Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 17. Hegyei lapokban olvastuk A korai piros retek hazája, Szeged körzete: a Mtihály- teleik nevű városrész és az azzal határos Röszke község, ahol a kiskerttulajdonosok már a tavaszra készülődnek. Egyelőre a fűtött szobákban alapozzák meg a primőrtermesztést. Már több, mint ezer család vetette selyem- papírívekre a magot, vagyis pontosan kijelölt távolságra ragasztotta a papírlapokra a szaporítóanyagot. Amint kedvezőre fordul az idő, a fóliasátrak alá leteregetik a magokkal tele selyem- papíríveket. Homokot hintenék rá, jól meglocsolják, s a finom papír elázik, a magok pedig megerednek. Ezzel az ügyes módszerrel gyorsítják, könnyítik a vetést, és a növény ritkításával sem kall később bajlódniuk. Márciusban és áprilisban több mint 12 millió csomó piros retket szállítanak a hazai és külföldi piacra. (Délmagyaror- szág) A 18—19. századbéli csaknem változtatás nélkül fennmaradt Szántódpuszta 30 épületét eredeti állapotában kívánja visszaállítani a Sió- tour. Első lépésiként hármat állítanak helyre a Balatonhoz közel fekvő település házai közül. Már elkészült az a nádtetős fogadóépület, amelyben idegenforgalmi iroda nyílik. Helyreállítják a település legnagyobb épületét, a kastélyt és megnyitják a régi csárdát is. (Somogyi Hírlap) Tatabányán gyártott izotópos műszercsoportokkal szerellik fel a Haldex Lengyel— Magyar Részvénytársaság lengyelországi meddőfeldolgozó üzemeit. A különleges automatika rendszert a Tatabányai Szénibányák és a Veszprémi Vegyipari Egyetem rádiókémiai tanszékének szakemberei közösen szerkesztették. Az önvezérléses automatika alkalmazásával a korábbinál magasabb kaló- riájú szenet nyernek ki a meddőből, emelett munkaerőt is megtakarítanak. (Dolgozók Lapja) A Pécs környéki hét bos- nyák falu egyikén — Átán — nemzetiségi néprajzi múzeumot hoznak létre. Gazdag anyagát Matusek László nyugdíjas pedagógus gyűjtötte össze, áki harmincöt éven át tanított a községben és egész életét az átai folklór megmentésének szentelte. Az átai gyűjteményt védetté nyilvánították. (Dunántúli Napló) Nagy szilárdságú korrózióálló csavaríajita kísérleti gyártását kezdték meg a Csavaripari Vállalat ongai üzemében. Az új aoéWajta a savaknak és a korróziónak tökéletesen ellenáll, szilárdsága pedig lényegesen magasabb, miint a jelenleg ismert acélfajtáké. (Észak-Magyar - ország) Érdekes könyvritkaságot, egy 1819-tben nyomtatott orosz nyelvkönyvet találtak a nagy hírű pécsi egyetemi könyvtáriban. Ez az egyetlen példány ismert a kereken 160 éve megjelent kiadásból. A nyoloadrét nagyságú, 56 lapos, cirilllbetűs könyvecske a budai Egyetem Nyomdáiban készült. A kis mű érdekessége, hogy az egyházi vonatkozású olvasmányokon kívül „Világi tudnivalók” címmel találó illemszabályokat- is tartalmaz. (Dunántúli Napló) A Szombathely határában levő kámoni arborétum több mint 600 botanikuskerttel, tudományos kutatóintézettel, nemzeti parkkal tart kapcsolatot, s minden évben ilyenkor bonyolítják le a magcserét. Az idén a növény- kertben gyűjtött és gondosan tasákolt töibb mint 300 fajta magból a világ minden tájára. 