Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-14 / 37. szám
1979. február 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Bér és fegyelem Levélíróink gyakorta írnak munkahelyi gondjaikról, sérelmeikről. Segítséget kérnek, vagy csak meghallgatást várnak, kiváncsiak véleményünkre. Hasznosak ezek a gondolatcserék számunkra is. Érdekes volt például a munkásnő levele, aki arról panaszkodott, hogy „szinte fáj nézni, ami a műhelyben folyik. Órabérben dolgozunk, de sokan csak azt várják, hogy leteljék a 8 óra. Cigarettáznak, kávéznak, beszélgetnek”. Levélírónk és szorgalmas társai pedig verik a gépet, szinte megállás nélkül, mert ők ezt a tempót szokták meg, tudják, mi a munkafegyelem. „Mégis — hangzik P. I.-né panasza — kéthetenként úgyszólván egyforma bért kapunk.” Egy művezetőtől hallottuk: sürgős munkát kellett elvégezniük. Amikor munkatársaival ezt közölte, s különösen, amikor a határidőt említette, egyöntetű volt a válaszuk: „ez lehetetlenség, nem lehet ezt a munkát eny- nyi idő alatt elvégezni”. Amikor viszont megtudták, hogy ezért prémium jár, és sikerült a legmagasabbat „kicsikarniuk”, a munka határidőre elkészült. Ugyanez a művezető mondta el, hogy a közelmúltban egy fiatal lánykát kellett figyelmeztetnie, mert rendszeresen félórát késett reggelente. Rászólt, hogy jó lenne már, ha megjegyezné, mikor van a pontos munkakezdés. A lányka nemhogy megszívlelte az intelmet, hanem még neki állt feljebb, hogy a főnöke ne molesztálja őt. A prémiumelosztás is gyakori téma a levelekben. Tapasztalat szerint örökös sértődés van a prémium és a jutalom elosztása miatt. Pláne ahol baj van az elosztás elvével. De ott is, ahol a főnök esetleg nem akar magának „rossz ember”-t, és az egyenlősdiség elvét követi. Ö így gondolkodik: az egyik beosztottja ugyan jobban húz, s ezért ő érdemelné a legtöbbet, de a másiknak három gyermeke van, ráutal- tabb a pénzre, a harmadik meg nyugdíj előtt áll, a következő lakásra gyűjt... Lehet, hogy így kevesebb haragost szerez magának a vezető, de a becsületes dolgozó meg dühöng — igaz, csak otthon meri tenni — „hát érdemes volt hajtani?” A munkaidő kihasználása, a munkafegyelem, a munka díjazása — ismert és sokat emlegetett fogalmak ezek manapság. Mégpedig- ilyen értelmezésben: minden fillérért meg kell dolgoznunk, a fizetés tehát nem jelenléti díj. Nem mindegy, hogy ki mennyi értéket teremt a munkaideje alatt. A munka- fegyelem írott és íratlan szabályai mindenkire egyformán érvényesek. Nemcsak jogainkat illik tudni a munkahelyen, hanem kötelességeinket is. Végül pedig: munkája közben mindenki köteles tudása, ereje legjavát adni, hiszen ezután különösen érvényes: csakis szorgalmas, fegyelmezett munka által nyújtott kiemelkedő teljesítmény révén juthatunk anyagi elismeréshez. Soltész Agnes BÜVÉSZELADÓK — Hókusz-pókusz! A darált húsnál mindig csak a kezemet figyelje a kedves vevő...! A hentesüzletekben lévő húsdarálók megkönnyítik a háziasszonyok dolgát. Ugyanakkor sokszor (bosszúságot is okoznak, mert egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy a hentesüzletben a vásárló kívánsága szerint nem darálják meg a húst. Hiába mutat rá a vevő egy szép, zsírtalan dúsdarabra, amit darálva szeretne hazavinni, máris kész a ^bűvészmutatvány”: a megdarált húsban jócskán van zsír. Nem állítom, hogy mindenütt becsapják a vevőt, de az előbbit elég gyakran tapasztaltam már. Ügy tudom, a rendelet szerint a húst a vásárló kérésére kell megdarálni, s nem előre. Jó lenne, ha erről közérthető, világos útmutatást függesztenének ki minden