Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 20. Gyes, lakásépítés, kölcsönök Gyerek a feleség nevén Új kiadvány: „Házasság előtt" Mi a házasság? Melyek a házasságkötés feltételei? Mit jelent a várakozási idő és mi a célja? Elsőként ezekre a kérdésekre ad választ az Ál­lami Ifjúsági Bizottság és a Magyar Nők Országos Taná­csa által kiadott „Házasság előtt” című füzet — amely a házasságkötésre készülődő fiataloknak ad sok hasznos — elsősorban jogi jellegű — tanácsot. Ki házasodhat? A házasság — család cí­mű fejezetben a házasság- kötés módjáról, feltételeiről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy házasságot az a férfi köthet, aki a 18. és az a nő aki a 16. életévét betöltötte, s hogy a gyámhatóság 2 év­vel szállíthatja le a korha­tárt. Névviseléséről egyedül a menyasszony dönt: s ebbe sem a férjnek, sem másnak beleszólása nincs. A feleség (ha például őt Kocsis Erzsé­betnek, a férjét Bállá János­nak hívják) viselheti a férje nevét: Bállá Jánosné; ehhez kapcsolhatja lánykori nevét: Bállá Jánosné Kocsis Erzsé­bet illetve Balláné Kocsis Erzsébet formában. Megtart­hatja lánykori nevét de föl- veheti a Bállá Erzsébet nevet is. A szülők joga meghatároz­ni, hogy gyerekük milyen családi és utónevet kapjon. Ha a feleség valamilyen formában fölvette a férje nevét — a gyerekek az apa vezetéknevét hordhatják. Ha viszont a feleség leánykori nevén szerepel házasságkö­tés után, akkor a szülők vá­laszthatnak, hogy a gyerekek melyikük nevén szerepelje­nek. Vigyázat! A közös gye­rekek a család egysége érde­kében valamennyien az első újszülöttnél választott veze­téknevet kapják. A fiatalokat érintő szoci­álpolitikai kérdések fejezet többek közt tájékoztat a munkaviszony-létesítés fel­tételeiről fiatal nők eseté­ben. Megtudhatjuk, mikor nem szabad felmondani, és mikor jár szabadság a dolgo­zó nőnek. A kiadvány föl­sorolja a fiatal gyermekes anyákat megillető társada­lombiztosítási szolgáltatáso­kat. Fölsorolja kik kaphat­nak gyermekápolási pénzt illetve mikor és milyen ösz- szegű családi pótlék jár. Kü­lön fejezet foglalkozik a gyessel és a sorkatonákat valamint családtagjaikat megillető támogatás formái­val. Hlakásszerzés feltételei Ma még kevés az olyan családalapító fiatal, akit nem érdekel, hogy milyen feltételekkel juthatnak la­káshoz. A füzet harmadik fejezete leírja milyen lakás­típusok között válogathatnak az igénylők — illetve az egyes lakásformákhoz ho­gyan lehet hozzájutni — kezdve a tanácsi bérlakások­tól a saját ház építéséig. Kedvezményes kölcsönök Végezetül az ifjúsági be­tétekkel, hitelekkel, bank­kedvezményekkel ismerteti meg olvasóit a füzet. Leírja, mi az ifjúsági takarékbetét, hogyan juthatnak a fiatalok külön kölcsönhöz lakásra, áruvásárlásra s milyen cik­kek vásárolhatók a kedvez­ményes árukölcsönből. A „Házasság előtt” című ismeretterjesztő kiadványt az anyakönyvi hivatalokban kaphatják kézhez a család­alapító fiatalok. 0») Hit mond az orvos? Á vitaminokról A vitaminok fontos életta­ni folyamatokban szerepet játszó anyagok, melyek első­sorban a táplálékkal jutnak a szervezetbe. Két nagy cso­portjuk van: a zsírban oldó­dok, mint az A, D, E, K las­san szívódnak fel, s a szer­vezetben felhalmozódnak. Ezzel szemben a vízben ol­dódok — ide tartozik a B- vitamin csoport: B>, B’, Bs Bo, Bis, valamint a C-, P-vi- tamin — könnyen felszívód­nak, de gyorsan ki is ürül­nek. Ezekből a szervezet nem gyűjt tartalékot. így minden­nap rendszeresen pótolni kell őket a vitamindús éte­lek fogyasztásával. Az A-vitamint a hám- és nyálkahártya védőjeként is­merjük. Főleg az emlősök, halak májában, a vajban, to­jássárgában, tejszínben, cék­lában, káposztafélékben és a sárgarépában fordul elő. Fontos szerepet játszik a szem működésében is. Hiá­nya szürkületi vakságot, a nyálkahártyán hurutot okoz. A bőr kiszárad, fokozódik az elszarusodása. A