635 címre küldtek egy-egy csomagot. Cserébe a külföldi intézményektől is növénymagot kapnak az arborétum állományának gazdagításához. (Vas Népe) Nem mindennapi mesterséget választott magának az Észak-Bákcyjy közelében, Kerteskőn élő Árpás Károly. Régi koponyák alapján arcokat rekonstruál. Árpás Károly 12 koponya arcát rekonstruálta eddig. Egyik legizgalmasabb munkája egy polinéz ember fejének felépítése volt. A koponyát egy nemzetközi expedíció ásta ki a Húsvét-szigeten. Bár a Bakony közepén élő mester még soha életében nem látott polinézeket, az anatómia mindenkire egyformán érvényes törvényei alapján, s ezek figyelembevételével sikeresen oldotta meg feladatát. (Napló) Győrött, a Káptalan-dombon a Xantus János Múzeum szakemberei a római korból származó katonai táborra bukkantok, hat méter mélységben. Megállapították azt is, hogy a tábor az első század közepétől a negyedik századig állt jelenlegi helyén. Az ásatások közben előkerült egy különleges értéket képviselő, a római korból megmaradt tetőcserép. A különleges az benne, hogy a 14. számú római légió ovális alakú bélyegzőjét vésték rá. (Kisalföld) NEM LESZ ÓVODAI GOND NYlRMADÁN ? Közügyek szószólói A közérdekű bejelentések feldolgozása veszi el a legtöbb időt a Nyírmadai Nagyközségi Közös Tanácson. Nem az ügyintézés lassúsága miatt, hanem mert nagyon sokan emelnek szót közügyekben — fogalmazta meg az okot Pan- csira Béla tanácselnök. Nyír- madán és a társközségben Pusztadoboson tartott falugyűléseken összesen 900-an(!) vettek részt és 130-an szóltak hozzá 30 külöböző témában. — S azért is érdemelnek külön szót ezek a bejelentések — folytatja a tanácselnök — mert nem egyéni gondokat sorolnak az itt élők, hanem a falu apraja-nagyját érintő kérdéseket veszik számba. Nézzünk egy példát — mondja, s közben vastag dossziét helyez az asztalra. Itt van például Puskás József hozzászólása, ő a buszváró megépítését sürgeti. Jó lenne, de most nincs rá pénz. Jurkinya József a szennyvízÁsotí kút, vízfertőzésveszély A kékesszürke betegség A tiszta, egészséges ivóvíz különösen a csecsemőnek igen fontos. A falusi lakóházak udvarán lévő ásott, vagy úgynevezett aknás kutak vizét például a csecsemők szempontjából minden esetben szennyezettnek kell tekinteni, amelyet még forralás után sem szabad étkezéshez felhasználni. Az ásott kutakban lévő talajvíz ugyanis tartalmazhat olyan bomlásterméket — mint például a nitrát —, amelyet a forralás sem semmisíthet meg. Ez okozza a csecsemők úgynevezett kékesszürke betegségét, vagyis nitrátártalmát. Különösen fertőződhetnek ezek a kutak ilyenkor, amikor a hosszan tartó csapadékos idő miatt — a folyóban levonuló árhullám, a belvíz következtében — a talajvíz is feljebb emelkedik, s némely helyen közvetlenül is a kutaklba juthat. Az ásott kút vizét egyébként is csak néhány méter talajréteg védi a szennyeződésektől. Lakott területen ez a talajvíz is előbb-utóbb szennyezett lesz. Több száz csecsemő betegszik meg évente csak azért, mert szüleik nem törődtek azzal, hogy jó kút vizét isz- szák-e? Még szomorúbb, hogy a megbetegedett csecsemők között olyan is van, akiknek szüleit ugyan az orvos vagy védőnő felvilágosította, melyik kút vize jó, de ők kényelemből mégis az udvarukban lévő, nitráttal szennyezett ásott (aknás) kút vizét használták. Csak akkor rémültek meg, amikor a gyermekük fulladni kezdett és elkékült. Ha ugyanis a csecsemő ételét vagy italát nitráttal szennyezett vízzel készítik, bőre szederjessé, kékké válik, légzése kapkodó lesz, fullad, súlyosabb esetben eszméletét veszti, és meghalhat. Ilyenkor már csak sürgős orvosi beavatkozás mentheti meg az életét! Gyakran előfordul, hogy a nitráttal