két rendszert, amely intenzív gyeptermesztésen alapul. Fő feladat a takarékosság is, mind a takarmánymind pedig az energiafelhasználás terén — mondta befejezésül dr. Tar Imre. A hozzászólások után került sor az alapszabály-módosításra, majd a tagság egyhangúlag elfogadta az 1978. évi termelési és pénzügyi beszámolót és az 1979-es tervet. (sípos) Lakótelepeket, ipari és mezőgazdasági üzemeket villamosítanak 116 millió felújításra, karbantartásra A megye villamoshálózatának karbantartásáról, felújításáról a Tiszántúli Áram- szolgáltató Válalat nyíregyházi és mátészalkai üzem- igazgatóságai gondoskodnak. A két üzemigazgatóság az 1979-es évben hálózatszereléssel és rekonstrukcióval kapcsolatos beruházásokra 116 millió forintot költ. Ezzel a megnövekedett igényeknek megfelelően biztosítják, hogy a megye valamennyi településére eljusson a szükséges mennyiségű kis-, közép- és nagyfeszültségű áram. A hálózatfejlesztési és rekonstrukciós munkák 49 millió forintot ' igényelnek. Ennek keretében rendezik Mándok térségében a 120/20 kV-os nagyfeszültségű transzformátorállomás környékének vezetékrendszerét. Apagy, Tiszaeszlár, Nyírmeggyes, Jánkmajtis, Her- mánszeg, Penyige községekben rekonstrukciós munkákat végeznek. Lakótelep-villamosításra 4 millió 600 ezer forint jut ebben az esztendőben. Ebből, villamosítják Tiszavasvári- ban a község központjában épülő több szintes lakásokat, Záhonyban az- Ady Endre út környékét, Nyíregyházán a Szamuely téri, a Kossuth és Körte utcai, valamint a Ság- vári-telepi építkezéseket. Bővítéseket hajtanak végre a fehérgyarmati és mátészalkai lakótelepek villamoshálózatában. Kétmillió-hétszázezer forintot irányoztak elő a családi házak bekötésével kapcsolatos villamosítási feladatok megvalósítására, az új utcák nyitásánál felmerülő költségek, valamint a kisfeszültségű rendszerek kiépítésére. A két üzemigazgatóság látja el a mezőgazdaság fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos villamosítást is. Erre nyolcmillió 250 ezer forint áll rendelkezésükre. A megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban villamosítanak tizenhárom új mezőgazdasági létesítményt. Feladatkörükbe tartozik a fogyasztói csatlakozások elvégzése is. Erre költségvetésükben hétmillió forintot állítottak be. Ide tartoznak az új családi házak, lakások, valamint a régebben épült, de A TITÄSZ nyíregyházi, déli 120/10 kV-os transzformátorállomásán Bácskai István a személyzet nélküli állomás napi automatika ellenőrzését végzi. (Cs. Cs.) új fogyasztóként jelentkezők bekapcsolása. A különböző vállalatoktól, üzemektől, szervektől, intézményektől negyvenmillió forint értékű munkára kaptak megrendelést. Ennek alapján végzik a nyíregyháziak a 4-es számú fő közlekedési út megyeszékhelyi átkelő szakaszának, valamint a készülő felüljárónak a villamosítását. Feladatuk a Mezőgazdasági Abroncsgyár csatlakozó vezetékrendszerének kiépítése is. A mátészalkai üzemigazgatóság a Kisvárda—Vásáros- namény közötti 120 kV vezetéképítés ~ oszlopalapozási és szerelési munkáit végzi. Feladatuk Vásárosnamény- ban egy 120/20 kV-os transzformátorállomás vezeték- rendszerének a kialakítása is. Beregdaró c térségében a szovjet—magyar földgázvezeték kompresszorállomásához harminchét kilométer hosszúságú vezetéket építenek. A nyíregyházi üzemigazgatóság részt vállalt a Szovjetunióban az orenburgi gázvezeték-építés villamosítási munkáinál is. Kint lévő munkáskollektívájuk ebben az évben kilencmillió forint értékű vezetéképítési és -szerelési munka elvégzésére vállalkozott. (sigér) Az újság és az újságíró munkájának mércéje: az olvasó. Ezért is nélkülözhetetlen és felmérhetetlen hasznú az a néhány esztendő óta kialakult gyakorlatunk, hogy lapunk szerkesztői, munkatársai rendszeresen véleményt cseléinek az olvasóval. Sok gyárunk, termelőszövetkezetünk, állami gazdaságunk, vidéki kultúrházunk adott már helyet ezeknek a találkozóknak, ahol a város és a falu minden rétege és korosztálya jelzett vissza arról, milyen fogadtatásra találnak írásaink, képeink. Minek hallgatnánk el: nagyon jólesett, hogy különösen a legutóbbi őszitéli beszélgetéssorozaito- kon, általában elégedetten szóltak a megye lapjáról, amelyet mi valóban a nép lapjának szánunk, és amelyben mindenki megtalálja az olvasnivalót. A friss világeseményt és kommentárját, a legfontosabb hazai történéseket és természetesen a megye híreit, a szabolcsi-szatmári ember mindennapjait, a humort, a sportot. A bizalom jelének, fejlődésünk éltető forrásának tartjuk ugyanakkor, hogy mégsem szorítkozott ez a párbeszéd udvarias- sági gesztusokra. Abból a sok jogos kritikai megjegyzésből, okos javaslatból, amit feljegyeztünk, csak azt szűrhettük le, hogy előfizetőink szorgalmas olvasói is a Kelet- Magyarországnak. Ilyen javaslatok, kritikai megjegyzések késztettek minket új rovat indítására, lapunk gondosabb, változatosabb szerkesztésére, vagy például arra, hogy rendszeresen oldalt kapjanak vidéki városaink. Nem ígérhetjük, hogy minden kérésnek helyt tudunk adni, már csak a terjedelmi akadályok miatt sem, azt azonban őszintén akarjuk, hogy lapunk szerkesztésében a megye mind a hatszázezer lakosa részt vegyen. Ebben a törekvésünkben kaptunk az utóbbi hónapokban is nagy erőt, támogatást. A találkozók baráti hangulatától, az egy év alatti közel tízezer új előfizetőnktől, s attól, hogy olvasóink száma a lapárak emelése után is tovább gyarapodott és példányszámunk igen közel áll a hetvenezerhez. örülünk ennek a bizalomnak, amelyre a továbbiakban is igaz, igényes néplap készítésével akarunk válaszolni. Kopka János || iKelet^B Magyarorszás I XXXVI. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. február 11., vasárnap
