Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

2 KELET-MAGYAROREZÁG 1979. február 3. Várospolitikai fórum Levegőszennyezés, elhúzódó építés, tatarozás Folytatjuk a nyíregyházi várospolitikai rádiófórumhoz érkezett kérdések megvála­szolását. — A Széchenyi utcán a lakóházakba csaknem, kivétel nélkül beszerel­tették a gázt. A levegő tisztaságának várt ered­ménye azonban részben elmaradt, mert a Száév- munkásszálló és -iroda­ház, a Zrínyi gimnázi­um és a kollégium ka­zánjai ontják a füstöt. A k özületeket miért nem kötelezik az átállásra? — A közületek felkérése is megtörtént. A Száévtől meg­tudtuk: 4 millió forintot köl­töttek a fűtéskorszerűsítésre, hagyományos kazánjaikat gáztüzelésre állították át a munkásszállónál és a köz­pontnál egyaránt. Ezek a ka­zánok a mostani szezonban már nem szennyezik számot­tevően a környék levegőjét. A munkásszálló mellett épü­lő lakásokat már eredetileg távfűtéssel tervezték. Az is­kolákkal kapcsolatban a vá­rosi tanácson azt a felvilágo­sítást kaptuk, hogy a rendel­kezésre álló pénzeket halaszt­hatatlan korszerűsítésekre használják fel és egy-két éven belül nem is lesz lehe­tőség a kazánok kicserélésé­re, bár azt a környezetvéde­lem szempontjából indokolt­nak tartanák. — Miért állt le a Ke­leti lakótelep építése, il­letve annak előkészíté­se? — Nem állt le az előkészí­tés. Több terv már készen van, április 30. a határideje a rendezési terv elkészítésé­nek, s folyamatosan szállítja a tervező a többi, már meg­rendelt tervet — valamennyi az építkezés egy-egy újabb szakaszára szól. Az előkészí­tésben nincs késés, mivel a korábbi elképzelésektől elté­rően a Szamuely téren és környékén mintegy ezer la­kás m épülhet, több mint amennyire számítottak. Amíg a házgyári szerelők ott dol­goznak, a keleti városrész he­lyén szanálások, közművesí­tések lesznek, köztük az egyik legfontosabb, a távfű­tési fővezeték kiépítése. (Ez kapcsolódik a kiskörút építé­séhez, amelynek vonalában a távfűtési vezeték halad.) A Keleti lakótelepen építési munkák a jelenlegi elgondo­lások szerint 1980 után kez­dődnek. — Miért áll olyan ré­gen a Zrínyi Ilona utcai sávház építése? — Régi tervet kívántak megvalósítani ezen a helyen. A bontások, munkagödrök kiásása után derült ki, hogy a posta telefonközpontjának közelsége miatt az eredeti tervtől eltérően szükséges végezni az alapozást. Időköz­ben ugyanis a régi postai be­rendezések helyére új Cross­bar-központ került, s ennek érzékeny berendezései nem bírnák el az épület legkisebb megsüllyedését sem, amely más esetekben megengedett. A szokásostól eltérő vizsgála­tokat csak egy budapesti ku­tatóintézet végezhette el. Ez megtörtént és március 20-ra ígérték a kiegészítő terveket. A Száévnél kapott információ szerint az egész épület ala­pozási tervének kézhez véte­le után a tavasszal hozzálát­nak az építkezéshez. Az épü­let Szabadság téri oldalán a földszinten Ibusz-iroda, cse­megebolt, kávéház lesz, a négy emeletet OTP-lakások foglalják el. A Kálvin téri oldalon a tudomány és tech­nika háza épül, amelyben az Mtesz, a TIT és a közgazda- sági társaság kap helyet. — A város leendő sportcsarnokának épí­téséhez kapcsolódóan szóbeszéd tárgya, hogy a tervezett létesítménnyel szemben lévő Petőfi ut­ca 4—6—8. számú ház több mint 50 családját kiköltöztetik, minthogy a lakóházakból sport­szálló lesz. Ezt támasztja alá, hogy az épület nem szerepelt az idei felújí­tási jegyzékben, holott a felújítás időpontját már a múlt év közepére ki­tűzték. Mi a valóság? — Az Ikszv-nél kapott tá­jékoztatás szerint valóban esak szóbeszéd az 54 család kiköltöztetése. Sor kerül a több mint másfél évtizedes blokkos épület lakásai­nak belső felújítására is (két éve kívülről már tatarozták az épületet). A nyilvános­ságra hozott címjegyzékben azért nem szerepel, mert a tavalyi programban volt, s csak a kivitelezési kapaci­tás hiánya miatt húzódott át erre az évre (néhány más épülettel együtt). Amint az időjárás jobbra fordul, kez­dik is a munkát. MOST 3ÖN Á HARMADIK... Seprőgép, jól