Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
MA Jogsegélyszolgálat (2. oldal) A legjobb reklám (3. oldal) Környezet Q ki vállalkozik rá, hogy szabad idejében a környezet védelméért szorgoskodjék, nem kell félnie tőle, hogy munka nélkül marad. Sok helyütt és sokszor tartanak előadásokat a témáról. 1976-ban megszületett a II. törvény is az emberi környezet védelméről, mely általánosan rendezte a legfontosabb tennivalókat — a végeredmény azonban egyelőre még nem mondható ideálisnak. Jogszabály határoz például róla, hogy a környezetet szennyező vállalatok, üzemek bírság fizetésére kötelezhetők. Fizetnek is rendesen, a teljesítésben nincs hiány, ám elgondolkoztató, mi helyett teszik ezt. Egy gazdasági vezető mesélte nemrég, hogy kifizetődőbb időről időre állni a büntetést, mint megrendelni, s működtetni a szennyeződést elhárító berendezést. Tennivaló akad jócskán a környezet védelméért. A társadalmi szervezetek közül különösen a Hazafias Népfront érzi feladatának a lakóhely tisztaságát, rendjét. Munkabizottságokat alakítottak, környezetvédelmi őrsöket szerveztek, ankétokon számolnak be a változásokról és a változtathatatlan- ról. A leggyakoribb vétkek: a hulladékok eldobá- lása, az autók a parkokban való szó szerinti „parkolása”, a kutyatartók felelőtlensége, az üres telkek gondozatlanul hagyása. És ezek csupán az észlelt környezetkárosítások. Mindehhez hozzászámíthatok még a „gazdátlan” parkrongálások, a fák, bokrok megcsonkítása, a virágok „átültetése”. A kép korántsem mondható rózsásnak, különösen, ha hozzátesszük mindehhez: a fenti tapasztalatok csupán a közterületekről mesélnek. E lőadásokat már régóta tartanak a témában, jogszabály is született, megalakultak a környezetre vigyázó őrsök. A környezet nem tehet többet a környezetért. Kívülről aligha jöhet több segítség, ösztönzés. A minőségi fordulathoz most már az egyes ember közreműködése szükségeltetik. Haladéktalanul, mert a természet, a föld, a levegő, a víz egyszer csak nem bírja tovább. Elveszti a „türelmét”, s megszűnik az lenni, ami. Deformálódik, eltorzul, a környezet beleolvad környezetébe. A por, piszok, a szürkeség uralma pedig nem éppen az áhított biztató jövő. Kormányközi bizottság ülése Moszkvában Tovább bffvül a magyar—szovjet árucsere-forgalom kell a tagállamok együttműködését, termelési szakosítását egyes berendezések, gép- alkatrészek gyártásában. Marjai József válaszbeszédében hangsúlyozta: a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés az egyik meghatározó tényező szocialista fejlődésünkben, s ennek az együttműködésnek jelentősége nem csökken, hanem állandóan növekszik. (Folytató« a 4. oldalon) Befejezte munkáját az FLN kongresszusa Sadli Bendzsedidet jelölték Algéria elnökének Szerdán Moszkvában, a KGST székházában megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII. ülésszaka. Konsztantyin Kalusev üdvözlő beszédében hangsúlyozta: a két ország azSZKP és az MSZMP vezetésével valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és műszakitudományos együttműködésének. Állandóan növekszik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság árucsere- forgalma, a kölcsönös szállításokban bővül a szakosított termékek aránya, fejlődik a termelési kooperáció. Katusev méltatta annak a javaslatnak a fontosságát, amelyet a magyar küldöttség előterjesztésére fogadott el a KGST Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén: a felesleges és gazdaságtalan tőkés import csökkentésére fokozni Sadli Bendzsedid ezredest választotta a párt főtitkárává az FLN 4. kongresszusa, és őt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre a február 7-i népszavazáson. Ily módon bizonyosra vehető, hogy a népszavazás eredményeként Sadli Bendzsedid lesz az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. A döntést a kongresszus szerda délután ünnepélyes keretek között megtartott záróülésén jelentették be. Sadli Bendzsedid ezt követően rövid beszédet mondott és ismertette a párt 17 tagú politikai bizottságának névsorát. Ezután az elnök zárszavával véget ért a Nemzeti Fel- szabadítási Front 4. kongresszusa, amely új, átszervezett pártot hozott létre, és lefektette a jövőbeni fejlődés alapjait. SADLI BENDZSEDID Sadli Bendzsedid ezredes 1929-ben született. Algéria függetlenségi harcában kezdettől fogva részt vett. 1960- ban a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ALN), az FLN fegyveres ereje zászlóaljparancsnokává nevezték ki és 1961 óta az ALN vezérkarának tagja. 1963-ban a Cons- tantine-i katonai körzet parancsnoka lett, 1964 óta pedig az oráni katonai körzet élén állt. Bumedien hatalomra jutása, 1965 óta tagja a most megszüntetett forradalmi tanácsnak. Bumedien elnök halála után a forradalmi tanács az új politikai vezetés megválasztásáig megbízta a nemzeti néphadsereg ügyeinek koordinálásával. Megfigyelők szerint az ezredes főként a hadseregben élvez nagy népszerűséget, de vitathatatlan tekintélye van az egész országban. Ez ideig nem túl gyakran szerepelt politikusként a nyilvánosság előtt. Nyolcszáz ember a gátakon Végig árad a Tisza, három ház összedőlt, kétszázat veszélyeztet a belvíz Tovább tart az áradás a Felső-Tiszán és mellékfolyóin. A folyók külföldi vízgyűjtő területeiről egymás után érkeztek az árhullámok, s a magyar szakaszon jelentősen megemelték a folyók vízszintjét. A Szamoson és a Krasznán elolvadt a jég, a Tiszán tegnap Véncsellő és Tiszatelek között alakult ki jégtorlasz, s ez Tiszatoercel környékén okozott vízszintemelkedést. Szerdán hajnalra a Felső- Tisza-vádéki Vízügyi Igazgatóság a vásárosnaményi árvíz- védelmi osztag egy részét Vencsellőre vezényelte, s oda telepítette át Fehérgyarmatról a jégrobbantó csoportot is. Szerdán harmadfokú készültség volt a Tiszán Vásó- rosnamény és Záhony, valamint Tiszatelek és Vencsellő között, másodfokú pedig Tiszabecs és Vásárosnamény, illetve Záhony és Tiszatalék között. A Túron és a Szamoson teljes hosszában másodfokú, a Krasznán harmadfokú készültség volt ér; vényben. A Tisza Tiszabecsnél szerdán reggel 438 centiméterrel tetőzött, Vásárosnaménynál 810 centiméter áradó, Záhonynál 614 centiméter áradó, Dombrádnál 724 centiméter áradó, Tiszabercelnél 835 centiméter áradó. A Túr Garbóiénál 430 centiméter apadó vízállású, a Szamos Csenger- nél 540 centiméter, áradó, a Kraszna Ágerdőmajornál 615 centiméter, áradó, a Lónya Kótajnál 722 centiméter, áradó. Az árvízvédekezésben és a figyelőszolgálatban szerdán közel 800 vízügyi dolgozó teljesített szolgálatot. A belvízelöntések és a belvízcsatornák telítettsége miatt harmadfokú készültséget rendeltek el a Tisza—Szamos közén, a Szamos—Kraszna közén és a Kraszna bal partján. Másodfokú készültséget tartanak a beregi, a nyíri és a felső-szabolcsi öblözetek- ben. Rakamazról, Szabolcs- bákáról, Nyírbéltekről, Aranyosapátiból, Nyírcsaholyból, Teremből és Nyírbátorból jelentették, hogy a lakóházakat is belvíz veszélyezteti. Aranyosapátiban két, Nyírbélte- ken egy lakóház összedőlt, a lakókat huszonnyolc lakásból kellett kiköltöztetni. A jelentések szerint körülbelül kétszáz lakóházat veszélyeztet a belvíz. Az elmúlt huszonnégy órában harminc szivattyú és öt szállítható szivattyú, Nagydoboson, Nagyecseden, Olcs- ván és Szabolcsbákán a belterületek víztelenítésénél további kilenc szivattyú üzemelt. a nyíregyházi városi tanács ülésén Elfogadták az idei költségvetést Kitüntették a nyugalomba vonult Bíró Lászlót A városi tanács új elnöke: Gyuricsku Kálmán A Nyíregyházi Városi Tanács szerdán ülést tartott, amelynek munkájában részt vett Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Varga Gyula. a nyíregyházi városi pártbi- _ zottság első titkára, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára. A tanács közel nyolcszaz- , millió forinttal gazdálkodik az idén; ennek felosztásáról döntöttek a tanácstagok, majd