Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
MA Hegyei úttörő-vezetői konferencia (2. oldal) Műszerek a Nyírségből (3. oldal) Kádár János látogatása a budapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a budapesti pártbizottság székházába látogatott, ahol a végrehajtó bizottság tagjaival, a pártbizottság titkáraival és osztályvezetőivel folytatott megbeszélést. A Központi Bizottság első titkárát» Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és a pártbizottság titkárai tájékoztatták a főváros politikai, gazdasági helyzetéről. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke a városfejlesztés aktuális kérdéseiről, Budapest VI. ötéves tervének előkészítéséről számolt be. A pártbizottság vezetői elmondották, hogy a budapesti kommunisták egyetértéssel és cselekvőkészséggel fogadták a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatát: a fővárosi pártszervezetek és pártszervek munkája fölgyorsult, kezdeményező szerepük megnövekedett. Kádár János a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunisták munkájáról. Kiemelte, hogy a főváros párt- szervezetei a mozgalom hagyományaihoz híven példamutatóan teljesítik kötelességüket és ennek országos jelentősége van. A Központi Bizottság első titkára az elmúlt évről szólva hangsúlyozta, hogy népünk munkájának eredményeképpen, az ismert gondok és nehézségek ellenére, összességében tavaly is előbbre jutottunk a szocializmus építésében, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Kádár János rámutatott arra, hogy a múlt év végi és a januári tapasztalatok szerint a központi irányító szervek és a vállalatok körültekintően foglalkoztak az 1979. évi népgazdasági terv elkészítésével és végrehajtásának megszervezésével. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában támaszkodhatunk népünk kezdeményezőkészségére, a kommunisták példamutató munkájára. Kádár János hangsúlyozta: most az a legfontosabb feladat, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával megszilárdítsuk az anyagi termelésben és az életszínvonal emelésében elért eddigi vívmányainkat, és ily módon megteremtsük a további fejlődés szilárd alapjait. A találkozó végén Kádár János sok sikert kívánt a budapesti dolgozóknak, a főváros kommunistáinak és a budapesti pártbizottság vezetőinek. Napirenden: az építő- és építőanyag-ipar helyzete — A szakszervezeti jogsegélyszolgálat fejlesztése Ülést tartott a Minisztertanács H bővülő nemzetközi kapcsolatokról tárgyalt az MTESZ megyei elnöksége Kibővített ülést tartott csütörtökön a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) megyei szervezetének elnöksége. Részt vett a tanácskozáson dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Horgos Gyula, az MTESZ ügyvezető elnöke, Kádár István, az MTESZ titkára, valamint a húsz megyei tudományos egyesület elnöke és titkára. Az ülésen személyi kérdésekről tárgyaltak: Csathó Jánost, az MTESZ megyei elnökét a szervezet érdekében kifejtett tevékenységét elismerve — más megyébe költözése miatt — felmentették tisztségéből és a szervezet új elnökének megválasztották László Andrást, a megyei tanács általános elnök- helyettesét. Az elnökség tagjává választották továbbá Papp Gábort, a TITASZ nyíregyházi üzemigazgatóját, az Elektrotechnikai Egyesület megyei elnökét és Kun Istvánt, a mátészalkai Szatmár Bútorgyár igazgatóját, a Faipari Tudományos Egyesület megyei elnökét. Scholtz Bélának, az MTESZ megyei titkárának előterjesztésében a szervezet nemzetközi kapcsolatairól tárgyalt az elnökség. Elhangzott: ígéretesen fejlődik a tudományos egyesületek együttműködése az ungvári szovjet, a rzeszówi lengyel, a kassai kelet-szlovákiai és a mihajlovgrádi bolgár társegyesületekkel. Rendszeresen cserélnek delegációkat, részt vesznek tudományos konferenciákon, ankétokon. Az elnökség a számban is növekvő tapasztalatcserék hasznosabbá tétele érdekében elhatározta, hogy évente elkészíti az egyesületek által tanulmányozandó témák körét, amelyek a megye számára is fontosak és