Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
2 KEBET-MAGYARORSZÁG 1979. január 14. Bolgár export Nyírbátorból Bolgár exportra készít 7,5 ezer darab női blézerruhát a Nyírbátori kezet. Képünkön: a varrószalagon összeáll elemeiből a ruha. (Császár Ruházati SzövetCsaba (elvétele) II bosszúálló iizelmei Visszaélések, megtorlások sorozata a vásárosnaményi TÜZtP-telepen Az Isten is telepvezetőnek teremtette — mondták többen Is az akkor 44 éves Varga Péter technikusról, amikor 1969. június 15-én a TÜZÉP vásárosnaményi telepének vezetője lett. Jól szervezte a telep rendjét, igyekezett a for- galmat növelni. Varga Péter kiváló dolgozó, nemsokára pedig a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója i$ lett. 1976-ban pedig — amikor munkáját értékelték — azt állapították meg, hogy szakmailag jó, a telep dolgozóival pedig megfelelő a kapcsolata. Két év sem telt el és 19 78. február 6-án Varga Pétert azonnali hatállyal elbocsátották. Mi történt vele két év alatt? Tulajdonképpen semmi! Varga azt csinálta, amit addig, csak korábban még sehol nem vették komolyan azokat a jelzéseket, bejelentéseket, amelyek a vállalat központjához, vagy más szer- vekhez érkeztek. Például, hogy a keresettebb anyagokból azoknak adott, akik az ő zsebébe is csúsztattak valamit, vagy hogy a telepen gyártott szennyvízgyűrűket darabonként hatvan forinttal drágábban adja a vásárlóknak. A fűtési díjról Téli szezonban többen vannak olyanok Nyíregyházán, akik egyszerre több címen fizetnek díjat az ingatlankezelő és szolgáltató vállalatnak. Az elszámolásokkal, az esetleges pótfűtés díjával viszont sokan nincsenek tisztában. Ezért kértük meg Biró Gyula főkönyvelőt a tájékoztatásra. — A fűtési idényre kivetett díjat mindenkivel közöttük. Ugyanez vonatkozik a lakbérekre is. A pótfűtésnél van a legtöbb probléma. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a csökkentett fűtési miatt kevesebb napot számlázunk — s küldünk meg az értesítésben — mint amennyit ténylegesen fűtünk. — Korábban a vállalat évente értesítést küldött, hogyan áll valaki a befizetésekkel. Ezt most miért nem teszik meg? — Munkaerőhiányunk van, az adminisztrációt is csökkenteni alkarjuk, ezért nem küldünk értesítést. Egyedül azokat szólítjuk fel, akik hátralékban vannak. Ennek ellenére azoknak, akik kérik akár tételes befizetési kimutatásit is adunk. Ugyancsak az ügyvitel csökkentéséhez tartozik, hogy több fajta — a vállalathoz tartozó díjat — be lehet fizetni egy csekklapon. Kérjük viszont, hogy a hátoldalon megadott rész létezés szerint tüntessék fel, hogy milyen összeget mire fi zetnek. így a lakibért, meleg és hidegvízdíjat, fűtési díjat is be lehet egy csekken fizetni. IHTÉZKEDÉS A „CSÚSZÓPÉNZEK" ELLEN ElSIegyezbett, megrendelhető Rendelet egyes cikkek forgalmáról A vásárlói biztonság érdekében, a jogosulatlan előny- szerzés megakadályozására a nehezen, vagy az azonnal be nem szerezhető cikkek kiszolgálását még 1972-ben rendeletben szabályozta a belkereskedelmi miniszter. A megrendelései, előjegyzéses vásárlási rendszert azonban a kiskereskedelmi vállalatok, a bolthálózat többsége megyénkben sem alkalmazza megfelelően. Ez az értékesítési forma ' a kívánatosnál szűkebb körben terjedt el, inkább csak a boltvezetők egyéni kezdeményezései tapasztalhatók. Az ellenőrzések megállapí- tották, hogy bár van raktáron a vásárlók által keresett