terhesség megtartásában tulajdonítanak szerepet az E-vitaminnak, amely hatás- mechanizmusa nem tisztázott. Gabonamagvak csírája, a húsok, és a tojás tartalmaz­za. A „K”-vitamin a véralva­dási folyamat egyik kompo­nense. Hiánya zsíremésztési zavarokat okoz. A „P”-vita­min a hajszálerek ellenállá­sát növeli. Hiánybetegsége, hogy vérzések keletkeznek a testben. A B-vitamin-csoport egyik legfontosabb tagja a Bi. Ha nincs elég a szervezetben ez idegrendszeri, emésztési za­varokban, étvágytalanságban, idegbénulásban nyilvánul meg. Megtalálható a gabona­magvak héjában, élesztőben, tejben. A BJ-t a bélbaktériu­mok képezik. Ha ezek el­pusztulnak, hasmenést okoz. A Bo a műtétek után fellépő bélrenyheséget serkenti, míg a Bo-vitamin hányáscsillupí- tóként hat. Vérszegénységet okoz a Bú hiánya. Citrom, zöldpaprika, hor­dós káposzta, alma, narancs a forrása a C-vitaminnak, me­lyet a Nobel-díjas Szent-Györ- gyi professzor 1928-ban állí­tott elő. Jelentős feladata van a véralvadásban, a sebgyó­gyulásban. Fertőző betegsé­gekkel szemben növeli a szer­vezet ellenállóképességét. Tél végén gyakran jelennek meg betegek a rendelőben azzal a panasszal, hogy fára­dékonyak, étvágytalanok. E panaszok visszavezethetők a csökkent „C”-vitamin-fo- gyasztásra. Teljes hiánya skorbutot okoz, mely fogíny- vérzékenységhez, foglazulás­hoz, súlyosabb esetben álta­lános vérzékenységhez, izom- és szívgyengeséghez vezet. Egy-egy élelmiszer több­féle vitamint tartalmaz egy­szerre, így hiányos táplálko­zás esetén többszörös vita­minhiány jelentkezik. Ha a szervezetbe a szükségesnél kevesebb vitamin jut, példá­ul egyoldalú, hiányos táplál­kozás miatt, akkor részleges vitaminhiány alakul ki. A teljes vitaminhiány nagyon ritka — a mi körülményeink között nem fordul elő. Dr. Fábián József körzeti orvos Iroda a városközpontban Gyorsszolgálat a bérlőknek Tóth Alfrédné és Csekk János fogadja az ügyfeleket. Egyre több hasznát veszi a megyeszékhely lakossága az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat múlt év végén a vá­ros központjában megnyitott ügyfélszolgálati irodájának. Az irodát januárban már mintegy százötven ügyfél, pa­naszos kereste fel. Bár még kevesen tudják, hogy van, a város széli vállalat központ­hoz közvetlenül eljuttatott panaszok száma máris tized- részére csökkent. Ezzel együtt a bejelentések, panaszok, ügyek intézési ideje lényege­sen felgyorsult. Az általuk kezelt bérlemé­nyek száma 7264. Ebből 6107 lakás. A nem lakható jellegű bérlemények — üzletek, mű­helyek, irodák, a raktárak, garázsok — száma pedig 1157. Ezeken kívül gondos­kodnak a megyeszékhely 8 ezer lakásának távfűtéséről. Egyes munkák elvégzésénél hozzájuk tartoznak az ipari üzemek is. Ezek után érthető igazán, hogy milyen nagy szükség volt az ügyfélszolgálati iroda létrehozására. Feladatkörébe tartozik minden panasz, be­jelentés intézése. Ezek érkez­hetnek hozzájuk szóban, vagy írásban. Miután felvették, to­vábbítják azt a vállalat ille­tékes szervéhez, ügyintéző­jéhez. Az ügyféllel pedig köz­ük, hogy saját költségére kell-e elvégezni a kért mun­kát, vagy feles arányban vi­selik a költségeket, illetve, hogy minden kiadás a válla­latot’ terhel. A legtöbb panasz a vízve­zetékek szerelésével, csőtörés­sel, beázással kapcsolatos. Ezeket a sürgősség fokától függően, telefonon vagy írás­ban továbbítják a gyorsszol­gáltató, vagy szakrészlegük­nek. ^Az ügyfelet az intézke­désről egy héten belül min­den esetben értesítik. Az iroda nyitásával együtt növelték a gyorsszolgálatnál dolgozók létszámát. Jelenleg hat szakmában tízen végez­nek ilyen tevékenységet, de a létszámot tovább emelik. Az iroda léte követeli a ru­galmasabb, gyorsabb vállala­ti ügyintézést — erre már van vállalati elképzelés. Megtudtuk: az ügyek in­tézésében legjártasabb szak­emberek az ügyfélszolgálati irodán dolgoznak. Elérhetők a Bessenyei