ezekhez kapcsolják a kiutazó delegációk programját. Beszámoltak arról is, hogy fejlődik a kapcsolat Szovjetunió Kereskedelmi Kamarájának magyarországi irodájával, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házával, a francia műszaki és tudományos tájékoztatási központtal. Ezek a kapcsolatok szintén számottevően járultak hozzá a szabolcsi szakemberek tájékozottságához, továbbképzéséhez. Munkatársaink helyszíni jelentése a gátakról Még tart az árvízveszély Tíz napja tart az ádáz küzdelem a tiszadobi gáton. A zsákokat homokkal töltők arcán fáradtság ül ki, forró teától várnak frissülést a rőzsekötegekkel, fóliával védekező civilek és katonák. — Itt még sose volt ilyen magas a víz — mondják a tiszadobiak, pedig 1964-ben, meg 70-ben is megijesztett bennünket. De a védekezés sem volt ilyen szervezett. Már történelem, hogy az 1880-as árvíz sem vitte el a falut, mert az valamikor dombra épült, Debrecen látta kárát, bogy a túlpartiak Dobon szakították át a gátat, bogy őket ne öntse el a víz. A falu utcáin egymást érik a járművek. UAZ-ok érkeznek, hogy leváltsák fáradt társaikat, teherautók szállítják a követ a töltésig a megmaradt egyetlen út megtartásáért, visszahódítá- sáért a kiszivárgott víztől. Csütörtökre virradóra ismét segített egy kicsit a fagy. A töltés teteje szilárdabb lett, de alul újabb buzgárok tették próbára a védekező embereket. Agregá- torok fénye, fáklyák lángjai mellett figyelték árgus szemekkel a töltést. A lassú, óránként, néha két-három óránként egycentis apadás nem nyugtathatja meg a védekezőket, mert a nyáron szőke, ilyenkor alattomos Tisza még edFóliával és homokzsákokkal védik a gátat. dig mindig apadáskor szakította át a gátat. — Bízunk benne, s azért dolgozunk, hogy most ne szakítsa át a gátat — mondja Dávid Mihály védelemvezető, — s épp ezért egy percig nem pihenhetünk. Az átázott töltés már rég feladta volna a küzdelmet, ha nem fóliáztunk volna, nem raktunk volna ki negyvenezer homokzsákot. Aggódva lessük a tokaji vízállást, itt Tisza- dobon az a mértékadó. Tokajnál a Tisza tegnap reggel 8 órakor 863 centi volt, 10-kor ugyanannyi, 12- kor négy centit apadt. Tisza- dobon sem mutat több apadást a folyó. A katonák kétéltű járműveiken megszakítás nélkül hordják a legveszélyesebb helyre a homokzsákokat, búvárruhás műszaki osztag rakja helyére az elázott parton. Délután ismét tanácskozott az árvízvédelmi operatív bizottság. Nyugtázták, hogy megérkezett a reggel megrendelt 10 ezer fáklya, éjjelre ismét szervezték a figyelő szolgálatot. A megyei tanács elnökét arról tájékoztathatták, bár az átázások fokozódtak, nincs olyan rosz- szabbodás, amely a védelem biztonságát veszélyeztetné. Kétszázharminc ember továbbra is keményen dolgozik. (balogh) Kedvez az idő a kerti munkára Felénél tart az almafák metszése Tavasziasra fordult a téli időjárás. Már a hófoltok is eltűntek és a hőmérséklet sem nagyon csökken fagypont alá. Ez kedvező a mezőgazdasági nagyüzemeknek, ahol egyre sürgetőbben jelentkeznek a szabadban végzendő munkák. Eddig a hó és a hideg akadályozta a gyümölcsösökben a metszést, kevésbé haladtak ezzel a munkával. Mostanáig a nagyüzemek az almafák felét szabadították meg a felesleges gallyaktól, ágaktól. Szabolcs-Szai- már megyében a gyümölcsterület 36 ezer nyolcszáz hektár. Kbbői léli alma 29 ezer ötszáz hektár, a termőterület pedig 25 ezer háromszáz. Egyelőre csak az almafák metszését végzik a gyümölcs- termesztők. A csonthéjasok igen fagyérzékenyek, ezért a megyei gazdaságok az utolsó fázisban metszik ezeket a növényeket. A két szektor közül a termelőszövetkezetek állnak jobban, az állami gazdaságok kissé lemaradtak. Persze még nincs késő, lehetőség van a metszés időbeni befejezésére, s a jó időt jelenleg mindenütt ki is használják. A metszés egyben mechanikai növényvédelmet is jelent. A levágott fás részekkel együtt gyérülnek az áttelelő kórokozók és kártevők. Folytatják ebben az évben is a mezőgazdasági nagyüzemek a gyümölcsrekonstrukciót és -telepítést. Várhatóan 