szennyezett víz fogyasztása a csecsemőnél nem okoz riasztó tüneteket, azonban a legenyhébb gyomor-, bélhurut kiválthatja azokat. Tekintettel arra, hogy a huzamosabb ideig tartó nitráttartalmú víz használata a csecsemő fejlődését gátolja, súlycsökkenéskor, vagy fejlődésben visszamaradás esetén — mint előidéző okra — erre is gondolni kell. Mindezt megelőzhetjük, ha csak a hatóságok által minősített ivóvizet adjuk a csecsemők által fogyasztott ételek és italok — tea, tejhígítások, csecsemőtépszerek: mint Robébi, Linolac stb. — készítéséhez. Azokban a falvakban és községekben, ahol a kutak szennyezettek, a jó ivóvizű kutak címét a védőnő a gyermekvédelmi tanácsadóban kifüggesztette. Most nincs rá pénz... Viz minden utcában Alapozás tavasszal elvezetés megoldását szeretné. Pusztadoboson sürgető gondként jelentkezik egy mini gázcseretelep létesítése. A közművek állapotával sok hozzászóló foglalkozott. A falugyűléseken és az eddigi 38 tanácstagi beszámolón is ez volt a legégetőbb kérdések egyike. Telepó Mihály hozzászólása világított rá arra, hogy a Nyírmadán és Pusztadoboson elhelyezett 960 villanyégő közül minden negyedik rossz! Ezt már a közérdekű bejelentések közt is a panaszok sorában könyvelik el. Kérték többen is, hogy korszerű higanygőz- lámpákat helyezzenek ei itt is. Szinte egyetlen olyan hozzászólás sem akadt, amelyikben ne említették volna az utak, a járdák állapotát. A tennivalók számbavétele mellett az önkéntes munkát is felajánlották a falubeliek. Ez annál is figyelemre méltóbb, mivel a nyírmadaiak — köztudomásúan — dolgos emberek. Elég egy pillantás az idevágó statisztikára: az 1700 munkaviszonyban álló nyírmadai múlt évi keresete 60 millió forint, s ezt a háztájiból 50 millió forinttal toldották meg. Évek óta húzódó komoly beruházást fejeznek be az idén. 1979. október 31-ére vizet kap valamennyi utca, s most már csak a lakásokba kell bekötni azt a néhány métert. A nyírmadai családok többsége így is türelmetlenül várja, a legtöbben már megvették a szükséges csöveket, berendezéseket, ha lehetne, még az építők munkáját is sürgetnék Pedig a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat is a munkálatok befejezéséhez közeledik: a 25 kilométernyi vízvezetékből már csak 5 kilométeren kell a hálózatot lefektetni. A földmunkában, a tereprendezésben, az egyen. getésben a lakosok itt is felajánlották a segítséget. A közérdekű bejelentések is ráirányították a figyelmet a gyermekintézményekre. A múlt évben átadott 4 tantermes általános iskolai szárnynyal már korszerű oktatásinevelési feltételeket teremtettek összesen ezer iskolásnak. Nem mondhatják még ezt el az óvodások. Még inkább a szüleik, mert pillanatnyilag még jó néhány felvételi kérelmet kell elutasítaniuk. Tavasszal azonban 100 személyes óvoda alapozását kezdi a helyi Béke Termelő- szövetkezet építőbrigádja és a 6,5 millió forintos létesítményt egy év múlva átadják rendeltetésének. Aztán egyetlenegy gyermeket sem utasítanak el helyhiány miatt... T. K. Kollégiumi napok a 110-esben A nyíregyházi 110-es számú szakmunkásképző intézet Széchenyi kollégiumában már több éves hagyománya van a kollégiumi napok című rendezvénysorozatnak. Idén két héten át számos kulturális és sportprogramot szervez a kolllégiumi diáktanács, példádl vers_ és prózamondó versenyt, ki mit tudót, többféle1 vetélkedőt. Ez idő alatt nyílik kiállítás az „Alkotó