Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
MA Vigyázat! Gázszivárgás! (2. oldal) Szigorított beruházás (3. oldal) A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1978. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1978-foan a termelés növekedése az iparban megközelítette, az építőiparban és a mezőgazdaságban elérte a tervezettet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egészében valamivel több, ezen belül az anyagi ágakban kevesebb volt, mint 1977-ben. A termelés növekedése a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése megközelítette a tervezettet. Az ország termelő állóeszközei, valamint lakásállománya, egészségügyi, szociális és kulturális létesítményei bővültek és korszerűsödtek. Az előrehaladást jelző eredmények mellett azonban néhány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott követelmények. A gazdálkodás hatékonysága az előirányzottnál csak kisebb mértékben javult. A termelés anyag- és eszközigényessége fokozódott. Elmaradt az igényeiktől a termékszerkezet korszerűsítése. A belföldi fel- használás növekedése meghaladta a termelés növekedését. A kivitel alig, a behozatal jelentősen emelkedett. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtlenebbé vált. A megtermelt nemzeti jövedelem 1978-ban több mint 510 milliárd forint volt, ösz- szehasonlító áron mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés nem érte el a terviben előirányzott 5 százalékot, részben mert a bruttó termelés a számítottnál mérsékeltebben emelkedett, másrészt, mert az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan nőttek. A belföldi felhasználáson belül a lakosságfogyasztás a tervezetthez közelállóan, 3 százalékkal emelkedett. A felhalmozás a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 25 százalékkal nőtt. Ebben szerepet játszott, hogy a tervezett csökkenés helyett a beruházások összehasonlító áron körülbelül 4 százalékkal nőttek, de különösen a készletfelhalmozás volt nagymértékű. Mindezek következtében a belföldi felhasználáson belül tovább nőtt a felhalmozás aránya. Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem Egy keresőre jutó nominálbér Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér A lakosság fogyasztása A szocialista szervek beruházásai milliárd Ft Lakásépítés, ezer darab Ipar, építőipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezettnél valamivel mérsékeltebben, 5,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedése az élelmiszeriparon kívüli ágazatokban együttvéve 6,1 százalék, az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a vegyipar, 10,7 százalékkal, a vil- lamosenergia-ipar, 9,8 százalékkal, az építőanyagipar, 7,6 %-kal és a gépipar, 6,4 százalékkal. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése 2—3 százalékkal emelkedett. NÉHÁNY FONTOSABB Villamosenergia, milliárd kWó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, milliard darab Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Vegyi szálak, ezer tonna Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd Ft Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetm. Kötött alsó- és felsőruba, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Vágott baromfi, ezer tonna Napraforgóolaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő növekedése nem járt együtt a termelés összetételének és szervezettségének, a termékek minőségének és választékának szükséges mértékű javulásával. A termékszerkezet korszerűsítése több ipari ágazatban, főként a gépiparban és a ruházati iparban az indokoltnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysága nem javult a tervezett mértékben. 1978-ban az ipar elsősorban a belföldi felhasználók részére növelte értékesítését. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási célú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelkeTerv 1978. év 1977. Tény év százalékában 105 104 105,5—106 105,2 104 —105 105 102 —103 102 107 —107,4 107,5—108 107 108 104 104,6 103 —103,2 103 102,8—103 103 103,4—103,6 103 180 —182 196,5 90 88 dett a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értékesítést is. Az exportra történő értékesítés csak mérsékelten emelkedett. Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülése mellett növekedett az anyagimport szerepe. Az energiahordozók és anyagok behozatala a termelés növekedését jóval meghaladóan fokozódott. A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves átlagban 1 687 100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal kevesebb mint 1977-ben. A munkatermelékenység 5,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán az ipar álTERMÉK TERMELÉSE az 1978. évi áz 1978. év termelés az 1977. év mennyisége százalékában 25,5 109,2 25,7 100,8 2,2 100,4 7,3 111,1 3,9 104,1 3,2 103,6 2,9 98,3 785,4 99,9 150,5 107,7 1,9 99,5 4,8 1034 887,3 v 110,2 21,2 123,8 212,8 143,5 28,4 109,2 13,1 110,3 4,5 107,4 264,0 102,1 434,7 102,7 432,1 94,9 223,2 110,2 365,0 99,8 42,6 99,7 15,1 97,4 45,9 100,2 783,2 102,1 156,5 104,4 73,7 109,9 7,2 103,4 lóeszközei bővültek és korszerűsödtek. A Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyára évi 150 000 tonna pvc-porgyártó és évi 124 000 tonna marónátrongyártó kapacitással termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyárában belépett 40 000 tonna évi polipropilén-gyártó kapacitás. Elkészült a 750 kV-os távvezeték Albertirsa—országhatár közötti szakasza. A Tiszai Hőerőmű 1978-ban üzembe helyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítőképességét további 430 mW-tal, 9 százalékkal bővítették. Az ózdi kohászati üzemek acéltermelést növelő beruházása — amelynek felét már 1977-ben üzembe helyezték — teljesen befejeződött. Átadták a zalaegerszegi hűtőházat, amelyen belül 11 500 tonna mélyhő- mérsékletű tárolórész és évi 11 600 tonna mirelit árut előállító üzem létesült. Megkezdte termelését a Gyulai Húskombinát, amely évi 21 600 tonna hús és évi 2800 tonna szárazárugyártó kapacitásbővítést jelent. Az országos építési-szerelési teljesítmény a tervben előírt 4—5 százalékos ütemnek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipari szervezeteknél 