cikkekből, azokat azonban különböző okok miatt visszatartják. Ez megengedett, teljesen szabályos akkor, ha az árut az OTP-hitellevél elintézésének idejére, minőségi cserék esetére tartalékolják, vagy azért tették félre, mert előleggel lefoglalta a vevő. Nem mondható általánosnak — de gyakori —, hogy a megye egyes üzleteiben az áru visszatartása kizárólag a bolti dolgozók jogosulatlan előnyszerzését szolgálja: „csúszópénz” reményében tartalékolnak különféle cikkeket. A visszaélések megakadályozására ,a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvet adott ki, amely szerint a kereskedelmi vállalatoknak március 31-ig ki kell jelöhiiük azokat az üzleteket, amelyekben bevezetik az előjegyzései, megrendeléses értékesítést. Meg kell határozniok az ily módon forgalomba kerülő cikkeket, gondoskodniok kell a szükséges technikai feltételekről, például „hivatalos” előjegyzési naplóról, értesítő levélről. A szabályozás közönséget érintő lényege: a vevőnek — ha nem tudják számára azonnal kiszolgálni a keresett árut —■ joga van előjegyzést kérni, előleggel megrendelni, ezt az előjegyzési naplóban rögzítik — a napló első példányát a vevő kapja — s amikor az áru a boltba érkezik, a vásárlót levelezőlapon azonnal értesítik. A minisztérium szerint a megrendeléses, előjegyzéses rendszert főleg a tartós fogyasztási cikkeket — bútort és lakásfelszerelési, vas-műszaki cikkeket — árusító üzletekben indokolt bevezetni. Alkalmazása azonban célszerű egyéb keresett termékek, például ruházati cikkek forgalmazásánál is. A kijelölt cikkek között csupán olyan áruk nem lehetnek, amelyek beszerzésére hosszabb távon sincs kilátás. A minisztérium irányelve végül figyelmezteti a vállalatokat, a szövetkezeteket arra az általános, valamennyi üzletre érvényes régi kereskedelmi elvre — amelyet a boltokban mintha elfelejtettek volna —, hogy minden raktáron lévő árut az eladótérben, a kirakatban is be kell mutatni, s ezeket a cikkeket a boltok kötelesek a vásárlónak kiszolgálni. Az áru jogtalan visszatartásáért, a kiszolgálás indokolatlan megtagadásáért az érintett eladót és a bolt vezetőjét egyaránt felelősségre vonják. Egy népszerű bolt Mátészalkán Olcsó iskolaköpeny és munkaruha Mátészalkán a Lakatos utcában csak egy kis tábla hirdeti a Debreceni Minőségi Szalbó Szövetkezet olcsóáru- boltját. Kajor Bertalanná üzletvezető nem panaszkodik a forgalomra. Októberben kapták meg az eladásra kínált áruk listáját a szövetkezettől. November elején érkeztek az első vásárlók és a 20 négyzetméteres eladóterű üzletet bizony nehéz volt megközelíteni a nagy érdeklődés miatt. — A vásárlókat elsősorban a minőségileg jó és olcsó áru csalogatja üzletiünkbe — mondja az üzletvezető. — Oipőket, szandálokat kapunk, amiknek 50—70 forint az ára, de vannak női ruháink, blúzok, férfi- és női táskák, garanciás televízió. Ebben az évben az iskolás korú gyerekeiknek köpenyből és tornacipőből szeretnék szélesíteni a választékot, s ezeket a termékeket is olcsón adnák. A város üzemeiben nem oldották meg a munkaruha-ellátást. A szövetkezet vezetői ezen a gondon is tudnának segíteni, ugyanis nagy mennyiségű munkaruhát, bakancsokat, eső. és vattakabátokat szállítanának az üzletbe, ha az üzemek, gyárak is igénylik. (zsoldos) Export 60 országba Befőtt, pudingalma, I fi* ■■ I •• r bébi gyumolcspure Hét—hét és fél ezer vagon konzervet állítanak elő 1979- ben