Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

1979. január 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG HAVAS ÖRÖMÖK Egy napközis délután Meglehetősen omlatag, régi épület a napközi otthon a botpaládi iskolában. Ezen a téli délutánon, amikor a te­rembe léptem, hancúrozás zajai ültek el pillanatok alatt: a tanító néni is mö­göttem állt az ajtóban, s a másodikos és negyedikes kis­diákok gyorsan rendbeszed­ték magukat. Éppen ezekben a percekben érkeztek visz- sza egyébként az ebéd utá­ni testmozgásból, mely — ki­használva az előző este esett, s már olvadozó havat — kia­dós hógolyózást jelentett. — Jaj, nagyon jó volt, csak ügyelni kellett, nehogy valakit megüssünk: kemény a nedves hóból gyúrt hógo­lyó — sóhajt elégedetten Varga Laci. — A nagy isko­la udvarán, a sportpályán voltunk. Onnan jöttünk most vissza ide. Mesekönyv fekszik előtte, s harmadmagával hajol a ké­pek, sorok fölé: az egyik kedvencük az Én, te, ő cí­mű kötet. Kelemen Tibi meg is mutatja, melyik a legérde­kesebb rész benne: a kaland a tengeren... Futó Laci a Piskóta álma című verset szereti leginkább, és Varga Laci azt is hozzáteszi: a má­sik kinyitott könyv, a János vitéz sem rossz. Gyorsan oda lapoznak, ahol az óriás János vitéz kardjába lép hatalmas lábával. Jót kacagunk mind­annyian, aztán Túri Lászlóné tanító néni az udvarra irá­nyítja a tízegynéhány kis­diákot. Erre a csütörtöki dél­utánra a múlt héten elkez­dett munka befejezése volt beütemezve: madáretetőt ké­szítettek közös munkával az udvarra. A kerítés mellett álló fán máris fönn terem egy kis le­gény, nyújtja kezét, s tucat­nyi kar irányítja feléje a madáretetőt. Néhányan a be­lehelyezendő szalonnabőrt nyújtják föl. Apró fekete fiúcska ugrándozik jókedv­vel köröttük: Danó Laci Akadozva, de hibátlanul me­séli a kérdésre: miért is kell etetni a madarakat. A helyére kerül a madárete­tő. —• Azért, mert télen nem találnak eleséget maguknak. Zsírosat kell adni nekik, hogy a fázós cinege ettől megmelegedjék: a szervezete feldolgozza. — A délutánok rendje nap mint nap egyforma, csak a tártalom változó — mondja a tanító néni. — Az ebéd után mozgás, séta vagy effé­le következik a napközisek­nek. Utána ilyen foglalkozás, mint a mai — ahol tanulnak is, szórakoznak is a gyerekek. Kedden például azzal fog­lalkoztunk, hogy a nemzet­közi gyermekévről beszélget­tünk, és megállapodtunk a gyerekekkel: gyűjteni fog­ják az ehhez a témához tar­tozó újságcikkeket, képeket, kiadványokat. Ha összegyű­lik jó pár darab, akkor fali­újságot készítünk belőlük... Megérkezett az uzsonna: kakaó és kenyér. Három óra tájban ez a program. Addig azonban van még egy ne­gyedóra, előkerül a szekrény­ből a lemezjátszó. Némi vi­ta kerekedik ugyan abból: melyik lemez forogjon a ko­rongon, de aztán többség dönt — Halász Judit lemeze bukkan elő a borítóból. Sze­retik a gyerekek a dalocs­kákat, az egész lemezt, mely­nek címe: „Amikor én még kislány voltam”. Forog a lemez... (A szerző felvételei) ORSI CSALOGATÓ Pályázati felhívás A Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola Hámán Kató Ifiklub_ ja 1979 márciusában — a főisko­lások hete keretén belül — kiál­lítást rendez a „csalogató játék” feldolgozásából, melyhez várjuk nevezéseiteket. A kiállításra küld­jétek olyan rajzos, írásos mun­kát, amelyekkel baráti őrsöket „csalogattatok”. Találtatok egy forradalmi emlékhelyet, egy tá­jat, egy épületet, emlékművet, amelyhez história fűződik a csa­logatott őrssel: az oda szervezett akadályversenyt, emléktürát, őrsi stafétát, vetélkedőt, hadijátékot, stb. dolgozzátok fel kiállítható formában, mely kapcsolódhat a „Zászlóvivők nyomában” úttörő­akcióhoz. A pályamunkát saját elképzelésetek szerint, ötletes formában készítsétek el. Értékeljük a játék eredetiségét, feldolgozásának ötletességét. Ügyeljetek arra, hogy az alakja is minél jobban kifejezze a meg­tervezett játékot, és az a gyere­keknek is tetsszen. A kiállítás során „Pajtás-díjat” is adunk ki a látogatók szavazata alapján. Pajtások! A pályamunkákat 1978. február 20-ig küldjétek a következő címre: Bessenyei György Tanárképző Főiskola KISZ-bizottsága „Csalogató já­ték” Nyíregyháza, Pf. 166. 4401. A legjobb munkákat és a Paj­tás-díjas munkát beküldő őrsö­ket 5 napos „mini” táborozásra hívjuk meg a tavaszi szünetben. A helyezetteket tárgyjutalomban részesítjük, és minden résztvevő emléklapot kap. Aztán jóízű uzsonnázás kö­vetkezik, majd a tanulás ide­je: fél négytől ki-ki a lecké­nek ül neki. Ötig ez a mun­ka, s akkor szedelőzködik a kis társaság: vidáman tódul­nak ki az ajtón, újra hógo­lyók röppennek, bár a tanító néni igyekezett lebeszélni a gyerekeket erről. De hát ki tud ellenállni a hónak, amit olyan ritkán látunk... T. Gy. Az oldalt szerkeszti: Tarnavölgyi György A Gyermekposta címe: Kelet-Magyarország szerkesztősége. Nyíregy­háza. Pf.: 47—4401 Január negyedikétől hiva­talosan is város Fehérgyar­mat. Az ekkor tartott ünnepi tanácsülésen lldud Judit — kiváló úttörő — köszöntötte az ifjú város kisdobosai és úttörői nevében a megjelen­teket. Az új városi tanács művelődési osztályának veze­tői az ünnepi esemény alkal- mából emlékszalagot kötöttek az úttörőzászlókra. (Molnár Károly felvétele) Megyénkben is megkezdődtek a kulturális szemlék Megkezdődtek az úttörőcsa­patok kulturális szemléi. A csapatszemlében legjobb eredményt elért szólisták és csoportok jutnak tovább a következő fordulóba, s a leg­kiválóbbak elnyerik a kultu­rális szemle minősítő okleve­leit, jelvényeit. A szemlén induló kórusok egyúttal ré­szesei az Éneklő ifjúság moz­galomnak és bemutatkoznak a rádió műsorsorozatában. Az országos fesztiválok so­ra áprilisban kezdődik. Szen­tesen az éneklő rajok, Vácott a vonószenekarok, Veszprém­ben a fúvószenekarok mutat­koznak majd be. Megszelídült a tél, a hőmérő higanyszála feljebb kú­szik, s így már a havas napok szépségét is egyre többen fel­fedezik. Előkerülnek a sílécek, a szánkók, irány a hegy- és domboldal! Korán kell kezdeni. Első lépések sítalpon Én és a kisöcsém suli után „szánkóbuszon” megyünk haza. BARÁTAINK A MADARAK Ilyenkor télen az erdők fe­nyőcsoportjaiban, a temetők akácfáin gyakran találkozhatunk az egyik legközönségesebb ba­golyfajtával, az erdei fülesba­gollyal. Számuk ekkor a hozzánk északról telelni érkező példá­nyokkal jelentősen megnő. Ki- sebb-nagyobb csapatokba gyűlve pihennek napközben a kiválasz­tott fákon, sokszor szorosan az ágak mellé húzódva, hogy alig lehet őket észrevenni. A hozzá­juk közeledő embert égő, na­rancssárga szemekkel figyelik. A szemeiket körülvevő arcfátyol, az előre néző tekintet és a fejükön meredező tolifülek különös hatást keltenek. Innen és az este hal­latott hangjuk miatt él annyi emberben az a megmagyarázha­Mit eszik a fülesbagoly? tatlan ellenszenv ezekkel a ked­ves madarakkal szemben. Mit is kell róluk tudni?! Északnyugat-Afrikától Eurá­zsián át egészen Japánig előfor­dul. Fészeképítéssel nem bajló­dik, mert elhagyott varjú- és szarkafészkekbe rakja le 4—6, olykor 8 fehér tojását, amelyek nem egyszerre kelnek, mert a to­jó már az első lerakása után kot­lám kezd. Ez igen bölcsen és célszerűen van így, mert az egy­más után kelő fiókák nemi egy­szerre nőnek fel, és az egyre növekvő táplálékigényük sem egyszerre jelentkezik. Ezt ugyan­is még oly gondos szülők, mint az erdei fülesbaglyok sem tud­nák kielégíteni. Táplálékuk 95— 99 százalékban apró mezei és erdei rágcsálókból áll — mezei- pocok, erdei egér stb. Ezt :gen pontosan meg lehet állapítani a bagolyköpetekből, amelyek a ma­dár számára emészthetetlen szőrt és csontokat tartalmazzák, s amelyeket naponta 2 alkalommal is kiöklendez. E vizsgálatok ^lapján a kutatók megállapítot­ták, hogy átlagban naponta 4 rágcsálót fogyasztanak el, még ilyenkor, télen is. Hogy ez mit jelent, elég ha utalunk arra, hogy az 5 hónapos telelési idő­szak alatt egyetlen pédány kb. 600 rágcsálót eszik. Az a szerep tehát, amit az erdei fülesbaglyok játszanak a biológiai védekezésben — éppen a fenti számok tükrében — egy­értelmű és igen fontos. Éppen ezért óvjuk tollas segítőtársain­kat, hogy senki ne emeljen rá­juk fegyvert. Dr. Legány András TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Római 2. 7. Régi súlymérték. 8. Száz közepe! 9. Személyé­re. 11. Török rang volt a Hódoltságon 12. Vágóeszköz. 14. Halom. 16. Meg­fejtendő. 18. Kétjegyű mássalhangzó. 20. Elektromos töltésű parányi részecske. 21. Alumínium vegyjele. 22. Gabonaféleség. 24. Igen öreg. 25. Férfinév. 27 Diák betűi keverve. 28. Nagy mongol sivatag. 29. . . . Romanum (Róma főtere, utolsó négy_ zetben 2 betű). Függőleges: 1. Télisportot űz. 2. Vegetál. 3. Ének. 4. -tói. -tői. oroszul. 5 Érzékszerv 6 Megfejtendő, 10. Magasztal. 11. Női ruha­darab, de kígyó is. 13. Mohácsi egynemű betűi. 14. Filmérzékenység egysége 15. Megfejtendő (utolsó négyzetben két be­tű). 17. Nitrogén, oxigén, szén vegyjele. 19. Férfi ruhadarab. 21, Vadászeb. 23. Szánkóféle. 24. Államnak fizetendő járan­dóság. 26. Télisport. 27. KF. Megfejtendő: Észak-európai államok (vízszintes 1, 16. függ. 6. 15). A megfejtéseket csak nyílt levelező­lapon fogadjuk el! Erre írjátok rá: „Törd a fejed!” A beküldés határideje: a rejtvény megjelenését követő szerda. Múlt heti megfejtés: Az 1979-es esztendő az egész világon A GYERMEKEK ÉVE. Könyvjutalom: Szumutku Béla Tor­nyospálca; Kiss Csilla Nyíregyháza; Becs- keházi Zsigmond Nyírszőlős; Orha Ilona Kállósemjén; Honismereti szakkör Pe- nyige; Kiss István Nyíregyháza; Csőm. bók Erzsébet ópályi. ■ n 2 3 4 5 6 m , ■ 8 9 ■ ■ 12 ,3 ■ 15 m l 17 r ■ 18 ■ 20 ■ 2, 22 23 ■ , ■ 24 25 Ifi 1 28 ____ 29 i I I jaj a i-JÉ tagi a | Bj a Ph JXáj J a~3irp

Next

/
Oldalképek
Tartalom