Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

U Ismerkedés, udvarlás A kereskedelmi szakközépiskola diákjai: Veres Judit, Csengeri József, Szikszai Ág­nes, D. Nagy István, Rudolf Éva, Szakács Csaba, Csintalan Magdolna. A bukétás lovagok, a kor­zózások, a századeleji asz­faltbetyárok kora lejárt. Nap­jainkban szabadon ismer­kednek, aztán hol hosszabb, hol rövidebb ideig együtt járnak a fiatalok. Hogyan is történik ez? Erről váltottam szót a nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskola néhány vég­zős tanulójával. — Kezdjük talán azzal, hogy a fiú leszólítja az utcán a lányt... Kórusban tiltakoznak: ez csak elvétve fordul elő. Szik­szai Agnes a szóvivő: — Ez a „módszer” ma már a múlté! A lányok vannak olyan büszkék, hogy nem áll­nak szóba akárkivel. Egyéb­ként az ismerkedésre sok jó alkalom van. Egymás szavába vágva so­rolják: az iskola, a bálok, a diszkók, találkozók más kö­zépiskolásokkal, nyáron az if­júsági park meg az építőtábo­rok. Csengeri Jóska egészíti ki a sort: — Én — mint az osztály­ban még sokan — bejáró va­gyok. A vonaton több lányt is megismertem ... Veres Judit példát is említ, saját esetét: — Nyolcadikos koromban jártam először fiúval, ö a fa­lunkban, Nyírgelsén KISZ-, én pedig osztálytitkár vol­tam. Együtt kellett szervez­nünk néhány programot, az­tán ... egyre jobban megked­veltük egymást. Pedig 7 év­vel idősebb nálam, én meg akkoriban igazán nem vol­tam egy kiforrott nő. Azóta a vőlegényem — mutatja a karikagyűrűjét. Ez persze ritka, hogy valaki gyerekfejjel megtalálja az igazit — így D. Nagy Pista. — Főleg a fiúk között. A srácok 16—17 éves korukig bátortalanok, fejlettségben elmaradnak a lányok mögött. Az első 2—3 év a középisko­lában arra jó, hogy sok-sok tapasztalatot szerezzen az ember. Tapasztalatokra valóban nagy szükség van — helyesel Rudolf Éva. — Elsős voltam, amikor komolyan járni kezd­tem egy fiúval. Eleinte, ha érdeklődött utánam, azt hit­tem, hülyéskedik. A srác „menő fej”. Engem meg ad­dig nem igen vettek észre. Szégyelltem a szemüvege­met, sőt a többiektől meg­kaptam: „pont te?” — És azóta is együtt jár­tok — tódít Jóska. Nem véletlen, hogy a 4. Á-sok tudnak egymás ügyei­ről, hiszen valamennyien ba­rátok, mindent megbeszélnek. Csupán egyet hiányolnak, hogy az iskolában kevés szó esik az ismerkedésről, ud­varlásról — pedig ez mind­nyájukat érdekli. — Én egyelőre nem igen bírnék ki ilyen huzamos kap­csolatot — érvel Szakács Csaba. A lányok másképp gondol­kodnak. Bizonyítja ezrt, hogy az osztályban nemcsak Jutka, de Csintalan Magdi is meny­asszony. — Mindketten nyírbogdá- nyiak vagyunk, sőt, szinte szomszédok. A gyerekkori ba­rátság úgy 3 éve lett komoly, öelőtte más fiúkkal is jár­tam. De az életemet csak ve­le tudom elképzelni. Hogy mi minden szól a vá­lasztott partnerek mellett, arról a két menyasszony hosszan beszélhetne. Szerin­tük a legfontosabb az őszin­teség, a hűség, segítőkészség, bátorság ... Megismerkedés­kor viszont — ezt valameny- nyien elismerik — sokat szá­mít a megjelenés. — Első látásra a kölcsönös szimpátia a döntő — fejtege­ti Csaba. — Az már a megje­lenésen, a viselkedésen is látszik, hogy szerény, vagy beképzelt-e valaki. Ha a partnerek szeretik, kölcsönösen meg is kell tar­taniuk egymást. A lányok „gyengéjéről” Judit beszél: — Szerintem nagyon fon­tos a figyelmesség. — Nyolcadikos voltam, s úgy emlékszem, egy könyvet adtam a lánynak. Nem divat ma már az ilyesmi. — mond­ja Pista. — Az természetes, hogy hazakísérem, előreenge­dem az ajtóban, vagy fizetek neki, ha beülünk valahová. Az ajándékozásra ráérünk akkor, ha elmélyül a kapcso­lat. Egyelőre pajtásokat, ba­rátokat keresek a nőkben. Nem így a lányok: — Amikor az ember 17—18 éves, partnereiben önkénte­lenül is fölméri: milyen lehet ez a srác, mint férj, vagy apa — szól Éva a többi lány nevében is. — Sose voltam csapongó természetű, de az első tanévet követő nyáron, táborozáskor, én is kipróbál­tam, milyen minden este diszkóba menni, és 2—3 na­ponként váltogatni a „lova­gokat”. őszinte vagyok: nem volt jó. Mikor pedig megkez­dődött az új tanév: vissza­tértem a régi fiúhoz. A többiek is azt állítják: így volt helyes... TESSÉK KÉRDEZNI! Kis pénzért külföldre Válaszol: Szigligeti Imre, az EXPRESS megyei kirendeltségének vezetője Az utazás ma már egyetlen fiatal számára sem elérhetet­len álom. A többség ki is használja a lehetőségeket: évente sok ezren indulnak „világot látni”. Akiknek vé­kony a pénztárcájuk, az or­szágban túrázhatnak, mások válogathatnak a jobbnál- jobb külföldi utazások kö­zött. A fiatalok részére — 35 évesig — az Ex­press Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda kínálja a legtöbb, viszonylag olcsó programot. Szigligeti Imrétől, az iroda megyei kirendeltségének ve­zetőjétől arról érdeklődtünk: milyen lehetőségeket nyújt 1979-ben az Express? — Tavaly országhatáron belül 15 ezer, külföldre 2600 fiatalt utaztattunk. Hasonló létszám várható az idén is. De hogy mennyi vasúti je­gyet, kedvezményes igazol­ványt kértek tőlünk, hányán rendeltek szállást stb. — er­re nincs összesített adatunk. — Áz idén milyen hazai programokat szerveznek7 — A kialakult igények sze­rint most is meghirdettünk néhány hagyományos és nép­szerű utat. Ilyen a Vöröskő emléktúra, a soproni, vagy a szegedi ifjúsági napok. Az egyetemi, főiskolai hallgatók IV. országos turisztikai talál­kozójának például. Nyíregy­háza lesz a színhelye. Az Express-az idén is gazdája az „Edzett ifjúságért” tömeg­sport-mozgalom keretében meghirdetett „Aranyjelvé­nyesek az olimpiára” akció­nak. Közel 400 igazolvány kelt el Szabolcsban. Az ak­cióhoz kapcsolódó rendezvé­nyeket viszont megpróbáljuk tömegesíteni a decemberben lezajlott téli csúcstúra min­tájára. Ezen mintegy 700-an vettek részt, s köztük mind­össze 50-en voltak a verseny­zők. — Hogyan változott a külföldi utazások terve? — Az idén is indítunk nép­szerű, hagyományosnak szá­mító programokat. Mint a Nagyvárad—Kolozsvár, Ma- gas-Tátra, Moszkva—Lenin­grad útvonal. Ezek olcsó, 4—5 napos utazások. A tur­nusok szorosan követik egy­mást több hónapon át. A kört minden évben gazdagítjuk néhány új útvonallal, mint az idén: Leningrád—Riga—Tal­lin, vagy 1—1 város, példá­ul Tbiliszi, Jereván