seper Egy százezer lakosú város utcáinak a tisztán tartása nem kis gond. Különösen nem ott, ahol sok még az ap­ró girbe-gurba korszerűtlen felülettel ellátott úttest. Je­lenleg az IKSZV 85 dolgozó­ja valóban kisüzemi módszer­rel, seprűkkel „biztosítja” úgy ahogy az utcák tisztán tartását a két IFA seprőgép segítségével. Bár a jövőben is szükség lesz a kézi erőre, valamelyest javulni fog a feltétel, mert egymillió 22 ezer forintért a vállalat meg­vásárolt egy új IFA seprőko­csit, amellyel gyarapodik a géppark, s tavasztól már há­rom ilyen masina járja majd a megyeszékhely útjait. KÉSIK A FÖLD Mennyi a pontos idtt? Rablás zsebkéssel rászólt: ha nem adja oda a pénzét, megöli. A férfi meg­próbálta elhárítani a táma­dást, de a kés elvágta a ke­zét. Varga kihasználta a sér­tett pillanatnyi elfoglaltságát, s leütötte, majd kiszedett zse­béből 780 forintot. Másnap Pestre utazott, s elköltötte a rabolt pénzt. A Nyírbátori Járásbíróság, dr. Illés Béla tanácsa Varga Lászlót visszaesőként elköve­tett rablásban mondta ki bű­nösnek, s ezért 4 év fegyház- ban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte, öt évre eltil­totta a közügyek gyakorlásá­tól, s elrendelte 2000 forint értékű vagyonának elkobzá­sát. A megyei bíróság hely­benhagyta a járásbíróság íté­letét, így az jogerőssé vált. Több ország tudományos kutatói — egymástól függet­lenül — észrevették, hogy Földünk az elmúlt nyáron a szokásosnál lassabban forgott a tengelye körül. A késés ösz- szesen 0,1—0,2 másodpercet tett ki. Elképzelhető, hogy az „abszolút” pontos időt su­gárzó rádióállomások óráit — a bázisidőt — korrigálják, az órákat előre igazítják. Hon­nan a késés? Csillagászok, geofizikusok és meteorológusok a késés magyarázatára az alábbi el­méletet állították fel. Kép­zeljünk el egy gyorsan forgó jégtáncost! Hogyan fékezi le a pörgést? Széttárja karjait és a pörgés lelassul. A Föld­nek ugyan nincsenek karjai, ám van légköre. Amikor az északi féltekén nyár van, a légkör megduzzad, kiterjed, mintha bolygónk „kitárná” karjait A forgás lassul, a napi késés elérheti az egyez­red másodpercet, ez három hónap alatt egytized másod­percre növekszik, halmozó­dik. Néhány évtizeddel ez­előtt a Föld légkörének „ma­gasságát” 500 kilométernek gondolták. A nemzetközi geo­fizikai év (1957—58) kísérletei, majd az űrkorszak bebizo­nyították, hogy a légkör ha­tárának a Föld felszínétől mért távolsága időnként elér­heti az 50 ezer kilométert is. A bázis pontos időt szolgál­tató országokban (Franciaor­szág, Szovjetunió, Egyesült Államok stb.) az atom- és kvarcórákat valószínűleg 0,1 —0,2 másodperccel hátrább fogják „igazítani”. Erre azért van szükség mert a csillagá­szat és az űrtechnika nagy pontosságú kísérleteiben ez a 0,2 másodperces eltérés már zavart okozhat. (Például hold- és napfogyatkozások kezdetének meghatározása, vagy éppen űrhajóindítás.) Szőlőkaró exportra Nagy figyelmet fordítanak az idén is a tőkés exportterv teljesítésére a Felső-tiszai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ságnál. Ezek szerint 1979- ben ötvenmillió forint ér­tékben kerülnek termékeik a nyugati piacra, főleg az oszt­rák és az NSZK megrendelé­seinek tesznek eleget. Ezek között az első helyen szere­pel mintegy 10 ezer köbméter akác papírfa, 500 ezer akác szőlőkaró és ugyanennyi tám- oszlop, valamint 110 ezer da­rab rakodólap. Egy másik fontos felada­tuk az idén is a szabolcsi al­ma exportjának segítése. Az alma szüreteléséhez a gaz­daság mintegy 4 millió 100 ezer darab Szabolcs típusú almásládát gyárt és 3 millió 250 ezer ládatetőt is készíte­nek. KOVÁCSMESTEREK. A nyírbogáti Rákóczi Termelő- szövetkezetben nagy szükség van a kovácsmesterre: a kö­zös gazdaság negyven lovát kell itt patkolni, az egyéb javí­tási munkák mellett. (Elek Emil felvétele) Még csak májusban lesz húszéves Varga László nyír­bátori lakos, de zsebtolvaj­lásért, lopásért, betörésért volt már javítóintézetben, leült 1 év 8 hónapot a fiatal­korúak börtönében, szabadu­lása után pedig 30 