Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

1979. január 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Kétezer levél Levelek százai, ankétok és olvasóinkkal való személyes beszélgetések sokasága évek óta tanúbizonyság arra, hogy szerkesztőségünkben kiala­kult gyakorlat, rendszeres, megszokott dolog a lap olva­sóival fenntartott közvetlen kapcsolat. Majd kétezer levél 1978­ban is eljuttatta hozzánk a megye minden részéből az ol­vasók véleményét. Ezek zö­me egyetértést fejez ki a jól bevált politikával, míg a bí- ráló, vagy panaszos levelek többsége is ezt kéri számon, amikor a helyi végrehajtás egy-egy gyengeségét fedi fel. Például azt, hogy helyenként nem fordítanak kellő figyel­met az emberek ügyes-bajos dolgára. Néhol még nem ve­szik figyelembe, hogy a tár­sadalom gyarapodása, a vál­tozó életviszonyok, a min­dennapok követelményei is új igényeket támasztanak a hivatalokkal szemben is. A levelekből véleményt hallhattunk egy-egy új ren­deletről, vagy intézkedésiül. Küldőik többsége nem csu­pán egyetértését fejezte ki e döntésekkel, hanem arra tö­rekedett, hogy elmondja: mi- ként valósulnak meg ez^k náluk, milyen módon válik lehetővé, hogy a párthatáro- zatokat, a kormány rendel­kezéseit a társadalmi összefo­gás, az öntevékenység a várt­nál is hatékonyabbá tegye. örvendetesen sok levél számolt be társadalmi mun­káról. az ezek nyomán épült, s azóta a lakosság örömére szolgáló kisebb-nagyobb lé­tesítményekről. Egész évben találtunk postánkban olyan levelet, melynek írója a köz­erkölcs, a szocialista gazda­ság érdekeit, a munkamorál megsértői elleni erélyes fel­lépést sürgette. Azt, hogy akarja mindenki tudása, ere­je legjavát adni munkájához, hiszen szeretünk jól élni, dú­san terített asztalhoz ülni. De tettek nélkül, szorgalmas és fegyelmezett munka nélkül, aligha jutunk előbbre. Az előbbiek csak töredékei a levelek gazdag tárházának. Elég azonban ennyi is annak igazolására, hogy olvasóink levelei nélkülözhetetlen se­gítséget nyújtanak. íratlan törvény tehát számunkra, hogy minden lehetséges mó­don ápoljuk, erősítsük kap­csolatunkat olvasóinkkal. Munkánk visszaigazolását, bizalmukat kifejező levelei­ket megbecsüléssel fogadjuk és sokféle módon hasznosít­juk. Nem csupán a közérde­kű leveleket, a magánügyben írt, tanácskérő, panaszos, ja­vaslattevő, intézkedést sürge­tő, különféle jelenségeket ki­fogásoló leveleket is okmány­nak tekintjük. Hiszen vala­mennyi értékes kiegészítői azoknak a tapasztalatoknak, melyeket munkatársaink az olvasókkal külön-külön, vasry csoportosan — a megye minden részén — folytatott beszélgetésekből merítenek. Köszönjük olvasóink bizal­mát. amely a múlt évi leve­lekből is kifeiezésre jutott. Kérjük, ebben az é’'ben is ír­ják meg véleménviiket min­denről. ami érdeklődésüket felkeltette. Segítsék munkán­kat tanasztalataik, tanácsa­ik közlésével. Köszöntjük olvasóinkat az új esztendőben. Jó munkát, jó egészséget kívánunk! Soltész Agnes AJÁNDÉK Nyíregyházán a 23. számú óvodát „papírgyári óvodá­nak” is szokták emlegetni. Ebben csupán annyi az igaz­ság, hogy helyileg közel va­gyunk a gyárhoz, és sok d'cfl- gozójának a gyermeke jár hozzánk. Hivatalosan azon­ban mégsem tartozunk a gyárhoz, de rendkívül erős a kötődésünk. Szoros kapcso­lat alakult ki a gyár és az óvoda között. A papírgyár rendszeresen segít bennün­ket. Legutóbb most a fenyő­fa-ünnep alkalmával kaptunk igen gazdag ajándékot, me­lyet az óvodában rendezett kis ünnepségen adták át a kicsinyeknek. Jelen voltak a gyár és a szocialista brigádok vezetői is. Kimondhatatlan örömet szereztek gyermeke­inknek és nem kevésbé ne­künk az óvoda dolgozóinak, hiszen a célszerű, hasznos ajándékok a mi oktató- és nevelőmunkánkat is meg­könnyíti — olvastuk Szécsi Károlyné vezető óvónő leve- lében. PÉLDÁS CSELEKEDET Sokszor tapasztaltam már, hogv az emberek többsége nem közömbös mások gond­ja, baja, szomorúsága iránt. Számíthatunk