Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 1. Jogsegélyszolgálat E vekkel korábban feladatul kapta a szak- szervezet, hogy teremtsen egy olyan szervezetet, amely segíti a dolgozó emberek ügyes-bajos dolgainak intézését. Ennek nyomán szervezte meg a SZOT elnöksége előbb ötven nagyvállalatnál a jogsegélyszolgálatot. A következő esztendőben ezt további munkahelyekre terjesztették ki. Ma már megyénkben is alig van munkahely, amelyikre . nem terjed ki a szakszervezeti jogsegély- szolgálat. A jogsegélyszolgálatot folyamatosan kiterjesztik a tsz-tagok jogi védelmére is. A jól működő jogsegély- szolgálaton belül külön gond a gyáregységekben dolgozók jogi segélyezése. Hátráltatja a jogsegély- szolgálat eredményességét a hiányos jogpropaganda is. Sok helyen a jogsegély- szolgálat fogadóóráit a műszakok váltásának idejére teszik. így megteremtik a lehetőségét a jogi segítség igénybevételére mindkét műszak dolgozóinak. A jogsegélyszolgálat feladata, hogy kialakítsa az együttműködés formáit a tanácsi és más ügyben érdekelt szervekkel. Hasznos, ha a tanács és a jogsegély- szolgálat szakemberei részt vesznek egymás fogadóóráin. Így sok párhuzamosan futó ügy intézésének útját, idejét tudják lerövidíteni, hamarabb jogsegélyt kap a kérelmező, nyugvó- pontra jut az ügy. Kollégiumi szolgáltatások Míg 1972-ben a párt oktatáspolitikai irányelveinek megfogalmazásakor a középiskolai diákotthonokban mintegy 40 ezer tanulónak jutott hely, addig a mostani oktatási évben már több mint 46 ezer középiskolás diák veheti igénybe a kollégiumi szolgáltatásokat — mondották egyebek között a diákotthonok és a kollégiumok helyzetéről, fejlesztéséről tartott tájékoztatón szerdán az Oktatási Minisztériumban. A diákotthonokban folyó oktatónevelő munkának a hatékonyságát azért is fontos növelni, mivel az itt lakó fiatalok döntő többsége fizikai dolgozók gyermeke. A diákotthoni munka színvonalának emelésére, hatékonyságának fokozására az Oktatási Minisztérium külön intézkedési tervet dolgozott ki. Az egyik legnagyobb vállalkozás egy nevelési terv kiadása lesz. Ebben az általános iskolai és a középfokú oktatási intézmények kollégiumainak feladatait rögzítik, kapcsolva a már megjelent oktatási-nevelési tervekhez. E munkával 1980 szeptemberére készülnek el. Farkas István és Bróthát Márton „füstre Révész Károly és Csűrös Józsefné kolbászt akasztja” a készárut. töltenek. (Császár Csaba felvételei) HÍM KÄGYKÄlitöBÖl Mindenki jól jár, Ha arról hallunk: együttműködik egy művelődési intézmény és egy üzem, akkor általában arra gondolunk rögvest: vajon mennyi ez forintban... Vagyis többnyire a művelődési intézmény anyagi támogatásánál állnak meg gondolataink — az üzem nyilván pénzzel egészíti ki annak költségvetését. A fontosabb, az együttműködés tartalma gyakorta elsikkad — és nemcsak a kívülállók fejében. Van rá példa nem is kevés: a művelődési intézmény nemigen vár mást a támogatáson kívül, az üzemnek pedig kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem a pénz átutalásán kívül adjon vagy várjon valamit. Pedig lényegesen több a lehetőség az efféle együttműködésben — mint azt a nagykállói példa igazolja. A nagyközség művelődési központja és a Magyar Posztó nagykállói üzeme között 1978. májusában született az együttműködési megállapodás. Érdemes szemügyre venni a szerződést részleteiben is — tanulságul és követendő példaként. Kétoldalú megállapodásról van szó — ezt külön hangsúlyozza az irat. Nem lényegtelen a kitétel, hiszen a kölcsönösség alapvetően fontos az efféle együttműködésben márcsak azért is: mindkét félnek vannak olyan lehetőségei, melyek a másiknál hiányoznak. A kettő együtt viszont jól kiegészítheti egymást... Az üzemben munkások dolgoznak, akik közül igen sokan szeretnének bekapcsolódni különféle művelődési- képzési formákba, ám — — igaz, ami igaz — közelebb kell kerülnie hozzájuk a lehetőségnek, mondhatni karnyújtásnyira. A művelődési központnak pedig — feladatánál fogva — közönRészegen a volán mögött Megtörtént esetek bizonyítják, hogy a tiltó rendelkezések ellenére is sokan ülnek gépkocsivolán mögé ittas állapotban és vezetik járműveiket beláthatatlan következmények felé. Szanyi Antal ibrányi lakos Nagyhalász és Ibrány között vezette ittas állapotban