Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 19”9. február 6. Néhány „leg" az óesztendőből Rekord ikrekből Milliókat érő ötös Argentína: jó és rossz 16 millió vendég Mint minden évben, 1978- ban is szép számmal akadtak olyan események, hírek hazánkban, amelyekre fölkaptuk, hitetlenkedve, hüm- mögve, csóválgattuk fejünket, vagy kiszaladt a szánkon a szó: „Nahát!” Ezekből válogattunk össze egy csokorravalót. Az év legkalandosabb szülése február 3-án zajlott le. Az egyik Csongrád megyei vasúti őrházból autóstoppal igyekezett kórházba egy utolsó órás kismama. De akárhogy igyekezett az alkalmi gépkocsivezető, nem sietett, nem siethetett eléggé. Annyira sürgős volt a dolog, hogy a 47-es út 95. kilométerkövénél megtörtént a nagy esemény. A Trabántban született kislányt azután Hódme- zővásárhélyen anyakönyvezték. Tavaly is fáztunk az év elején. Február 22-én Budapest körzetében mérték az év legalacsonyabb nappali hőmérsékletét. Még déltájban is mínusz 9,5 fokban borzongtak a járókelők. Február 23-án jegyezték fel a leghidegebb éjszakát: Kecskeméten mínusz 20,2 fokot mutatott a hőmérő. A legszerencsésebb hónapként márciust jegyezték fel a lottó krónikáiban. Kétszer Is akadt ötös találat a reménykedve. beküldött szelvények milliói között, 5-én és 17-én. Ráadásul az utóbbira a lottó történetének legnagyobb nyereményét fizették ki: 3 889 234 forintot juttatott valakinek a véletlen. Ikrekből is rekordot hozott az óesztendő. Március 17-én Salgótarjánban születtek meg az év első hármas ikrei. Őket június 20-án a pécsi trió követte, majd augusztusban Miskolc is csatlakozott a gyermekáldásról nevezetes városokhoz. És még mindig nem volt vége! Október 11- én Pécs duplázott. Három nappal később pedig Debrecenből érkezett hármas ikrekről hír, majd november 18- án újra a Hajdú-Bihar megyei főváros egyik családja szaporodott egyszerre három aprósággal. Május 13-án jelezte az egyetemi számítóközpont, hogy minden korábbinál többen pályázták meg az ELTE bölcsészettudományi karát, öt és fél annyian jelentkeztek, mint ahányat felvehettek a diplomára áhítozó fiatalok közül. Az év legnagyobb sportkudarca júniusban az argentínai labdarúgó-világbajnok- ságon érte a magyar színek képviselőit. Csapatunk erejéből még egy döntetlenre sem futotta csoportjában. Ugyanakkor Argentínában értük el az év legnagyobb sportsikerét is, férfi sakkcsapatunk első lett a sakkolimpián a Szovjetunió és az Egyesült Államok előtt. A nők pedig az ezüstérmet érdemelték ki. A ritka kánikulai napok közül augusztus 7-én kúszott a legmagasabbra a higanyszál: 32,1 fokot mutattak a hőmérők. Október 31-én, a világtakarékossági napon jelentették be, hogy elérte a 120 milliárd forintot a lakosság takarék- betétjeinek összege. Azóta pedig újabb rekord született: már 130 milliárdnál tartunk! Végül egy oda-vissza csúcs. Soha annyian nem jártak hazánkban, mint tavaly. Januártól decemberig 16 millió külföldi lépte át határainkat. A világjáró magyarok száma pedig elérte az ötmilliót. Csorna Béla Juhász Ferencnél Segíteni kell a Drotárcsik Andrásné: A hiányvevőknek. cikkek sok bosszúságot okozna'k. Nincs „rossz“ vevő A bolti pénztárosok megyei versenyén találkoztam velük. Mindhárman fiatalok, még innen a harmincon, mégis — ha a tanulóéveket is beszámítjuk — csaknem egy évtizede dolgoznak a kereskedelemben. Olyan munkát választottak, amely, mint mondani szokás, kirakatban van. Hiszen bolti eladókkal, pénztárosokkal nap mint nap találkozunk valamennyien. ★ Juhász Ferencné, Veronikánál bizonyára sokan vásároltak már, hiszen Nyíregyházán, a Nyírfa Áruház játékosztályán dolgozik, előtte pedig a Vöröshadsereg úti játékbolt eladója volt. Abban az évben, amikor a Nyírfát megnyitották, elvégezte a pénztárosi tanfolyamot, s most két szakmája van. Drotárcsik Andrásné, Éva szintén Nyíregyházán, boltvezető-helyettes és árukiadó pénztáros egyik jósavárosi élelmiszerboltban. Eleinte ugyan ruházati szakra készült, oda is adta be a jelentkezési kérelmét, de átirányították élelmiszerszakra. Most már nem bánja, hogy így alakult. Madácsi Anikó a Nyírbátori ÁFÉSZ ajándékboltjának helyettes vezetője, mindösz- sze két hete kapta meg a pénztárosi képesítését. Benne van még a vizsgában. 1972- ben lett kereskedőtanuló, 1975-ben végzett. Ennek néMadácsi Anikó: Nincs „rossz’ vevő. hány éve mindössze, mégis több ÁFÉSZ-szaküzletben dolgozott már. Volt pénztáros a műszaki boltban, boltvezető élelmiszerbolthan, aztán ismét pénztáros az ABC- áruházban, újabban pedig az ajándékbolt helyettes vezetője. Az, hogy felettesei mindig oda helyezték, ahol „mélyvíz” volt, nem vált kárára. ★ A kereskedők munkáját gyakran éri bírálat. Hogyan látják ők, kereskedőszemmel? Arról, hogy hogyan kell bánni a vásárlókkal, mindhármuknak sok mondanivalójuk akadt. Anikó például kiállt amellett, hogy nincsen „rossz” vevő, csak udvariasnak, előzékenynek és türelmesnek kell lenni az emberekkel. Juhászné, Veronika mint játékosztályon dolgozó a gyerekek szerete- tét is'igen fontosnak tartja. Tréfálkozva tette hozzá: néha bizony segíteni kell az anyukáknak lebeszélni a gyerekeket egy-egy játékról. Persze egyébként is segíteni kell a vásárlókat még ön- kiszolgáló boltban is. A legtöbb vásárló szívesen veszi, sőt igényli, hogy ajánljunk neki árut. Szóba került' az is, hogy a hiánycikkek vásárlónak, eladónak egyaránt sok bosszúságot okoznak. Drotárcsikné, Éva magát beleélve mondta: egy igazi kereskedőnek nagyon rossz érzés azt mondani, hogy: „Sajnos nincs.” A kért áru helyett ajánlhatok ugyan másikat, de azt nem biztos, hogy elviszi a vevő, mert nem felel meg az ízlésének. Arról is beszéltek, hogy szeretnék nagyobb választékkal várni a vásárlókat. Juhászné például azt tapasztalta a pályán eltöltött évek alatt, hogy a választék nem igen bővült. Kevés az ötletes építő játék, ami van, annak pedig nagyon- magas az ára. Baj van sokszor a minőséggel is. Nemegyszer fordul elő, hogy egy-egy drága játék törötten érkezik az üzletbe. S hogy mi ebben a szakmában a legszebb, azt talán Anikó szavaival foglalhatnánk össze: „Látni a vevő arcán, hogy elégedett.” Kádas Viktória Hátizsákkal Kossuth nyomában Á fiizéri vár titka — Dr. Frisnyák Sándor útikönyve Milyen a Sub Rosa? — Széphalomra, Kazinczyhoz Hol a világ közepe? A válasz — legalábbis a turista számára —, nyilvánvaló. Mindig ott, ahol ő van. Miért? Ennek megválaszolására vállalkozik a Sport Kiadó által a napokban megjelentetett „Zemplén-hegység turistakalauz”. Megyénkből a legkönnyebben megközelíthető hegység ismertetésére tizenegy szakember vállalkozott. Földrajztudós és történész, biológus, és néprajzos, akik egy dologban hasonlóak: gyakorló turisták, valamennyien. így aztán nem meglepő, hogy a vidék természeti földrajzának, gazdasági életének, növény- és állatvilágának, történelmének, néprajzának, lakosságának — közel négyszáz oldalon történő — bemutatása: mind, mind a Zemplénbe kirándulók felkészítését, s vezetését szolgálja, — bízunk benne, sikerrel. A gondosan szerkesztett könyvnek (Dr. Frisnyák Sándor munkája) erre minden reménye megvan. A kötet túrajavaslatokat, falu- és városnéző séták, síterepek, szánkózásra alkalmas helyek leírása mellett — a pedagógusok dolgát megkönnyítendő —, iskolai kirándulás — „tippeket” is