a Nyíregyházi Konzervgyárban. A termékek meny- nyisége így tíz százalékkál növekszik. A gyümölcskon- zervek, savanyúságok és egyéb konzervipari készítmények háromnegyed részét exportálják. A világ 60 országával létesítettek szerződést termékeik eladására. A környező szocialista és tőkés országokon kívül nyíregyházi konzervet fogyaszt a japán mérnök, a 'közel-keleti olajmunkás, a kanadai tisztviselő. A szocialista országok közül a legjelentősebb vásárló a Szovjetunió, ide valameny- nyi termékféleségből exportálnak. A szocialista partnerek közül az NDK-val léte- létesitették a másik legjelentősebb kereskedelmi kapcsolatot. A tőkés országok közt az NSZK a legjelentősebb vásárló: csemegeuborkát, meggybefőttöt, pudingszil- vát vesznek a nyíregyházi gyártól. Anglia elsősorban pudingalmát, Ausztria álmasűrítményt, a közel-keleti országok paradicsomsűrítményt és dzsemeket rendelnek. A Nyíregyházi Konzervgyár termékeinek negyedrészét belföldön értékesíti. A napokban pudingalmát gyártanak, szovjet megrendelésre vegyes savanyúságot, hazai fogyasztásra pedig a különböző méretű műanyag dobozos form-pack dzsemeket készítik. Bébi gyümölcspürét a szovjet megrendelőknek állítanak elő. Kitiltás ürüggyel Az egyik fuvaros, Papp Gábor 1976-ban szóvá tette az ügyet Vargának, és megkapta rá a választ: csukja be a szemét, lábujjhegyen járjon, vagy mehet Aranyosapátiba szénért. A fuvaros másként gondolta: beutazott Nyíregyházára. Panaszt tett a megyei tanács ipari osztályán — a fuvarosok ide tartoznak —, de innen a TÜZÉP központjába küldték. Itt is elmondta panaszát, ám még jegyzőkönyvet sem készítettek róla. Hazautazott, és várta, hátha történik valami. Annyi történt, hogy a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége megállapította az árdrágítást és 12 vásárlónak visszafizettették a külön- bözetet. Volt még néhány visszaélés, amiről a fuvaros tudott, például, hogy a telepen lopott szénnel tüzelnek, hogy összekeverik a különböző szénféléket, sa megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz is be. jelentést tett. A bejelentésekről tudomást szerzett Varga Péter is, és ettől kezdve .".állandó megfigyelés alá” helyeztette a fuvarost. 1976 augusztusában közölte vele, hogy egy év alatt 13 szabálytalanságot követett el. Például nem lapáttal, hanem gombosvillával rakta a szenet... Varga saját és 10 dolgozójának aláírásával 1976 decemberében levélben kérte a rendőrséget, hogy a fuvarost tiltsák ki a telepről, mert összeférhetetlen, rosszindu- latú, állandóan fenyegeti a telep dolgozóit és vezetőit. Ezt követően a fuvarost levélben három hónapra kitil- tatta a TÜZÉP-ről. Építőanyag csúszópénzért A határozatot egy hónap múlva a vállalat igazgatója visszavonta, később (1978. január 3-án) a bíróság 5060 forint kártérítésre kötelezte a vállalatot, amelyet a központ áthárított Varga Péter telepvezetőre. Vele fizettették ki a fuvaros kitiltása miatt kiesett keresetét. Mi okozta ezt a változást? A szabálytalanságok miatt bejelentéseket tevő Papp Gábor társaival együtt a rendőrségen is feljelentést tett a telepvezető ellen, és megkezdődött a nyomozás. Megállapították, hogy Varga a ritkán kapható árukért jelentős csúszópénzt vágott zsebre de volt magánokirat-hamisítása is. Vargát 1976 decemberében bíróság elé állították. A Vásárosnaményi Járásbíróság 2000 forintos büntetéssel elintézte az ügyet. Az ügyészség