5,8 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal meghaladta az előző évit. Bővült, és korszerűsödött az építőipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelentős emelkedés után 2 százalékkal nőtt. A növénytermelés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő eredményei ellenére alig haladta meg az előző évit és nem érte el a tervezettet. Az állat- tenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgazdaság anyagi ráfordításai erőteljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A többlettermés — a tervnek megfelelően — nagyobbrészt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektáronkénti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hektáronkénti 5200 kg átlagtermése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorrépatermés több, mint 7 százalékkal nőtt. A burgonya- termés, míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 százalékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből, és egyes szálas és lédús takarmányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt: a vágóállat-termelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, Illetve 6 százalékkal, a gyapjúé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót és lényegében azonos volt az 1977. december 31-ivel. A sertésállomány — a tenyésztés ingadozásának kiküszöbölésére hozott intézkedések eredményeként — három éve közel azonos nagyságú. 1978. december Síén 8 millió sertés volt az országban, 2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra szaporodott. A dolgozók átlagos állományi létszáma az állami mező- gazdaságban és a mezőgazda- sági szövetkezetek közös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások a tervezett csökkenéssel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásároltak. A gépi vonóerő-kapacitás 7 százaikkal nőtt. Az erdőtelepítés és -felújítás 1978-ban tervszerűen folyt. A fakitermelés a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az árvízvédelmi fő védvonalak, valamint a belvíz- rendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megközelítette, a közcsator(Folytatás a 4. oldalon) A NÉPGAZDASÁG 1978. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓ- SZAMAI A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet vontatói hordják a földet a töltés erősítéséhez. (Császár Csaba felv.) Szombaton déltől nagy erőkkel, megfeszített munkával folyik az árvíz elleni védekezés Tiszadob határában. A Tiszán és a Bodrogon levonuló árhullám annyira megemelte a folyó vízszintjét, hogy a Tiszadada és Tiszadob között húzódó, a községet védő gátnál szombaton reggel több helyen 60—70 centiméterre megközelítette a töltés szintjét. A megyei árvízvédelmi bizottság dr. P. Szabó Gyula elnökletével szombaton délelőtt Tiszadobon tekintette át a helyzetet, s intézkedett a védekezésről. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereinek jelentése szerint az éjszakai órákban a víz szintje egyes helyeken már elérheti a töltés magasságát. Ezért délután mintegy száz katona, valamint a helyi lakosság mozgósításával újabb 200 ember kapcsolódott be a védekezésbe. A töltés erősítésére a helyi termelőszövetkezetek a vízügy és a vízgazdálkodási társaság gépeit bevonba kezdtek hozzá. A veszélyeztetett helyeken homokzsákokkal erősítik meg a töltést. A munka éjszaka is folyt. A tiszadobi gyermekváros kazántelepének megvédésére külön intézkedtek. Fokozottan ellenőrzik a töltés melletti szivárgásokat, hogy megakadályozzák buzgárok keletkezését. Jelenleg a legfontosabb a töltés magasítása, ugyanis a lassan levonuló árhullám több napos védekezést kíván meg. Felülvizsgálják a Tisza- dobot védő lokalizációs gátat is, hogy szükség szerint megerősítsék. Az ártér nagy részén a korábbi áradás után jégtáblák maradtak, ami nehezíti a figyelő szolgálatot. Vósárosnaményban és Jánkmajtison Munkásőrgyűlések megyénkben Február 3-án két ünnepélyes munkásőrgyűlést tartottak Szabolcs-Szatmár megyében. A fehérgyarmati városi-járási egység Jánkmajtison tartotta ünnepi egységgyűlését, melyen részt vett Iklódi László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. A járás munkásőrei a megyei parancsnokság tavalyi szocialista munkaversenyében második helyezést értek el. A második helyezettnek járó oklevelet Kovács László megyei parancsnokhelyettes ad>- ta át Pásztor István egység- parancsnoknak. Az egység legjobb szakasza címet a házigazda jánkmajtisi munkásőrök kapták meg. Pásztor István értékelő beszámolójában megemlékezett a forradalmi elődökről, a Tanácsköztársaság vöröskatonáiról. A jelenlevők között köszöntötte a fehérgyarmati Veres JJajos veterán munkásőrt, aki 1919-ben a Vörös Hadseregben harcolt. Ezt követően az egység parancsnoka a munkásőrök múlt évi tevékenységéről számolt be. Elmondta, hogy a kölesei tsz, a Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet, valamint a Szavicsav fehérgyarmati üzemegységének munkásőrei példamutatóan kivették részüket a termelő- munkából, s a kiképzési feladatokat is maradéktalanul teljesítették. Az egységgyűlés résztvevőit a jánkmajtisi úttörők műsorral köszöntötték. A vásárosnaményi egységgyűlésen — ahol megjelent Diczkó László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője — részt vettek a város és a járás vezetői, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek képviselői. Az egységgyűlést a járási művelődési központ tánccsoportjának műsora tette ünnepélyesebbé. Bakó Sándor egységparancsnok értékelte a múlt évi szocialista munkaversenyt, kihirdette, hogy a tiszaszal- kai munkásőrök nyerték az egység legjobb szakasza elmet. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz munkásőrei is eredményesen tevékenykedtek, túlórázásokkal, a szombatok és a vasárnapok feláldozásával segítették a betakarítást. A parancsnok az idei feladatok ismertetésénél a termelőmunka példamutató segítésére hívta fel a figyelmet. Az egységgyűlés a fiatal munkásőrök ünnepélyes eskütételével ért véget. || »Siet- BB IWagyanirszág ÉXXXVI. évfolyam, 29. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. február 4., vasárnap erősítik a gátat Árvíz elleni védekezés Tiszadob határában