tartalmaz. „Gyakorlati tudnivalók” fejezetében praktikus, hasznos tanácsokat kapunk a környék megközelíthetőségéről, helyi közlekedéséről, s a szállás és étkezési lehetőségek bőséges kínálatával, valamint mindenre kiterjedő információival (pl. üzletek, benzinkutak nyitvatartása) váratlan, kellemetlen meglepetésektől igyekszik a *,jámbor utast” megkímélni. E mindentudó zsebkönyv magába foglalja a táj bibliográfiáját, s egy műemléki kislexikont is. Mert a szépformájú sziklások közt megbújó forrásokon, a tarkálló növényritkaságokon, zúgó erdőkön kívül e vidék egyebet is rejt. Az ország történelmének nem egy fejezete íródott itt, egyszer tintával, máskor vérrel. Ki ne lenne kíváncsi, hol fordította, hol nyomtatta a „születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan”, vagyis Károli Gáspár nevezetes Bibliáját? Milyen is az a Sub Rosa- terem, ahol I. Rákóczi Györgyék tervezték császárellenes összeesküvésüket? Mi őrzi Széphalmon Kazinczy emlékét, melyik az a ház Monokon, melyben Kossuth Lajos látta meg a napvilágot? Ugyan mi áll még a füzéri várból, mely Mohács után a koronát évekig rejtette? Hosszan sorolhatnánk a kérdéseket. Keressük együtt a választ — ösztönöz a könyv —, hátizsákkal, turistabottal! A kötet fényképmellékletei szépek, helyenként művészi igényűek. Kár hogy nem a szöveg közt nyertek elhelyezést, úgy talán jobban szolgálták volna céljukat. A turistakalauzt a Zemplén-hegység részletes, jól áttekinthető térképmelléklete teszi teljessé. Csendes Csaba Gondolom, a felnőttek szívét is megejtette a Pengetőben elhangzott verses-zenés műsor, a gyermekeknek készített Időfa. Szinte bizonyos, hogy aki felnőtt csak egy kicsit is kedveli a muzsikát, végül is leült és végighallgatta, -nézte ezt a mindössze húszperonyi műsort. A verseket jeles költők írták ugyan, nem minden esetben gyermekeknek, azonban Vitai Ildikó zenéje, melyeket a költeményekhez szerzett, egységesen gyermekhangulatúak. Vitai Ildikó muzsikájának nemcsak az az értéke jelen esetben, hogy gyermekhangulatú, hanem az is, hogy ezek a kis kompozíciók hangzásvilágukban a megzenésített versekkel azonos rangúnk. Még csak annyit: a gyermékek zenei ízlésének fejlesztéséért, formálásáért figyelemre méltóan sokat tesz a Pengető. A tévérecenzió az esetek többségében az eredeti televíziós újdonságokról számol be. Most azonban meg kell emlékezni néhány mozifilmről is. Egyrészt azért, mert megérdemlik a figyelmet, másrészt abból az okból is, mert ezeknek a filmeknek a műsorra tűzése is jelez, sőt erősít egy tendenciát, jobban mondva egy törekvést. Nevezetesen azt, hogy a televízió és a mozi (a MOKÉP) nem szükségszerűen ellenfelei egymásnak a filmművészet támogatásában, a filmek terjesztésében. Most a Valerie című angol, a magyar Pókfoci és az Élni a magunk módján című szovjet film az, amelyekre elsősorban gondolok, mint a múlt héten játszottakra, de említhettem volna a néhány hete képernyőre tűzött K. O. című magylar filmet is vagy másokat. (A Szeresd, vagy hagyd el!-1, ezt a vontatott, az unalom felé hajózó lengyel filmet viszont jobb lett volna elhagyná.) Két fő oka lehet az embernek az örömre e filmeket látván. Az egyik az, hogy mai valóságos piroblémákról beszélnek; a másik ok pedig az, hogy a miagyar filmek esetében nem sok idő (egy-'két év) telt el a filmszínházi bemutatók óta, s máris képernyőre kerülhettek. Ebben nyitván nemcsak a televíziónak a közönség iránti figyelmességét láthatjuk, hanem a MOKÉP-mek a régebbinél átgondoltabb, rugalmasabb filmforgalmazási gyakorlatát is. Az Amerikai komédia című tévéjátékot látva és végigmevetve, az a vélemény alakult