ifjúság” pályázatra érkezett munkákból. A február 19-én kezdődő program március 3-án farsangi karnevállal zárul. Divatbemutató — diákmunkákból Farsangi divatbemutatót rendeznek február 17-én délután négy órától a nyíregyházi 107-es számú szakmunkásképző intézetben. A program érdekessége, hogy a közönségnek bemutatandó modelleket az iskola tanulói készítették. Több szakma fogásainak elsajátításáról adnak számot — játékosan, ötletesen —, így például a női szabók, a kütő-hurkolók a cipőgyártók mellett a fodrászok és a kozmetikusok is megmutatják — ki mit tud? Tiszadobi gátőrház (Császár Csaba felvétele) ♦ Művészeti előadássorozatot indítanak a mátészalkai városi-járási művelődési központ művészeti csoportjai májusig több településen. A műsoros esteken föllép az ököritófülpösi Fergeteges néptáncegyüttes, a nagyecse- di énekkar, a Mátészalkai ÁFÉSZ pedagógus-énekkar és a Szatmár népi táncegyüttes. Börtönben az apagyilkos Emberölésért ítélte el a megyei bíróság Zékány János 24 éves nyírcsászári lakost. Zékány 1974-ben nősült, két gyermekük született, s 1977 elején Nyírcsászáriba, Zékány szüleihez költöztek. Az após részeges, kötekedő természetű ember volt, így néhány hét alatt kiderült, hogy a fiatalasszony nem tud együtt élni apósáékkal. A fiatalok Nyírbátorba, egy albérleti szobába költöztek, de a férj ivászatai, nőügyei miatt köztük is megromlott a kapcsolat, ezért a fiatalasszony a két gyerekkel hazaköltözött szüleihez. Zékány is felmondta az albérletet, ő is hazaköltözött Nyírcsászáriba. A családi béke ezután sem állt helyre. Az idősebb Zékány gyakran berúgott, ilyenkor előfordult, hogy megverte feleségét, sőt azzal gyanúsította fiát, hogy viszonya van az anyjával. A napirenden lévő veszekedések közben Zékány kibékült feleségével, s elhatározták, hogy ismét összeköltöznek. A lány szüleihez nem mehettek, mert egyszobás lakásban élnek, albérletet sem találtak, ezért Zékány apjával próbált egyezkedni, hogy ismét hazaköltöztetné feleségét. Október 28-án Zékány a szomszédok segítségével kukoricát hordott fel a padlásra. Közben ittak egy-egy féldeci pálinkát, majd a munka befejeztével elment az italboltba sört inni. Este hét óra körül ért haza. Apja ekkor is ittas volt, de Zékány meg akarta vele beszélni, hogy hazaköltöztetné családját. Idősebb Zékány hallani sem akart erről, s a vita veszekedéssé fajult. Az apa sértegetései közben Zákánynak eszébe jutottak korábbi sérelmei, apja durvasága, az, hogy testvérei is apja miatt nem mehetnek haza. Felkapott egy bajonettet és mellbe szúrta apját. A szúrás halálos volt. Zékány elhatározta, hogy öngyilkosság látszatát kelti. Kivette apja kését a párnája alól, hozzádörzsölte véres ingéhez, majd apja kezébe tette. A bajonettet megtörölte és egy pocsolyába dobta. Ezután bement Nyírbátorba, feleségének és szüleinek elmondta, hogy megölte apját. A megyei bíróság Zékány Jánost emberölés miatt 8 év szigorított börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Zákánynak két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodni, s figyelembe vette, hogy a sértett provokatív, garázda magatartásával kezdeményezője volt a szúrást megelőző veszekedésnek. MUNKÁBAN A TMK. A VOR nyíregyházi gyárában a meghibásodott gepek gyors kijavítása fontos feladat. Ifjú Erdős János műszerész csoportvezető varrógép javítását két ifjú szakmunkástanuló kíséri figyelemmel. (Elek Emil felvétele)
