Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
1979. február 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Gyerekek A levelet író kétgyermekes anya betegsége miatt gyermekeit állami gondozásba adta. A gyerekek gondos nevelőszülőkhöz kerültek, jó kezekben voltak. Az anya azonban ragaszkodott gyermekeihez, s amikor meggyógyult, kérte a gyámhatóságot, hogy az állami gondozást szüntessék meg. A gyámhatóság nem tudott azonnal intézkedni, mert a gyerekek apja időközben (ugyanis elváltak a szülők) keresetet nyújtott be a bíróságon; kérte, hogy a két gyermeket nála helyezzék el. Amíg a bíróság az ügyben nem döntött, a gyámhatóság nem szüntette meg az állami gondozást, hiszen nem tudhatták; kinek a gondozására bízza a bíróság a gyerekeket. Az aggódó anya e várakozási időt arra vélte, hogy a gyerekeket nem akarják visszaadni. Nyugtalanította a dolog rendkívüli módon, pedig semmi oka nem volt rá. A gyámhatóság örömmel adja a gyermekeket vissza a szülőknek, ha tudják, hogy megnyugtató családi környezetbe kerülnek. Minden fiatal felnövekedésének, nevelésének elsődleges és szinte nélkülözhetetlen színtere a családi otthon. A szülők példamutatását, gondoskodását, aggódó szeretetét és korholását egyetlen gyermeknek sem volna szabad nélkülöznie. Csakhogy vannak esetek — mint például a betegség is — amikor a szülők képtelenek arra, hogy lányukat vagy fiúkat neveljék, gondoskodjanak róluk. Ilyenkor intézkedik — alapos mérlegelés után — a gyámhatóság, s a gyerekeket vagy nevelőotthonban vagy nevelőszülőkhöz adja. Bármilyen kellemesek az intézetek, s bármilyen jól is bánnak a fogadott gyermekekkel a nevelőszülők, az itt töltött évek mély nyomot hagynak a gyermekekben. Többségük nem ússza meg lelki sérülések nélkül gyermek- és ifjúkorát. Noha sokat kapnak ezek a gyerekek a nevelőktől, pszichológusoktól, de egyet nem tudnak nekik adni, pedig a legfontosabb volna: szerető szülői szót. Az állami gondozás a szőkébb családi közösséget próbálja helyettesíteni. Az ott dolgozó pedagógusok, nevelők odaadó munkával a legtöbbet igyekeznek tenni a gyermekekért. A nevelőszülőket pedig úgy választják ki, hogy lehetőleg betöltsék hivatásukat, amennyire lehet a gyerekeknek pótolják az „édes” szülőt, számukra ideális családi környezetet teremtsenek. Mégis jó lenne, ha az állami gondozásba kerülő gyerekek száma csökkenne. Levélírónknak sincs tehát miért aggódnia. Ha gyermekei számára újra otthont tud teremteni, a gyámhatóság azon lesz, hogy mielőbb visszakerüljenek a gyerekek otthonukba. Soltész Agnes ivóvíz nélkül — Hurrá mami, olvad a jég!... szomjas vagyok!... A Stadion utca 10—12. és 14. szám alatti lakások felsőbb emeletein — harmadikon és negyediken — jó ideje nincs hideg víz. A hideg csapból is forró víz jön. Hűtőszekrényben, üvegekben kell hűteni a vizet, hogy iható legyen. Szövetkezeti lakásokról lévén szó, a szövetkezet szakemberei próbálták a közelmúltban a hibát elhárítani. Mondják: ők megtették a magukét, a többi az IKSZV-re vár. Most a következő a helyzet: az említett szinteken már van végre hideg víz is, csakhogy most az első és második emeleten jön forró víz a hideg csapból. Tudomásunk van róla, hogy az illetékesek — a lakásszövetkezet és az ingatlankezelő vállalat szakemberei — ügyünkben már tárgyaltak, egy hónappal ezelőtt, de azóta sincs ivóvizünk. Ha már ránk, lakókra nincsenek is tekintettel, takarékossági szempontokra gondolva intézkedjenek mielőbb — kérik levélíróink. HOL A BUSZ? A nyíregyházi MÁV-állo- másra