napot töl­tött a rendőrség fogdájában, mert megszegte a rendőri fel­ügyelet szabályait. Október 23-án este a nyír­bátori állomás környékén egy munkából hazaérkezett férfi nyomába szegődött, s anélkül, hogy bármi oka is lett volna rá, hátulról tarkón ütötte. A férfi továbbment, de Varga megelőzte, és ami­kor már majdnem hazaért, ismét megtámadta. Nyitott zsebkést szorított hasának, s A körút folytatása Nyíregyházán: négy 28 lakásos lakóházzal bővült a Kun Béla úti házsor. Képünkön: az Epszer dolgozói már a belső szerelési munkákat végzik az egyik négyemeletes lakóházon. Taheriből a Nyírségbe Diafilmek, színes képek és különböző emléktárgyak őr­zik az Algériában töltött csaknem másfél esztendőt. Azt az időt, amelyet Kovács József, a Nyíregyházi Kon­zervgyár főtechnológusa csa­ládjával az észak -afrikai ál­lamban töltött. Decemberben jött haza és röviddel utána kiállítással egybekötött él­ménybeszámolót tartott a gyár dolgozóinak. Algéria mezőgazdasági jel­legű, fejlődő ország. A ma­gyar szakemberek ezért is építettek két konzervgyárat a Földközi-tenger közelében. Az egyik gyár Taheri város­ka közelében épült, s a pró­baüzemelést, a szakemberek betanítását Kovács József fő- technológusként segítette. A gyártól mintegy 15 kilométer­re kényelmes villácskába köl­tözhetett családjával. Kisfia ott végezte az általános isko­la hetedik osztályát, francia nyelven. (Most a Nyíregyházi 2-es Gyakorló Iskolába jár.) Kovácsné főzött a családnak, ha tehette ízesen, magyaro­san. Tapasztalták, hogy a pi­rosra sült vaddisznópecsenyé­re is rá lehet unni. A moha­medán vadászok ugyanis a környéken irtották a vaddisz­nót, de vallásuk tiltja az el­ejtett vadak elfogyasztását. Persze nem csupa lakmáro- zással, strandolással telt el a másfél esztendő. Szakszerű, fegyelmezett munkára volt szükség, hogy a gyár határ­időre elkezdje a termelést. Munka közben nyelvi nehéz­ségek szinte nem is voltak, mivel a gyár technikusai jól beszéltek magyarul. Négy évig egy lakodalomra kapott a nyíregyházi család. A vőle­gény bátyja Nagykőrösön ta­nult, így az invitálás magya­rul hangzott el. Algériában péntek a mun­kaszüneti nap, a lagzikat ál­talában csütörtökön és pén­teken rendezik, a legtöbb lag- zi két-három napig tart. De nem egyfolytában. Megtörté­nik a hivatalos, illetve a val­lási ceremónia, aztán a nász­nép elvonul mulatni, ünne­pelni. Külön házban mulat­nak a férfiak a vőlegénnyel, és külön a nők a menyasz- szonnyal: Az ünnepi asztalra nem ke­rül francia pezsgő, vagy ko­nyak, az alkoholnak nyoma sincs. Különböző ízű és színű hűsítő italokat töltenek a po­harakba. A nyíregyházi ven­dégek többnyire gránátalmá­ból készült szörpöt fogyasz­tottak. Mégis magasra szökött a kedvük, még táncoltak is. Férfiak a férfiakkal, nők a nőkkel. A Kovács gyereket egy idősebb úr társasá­gában beengedték a nők kö­zé fotózni, ez volt az indok: „Egyikük már, másikuk még nem férfi”. A férfiszem a lag- zin semmit nem láthat az arab hölgyek bájaiból, a cso­daszép menyasszonyra sem szabad ránézni, főleg akkor, ha a fátyla félrebillen. Késő este hazament a nász­nép aludni, s másnap folytat­ták a mulatozást. Ekkor már a menyasszonyt is megmutat­ták, és nemcsak a násznép­nek, hanem az egész város­nak. A menyasszony feldíszí­tett gépkocsiját a násznéppel megrakott, dudáló gépkocsik kísérték végig a városon. Nábrádi Lajos Vaddisznó­pecsenye magyarosan Hírünk Afrikában Férfiszem nem láthatja... tanultak Nagykőrösön, amíg megkapták a technikusi ok­levelüket. S persze Kovács József is sokat tanult fran­ciául. A taheri gyárban főleg főzeléket, savanyúságot ké­szítenek, de többféle gyü­mölcs feldolgozásával is fog­lalkoznak. Az arab vezetőkkel, mun­kásokkal jó kapcsolatot sike­rült kialakítani. A magyar konzervipari szakembereknek és a konzervgyáraiknak Afri­kában is jó hírük van. Poli­tikai és érzelmi szálak is erő­sítették a barátságot. A ba­rátság megnyilvánulása volt az a meghívás is, amelyet LAKODALOM - ARAB MÓDRA Á tárgyalóteremből

Next

/
Oldalképek
Tartalom