fellebbezett, a megyei bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és átadta a Nyírbátori Járásbíróságnak. Ekkor már 1977. decembert írtak, és Varga cse- lekményei közül jó néhány elévült. Azt azonban sikerült bebizonyítani, hogy a bejelentések valódiak voltak. Az ilki belvízkárosultak tudták ezt legjobban, akik közül hatan úgy kaptak szi- likátot, vagy tetőfedő anyagot, ha 500 forintot Varga zsebébe dugtak. Igaz, hogy a telepvezető nem kérte ezt, de megmondta: nem tud adni. sokan várnak rá. A Nyírbátori Járásbíróság ítélete már komolyabb volt, hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 4000 forint pénz mel- lékbüntetésre ítélte a telepvezetőt. A hatrendbeli vesztegetésért és magánokirathamisításért kiszabott büntetés 1978 január 26-án jogerős lett, s egy hét múlva Varga Pétert azonnali hatállyal elbocsátották. „Jobb, ha felmond" Ezzel még nem lett vége a két évig elnyújtott ügynek. A tovább folytatott bűnvádi eljárás idején is napvilágra kerültek dolgok. Ahogy terebélyesedett a nyomozás, kiderült: Varga megbízott három szamosszegi fuvarost, hogy értékesítsék a lakosságnak a nagydobosi állomásra érkező tüzelőt és építőanyagokat, de úgy, hogy ő is jól járjon. Kikötötte: a kisvago- nok után 400, a nagyok után 800 forintot fizessenek neki a fuvarosok. 1976-ban 11, a következő évben 8 vagon érkezett a nagydobosi állomásra, és Varga 8400 forintot vágott zsebre. Amikor tudomására jutott, hogy beosztottjai a rendőrségen az igazságnak megfelelő vallomást tettek, csúnyán bosszút állt rajtuk. Varga 1976 júniusában tudta meg, hogy Gáli István árukiadó ellene vallott. Július 29-én már levelet írt a központba: javasoljuk, hogy Gáli István munkaviszonyát szüntessük meg azzal az indokkal, hogy telepünket és annak vezetőjét több esetben felelőtlenül feljelentette és ezekre másokat is felbérel. Figyelmeztetések, nyolc fegyelmi követte egymást, és Gáli 1977. április 30-án megkapta a felmondó levelet is. (A megyei munkaügyi bíróság helybenhagyta, ám a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a munkaügyi bíróságot.) Gáli ekkor rendőrségi védelmet kért. Bajusz Sándor 1976 június 28-án tett vallomást Varga ellen. Utána két hónap alatt négy fegyelmi, aztán egy beszélgetés: Gáli sorsára jut, jobb ha felmond. Nem bírta idegekkel, felmondott. A bosszúálló Vargától más beosztottjai is féltek. Vargát már elbocsátották, de még az azt követő bírósági tárgyaláson is a tanuk egy része Varga véleményét ismételgette. Vargát másodszor is elítélték: háromrendbeli hivatali visszaélés és háromrendbeli vesztegetés miatt nyolc hónap börtönt kapott, egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és elkobozták a fuvarosoktól felszedett csúszópénzt is. Bár az ítélet még nem jogerős, mégsem árt néhány tanulságot levonni a három évig elhúzódott, vagy elhúzott ügyről. Mindenekelőtt azt, hogy a közérdekű bejelentéseket — azóta már törvény írja elő — sürgősen és alaposan ki kell vizsgálni, s nemcsak akkor kell intézkedni, amikor más szervek (NEB, Népszabadság, rendőrség, bíróság) is közbeavatkoznak. Azt pedig semmiképp nem szabad eltűrni, bogy a feljelentett bosszút álljon azokon, akik szót emelnek a visszaélések ellen, különösen ha a társadalmi tulajdon, a szocialista erkölcs védelmében teszik ezt. Másik tanulság: „isten” malmai — ha olykor lassan is — de azért őrölnek __ Balogh József