személygépkocsiját, de igazoltatták, s nem ülhetett vissza a volán mögé. A bíróság közlekedési vétség miatt 4000 forint pénzbüntetésre ítélte, s 6 hónapra eltiltotta a jármű- vezetéstől. Pál Mihály 32 éves nyíregyházi gépkocsivezető már két ízben állt bíróság előtt közlekedési vétségek miatt, a megfelelő tanulságokat azonban nem vonta le a korábbi esetekből. Mint hivatásos gépjárművezető fényes nappal részegen vezette vállalata tehergépkocsiját. Hogy nem történt súlyos szerencsétlenség, annak köszönhető, hogy a rendőrség kellő időben közbelépett. A bíróság Pál Mihályt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Gyugos Mihály 34 éves, Nyíregyháza, rozsrétszőlősi lakos részeg állapotban közlekedett segéd-motorkerékpárral a Guszev-lakótelepen. A bíróság közlekedési vétségért 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Az ítéletek jogerősek. Szerencsés találkozás Kifizetik a jegy árát Igazolt távoliét ségre, emberekre van szüksége, akik számára a , maga módján programokat, művelődési alkalmakat nyújthat, illetve kell nyújtania. E kettő szerencsés találkozása révén alakulhat ki olyan állapot, amikor mindkét fél jól jár... Nagy kálióban nyugodtan beszélhetünk erről: valóban jól jár mind a művelődési központ, mind a posztógyár. Mert hasznos például mindkettőjüknek, hogy a szocialista brigádvezetők klubjában a posztósok tevékenyen részt vesznek, vagy hogy az üzemben rendszeresen szervezett politikai vitafórumok rendezéséből tekintélyes részt vállal a művelődési központ. Az üzem igazgatója emlékeztetett beszélgetésünkkor arra is: a gyár félévenként rendezett „bulijainak” is a művelődési központ ad otthont — ekkor kötetlen beszélgetés, szórakozás formájában találkoznak a vezetők, a dolgozók: amolyan majálisfélén. Természetesen a munka ennél fontosabb, s ezzel nincs is hiba Nagykállóban. Az együttműködés szerves része az a tanfolyam is, melyet a múlt év őszén indítottak: a művelődési házban szakmunkásvizsgára készítik elő az üzem betanított dolgozóit. A gyár gondoskodik szakmai oktatókról, míg a közismereti tárgyak oktatóit a művelődési központ szervezi és fizeti... És sorolhatnánk még tovább is: főiskolai előkészítő, műszaki klub, TIT-előadá- sok, a művelődési ház szakköreiben, művészeti csoportjaiban való részvétel, segítség önálló üzemi klubok, szakkörök létrehozásához. De említésre méltó például: amellett, hogy igen sok a bérletes az üzemben, alkalomadtán kifizetik a színházvagy koncertjegy árát az azt bemutató dolgozónak... Ez ugyancsak szokatlan dolog — ám lényegében miben különbözik az üzem által fizetett bérlettől?! Végezetül hadd emeljünk ki pár „vállalást” az együttműködési megállapodásból. Mind jelentős a maga nemében. Az üzem vállalta: évente ötvenezer forintot ad a művelődési központnak, engedélyezi (akár műszakcserével is) dolgozói távollétét, ha azok valamely művészeti csoport tagjai. A művelődési központ’ pedig — mivel kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak — vállalta: a lengyel Illawa városának textilüzemével kapcsolatba hozza a posztógyárat... Nemigen kíván sok szót ezek után ez az együttműködés, hiszen tartalma — mely tavaly meg is valósult! — önmagáért beszél. Annyit hadd tegyünk hozzá azonban: jó néhány községünkben, városunkban tanulhatnának a nagykállói példából. Sok helyütt vannak még a bevezetőben említett mentalitású üzemek és művelődési házak — olyanok, akik (de ez is esetleges!) a pénzt tekintik egyetlen kapcsolatnak egymás között... Tarnavölgyi György TERVEZETT NYITÁS: JÚNIUSBAN Úttörőtábor Sóstón Tereprendelés társadalmi munkában Bár még javában tart a tél, a tervek már készülnek, hogy a nyári vakáció alatt hol és hogyan helyezik el a nyíregyházi napközis gyerekeket. Sóstón, a Blaha Lujza sétány mentén, az Igrice nyaralófalu szomszédságában egy nagy kiterjedésű területen tavaly kezdte meg az ÉPSZER a városi napközis és úttörőtábor alapozását. A főépületben több foglalkoztató terem, klubok, szociális helyiségek, tálalókonyha, hálótermek és egy hatalmas aula kap helyet. Az esős, hűvös napokon itt tartják majd a foglalkozásokat. A 12 millió forint értékű épület avatásával lezárul a munka első szakasza. A második szakasz során 6 pavilont is emelnek a területen — de erre csak később kerül sor. A