hentesüzletben — javasolja Miklósi Györgyné, nyíregyházi olvasónk. ZÄRT üzletek Komoró község két részre taglalt, mi úgy hívjuk: az „új” meg az „ócska” falu. A kettőt mintegy másfél kilométer választja el egyymás- tól. A lakosság ellátása mindkét helyen megoldott, csakhogy nálunk, a „régi faluban” a vegyesbolt már több mint két hete zárva van, úgyszintén a zöldségbolt is. Így a legfontosabb dolgokért —a tejért, kenyérért — most gyalogolnunk kell a falu másik részébe. Ez az idős embereknek különösen terhes. Nem tudjuk, mi a szándéka a Mándoki ÁFÉSZ vezetőségének, de szeretnénk, ha panaszunkat mielőbb orvosolnák*, így azt is, hogy ismét oldják meg a szénellátást településünkön, amint ezt korábban tették, a felvásárlónk közreműködésével — kéri levelében 37 komoród asszony. SÁR ES BEÁZÁS Tavaly novemberében adták át Nyíregyházán a Kun Béla utca 24. szám alatti szövetkezeti lakásokat. Sajnos a lakások legtöbbje beázik; a tapéták penészednek emiatt. Az átadott három lakóház közül csak egyben készítették el eddig a televíziócsatlakozásokat, így rosszak a vételi viszonyok. Illetékes helyen már többször szóvá tettük panaszunkat, s hogy az mennyire gyors orvoslást igényel, bizonyítja ezt a NYlRBER levele, amelyben a kivitelezőt — a SZÁÉV-et — a beázások azonnali megszüntetésére szólítja fel, „mert ellenkező esetben a szoba használhatósága kétségessé válik ...” — hangzik a szigorú felszólítás, sajnos ennek ellenére semmi foganatja sincs eddig — panaszolja Orosz Sándor, Kun Béla utca 24. szám alatti lakos. Szintén ebből és a 22., valamint a 26. számú házból érkezett a következő panasz: „Megértjük, ‘hogy az épületek előtti rész rendezésére várnunk kell. Jelenleg mérhetetlen sárban kell közlekednünk, de sajnos a gyalogosok helyzetét a házban lakó kocsitulajdonosok is nehezítik. Ök ha tengelyig süppednek is, a lépcsőház ajtajáig kocsival behajtanak. Nekik így könnyű, mások meg miattuk még nagyobb sárban „dagasztanak”. Több figyelmet várunk tőlük”. EGYMÁSRA HÁRÍTJÁK Sóstógyógyfürdőn a Szódaház utcában a tejipari vállalat üzletében a közelmúltban többször is előfordult, hogy nem volt kenyér. (Például január 30—31-én; február 1—2-án.) A tejbolt vezetője mondja, hogy a sütőipar nem szállít, az utóbbi meg azt, hogy a rendelésnél van a hiba. A felelősséget tehát egymásra hárítják, ezzel pedig nem lesz jobb a környék ellátása — jegyzi meg levelében Takács Árpád, Sóstógyógyfürdő, Szódaház utca 8. szám. alatti lakos. KÉSŐN VIRRAD? Most, amikor annyit beszélünk a takarékosságról, ugyancsak szembetűnő, mi több: felháborító, hogy Nyíregyházán a Krúdy-lakótele- pen és környékén — a Volán Vállalat telepének környékét is beleértve —, hónapok óta rendszeresen csak reggel kilenc után néhány perccel oltják el a közvilágítási lámpákat. Reggelente tehát jó néhány órát feleslegesen égnek a lámpák, így pazaroljuk az energiát — teszi szóvá T. I.- né, nyíregyházi lakos. „CSAK HITEGETNEK .. Tavaly április 20-án személyesen kerestem meg Mátészalkán a Kartográfiai Vállalat kirendeltségét, kérve a tulajdonomat képező ingatlan birtokhatárainak a kitűzését. A munkadíj összegét — 1000 forintot — csekken befizettem. A vállalat a megrendelőlapon kötelezte magát, hogy a munkát a befizetéstől számított 90 napon belül elvégzi. Sajnos a határ, idő rég lejárt. Már két esetben sürgettem a munkát; de mindig csak hitegetnek — panaszolja Baráth Miklós, Vásárosnamény, Bem út 9. szám alatti lakos. KORMOS KEMÉNYEK Szerkesztői üzenetek Németh István baktaló- rántházi, Solymosi József orosi, Kocsi Pál mátészalkai, Varga Géza győrteleki, Kövesdi Ferenc méftteleki. Kincs Zoltán szamosújlaki. ifj. Bulyáki Ferencné győrteleki, Nagy Sándor nyíregyházi, özv. H. Molnár Sándomé tiszavasvári, Gaál István ópályi, Balogh Istvánná vásárosnaményi, Menyhárt László demecse- ri, Győri Sándor nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Burján József orosi, Ba- rócsi Józsefné tiszalöki, Fülöp István nyírbélteki, ifj. Kancsár András szé- kelyi, Burgony József sóstóhegyi, Andrási Dezső győrteleki, Tóth Miklós bu- ji, Fazekas István mátészalkai, Nagy Lajos nyíregyházi, Kiss Lajosné nyírbátori, Názár Mihály nyíregyházi, Freund János mér- ki. Kovács Sándor nyírbátori, Bodnár István nyírteleki, Orgonán Ignácné záhonyi, Szalontai Jánosné nyírparasznyai, Mikula István pócspetri, Arkosi Mik- lósné csengeri, Kardos Istvánná nagykállói, Kaszás Júlia nyíregyházi. Reha Mihály kéki, Danó János fehérgyarmati, ifj. Mocsár Józsefné nyírbogáti, Szabó Sándor nyíregyházi, Bor- ku Mártonná lónyai, Vasvári János piricsei, Illés Jánosné balkányi, Felföldi Józsefné balkányi, Gyüre Károly fényeslitkei. Bodnár Tünde jármi. Kiss Gyuláné tiszaszalkai, Szabó Sándomé nyírbogáti, Törő Sándor újfehértói, Kiss János kölesei és Bíró András nyírib- ronyi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kövesdi Ferenc méhtele- ki, Jászter Lajosné budapesti lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tóth Sándor győrteleki lakos munkában eltöltött idejét a termelőszövetkezet igazolta. Király Zoltánná mezőla- dányi olvasónkat értesítjük, hogy családi pótlékra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Jogosult továbbá az egyedülálló személy is családi pótlékra akkor is. ha háztartásában csak egy gyermek van. Egy gyermek után az a biztosított is kaphat családi pótlékot, akit e gyermeke figyelembevételével 1971. november hónapot követően két, vagy több gyermek után már megillette családi pótlék. — Egy kis türelem... előbb rendezzük az anyagiakat ...! Öfehértó községben nyáron tisztították utoljára a kéményeket. Azóta nem láttunk kéményseprőt — teszi szóvá Sz. A. Öfehértóról. — Munkájukat nagyon hiányoljuk, mert kormosak a kémények. Amikor egész évre a kéményseprési díjat kifizetjük, rendszeres szolgáltatást remélünk. Sajnos, ebben az idén csalódtunk. Áz illetékes válaszol KEVÉS A KÖMÉNYMAGOS „Kevés a köménymagos” címmel Mitró József észrevételét közölték, hogy Nyíregyházán az üzletekben kevés a sóskifli, és csak ritkán lehet kapni. Tájékoztatásul közöljük, hogy vállalatunk köze] 80 féle sütőipari terméket gyárt, ezek között sóskiflit — sós nagykiflit és óriáskiflit is. E termékeket a kereskedelemtől beérkező megrendelések alapján gyártjuk. Intézkedtünk hogy gyáregységeink vezetői figyeljék a beérkező megrendeléseket és minden lehetséges igényt elégítsenek ki. Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Az ifjúság elleni bűntettről A szabálysértési hatóság az elmúlt tanévben többször, a múlt év szeptemberétől pedig már öt ízben megbüntetett — panaszolja Sz. János. Legutóbb már egyezer forintot szabtak ki 13 éves fiam ismételt mulasztása miatt. Csak ezzel, ennek kifizetésével vagyok elmaradva.... őszintén szólva könnyen kifizetjük a büntetést, mert nekünk megéri ... Több hasznot hoz nekem az ő segítése — írja tovább. Majd ezzel fejezte be levelét: „Pár nappal ezelőtt a rendőrség közölte velem, hogy ifjúság elleni bűntett miatt büntetőeljárás indult ellenem. Én a gyanúsí- tottfcénti kihallgatás ellen panaszt jelentettem be: a pénzbírságot ugyanis eddig mindig megfizettem, csak az utolsó ezer forinttal vagyok elmaradva. Nem lehet helye a büntetőeljárásnak.” A jogszabályok meghatározzák az állampolgárok jogait és kötelességeit. így a szülőknek a gyermekek nevelésével kapcsolatos kötelességeit is. Ezek közül a tankötelezettségi törvény az egyik legjelentősebb, amely kötelezően előírja, hogy a tankötelezettség kezdetekor minden gyermeket be kell Íratni az általános iskolába és annak tartama alatt iskolába kell járnia. Ez a kötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését követő szeptember 1. napjával kezdődik és az általános iskola befejezéséig, ha az általános iskolát a tizennegyedik életévéig nem fejezi be, akkor annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a 16. életévét betölti. A tankötelezettség .teljesítéséért a szülő (a gondviselő) felelős. A rendszeres iskolába járás elmulasztása valóiban szabálysértés. Ha nem íratják be a gyermeket az iskolába, akkor a gyermek nevelésére köteles személyt a szabálysértési hatóság — az iskola feljelentése alapján — felelősségre vonja és pénzbírság kiszabásával kényszeríti behatási kötelezettsége .teljesítésére. Hasonlóan jár el a beírt gyermek iskolai mulasztása esetén is. Ez az iskolai mulasztás azonban bizonyos — különösen ilyen hosszú időn át tartó — esetekben olyan mértékű is lehet, hogy meghaladja a szabálysértési jogszabály által elítélendő magatartások súlyát, annak szankcióit. A „meny- nyiségi” mulasztás „minőségi” változássá lesz, amely olyan mértékben hathat ki a kiskorúra, hogy ott már a szabály- sértés eszközei nem lehetnek elegendőek. A Btk. 274. § (1) bekezdése szerint ugyanis „a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles személy, aki a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A jogszabálynak ez a megfogalmazása nem sorolja fel ugyan a kiskorú nevelésére, felügyeletére és gondozására köteles személy konkrét kötelességeit, amelynek nem teljesítése a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, de kitűnik e szövegből, hogy ez a „veszély” igen sokféle lehet. Könnyen érthető azonban, hogy az egyik legfontosabb szülői, gondozói kötelesség a tanköteles korú gyermek általános iskolai oktatásának biztosítása ... Ennek elmulasztása súlyos veszélyt jelenthet a kiskorú testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére. Hiszen ha a gyermek írástudatlan marad, vagy ha az iskolába járást huzamosabb időn át elmulasztja, akkor nem lehetnek meg az alapvető ismeretei és azok hiánya folytán az életvitelhez szükséges további ismereteket sem képes megszerezni. A tankötelezettség megszegése tehát így lehet az ifjúság elleni bűntett miatti felelősségre vonás alapja: nem egyszerű mulasztás az, ami történt, hanem olyan tartós mulasztás, amely most is és a jövőre is kiható súlyos következményekkel járhat. Ilyen esetben tehát a szülő felelősségre vonása jogos. Ellene irányuló panasza nem járhatott eredménnyel. A bíróságra vár majd az' a feladat, hogy körültekintően vizsgálja a kialakult helyzetet, a gyermeknél jelentkező azt a tényleges veszélyt, amelyet a tankötelezettségi törvénnyel kapcsolatos szülői mulasztás jelentett és jelent gyermeke számára. Utalni kell azonban a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására is, amely kimondja: „az ifjúság elleni bűntett megvalósulásának alapjául szolgálhat az iskolaköteles gyermek huzamosabb időn keresztül való visszatartása az általános iskola látogatásától, ha ez a kiskorú szellemi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti”. Dr. Toronicza Gyula fiatalkorúak ügyésze 11 H«Hj i ii ni