tér 3—4. alatt, az első emeleten Telefonszá­muk 10—420. (sigér) Válasz cikkünkre Helyjegy nélkül az expresszre Lapunk január 24-i számá­ban Tóth Sándor nyíregyházi lakos észrevételét közöltük. Levélírónk szóvá tette, hogy a nyíregyházi MÁV-állomá- son január 3-án a Szabolcs expresszre nem kapott hely­jegyet, és ezt helyettesítő iga­zolást sem. Az észrevételre a Debreceni MÁV Igazgatóság a következőket válaszolta: — A belföldi expresszvo- natokon jelentős mennyiség­ben marad szabadon olyan ülőhely, melyekre a helyje­gyeket megváltották, de azo­kat különböző okok miatt el­maradó utazás, vagy más — nem helyjegyes vonat igény- bevétele esetén utasaink nem adják vissza. A vasutat ért bírálatok — hogy helyjegyet nem kapott valaki, ugyanak­kor a vonatra felszállva több üres helyet talált — hatására vezették be az „engedély” nyomtatványt, amely az uta­sokat feljogosítja arra, hogy helyjegy nélkül is felszállhas­sanak a helyjegyes vonatok­kedik — mint például Nyír­egyházáról a Szabolcs exp­resszvonat előtt 35 perccel egy gyorsvonat indul — nem lenne indokolt az igazolás ki­adása, eddig nem is volt rá igény. Vasútigazgatóságunk területén kizárólag a Hajdú expresszvonatra szolgálta­tunk ki engedélyt. A helyje­gyes expresszvonatainkra közvetlen a vonat indulása előtt, esetenként már a vonat indulása előtti napokban, a továbbiakban sem tudjuk minden esetben a szabad ülő­helyet biztosítani, mivel uta­saink helyjegyeiket már elő­vételben megváltják. Hely­jegy hiányában, alkalmas vo­natok igénybevételére vonat­kozóan utasainkat az állo­mási információ, illetve a Hi­vatalos Menetrendkönyv út­ján tájékoztatjuk. Az elmúlt héten nem lát­hattunk eredeti magyar té­véjátékot, -filmet, mégsem mondhatjuk, hogy unatkoz­tunk volna la képernyő előtt. Vannak ugyanis, lakik fő­ként az esti főműsorban adott tévéjátékok milyensé­gén mérik a műsorhét sú­lyát, értékét. Nem igen kell bizonygatni, mennyire nincs igazuk. Aki nem sajnálja a fá­radságot, hogy a látvány közben kissé intenzívebben gondolkozzék, mint a köny- nyedébb műsorok nézése közben, annak nem lehetett kifogása a múlt hét műsor- kínálata ellen. Szinte telje­sen bizonyos, hogy mind a nézettségi, mind a tetszési indexe magas volt a Tiszte- lendők című sorozat harma­dik részének, a Kelet kapu­jának. Róbert László film­je a sok vallású Marseille papjainak és híveinek véle­ményét közvetítette a ma­gyar tévénézőkhöz a vallás­ról, a hitéletről, a különböző vallások egymás mellett való létjogosultságáról, a vallásos és nem vallásos emberek egymásra utaltsá­gáról az életben, a társada­lomban; a vallásról és a szociális problémákról. E kitűnő sorozatnak ez a film­je kiemelt módon bizonyí­totta, ma is érvényes az a lenini megállapítás: az a lényeges, hogy a dolgozók a földi boldogságról vallott nézeteikben és az érte foly­tatott küzdelemben legye­nek egységesek; az pedig, hogy a túl világiról hogyan vélekednek, miként képze­lik el: sokadrangú kérdés. Minden nemzedék a ma­ga útját akarja járni, még akkor is, ha a végső cél­ban egyetértenek; azonban a rra előbb-utóbb rá kell döb­bennie, hogy az elődök ta­pasztalatai nélkül mégsem boldogulhat, hogy a szocia­lizmus nem jelenthet gyö­keresen mást a fiatal nem­zedéknek, mint apáiknak, viszont jelenthet egy maga­sabb szintet, követelmény­ként is, célként is. Bacsó Péter 1976-ban készült film­jében, a Riasztólövésben a nemzedékek nézetei közti különbözőség nem egyedül a Finta János igazgató és Éva lánya kapcsolatában, párbe­szédeiben nyilatkozik meg, hanem a fiatal mérnökje­lölték és mérnökök közötti vitában is. Valójában a fiatalok sem értenek egyet minden kér­désben. Megbomlik köztük az egység a legfontosabb­nak mondott kérdésükre, elképzelésükre — a csopor­tos életre, a társas életmód­ra, illetve az erre alkalmas lakóház tervezetére — vo­natkozóan is. Akad köztük egy, az alig egy