1100 hektár gyümölcsöst telepítenek 1979-ben, amiből kilencszáz hektár a téli alma. Ennek a területnek a felén jonatántípusokat ültetnek, míg a másik felén star- kingtípusokat és elenyésző százalékban más kísérleti fajtákat. A szaporítóanyag elegendő. A baj az, hogy kevés a gyenge növekedésű alany, pedig a legelterjedtebb koronaformákhoz, a karcsúorsóhoz, a ferdekarú sövényhez, a termőkaros orsóhoz ezekre lenne szükség. Az egyes munka- folyamatok — metszés, növényvédelem, szedés — könnyebben végezhetők az alacsony fáknál. A NYÍRKERT gyümölcstermesztési rendszer új koronaformákkal kísérletezik, s a jövőben szeretnék bevezetni a nagyüzemi termelésben is a szabadorsót és a bokorművelési módot. A megyei gazdaságok nagy ütemben végzik az új telepítéseket. Eddig — 1972 óta — 7200 hektáron végeztek új telepítést, amiből közel hatezer hektár a téli alma. A jövő év végéig a nagyüzemek elérik, sőt túlhaladják a 6500 hektár új telepítésű téli almát. (sb) || KeletIflagyarnrszág I XXXVI. évfolyam, 33. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. február 9., péntek Vitakör N yíregyházán 145 politikai vitakör működik. Vannak olyan üzemek, ahol három, négy, sőt öt is. A Volánnál pártszervezetenként 5, a SZÁÉV-nél, KEMÉV-nél, a konzervgyárban 4—4. Ezek a kis csoportok az információ forrásai és a tájékoztatás eszközei is, a kommunisták és a pártonkívűliek hasznos eszmecseréjének fórumai. Növekszik jelentőségük és szerepük a politika alakításában, az emberek orientálásában, sok helyen a javaslatok, a kezdeményezések innen indulnak, s épülnek be a tervekbe az üzemeknél, vállalatoknál. Vajon mi a jó vitakör titka? Hol tölti be feladatát ez az agitációs forma? Ott, ahol képzett, felkészült a vitakörvezető, ahol építenek a központilag megadott témák mellett a helyi, az üzem, vállalat sajátos helyzetét elemző kérdések feldolgozására. Különösen napjainkban nőtt meg a politikai vitakörök szerepe. Elkészültek már a pártvezetőségek és az üzemi pártbizottságok cselekvési programjai. Ott gondolkodik helyesen a vitakörvezető, ahol ezeknek a dokumentumoknak az alapján végeznek felvilágosító munkát. Csak úgy tudnak megnövekedett feladataiknak minőségileg is megfelelni a jól felkészült politikai vitakörvezetők, ha a gazdasági és pártvezetők rendszeresen tájékoztatják őket a testületi döntésekről, az üzem, az intézmény legfontosabb teendőiről. Politizáló igényt elégítenek ki a politikai vitakörök. Ezt tények bizonyítják. A megyeszékhelyen a vitafórumok résztvevőinek 46 százaléka pártonkívüli, s egy- harmada a nő. A legtöbb vitakör az üzemekben, intézményekben működik. A vitakör munkája nem lehet közöm- jös a pártvezetés, és a gazdaságvezetés számára. Most különösen nem, amikor feltétlen szükséges, hogy a gazdaságpolitikai cselekvési programok végrehajtására serkentsenek az agitáció sokféle, meggyőző eszközével. Farkas Kálmán A kormány Tájékoztatás Hivatala közli: a Miniszter tanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelen, tést tett a magyar—szovje gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vett* a jelentést és megbízta « nemzetközi gazdasági kap. csolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásaiból adódó feladató kát. A Minisztertanács megtárgyalta az építésügyi és vá. rosfejlesztési miniszter előterjesztését az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló, az MSZMP KB- határozat végrehajtását szolgáló állami intézkedésekről. Munkaprogramot fogadott el, amely a legfontosabb intézkedéseket tartalmazza. Felhívta az érdekelt minisztereket, hogy tennivalóikat felszervek vezetőit, s felkérte az érdekképviseleti szerveket,^ hogy tennivalóikat feladatkörüknek megfelelően alakítsák ki, építsék be szervezetük munkatervébe és azok megvalósítását folyamatosan ellenőrizzék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának előterjesztését a szakszervezeti jogsegélyszolgálat további kiterjesztésére. Határozata értelmében 1979. januártól kezdve fokozatosan (Folytatás a 4. oldalon)