ki bennem (és gondolom másokban is), hogy — bár kissé porosaik Aszlá- nyi Károly témái, de gördülékeny a meseszövése, jó ötletei vannak, sóik vidámság él bennük. Juhász István igazán élvezetes vígjátékot sűrített az eredetileg háromfe 1 vonásos darabból. Aszlányi több mint negyven éve halott, de írásait — úgy látszik — érdemes életre keltenie a televíziónak. Seregi István Már megszokhattuk, hogy a Huszas Stúdió hamisítatlanul mai műsorokkal szolgál. Legutóbb is, Hegyi Imre riporter és Kovalik Márta szerkesztő pénteken elhangzott dokumentumműsora, a Gyereknek gyereke nagyon is eleven, sőt ún. kényes társadalmi problémával foglalkozott. Bár „ ... á zabiigyérek, szerelemgyerek, törvénytelen gyerek fogalmát elsöpörte a történelem, s társadalmunk, a jogszabályaink mélyen és teljes mértékben indokoltan humánusak, mélyen a felszín alatt azért élnek bizonyos előítéletek...” És ami a meglepő: nem is annyira a lányanyák szülei vagy társadalmi környezete részéről, noha ez sem hanyagolható el még teljes mértékben. (Döbbenetes volt pl. a vagyoni különbségek — úgy látszik, itt-ott még létező — szerepe az „elkésett” háziasság megakadályozásában, a 70-es évek Magyarországán, egy fiú szülei részéről.) Sokkal inkább maguknak a lányanyáfcnak — akármilyen súlyos a szó — a felelőtlensége lepett meg a műsorban felidézett két esetben. Vajon lehet-e ilyen messzemenően építeni a társadalmi humanitásra, (meg a lányanyák szüleinek gyermeknevelést vállaló hajlandóságára), lehet-e „leadni” a gyereket, úgy mint a ruhatárba? Vajon játék-e az általános iskolás korú lányoknak a következményeket hozó szerelem, vagy kellő felelősséggel vállalják? A torlódó kérdésekre a műsor két „esettanulmánya” úgy válaszolt, hogy inkább emberséges törvényeink. gyámügyi hivatalaink és a nagyszülők viselik gondját nagyobb felelősséggel a gyerek gyerekének... S hogy a megszólal- tatottak olyan természetes, közvetlen nyíltsággal nyilatkoztak a legszemélyesebb ügyeikről, az a megértőén tapintatos, kommentárjaival megfelelően takarékoskodó riporter legfőbb dicsérete. A hatásosan megszerkesztett riportok így a hallgatónak is jobban módot adtak az elgondolkodásra. Merkovszky Pál Kocsival dézsmálni Még csak huszonkét éves volt a nyírlugosi Szenyita Mihály, amikor addigi társadalmi tulajdont károsító lopásaiért kiszabott büntetéseit összbüntetésbe foglalták és három évig börtönbe zárták. Később közlekedési vétségért, 1977-ben pedig üzletszerű kéjelgés elősegítéséért büntették meg, de ekkor az egy évi börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztették. A most már 37 éves Szenyita Mihály a 25 éves Bertalan nevű, és a 31 éves László nevű öccsével, valamint Dán Ferenc 28 éves nyírlugosi haverjával megbeszélték, hogy megdézsmálják a helyi állami gazdaság almáját. Két kocsival indultak el és a Sipos-tagban három mázsa almát raktak a csomagtartókba. Pechükre a mezőőr tettenérte őket, de Szenyitáékat ez nem zavarta, hazavitték az almát apjuk lakására. Az almatolvajokat a Nyírbátori Járásbíróság ítélte el: Szenyita Mihályt 10 ezer, a többieket 6000—6000 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Hárman tudomásul vették az ítéletet, Szenyita Mihály ügye azonban a megyei bíróság elé került, ahol 5 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadság- vesztést kapott, egy évre eltiltották a közügyektől, 2000 forint pénz mellékbüntetés megfizetésére kötelezték, és elrendelték a korábban kiszabott 1 év szabadságvesztés végrehajtását is. A kárt még az eljárás során megtérítették. Az ítélet jogerős. Kereskedőkről a kereskedők szemével ^KÉPERMYőffÜÍI A ntíTO MELLETT