éve végzett és már állásban lévő Csi­pesz — Éva barátja —, aki a társadalmi 'termelésbe már beilleszkedve, szélesebb lá­tókörrel és reális tapaszta­latokkal együtt -látja a cso­port eredeti elképzeléseit. Éva csoportközpontú, de erősen magánmotivációjú tette — apja pisztolyával rálő Csipeszre — nem old­ja meg sem a saját, sem a csoport problémáját. Mozifilm a Riasztólövés. de képeit úgy komponálta Zsombolyai János, hogy a képernyőn is igen jól érvé­nyesülnek. A színészek kö­zül Kútvölgyi Erzsébet (Éva) az, akinek játéka több évvel az eredeti bemu­tató után sem értékelhető másra, mint kiválóra. Nagy kár, hogy a késő esti órák­ban mutatta be a filmet a televízió. Seregi István Mándy Iván ezekben a napokban sorozatban hall­ható hangjátékai közül ta­lán a szombaton sugárzott Pesti mozik a legjellegzete­sebb. A régi idők mozijá­nak varázslatos felidézésé­vel szinte sajátos, csakis őrá jellemző műfajt terem­tett az író. (Akár Örkény István — más tekintetben — az egypercesekkel.) Ez a megidézés persze több, mint puszta ifjúkori nosztalgia, noha kitörölhetetlen szub­jektív benyomások adják a hangulati alapját. A „sejt- szagú, dohos” kis mozik és a fényes filmszínházak lég­köre, világának valamilyen teljessége áll össze az em­lékezetében felmerülő mo­zaikokból. Minden, ami az akkori mozihoz tartozott, a filmektől az álmokig, a tév- képzetetotől a jőlértesültsé- gig. A filmügynökök. és mozitulajdonosok, a régi sztárok és rajongóik, a mo­zizongorista és egy-egy tí­pusos mozilátogató: mind­mind megannyi remekbe szabott, kor- és valósághű portré. Filmográfiai tények és nézői képzeletvilág meg- elevenítése. Mindez együtt — Buda­pesthez csak lokálisan kötő­dő — kultúrtörténet, egyet­len aspektusból ugyan, de a mozin messze túlmutató- an. Az emlékképeknek ez a sokfélesége különösen al­kalmasnak bizonyult a rá­diós magelevenítésre. Leg­jobban néhány markáns né. zői portré, a mozizongoris­ta sztorivá kerekített esete ragadhatott meg a hallgató emlékezetében. A mai ízlé­sünk szerint érzelgősnek ható filmtörténetek, illetve részleteik viszont kissé hosszadalmasak voltak. Ez­zel együtt is szívesen hall­gattuk az érdekes, jó mű­sort, melynek kitűnő dra­maturgja Kopányi György, jó hangulat- és ritmuste­remtő rendezője Elek Ju­dit volt, ideális narrátora pedig Márkus László. Merkovszky Pál A tárgyalóteremből Az engedély azonban csak korlátozott számban adható ki, csupán a vonat indulása előtt közvetlenül. Nem halad­hatja meg a vonat ülőhely­számának a tíz százalékát az így kiadott engedélyek szá­ma. Az eddigi tapasztalatok szerint a szabad ülőhelyek száma körülbelül ilyen szá­zalékban fordulnak elő. Engedély csak meghatáro­zott vonatokra adható ki, il­letve vehető igénybe. Ahol az expresszvonat indulási ide­jéhez közeli időpontban nem helyjegyes gyorsvonat közle­Elítélték a nyírbátori gyújtogatót Ismert alakja volt a nyír­bátori szórakozóhelyeknek Mitrócsák Mihály 22 éves se­gédmunkás. 1978. december 2-án este több szórakozóhelyen meg­fordult, és alaposan felöntött a garatra. Hazaérve albérleti lakására, az asztalon lévő papírt meggyújtotta, s ami­kor az lángot fogott, szétlo­csolt még 2 deci benzint. A ruhásszekrényt és az egyéb bútordarabokat rádóbálta az égő asztalra, ő pedig eltávo­zott a lakásból. A lakás berendezései, az ajtók, ablakok, sőt a padlás­tér is leégett. A tűz veszélyeztette a szomszédos lakó- és gazdasá­gi épületeket, s továbbterje­dését az időben helyszínre érkező tűzoltók, és a lakosság segítségével fékezték meg. A Nyírbátori Járásbíróság Mitrócsák Mihályt közve- szélyokozás bűntette miatt jogerősen 1 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek­től. A bíróság egyben elren­delte a korábban rá kisza­bott 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtá­sát is. Dr. Szakács Bertalan ügyész EKÉPERNYőfflffi

Next

/
Oldalképek
Tartalom