vasárnap este fél hét és hét között öt zsúfolt vonat érkezik. A 8-as jelzésű autóbusz pedig az addigi 5, illetve 10 perc helyett 20 percenként közlekedik. Sokat kell várni a buszra, s ha megérkezik, nagy a zsúfoltság rajta. A csomagok összetörnek és sokszor nem is férünk fel mindannyian, várni kell újabb 20 percet, hogy a következő, zsúfolt autóbuszra felszállhassunk. Megjegyzem, hogy fél nyolc után üresen megy egy, néha két 8/A-s autóbusz is már a garázsba. Javaslom, hogy vasárnap egy órával később ritkítsák a 8- as járatot, s a járatok a Tölgyes csárdától menjenek a garázsba — javasolja Molnár Géza Nyíregyháza, Kodály Zoltán utca 32. sz. alatti olvasónk. HOL NYIT, HOL NEM NYIT ... Kellemetlen meglepetés éri az embert, ha vásárolni szeretne és zárva van a bolt. Sajnos, mi, a környék lakói elég gyakran járunk így. A Simái úton lévő 65. számú fűszerbolt rendszertelenül tart nyitva. Hétfőn tudjuk, szabadnap van. Csütörtökön iskolába megy a bolt egyik alkalmazottja. Viszont előfordul más napokon is, hogy az üzlet nem nyit ki. Most már pedig ketten vannak a boltban, megoldható tehát a' helyettesítés is — jegyzi meg Szegedi Sándor Nyíregyháza, Orgona utca 12. szám alatti olvasónk. SENKI FÖLDJE? Megnyugtató volt, hogy a télen is fő közlekedési útjaink úgyszólván mindig járhatók voltak, mert az illetékesek gondoskodtak erről. De nem így volt a város belterületén a járdák esetében. Egyik-másiknak nem volt gazdája, noha mindenütt laknak. Jó lenne pedig tisztáz- ,ni: ki, hol köteles a járdát rendben tartani. Persze javaslatom nemcsak a télre vonatkozik. Ugyanúgy ügyelni kellene városunk tisztaságára is. Fontosnak találom, több szeméttároló elhelyezését, hogy ezek is „csábítsanak” a rendre, bele és ne mellé dobják az utcán a szemetet. Aki pedig ennek ellenére tesz, azt bírságolással rendre kellene utasítani — olvastuk Szaszala Sándor Nyíregyháza, Pazonyi út 1. szám alatti lakos levelében. A 101. SZÜLETÉSNAP Igazán szívhez szóló volt, amint édesanyámat a 101. születésnapján köszöntötték a Nyírbátori Városi Tanács, a helybeli ÁFÉSZ, valamint a Minőségi Cipőgyár vezetői és dolgozói. Megható, meleg szavak kíséretében adták át ajándékukat, amely jelképe volt szeretetüknek és az idős asszony iránti tiszteletüknek. El sem tudom mondani, milyen örömet szereztek édesanyámnak. Nevében is köszönöm figyelmességüket — olvastuk özv. Mányku Istvánná Nyírbátor, Csajághy utca 3. szám alatti lakos levelében. MŰANYAG HORDÓ A Tiszai Vegyi Kombinát hirdetésében 120 és 220 literes műanyag hordókat kínált. Nekem egy 220 literesre volt szükségem, így elutaztam Leninvárosba. Az értékesítési osztályon közölték, hogy nem tudnak adni, mert nincs és ugyanezt mondták a mintaboltjukban is. Később még annyival kiegészítették információjukat, hogy sajnos, a hirdetést rosszul fogalmazták meg. Valóban, s így az érdeklődőket félrevezették. Jó lenne, ha korrigálnák ezt — írja Pócsi Attila Baktalóránt- háza, Jókai .utca 56. szám alatti lakos. EGYES IGEN, KETTES NEM — Ne szomorkodjon szomszéd, egy pótantennát magának is feldobok — Amikor ismerősöm egy, a televízióban bemutatott filmet akart velem megbeszélni, közöltem vele, hogy nem láttam. Persze, ütött a homlokára barátom, amikor eszébe jutott, hogy nálunk az egyes programon kívül mást nem lehet fogni, hiszen nemegyszer beszélgettünk már erről. Ami a tévé második műsorában megy, azt én — mit én, százak és ezrek — nem láthatják vagy csak rosszul. S ennek egyetlen oka van, mégpedig az, hogy a házak felépülése után csak az egyes program vételére alkalmas antennákat szerelték fel. Azért a leleményes lakók mégis nézik a kettest. Az ablakokból itt-ott antennák kandikálnak ki, s több kevesebb sikerrel még látni is lehet valamit. Talán nem is kerülne rendkívül nagy ösz- szegbe egy újabb antenna felszerelése, amelyikkel már kifogástalanul élvezhetné minden lakó a második program adását is — írja S. B. a Kun Béla utcáról. Szerkesztői üzenetek Széles Zoltánná kocsordi, Varga Lászlóné leveleki, Koncz Lajosné győrteleki, Kovács Mária nyíregyházi, Kiss Miklósné vajai, Mező Miklósné kisvárdai, Gyetkó József pusztadobosi, Bobik János gégényi, ifj. Panyus- csik Józsefné kölesei, Fischer Antalné dorogi és Kacsa Tünde nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Szabó Mihályné balkányi, Balogh Mihály hodászi, Veres Miklósné mátészalkai, Kalapos Pálné nyíregyházi, Adrejkovics Jánosné nyíregyházi, Laskay Irma buji, Borbás Gusztáváé olcsva- apáti, Pancsák Zoltán rét- közberencsi, Szőke Bertalanná tkisvarsányi, Fejér Endre szamostatárfalvi, Székelyhídi Ferenc debreceni, Dajka László nagyhalászi, özv. Németh Bálint- né ibrányi, Beregszászi Pálné újfehértói, Huncsik Józsefné nyíregyházi, Török Józsefné aranyosapáti, Áros Gyula kékesei, Nagy Miklós kántorjánosi, Kocsis Istvánná kisvárdai, Nagy János nyíregyházi, Pápai Kálmán nyíregyházi, Balogh Józsefné szabolcsi, Vitái Gyula nagyhalászi és özv. Bogi Béláné gyürei olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Reha Mihály kéki, Balogh Dániel csengeri, és Kövesdi Ferenc méhteleki lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Andrási Dezső győrteleki olvasónk a reklamált munkabérét megkapta Nagy Károlyné nyíregyházi olvasónkat tájékoztattuk, hogy rendszeres szociális segélyben az a személy részesülhet, aki (nő esetében) betöltötte életének 55. évét. Nyugdíjra való jogosultságot nem szerzett, • munkaképességének csökkenése eléri legalább a 67 százalékot, és tartásra képes vagy kötelezhető hozzátartozója nincs. Kiss János kölesei lakost a társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztálya tájékoztatta, hogy az 1975. évi II. törvény 45. §. alapján a szakmunkás öregségi nyugdíját — ha nyugdíjazását közvetlenül megelőző egy éven át nem szakmunkásként végzett munkát — kérelmére annak a keresetnek az alapul vételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. Ezt a rendelkezést arra a szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. Az illetékes válaszol GAZ Január 17-i Fórum rovatukban Nábrád község gázellátásával kapcsolatos észrevétel jelent meg. A cikk alapján intézkedtünk, hogy a község pébégázellátása a korábbi túrajáratos konként történjen. idősza. Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Szabolcs-Szatmár megyei kirendeltsége Hogyan bérelhetünk földet? (1.) Az ország minden megyéjében működnek olyan mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyeknek a tulajdonában, illetve használatában kisebb-nagyobb mennyiségben vannak nagyüzemi módon nem hasznosítható zártkerti, illetve zárt kertté nyilvánítható külterületi földek. Az ilyen földeket a termelőszövetkezetek .általában nem művelik meg, azok túlnyomó többsége parlagon marad. A tartós földhasználatról szóló új jogszabályok lehetővé teszik, hogy a nagyüzemek vezetői gondoskodjanak a csak kisüzemi módon művelhető földjeik rendszeres hasznosításáról. A 6/1977. (I. 28.) MÉM—ÉVM—PM—IM számú együttes rendelet, — amely 1977. január 1-én lépett hatályba — intézkedett a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásának lehetőségeiről. Az említett rendelet lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (halászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek) a tulajdonukban, vagy a használatukban lévő földekből a termelőszövetkezeti tagok és a termelőszövetkezetek állandó alkalmazottai részére mező- gazdasági termelés céljára, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi földet adjanak tartós használatba. Más magánszemélyeknek termelőszövetkezeti föld nem adható tartós használatba. Tudni kell, hogy nagyüzemileg nem hasznosítható földnek csak a zártkerti, illetve a területi adottságai folytán zárt kertté nyilvánítható, külterületi föld tekinthető. A zárt kertté nyilvánítás a járási földhivatal hatáskörébe tartozik. A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adható termelőszövetkezeti földeket a termelőszövetkezet vezetőségének kell kijelölnie. A termelőszövetkezet vezetőségének azonban a kijelöléshez előzetesen be kell szereznie a helyi (községi, városi) tanács végrehajtó bizottságának az engedélyét. Már a kijelölést megelőzően figyelembe kell venni, hogy az erdő, a belterületi föld, valamint az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek külterületén fekvő föld nem adható mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba. Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek jegyzékét a 25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM számú együttes rendelet melléklete tartalmazza. Ezzel kap-* csolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a termelőszövetkezetek az ilyen településeken lévő, nagyüzemi művelésre nem alkalmas, zárt kertté nyilvánítható külterületi földjeiket tagjaik és alkalmazottaik részére 1—15 évig terjedő időszakra, a 28/1974. (VI. 22.) MT, illetve a 14/1974. (VII. 4.) MÉM számú rendelet rendelkezéseit alapul véve. haszonbérbe adhatják. A tartós földhasználatra vonatkozó szerződést a föld- használókkal a termelőszövetkezet vezetőségének kell megkötnie. A földet legkevesebb 50 évre kell a földhasználók használatába adni. A szerződést csak a járási földhivatal zárt kertté nyilvánító határozatának kiadása után szabad megkötni. t A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott földért egyszeri használatba vételi díjat kell fizetni. Ez nem haladhatja meg a föld forgalmi értékének a felét. Mivel a használatba vételi díj összegét és az ezzel összefüggő kedvezményeket (részletfizetés, használatba vételi díj mérséklése) is a termelőszövetkezet-vezetőségének kell megállapítania, nincs akadálya annak, hogy a vezetőség indokolt esetekben csupán jelképes használatba vételi díjat állapítson meg. A termelőszövetkezetek a tagjaiknak, illetőleg az állandó alkalmazottaiknak mezőgazdasági termelés céljára 6000 négyzetméter — szőlő- és gyümölcsösművelési ágú földből 3000 négyzetméter — területű földet adhatnak tartós használatba. A tartós használatba adott földet a háztáji, illetőleg az illetményföld területébe nem szabad beszámítani, a tartós földhasználat tehát nem érinti a termelőszövetkezeti tag háztáji és az alkalmazott illetményföldhöz való jogosultságát. Jó tudni azt is, hogy 1500 négyzetméternél (447 n.-öl- nél) kisebb földterület nem adható tartós használatba. Az adózásra a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó szabályok az irányadók. (Második rész a jövő heti „Fórum” rovatunkban.) Dr. Koronczay Miklós MÉM—OFTH földhasználati főosztály