egymásra. Nem véletlenül jegyzem ezt most meg, ugyanis a közel­múltban ismét tanúbizony­ságot szereztem erről. De­cember 21-ép, Nyíregyházán a Szarvas utcai barkácsbolt környékén elvesztettem a pénztárcámat. Több mint ezer forint volt benne, és számomra igen fontos iratok. Aggódtam, mert kilétemre semmi utaló nem volt a pénztárcámban, és végül mégis visszakerült hozzám. Becsületes megtalálója hi­vatalos helyen leadta. Hogy kinek köszönhetem, ma sem tudom, mert annyira szerény volt, hogy nevét és címét sem volt hajlandó megmon­dani. Példás cselekedetét, így ismeretlenül is köszönöm — közölte Fehér László, Nyíregyháza, Csipke köz 3. szám alatti olvasónk. SEGÍTETTEK Többször olvastam már, hogy a szerkesztőséghez hány szomorú sorsot, bonyolult életútat feltáró levél érke­zik. örvendetes, hogy társa­dalmunkban mindig lehet rá gyógyírt találni, akár egy humánus rendelet, akár egy segítő szándékú közösség jó­voltából. Az én sorsom is ezt igazolja — e sorokkal kezdte levelét Csucsi Sán- dorné, Nyírparasznya, Sza­badság út 24. szám alatti la­kos. A múlt évben különösen nehéz napokat éltem át húsz­hónapos kislányommal. Fér­jem súlyos betegségbe esett. Szomorúságomban, gondja­imban azonban nem voltam egyedül. Férjem munkatár­sai — a Mátészalkai ÉR­DÉRT Vállalat dolgozói — át­segítettek rajta. Amikor megtudták, hogy férjemnek sok vérre van szüksége, be­széltek az orvossal, és ön­kéntes véradásra jelentkez­tek. Mikor észrevették, hogy a telepen húsz mázsa fát vá­sároltam, azonnal kocsira rakták és hazaszállították, majd egy másik alkalommal fűrészgéppel felaprították a tűzrevalót. Többször kisegí­tettek pénzzel is, és ugyan­ezt mondhatom el férjem ha­lála után is. Tudják, hogy az özvegyi nyugdíjat nem adják egyik napról a másikra, de a lakástörlesztést fizetni kell és élni is. Mindenkinek kü­lön-külön nem tudtam meg­köszönni a segítségét, ezt szeretném most pótolni. Hi­szen tudom: még azok is se­gítettek, akik maguk is sze­rény körülmények között él­nek, de még abból a kevés­ből is adni tudtak, embersé­get. ITT JÁRT... — De hiszen en már több­ször itt jártam...! Ott ahol még a hagyomá­nyos módon fűtik a lakáso­kat, bizony fontos, hogy a kéményeket rendszeresen ta­karítsák, ellenőrizzék a szak­emberek. De vajon ez kin múlik? Nem mondhatjuk, hogy a kéményseprők elmu­lasztják feladatukat, hiszen például december 18-án is járták környékünk utcáit, mégis sok kémény maradt tisztítatlanul. Például az enyém is, mert éppen ném voltam otthon, mikor a ké­ményseprő jött. Senki sem tudja előre, mikor lehet rá­juk számítani. Engem is már csak e néhány sor foga­dott lakásom ajtajában: „Itt járt a kéményseprő 1978. de­cember 18-án”. Ez is figyel­messég, de ettől még nem lesz tiszta ' a kéményünk. Ésszerű lenne tehát, ha a kommunális és szolgáltató vállalat előre jelezné, hogy az egyes lakókörzetekben szakembereik mikor akarják a kémények seprését, elle­nőrzését elvégezni — java­solja levelében Fekete István Nyíregyháza-Nyírszőlős Csaba Gyöngye utca 37. szám alatti lakos. DÖNTÉS ELŐTT... Tudomásunk van róla, hogy Tiszavasváriban, a Bocskai és az Aradi Vérta­núk utca sarkán lévő 9. szá­mú vegyesboltot be akarják zárni — olvastuk a Tiszavas- váriból, érkezett nyolcvanhét aláírással ellátott levélben. — A legközelebbi, az új üz­let, körülbelül 700 méterre van hozzánk, de aki a város­kertnél lakik annak több mint másfél kilométert kell majd gyalogolnia, a legap­róbb dolgokért is. Ezen a környéken sok idős ember él, nekik nem közömbös, hogy hol van az üzlet. Ilyen távolság mellett képtelenek lesznek vásárlásaikat maguk intézni, masok segítségére — esetleg társadalmi segítségre — fognak szorulni. Szeret­nénk tehát, ha az illetékesek ezt is tekintetbe vennék, ami­kor a bolt sorsa felől dönte­nek. ­„MÉCSES” Több mint ötven tagja van Nyíregyházán a „Mécses” nyugdíjas pedagógusok klub­jának. Heti két alkalommal a városi művelődési központ ad helyet, a