tanácsrendeleteket alkottak. Dr. Pénzes János előterjesztésében személyi kérdésekről tárgyalt ezután a tanács. Biró Lászlót — aki nyugalomba vonult — érdemei elismerése mellett felmentette tanácselnöki megbízatása alól, amelyet 23 esztendeig látott el a megye- székhelyen. Benkei András az Elnöki Tanács megbízásából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést nyújtotta át Biró Lászlónak és méltatta kimagasló munkáját, amelyet a párt-, tanácsi és társadalmi élet területén több, mint három évtizeden át végzett. A tanács új elnökének — február 1-i hatállyal — Gyuricsku Kálmán közgazdászt választották meg, aki 1970— 75 között a nyíregyházi városi pártbizottság titkára volt, s 1978-ban az SZKP Társadalomtudományi Intézetében szerzett kandidátusi fokozatot, s azóta megválasztásáig a megyei pártbizottságon dolgozott. A felszólaló dr. Tar Imre, Varga Gyula és Gulyás Emilné dr. meleg szavakkal méltatták Biró Lászlónak Nyíregyháza fejlesztésében végzett kimagasló érdemeit, majd az új tanácselnök, Gyuricsku Kálmán tevékenységéhez kívántak sikereket. Több tanácstag köszöntötte kitüntetése alkalmából Biró Lászlót és kívánt neki megérdemelt pihenést. * Nyíregyháza fejlesztése 1979-ben is jó ütemben folytatódik — ez tűnt ki a most jóváhagyott idei fejlesztési tervből, amely csaknem 470 millió forint felhasználásáról intézkedik. A beruházásokra rendelkezésre álló pénzekből változatlanul a lakásépítésre költik a legnagyobb összegeket. Csaknem 300 millió forintot szánnak a célcsoportos lakásépítésre, amelyből 40 mülió forint a bankhitel. 467 lakás épül, ebből 180 tanácsi értékesítésű lesz, a többi bérlakás. A lakásépítés kapcsolódó beruházásaként a Pacsirta utcán megkezdik egy 80 személyes bölcsőde építését. Negyvenmillió forintot fordít a tanács óvodaépítésre. 1979-ben a Dugonics utcán 100, a Csipke utcán 200 személyes óvodát adnak át. Hat másik óvoda építését is megkezdik, de ezek csak jövőre fogadhatják a kisgyermekeket: a Körte utcán 200, a Krúdy Gyula utcán 150, az Árpád utcán, a Sóstói úton, a Kert közben és Sóstóhegyen 100—100 személyes óvoda építése kezdődik az idén. Húszmillió forintot költ a tanács az általános iskolai hálózat fejlesztésére. Ebből az összegből a Volán központja közelében 16 tantermes iskolát építenek, és 4 tanteremmel bővítik a Kert közi iskolát. Mindkét környéken sok új lakásba költöznek be már az idén, vagy jövőre, s jelentősen megnövekszik az iskolás korosztály létszáma. Tovább folytatják a Ság- vári-telep és Borbánya ivó- vízhálózatának kiépítését és jelentős összeget áldoznak a regionális vízmű beruházására (ez utóbbi nagy munka a Tisza vízének Nyíregyházára történő bevezetését célozza, a vízellátás távlati megoldása érdekében). A közlekedést érintő legnagyobb beruházás a 4-es főút átkelő szakaszának területelőkészítése és az azzal ösz- szefüggő, a tanácsot terhelő közművesítési munka. A pénzügyi lehetőségek koncentrálását igényli a kiskörút már beépült szakaszainak útépítése, és több forgalmas csomópont átépítése. A beruházási célú fejlesztéseken kívül jelentős munkát és költséget igényel a meglévő intézmények működtetése, a létesítmények karbantartása, korszerűsítése. Egyebek között e célokat valósítják meg a tanács 326 millió forintos költségvetéséből. Az idén is a kulturális ágazatban használják fel a legnagyobb összegeket: 183 millió forintot. Az idén a korábbinál több középiskolás diákot tudnak elhelyezni a kollégiumokban és tanulószobákban, több általános és középiskolás kan ebédet az oktatási intézményekben. Az egészségügyi és szociális ágazatban 68 millió forintot használnak fel. Hárommal növekszik az orvosi, eggyel a gyermekorvosi, öttel a védőnői körzetek száma. Benkei András belügyminiszter átnyújtja Bíró Lászlónak a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. II KolotVS Iwagyangszág I XXXVI. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 1„ csütörtök