főépület átadását június közepére, az új napközis tábori idény kezdetére tervezik. Június közepétől augusztus végéig itt helyezik majd el Nyíregyháza valamennyi nyári napközis csemetéjét: várhatóan 7—800 gyereket. Ebédet az Alföldi Vendéglátó Vállalat konyhája ad az iskolásoknak. Nem marad üresen télen sem a fűthető, jól felszerelt épület. Két-négy ágyas hálószobáiban 60 gyermek kényelmes elhelyezésére van lehetőség. (Ez a létszám például emeletes ágyak beállításával tovább bővíthető.) A tábor alkalmas csereüdültetés céljaira, s terv szerint itt kapnak majd új és kényelmes helyet a hagyományos sóstói, nemzetközi művésztelep alkotói — annál is inkább, mivel itt várhatóan létrehoznak egy öntőműhelyt is. Nem kis munkát jelent a tábor környékének rendezése. Az erdő tisztítását Nyíregyháza középiskolái, a terep- rendezést és néhány sportpálya kialakítását pedig az üzemek vállalták — társadalmi munkában. A meglévő, értékes fák megóvásával játszótereket, tenisz-, röplabda-, kézilabda-, kosárlabdapályát építenek a Sóstói Kultúrpark szervezésében. Néhány önkéntes felajánlás már érkezett. Így az ELEK- TERFÉM szövetkezet vállalta a főépület központi antennájának elkészítését —, s javában dolgoznak is rajta. (flázt) KÖZÉPFOKON, FELSŐFOKON Jelentkezés állami nyelvvizsgára Több százra tehető a megyében is azok száma, akik egyénileg vagy TIT-tanfo- lyamon idegen nyelvet tanulnak. Közülük sokan — miután eljutottak egy magasabb fokra — állami nyelvvizsgát szándékoznak tenni. Ez több szempontból előnyös, egyes munkaköröknél nyelvpótlékra is jogosít. Milyen lehetőségek vannak az állami nyelvvizsga letételére? Az állami nyelvvizsgákat az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ szervezi; Budapest, Rigó u. 16. Minden FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT „NEKEM TETSZIK... Beküldte: Dohos Ferenc, Nyíregyháza, Északi krt. 56. nagykorú jelentkezhet vizsgára, iskolai végzettségétől függetlenül. Jelentkezhetnek továbbá a középiskolák IV. osztályos tanulói, akik a választott idegen nyelvet felemelt óraszámban tanulják. Jelentkezési lapot a Nyomtatványellátó Vállalat boltjában lehet kapni; Budapest; XIII. kér. Hegedűs Gy. u. 25. A tájékoztatás szerint — melyet a TIT megyei idegen nyelvi szakosztályától kaptunk — általános vagy szakmai anyaggal bővített vizsgát tehetnek az érdeklődők.. A nyelvvizsga időpontjáról a jelentkezőket egy héttel korábban' értesítik. A középfokú vizsgán az írásbeli folyamán tesztfeíadatokat kell megoldani, nyelvtani példa- mondatokat magyarról idegen nyelvre fordítani. Ehhez szótárt nem használhatnak a vizsgázók. Szövegfordítást — szótárral, mintegy egy gépelt oldal terjedelemben — csak idegen nyelvről magyarra kell végezni. A szóbeli vizsgán általános témákról beszélgetnek a vizsgázókkal az adott nyelven, majd számot kell adni arról, érti-e a hallott, illetve olvasott idegen nyelvi szöveget. A felsőfokú vizsgán az írásbeli a magyar nyelvről idegen nyelvre való fordítással, a szakmai vizsga pedig . szakmai szöveg fordításával bővül. A felsőfokú vizsgán a hallott, illetve olvasott szöveg tartalmát idegen nyelven kell elmondani, a szakmai vizsgán pedig idegen nyelven szakmai kérdésekről is beszélgetni kell. A szóbeli vizsga általános témakörei: a család, a lakóhely, a munka, a szolgáltatás és kereskedelem, az étkezés, egészségügy, sport, időjárás, közlekedés, szórakozás, művelődés, utazás, hazánk, lakóhelyünk. Ezeknek a témaköröknek a szókincsét részletesen és pontosan kell ismerni. Ebben az évben a következő időpontokban szerveznek állami nyelvvizsgát: február (erre november 30-ig kellett jelentkezni), április (jelentkezés jan. 31-ig volt), június (jelentkezés március 31- ig), október (jelentkezés július 31-ig) és december (jelentkezés szept. 30-ig). Részletesebb tájékoztatást a TIT megyei székházában kaphatnak az érdeklődők. D i CT VÁI I A1RÖI Több, mint 10 éves múltra tekint vissza a T ALLMJI\V/L. vállaji Rákóczi Tsz húsüzeme, ahol a közkedvelt kolbász és szalonna készül. Kolbász féleségekből évente 25 tonnát, szalonnából pedig 26 tonnát készít az üzem. Az első negyedévben fog üzembe állni a 7 millió forintos költséggel épített sertés-utóhizlalda, ahol kétezer hízót fognak majd nevelni a feldolgozó üzem részére.