kellemes, hasz­nos szórakozást és ismerete­ket felújító programoknak. Volt köztük filmvetítés, ve­télkedő, a megye irodalmi és művészeti életének esemé­nyeit, fejlődését bemutató előadás, fiatal pedagógusok­kal való találkozás, egészség- ügyi előadás. Felüdülést je­lentett a klubtagoknak az úttörők, és a KISZ-esek mű­sorai. Jó kikapcsolódás volt a három alkalommal szerve­zett kirándulás, és a csopor­tos üdültetések is. A klub természetesen csak megfele­lő anyagi és erkölcsi támoga­tás mellett tud működni, melyhez a múlt évben is nagy segítséget kaptunk a városi művelődési központ­tól, a megyei és városi peda­gógus-szakszervezettől, va­lamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a 110- es számú szakmunkásképző intézet, és a Vajai Általános Iskola vezetőitől. Köszönjük az életünket gazdagító segít­séget! — írja a klubtagság nevében is Horváth József kultúrfelelös. Szerkesztői üzenetek Horváth Józsefné vasme­gyeri, Demeter Istvánná barabási, Kovács Károly csengersimai, Lakatos Hál­ná csengersimai, Dobos Fe­renc csengeri, Szűcs Gyula olcsvai, Olcsvándi Zsig- mondné nyíregyházi, Boros Gáborné berkeszi, Mihalkó János gávavencsellői, Pólyi Bertalanná szamosújlaki, Tóth Istvánná nagykállói valamint Halász Károly kis­várdai lakosoknak levélben válaszoltunk. Kovács Antal nyíregyhá­zi, H. Tóth Józsefné szako- lyi, Orosz Istvánná nyíregy­házi, Tóth Gyuláné gyügyei, Domokos Gábor nyíregyhá­zi, Czibere Istvánná porcs- almai, Pócsi Lászlóné nyír­egyházi, Fazekas András nyírjákói, Szűcs István nyíregyházi, Dávid Ferenc- né tunyogmatolcsi, Jávor János baktalórántházi, Né- medi Varga Gyula nyíregy- házi, Pécsi Endréné tisza- szentmártoni, Szabó Béláné baktalórántházi, Gyurján Jánosné nyíregyházi, Rács- kó Mihályné nyíregyházi, Bartha János nyíregyházi, Gáncsos Mihályné újdomb- rádi, Lapos Mihály tisza- szálkái, Szilvási Györgyné nyírlugosi, László Ferenc porcsalmai. Halász Károly kisvárdai, Kertész Béla ló- nyai, Ruszki András újke-- nézi, Vadon Barna piricsei, Zakor Jánosné rohodi, Csonka István nyírmadai olvasóink ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Vaskó Jánosné nyírteleki, Bihari Dániel nagyari, Szmutkó Ferenc nyírbélte- ki lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Pózner Gábor kisvárdai olvasónkat munkahelye többek között arról is érte­sítette, hogy a fűtők mun- kadí.iazását a 20/1971. (XI. 30.) MüM. számú rendelet írja elő. A munkadíjat éves szinten átlagosan kell meg­állapítani, függetlenül attól, hogy évközben a munkaidő esetleg több, vagy kevesebb 12 óránál. Koleszár Józsefné tiszalö- kl olvasónk rokkantsági nyugdíjának megállapítása folyamatban van. A terme­lőszövetkezet a háztáji jut­tatással kapcsolatos kérel­mét a nyugdíj megállapítá­sa után ismét vizsgálni fog­ja. Kerekes Gyula nyírbátori lakos kérése jogos volt, munkahelyi vezetője intéz­kedett, hogy a reklamált éj­szakai pótlék számfejtésére és kifizetésére sor kerüljön. Azíffetefeesyáföszöf „REPÜLÖHÍD” „Repülőhíd” címmel szep­tember 27-én megjelent cikk­ben, Kisvárdán a MÁV-állo- más területén gyalogos fe­lüljáró építését sürgették. Városunkban valóban nagy gond, hogy a város ipari öve­zetét és a városközpontot a vasútvonal elválasztja egy­mástól. A tervek szerint 1980-ban kezdődne meg a'fe­lüljáró építése. Az építkezés idejére ideiglenes gyalogos átkelőhelyet kell majd létesí­teni. Osztályunk javasolta, hogy ezt az állomás területén építsék meg. A közúti felül­járó beruházója a KPM Köz­úti Igazgatóság a magas léte­sítési költségre hivatkozva a javaslatot nem fogadta el. Et­től függetlenül egyeztető tár­gyalást tartottunk az iparte­rületen lévő üzemek és a MÁV bevonásával annak megállapítására, hogy milyen pénzügyi lehetőség van arra, hogy az állomás területén egy gyalogos felüljáró épüljön. Kisvárdai Városi Tanács V. B. műszaki osztálya SZEMÉTGYŰJTÉS Nyíregyházán, a Vasvári Pál utca lakói már többször kérték, hogy a térségben sze­métgyűjtő konténert helyez­zünk el. Ennek megfelelően a szükséges intézkedést meg­tettük: egy két köbméteres szeméttárolót elhelyeztünk — a műszaki osztály utasítása értelmében —, zárt állapot­ban. Megjegyezni kívánjuk, hogy a városi tanács 1974. évi 3. sz. rendeletének előírása szerint a kihelyezett szemét- tároló csak az úttisztítók ál­tal összegyűjtött szemét ide­iglenes tárolására használha­tó. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat Hi az átlag- kereset? Lipcsei József kemecsei olvasónk levelében arra kér választ, hogy a szabadság idejére milyen járandóság illeti meg, mert mint írja, erre eddig eltérő magyarázatot ka­pott. A szabadság tartama alatt a dolgozónak átlagkerese­te jár. Az átlagkereset számítását1 a 7/1967. (X. 8.) munka­ügyi miniszter rendeletének a 7—10. §-a szabályozza. Az átlagkereset kiszámításánál a dolgozó részére a munkavi­szonya alapján a bérköltség és a részesedési alap terhére elszámolt minden díjazást alapul kell venni. A (kollektív szerződés (két tekintetben rendelkezhet eltérően. A kétszeres kifizetések elkerülése érdekében az év végi részesedést és prémiumot figyelmen kívül kell hagyni és esedékességkor — tekintet nélkül az átlagkeresettel el­számolt időre — csökkentés nélkül kell kifizetni. A kollektív szerződés úgy is rendelkezhet, hogy eze­ket a díjazásokat is be kell számítani az átlagkeresetbe és esedékességkor, az átlagkeresettel. elszámolt időre eső összeggel csökkentve kell az év végi részesedést és a pré­miumot kifizetni. Kollektív szerződés határozza meg, hogy 30 napon túli időre az első, míg azon aluli időtartamra számolt átlag- kereset esetén a második változatot kell alkalmazni. Har­minc napot meghaladó időtartamra történő átlagkereset­számítás esetén az utolsó négy naptári negyedévben kifi­zetett díjazásokat kell figyelembe venni. Ennél kevesebb időtartam esetén a megelőző egy naptári negyedév díjazá­sa a számítás alapja. A kolléktív szerződés elrendelheti, hogy minden esetben a négy naptári negyedév a számítás alapja. Általános szabály alól kivétel az időbéres dolgozók személyi alapbérének beszámítása. Az ilyen (bérrendszer­ben foglalkoztatott dolgozóknál a kiszámításkor érvényes besorolási bért kell figyelembe venni, attól függetlenül, hogy időközben a bére emelkedett vagy csökkent. Az alap­bérbe be kell számítani az alapbérnek minősülő bérpótlé­kokat is. Az egy órára, illetőleg egy munkanapra járó átlagke­reset-számításnál, az időszakban beszámított díjazás ősz- szegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töl­tött, valamint munkában nem töltött, de fizetett órák, il­letőleg munkanapok számával. A szabad szombatok is munkában nem töltött munkanapoknak minősülnek. Fi­gyelmen kívül kell hagyni a rendkívüli munkaidőket, mint például a túlmunka és készenlét idejét. Olvasónk havibéres bérformában volt alkalmazva. Szabadságának időtartamára eső átlagkeresetét a megelő­ző egy naptári negyedév alapján számolták el. Figyelmen kívül hagyták, hogy időközben béremelésben részesült, így az egy napra eső átlagkeresetét alacsonyabb összegben ál­lapították meg és számolták el. Az évi szabadságát a két- ‘ hetenkénti szabad szombatok miatt két nappal csökken­tették. Erre a két napra átlagkeresetet nem számoltak el. A munkáltató akkor járt volna el helyesen, ha a ki­számításkor érvényes havibért és :az előző egy naptári ne­gyedév egyéb keresetét, például túlóradíját veszi figye­lembe. A szabad szombatok miatt levont két nap szabad­ság időtártamána is elszámolja az átlagkeresetét. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs mmm wm® V.V.V.V.V.V. H /.V.V. ■ V. H v. v.v.vMv.v w.v.v.v.v.v .v.v.v DB v. v. .V.V.WAWA »AWA* .V M AW.V.WA AVAWAWA • • • *_. _ • • jj 'A*A*A#AVA' VAVAVAS%V**»«»*«»-A\VAV#v«VAV*^v«’*v*v*VA%VAVAVAAV*V*V*VAViVrAV»V»ViVAVAV#%V«VAVAVA#tó' •••••••••■SvIvWWKvCvKvJvKvvM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom