Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

uW'e'W 3 Iwagyararszüg XXXVI. évfolyam, 9. szám ARA: 80 FILLÉR 1979. január 12., péntek Napirenden: a művelődési intézmények működése Személygépkocsik eladásának új feltételei Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány rende­letet hozott a művelődési ott­honok működésének újra­szabályozására. Az intézke­dés célja az 1960-ban hozott jogszabályok korszerűsítése, a közművelődési intézmé­nyek tevékenységének fej­lesztése. A Minisztertanács a belke­reskedelmi miniszter előter­jesztése alapján a kereslet és a kínálat összhangjának ja­vítása érdekében határozat­tal módosította az új sze­mélygépkocsik vásárlásának, illetve a három évnél nem régebben vásárolt járművek eladásának feltételeit. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségét és tájékoztassák erről az or­szággyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kommentárunk: a1 Minisz­tertanács csütörtöki ülésén a belkereskedelmi miniszter előterjesztésére határozatot hozott a személygépkocsi­értékesítés egyes kérdéseiről. Ennek megfelelően az új személygépkocsi megrende­lésekor az eddigi 20 százalék helyett 50 százalék előleget kell fizetni. Ez az előírás — azok kivételével, akiknek a MERKUR 1979-re igazolta vissza a kocsi kiadását — vo­natkozik mindenkire, azokra is, akik a rendelkezés ha­tályba lépése előtt rendelték meg az autót. Ezeknek a vá­sárlóknak 1979. november 30- ig kell kiegészíteniük az elő­leget a vételár 50 százaléká­ra. Természetesen, aki ezt nem kívánja, visszavonhatja megrendelését, az esetben a MERKUR a már befizetett előleget visszatéríti és a szerződést felbontja. A Minisztertanács rendel­kezése előírja azt is, hogy a MERKUR-tól vásárolt új személygépkocsi három éven belül csak az arra kijelölt vállalatoknak, szövetkeze­teknek, vagy azok közvetíté­sével adható el, magánforga­lomban tehát nem értékesít­(Folytatás a 4. oldalon) Brezsnyev Bulgáriába utazott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kom­munista Párt KB első titká­rának, a Bolgár Népköztár­saság államtanácsa elnöké­nek meghívására rövid bará­ti látogatásra csütörtökön Moszkvából Szófiába utazott. Leonyid Brezsnyevvel együtt utazott Szófiába Konsztan- tyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Leonyid Brezsnyev a láto­gatás befejeztével néhány na­pot pihenéssel tölt Bulgáriá­ban. A szovjet párt- és államfőt Moszkva Kijevi pályaudva­rán az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, póttag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai, valamint más párt- és állami vezetők búcsúztatták. Jelen volt Dimitr Zsulev, a Bolgár Népköztársaság moszkvai nagykövete. Púja Frigyes hazaérkezett Máltából Púja Frigyes külügymi­niszter, aki dr. Ali Abdesz- szalam Triki líbiai külügy­miniszter meghívására ja­nuár 6-a és 9-e között Líbiá­ban, valamint Dom Mintoff máltai miniszterelnök és kül­ügyminiszter meghívására ja­nuár 9-e és 11-e között a Máltai Köztársaságban tett hivatalos látogatást, csütörtö­kön hazaérkezett. Fogadásán a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Moha­med T. Bugaighis, Líbia bu­dapesti nagykövete is. Tizenhárommillió csibe évente Teljes rekonstrukció a nyíregyházi üzemben A technika a kotlóstyúkok- tól elhódította azt az ősi fel­adatot, hogy a tojásokból a csibék zömét életrekeltsék. Helyettük a megyében a HUNNIACOOP Baromfi-fel­dolgozó és Értékesítő Közös Vállalat nyíregyházi barom­fikeltető üzeme dolgozik. A 11 éves múltra Visszatekintő üzem ötvenkét dolgozót fog­lalkoztat, s a központja Kis­várdán van. Megyénkben még Mátészalkán található kirendeltségük. Kisvárdán a tsz-ek, állami gazdaságok ré­szére kizárólag a víziszárnya­sokat, Nyíregyházán pedig az úgynevezett hibro csibéket keltetik ki. Mátészalkán ugyanaz folyik, mint a me­gyeszékhelyen, de onnan a háztáji gazdaságom igényei­nek tesznek eleget. A nyíregyházi keltetőnek a tojásokat a helyi Vörös Csil­lag, illetve a sátoraljuújhelyi termelőszövetkezetek szállít­ják. A tojások a beérkezést követően szigorú osztályo­záson mennek át, amit ügyes gép segítségével végeznek. Itt derül ki, hogy melyek töröt­tek, túl hosszúak, vagy ép­pen kétszikűek, egyszóval al­kalmatlanok. Általában a 10 százalékuk nem felel meg a követelményeknek, de azok sem mennek veszendőbe, mert Kisvárdán feldolgozzák. összesen 65 keltetőgépük van, amelyek elektromos árammal működnek. Egyben tízezer tojás helyezhető el. A 3 hetes kelési ciklusidő alatt állandóan 38 Celsius-fok hő­mérsékletet kell biztosítani. Az életrejött hibro csibe sú­lya mindössze 34—36 gramm. Speciálisan kialakított, fűt­hető, szellőztethető tehergép­kocsikon juttatják el őket a partnergazdaságokhoz, ahol tudományos alapokon össze­állított táppal etetve 7—8 hét alatt elérik az egy kilogramm feletti testsúlyt. A legjelentő­sebb haromfinevelők: a Bal- kányi, valamint a Sárospata­ki Állami Gazdaság, illet­ve a nagycserkeszi tsz. Tavaly összesen 6,2 millió csibét adtak a tenyésztőknek. A jelenlegi félautomata esz­közökkel nem tudnak többet keltetni, kapacitásuk teljesen kihasznált. Ezzel szemben viszont a csirkehúsfogyasztás rohamosan növekszik. Ah­hoz, hogy a jövőben is ele­gendő baromfihús legyen, nincs más út, mint az üzem korszerűsítése. Ugyanis a gé­pek teljesítménye kicsi, a váz fából van, így a bizton­ságos működtetéshez nagy felügyelet kell. Az adottsá­gok körültekintő mérlegelé­sére vall, hogy a fejlesztése­ket új épület építése nélkül valósítják meg. PETERSIME 336 típusú automata belga import keltetőgépeket vásá­rolnak. A teljes rekonstruk­ciót már tervezik, s előrelát­hatóan a végrehajtást 1980-ig 40—50 millió forint ráfordításával befejezik. En­nek nyomán megduplázódik a keltetés, azaz évente 13 millió csibét adnak át a ba­romfitartóknak. Másik elő­nye, hogy nem lesz szükség éjszakai műszakra, mert a modern szerkezetekhez fel­ügyelőnek csupán néhány elektroműszerész kell. Cs. Gy. Ünnepi tanácsülésen adták át a városalapító okle­velet Vásárosnaményban, csütörtökön délelőtt. A mű­velődési házban megtartott eseményen részt vettBisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Strinni Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, Alexa László, az SZMT vezető titkára, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára. Ott voltak a megye, a város és a járás politikai, társadalmi és közéletének képviselői, Szabolcs-Szatmár városainak több vezetője, a helyi üzemek, intézmények küldöttei. A Hlrnnusz elhangzása után szavalat következett, majd úttörők köszöntötték az egybegyűlteket. A megalakult városi tanács elnöke. Czakó János üdvözölte az ünnepség — Az egész ország közvé­leménye helyeslőén fogadta a bejelentést, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa várossá nyilvánította Vásárosnaményt. Valameny- nyien osztozunk Vásárosna- mény lakosságának örömé­ben és jó érzéssel köszöntjük Szabolcs-Szatmár megye leg­fiatalabb városát. Engedjék meg, hogy megtisztelő meg­bízatásomnak eleget téve, eb­ből az ünnepélyes alkalom­ból átadjam önöknek, a vá­rosi tanácsnak, Vásárosna- mény lakosainak, a beregi vi­dék dolgozó embereinek a résztvevőit és az új város va­lamennyi lakóját, majd fel­kérte Biszku Bélát, a Politi­kai Bizottság tagját, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, valamint a kormány meleg üdvözletét és jókívánságait. A várossá nyilvánítás ki­emelkedő határkő Vásárosna- mény életében és sorsában. Némelyek úgy szokták mon­dani, hogy az életben a meg­határozó fejleményeket az idő érleli be, csak ki kell várni. Ez azonban nem így van. Minden attól függ, hogy milyen tettekkel töltjük ki az időt, hogyan fordítjuk a ja­vunkra. Tudom, a helybeli Képünkön: Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja átadja Czakó János tanácselnöknek a vá­ros jelképes kulcsát. emberek már hosszabb ideje várták, hogy településük vá­rossá legyen. Mégsem a ki­várás hozta meg Vásárosna- ménynak a városi rangra emelkedést, hanem a telepü­lés közösségének munkálko­dása. Az a sok-sok kitartó igyekezet, munka és erőfeszí­tés, amit a városiasodás fel­tételeinek megteremtésében, élni és fejlődni akarásának bizonyságául felmutatott. Az élni és fejlődni akarás gyökérzetének egyik eleven szála Vásárosnamény múlt­jából és hagyományaiból táp­lálkozik. Ennek a felső-tiszai településnek szabadságsze­rető, a haladás iránt fogé­kony, teremtő kedvű és erejű népe hosszú évszázadok óta hallat magáról. A mai namé- nyiak tudatában is él, hogy eleik részt vettek a Dózsa ve­zette parasztháborúban, a Rákóczi-szabadságharcban, a 48-as forradalomban és sza­badságharcban, 1919-ben pe­dig lelkesen támogatták a Magyar Tanácsköztársasá­got. Vásárosnamény korai szellemi éréséről sokat mond, hogy már kétszáz évvel ez­előtt megnyílt az első iskolá­ja, és nemsokára rá orvosa és patikája is működött. Ez a község olyan nagyságokat adott a nemzetnek, mint Eöt­vös József, a kiváló író és Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar tizikus. Az igen korán kibontako­zott halászati, háziipari, vá­sározási, vízi szállítási, ví­zimalom-telepítési tevé­kenység is az élni, fejlődni akarás bizonyítéka. Már a XIX. század derekán fahíd épült itt a Tiszán. A felső­tiszai gőzhajózás megindu­lásával és a vasút kiépülésé­vel Namény a keleti ország­rész fontos gócpontjává lett. A vidék népének fő létalapja a mezőgazdálkodás volt. A naményi parasztemberek, kö­zöttük a hírneves dohányo­sok jó és értő gazdái voltak a földnek. A századforduló körül mind nagyobb jelentő­ségre tett szert a helyiipar. A lélekszám is gyorsan nőtt. A felszabadulás után, de különösen a hatvanas évektől kezdve jelentékenyen meg­gyorsult Vásárosnamény fej­lődése. Itt is mindinkább éreztette jótékony hatását a szocialista iparosítás és a ve­le járó urbanizáció. A máso­(Fulytatás a 4. oldalon) Kiemelkedő határkő a település életében Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja adta át az Elnöki Tanács várossá nyilvánító oklevelét A BEREGI TÁJEGYSÉG KÖZPONTJA Várossá avatták Vásárosnaményt JLMéámm

Next

/
Oldalképek
Tartalom