bekap­csolásával. Népszerűek a nyelvtanfolyamok és a nyu­gati utak is. Ezek között sze­Cukrásztanulók a tanműhelyben. (MTI fotó) repel például egy európai spanyol, görög, olasz kör­utazás. — Milyen sajátosságaik vannak az Express-utak- nak? — Ezekre a programokra 35 éven aluli fiatalok jelent­kezhetnek. A csoportok tel­jes ellátást kapnak. Egyetlen út programjából sem hiá­nyozhatnak az olyan, fiatalo­kat érintő rendezvények, mint egy-egy baráti találko zó, táncest, sportrendezvény vagy üzemlátogatás. Útjain­kat különben 80 százalékban iskolák, osztályok, KISZ- szervezetek vásárolják meg. — Milyen kedvezménye­ket nyújt még a fiataloknak az iroda? — Többfélét is. — Nagyon keresett például az NDSZ- igazolvány — tavaly ezer kelt el belőle —, melyet minden magyar nappali tagozatos fő­iskolás vagy egyetemista megvehet. Az igazolvány tu­lajdonosai kizárólag külföl­di utazásnál a szocialista or­szágok útvonalain 25, Jugo­szláviában 30 százalékos kedvezményben részesülnek. Az ifjúsági házak igazol­ványtulajdonosai 43 ország­ban juthatnak kedvezményes szálláshoz. Fillérekbe kerül és minden magyar állampolgár megvásárolhatja. Ezek a leg­fontosabb nemzetközi ked­vezmények. A további lehe­tőségekről részletes tájékoz­tatást olvashat mindenki a nemrég megjelent Express utazási magazinban, melyet a megyei kirendeltségek iro' dáiban kérhetnek az érdek­lődők. — Végezetül: tartogat­nak-e valami különleges meglepetést az utazók szá­mára? — Igen. 1979-es meglepeté­sünk: két hét a Kanári-szige­teken. Ilyen még nem volt az Express történetében. Ezt az iroda három kirendeltsége: a Hajdú, Borsod és Szabolcs megyei együttesen szervezi. Egyetlen, 140 tagú csoport in­dítását tervezzük várhatóan októberben — az egyéni va­lutakeret terhére. Ez a többi ajánlatunknál valamivel drá­gább út lesz, ezért elsősor­ban dolgozó fiatalok jelent­kezésére számítunk. ERDEKES FRIZURA, FEHÉRNEMŰ, TAVASZI DIVAT Hódit a „Rokkó”. Siska József- né a Nyíregyházi Fodrászszövet­kezet elnöke az új frizurák di­vatjáról: — Fél éve mutatták be először a fővárosban. de napjainkban már nálunk is egyre több férfi kéri a „Rokkó” frizurát. Ez sportos, rövid hajviselet kis pakomparttai — oldalt választva, vagy hátrafésülve viselik. Elő­nye, hogy a hajat kimélő sasson vágással készül s beszárítás után természetes hatást kelt. Hölgyek körében most állunk választás előtt. A rövid, göndör hajak helyet hullámos. lágy vonalú rövid frizurát ajánlunk. Kevés szó esett még a férfiak intim ruhadarabjairól: az „atlé­tákról” és az alsónadrágokról. Szabó Mihályné, a nyíregyházi Centrum Aruház osztályvezetője: — Az atlétáknál a fázon vál­tozatlan anyaga szinte teljes mértékben pamut, az alapszín mintegy nyolcvan százalékban fe­hér. Üj abban keresik a sárgát, feketét és az enciánkéket is. Az alsónadrágnál már nagyobb a változás. A pamutot kiszorító banlont már nem gyártják, mert sokaknak bőrártalmat okozott. Pamut éa műszál keverésű anya­gokból készítik a kényelmes vi­seletű. vágott szárú, rejtett slic- ces, úgynevezett flipp-fazonú al­sókat. Színben itt is tért hódít a kockás és a tarka. Mindkét ru­haneműnél növekedik a kereslet a százszázalékos pamut iránt, hi­szen ez a legegészségesebb vise­let. (t. á.) A divatos kabátok, szoknyák, ruhák hossza ezen a tavaszon jó­val térd alatt, lábszárközépig ér. Konczos Józsefné, a nyíregyházi Kelet Áruház osztályvezető-he­lyettese a női divatról: — Fiataloknak a bővonalú, há­tul húzott vagy úgynevezett re­pülőhátú kabátokat ajánljuk. To­vábbra is marad a lódén, de sok női kabát anyaga készül műszál- gyapjú keverékből: színes, min­tás változatokban. Hódítanak a rövid, többnyire kapucnis kuli­kabátok kártolt szövetből vagy műbőrből: húzásokkal, övvel, kö­tött vagy kordbársony díszíté­sekkel. A ruhák szoknyarésze és a szoknyák ugyancsak bővo- nalúak, fodrosak, rakottak, gaz­dagon díszítettek. Színük barna, bézs. eper. rózsaszín. A blúzok U bőek, kerek gauérral. vagy paraszti ihletésüek. csipkés be­tétekkel. Divatosak a nem gyü- rödö. fényes anyagok — mint a selyem. S egy jó hír a magas nőknek: bakfis méretben rend­szeresen érkeznek 17«. sőt alkal­manként 176 centiméteres magas­ságra gyártott modellek is. Az oldalt összeállította: Zsuzsa Házi Beszélnek róla Zsuzsa a Parlamentben Olyan dolgozója talán nincs is a Nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnak, aki ne ismerné Szabó Zsupánná ragasztónőt a szabászatról. A fiatal lány évek óta aktívan részt vesz a szakszervezeti munkában. Néhány hete nem kisebb helyen, mint a Parla­mentben képviselte — még­hozzá egyedül (!) — munka­helyét, valamint a Helyiipa­ri és Városgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei bizottságát, illetve tag­jait a békekongresszuson. — A megyei küldöttválasz­tás tavaly októberben zajlott le. Pontosan emlékezem: ve­lem együtt 18 jelölt volt. Na­gyon megörültem, mikor rám esett a választás. Úgy tu­dom, hogy a munkahelyi ja­vaslatok, valamint a KISZ- és a szakszervezeti munka alapján döntöttek. Így vehetett részt decem­ber 1-én és 2-án a Hazafias Népfront által szervezett bé­kekongresszuson több ezer ember képviseletében Szabó Zsuzsa. Az eseményekre így emlékezik: — Szó volt a világ békéjé­ről, a neutronbomba elleni tiltakozásról s arról, hogy 1979 a gyermekek éve. A szo­cialista brigádok küldöittei számos felajánlást tettek. Ezek jegyzéke hamarosan el­készül. A kongresszus engem is érintő határozata az, hogy békegyűléseket kell szervezni a megyében, így a mi válla­latunknál is. Erre komolyan készülök. A fiatal munkáslány még hozzáfűzi: számára azért is nyújtott különösen nagy él­ményt ez a két nap, mert éle­tében most járt először a Parlamentben. Tapasztalatai­ról beszámolót tartott a DI- RUVÁLL-ban. Munkatársai nagy érdeklődéssel hallgat­ták. Különösen a legfiatalab­bak, akik érdekében Szabó Zsuzsa mint a HVDSZ köz­ponti ifjúsági bizottságának és megyei bizottságának tagja már több alkalommal is szót emelt. Sok időt tölt társadalmi munkával. Emellett tanul: harmadikos a ruhaipari szak- középiskola levelező tagoza­tán. Hű VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. február 4. IQIUDIAILIAI HOGY TARTJÁK A TIZENÉVESEK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom