Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 30. SZANÁLÁSI GONDOK NYÍREGYHÁZÁN Óváras a markolókanálban Nem alszik a medve Csoportos látogatási lehetőség a vadaskertben QKÉPMNYÖj^ffl Amíg a Jósaváros épült, nem sok gondot okozott a szanálás Nyíregyházán, de amióta megkezdődött a belváros rendezése, azóta más a lecke: a lebontásra kerülő épületek lakóit el kell helyezni. Az elmúlt évben mintegy 240 lakást szanáltak a városban, az átadásra került tanácsi bérlakások száma pedig csak 303 volt Az arány akkor sem valami jó, ha hozzászámítjuk még a 194 szövetkezeti lakást is. S a feszültség ebben az évben sem oldódik, hiszen még gyorsabb ütemben folytatódik a városközpont rekonstrukciója. A bontás hat csoportja A szanálást is igénylő építkezési területek ebben az évben hat fő csoportra oszlanak. A Szamuely téri építkezés — melynek során ösz- szesen mintegy 800 lakás, hőközpont, ABC, orvosi rendelő létesül — négy ütemben folyik. Az első ütemhez tartozó területen már építkeznek, a második ütem területét még az első félévben átadják az építőknek. Elvégezték már a harmadik és a negyedik ütem területének kisajátítását is. Az Iskola és a Szarvas utca sarkán egy hatvanegy lakásos épület épül, alatta üzletházzal. A terület kisajátítási kérelmét már beadta a NYIRBER, erre még ebben az évben sor kerül. A szanálás itt 11 családot érint. Az új egészségügyi szakiskola, mint megyei beruházás, jóváhagyásra vár. Bár a beépítési terv alapján a területet ebben az évben át kell adni, az építkezést átmenőként a hatodik ötéves tervben fejezik be. A kisajátítás, illetve a szanálásra kerülő terület itt is érint lakásokat a Bocskai, Liszt Ferenc és a Család utcák által határolt területen. A Vasvári Pál Gimnázium bővítése miatt kell majd szanálni az intézmény szomszédságában lévő öt-hat épületet. A beruházási program bírálatát befejezték, tanácsi jóváhagyás szükséges. A terület előkészítése, tehát a szanálás szintén idei téma. A négyes főút városi szakasza A négyes főút városon átmenő szakaszának megépítése is komoly gondot okoz a városnak, hiszen jelentős területen kell szanálásokat végezni. Az új felüljárótól kezdődő szakasz ugyanis a Váci Mihály utcán, a Laktanya téren, Kert utcán, Incédi soron, László utcán, a Bújtosi tavakon át jut el a Pazonyi útra. Az első ütem területét — a Pazonyi utcától a Soltész Mihály utcáig — az elmúlt év decemberében átadták. A felüljárótól a Vörös Hadse-* A Keskeny közben gépek is vult épületeket. reg utcáig terjedő második ütem területét ez év második negyedében ütemezték bontásra, a befejező harmadik ütemmel együtt. Az idő itt is sürget, hiszen az útszakasz átadásáig már két év sincs hátra. A legtöbb problémát talán mégis a kiskörút északi szakaszának kialakítása okozza a város vezetőinek hiszen ez az út „takarja” egyben a Család utca környékén tervezett új Keleti lakótelepet ellátó közművek — távhő, víz, villany, gáz stb. — nyomvonalát is. Az első ütemben épül meg az Irodaház háta mögött a 7-es jelű épület. Csak itt 36 ingatlant kellett szanálni és 105 családnak volt szüksége lakásra. A bontás már javában tart, mert a területet még ebben a negyedévben biztosítani kell az építőknek. A falu közepén álló szertárban katonás rendben sorakozik minden. A csövek szépen feltekerve, a motor, kocsifecskendő menetkész. De nem is lehet másképp, hiszen tűzoltószertárban vagyunk, s a magosligeti önkéntes tűzoltók mindig híresek voltak megbízhatóságukról, gyorsaságukról. S a gyorsaság alapja, mint szinte mindennek, a rend. Hiszen ha valahol félreverik a harangot, rohanni kell, nincs idő a téblábolásra. Rejtekhely a pajtában — Ezt a kocsifecskendőt 1929-ben vette a falu, de még mindig tökéletesen működik — mondja Adorján Jenő, a kis szatmári falu önkéntes tűzoltóinak parancsnoka. — segítenek eltakarítani az elaA következő ütem a Kossuth, Dob, és Holló utcák által határolt terület, ugyancsak bontás alatt, ahová egy OTP-s toronyház is épül. A harmadik ütem a Kossuth, Keskeny és Körte utcák által behatárolt terület, ahol 33 ingatlant bontanak. A szanálásra, a lakók elhelyezésére, majd a bontásra ugyancsak ebben az évben kerül sor. Szanálásra készítik elő a Kossuth, Rákóczi és Vasvári Pál utcák által határolt területet is, ahová öt új épületet terveztek. A városnak igen nagy anyagi áldozat a jelentős tér rületelőkészítés. A szanálást a NYIRBER bonyolítja. Erre kapacitás van, de a bontást gyakran a lakók elhelyezésének elhúzódása hátráltatja. Tóth Árpád Ej, ha ez a kocsi beszélni tudna, s elmondhatná kalandos életét! — simogatja meg az öreg jószágot a parancsnok és mesélni kezd. — A háború után úgy kellett szinte darabonként összeszedni. Akkor, 34 esztendeje lettem parancsnok és Kelemen Bálint barátommal úgy vigyáztunk rá, mint a szemünk fényére. Pajtában, színben dugdostuk, míg aztán kaptunk egy kisebb szertárat, ahol már nem kellett féltenünk. — Gyakran volt rá szükség? Villám a sxénában — Szerencsére nem túl sokszor — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Endre, aki már maga is majd húsz esztendeje vigyázza a tüzet. — A legveszélyesebb tűzünk a 70-es évek elején volt, amikor a villám belecsapott egy szénás színbe. Soha nem felejtem el, egy szeptemberi hajnalban volt, és attól féltünk, belekap a tűz a lakásba meg a szomszéd pajtájába is, mert ott volt minden egymás mellett. Aztán mégis csak mi győztünk. Mire az állami tűzoltók kijöttek, már csak a jegyzőkönyvet kellett felvenniük. Azt mondták gyors, szakszerű munkát végeztünk. Persze, hogy a ligeti tűzoltók ilyen jól dolgoznak, nem véletlen. Sokat gyakoÉvről évre több látogató keresi fel a vadaskertet Sóstón, a kultúrparfcban. Az iskolai év kezdetével sok iskola, óvoda is szervez csoportos látogatásokat. A tél beálltával — sajnos — bezár a vadaspark, de mint megtudtuk, a csoportos látogatásra továbbra is lehetőséget adnak. A feltételek: legalább húsz látogató és előzetes bejelentés, illetve megbeszélés. A csoportos látogatásra is csak hétköznapokon kerülhet sor. Mit is láthatnak a gyerekek ilyenkor a vadaskertben? Majdnem azt, illetve azokat az állatokat, amiket nyáron: van vaddisznó, róka, muflon, gímszarvas, dámszarvas,. őz, vadmacska, tengerimalac, nyest, nyúl, egeré- sző öilyv, vércse. Nem alussza hagyományos téli álmát a medve sem. Sőt: jó étvágy - gyal, rendszeresen fogyasztja a húst, a korpát, a mézes kenyeret, az almát és a sárgarépát. A fácánok és a pávák szabadon járnak-kelnek, egyedül a mókus viselkedik úgy, mint télen: jóízüket pihen vagy alszik, ritkán mutatja magát a vendégeknek. 300 éves „mándli” Visszaérkezett a miskolci Herman Ottó Múzeumba annak a XVII. századbeli viseletnek első, restaurált darabja, amely annak idején egy három-öt éves gyermeklány ruhadarabja, „mándli”- ja volt. A kávébarna brokátból készült állógalléros, rövid ujjú, elején'ezüst gombokkal díszített* elöl-hátul sújtások- kal „kivert” kabátka a korabeli miskolci gazdag polgárság' viseletébe nyújt betekintést. A miskolci múzeum munkatársai azt is megállapították, hogy a ruhák anyagát annak idején görög kereskedőktől vásárolták. rolnak. Ha az idő engedi, majd minden hét végén, ilyenkor télen pedig rendszeresen elméleti felkészítést kapnak. Jelenleg tizen vannak és a szomszédos község, Uszka önkéntes tűzoltóival gyakrolják a mentést. Félrevert harang — Magosligeten' már 1903- ban is működött önkéntes tűzoltó egylet, éppen a napokban ünnepelték 75 esztendős évfordulójukat. Papp Mihály bácsi, Móricz Zsig- mond „Boldog ember”-e mesélte el nekünk az alapítás pontos dátumát. Az öreg különben emlékezett mindenre, mintha ma történt volna. Mesélte, hogy egyszer kint dolgozott éppen a Bajnokon, ott volt egy kis földje, mikor észrevette, hogy keleten ve- resedik az ég alja. Nemsokára meghallotta a félrevert harangot is, akkor már tudta, hogy ég Uszka. ő mondta, hogy azt a hatalmas tüzet is a ligetiek oltották el. Hiába voltak ott az újlakiak is a nagy gépekkel, a ligetiek nélkül nem boldogultak volna. — Mi lesz, ha a régiek kiöregszenek? — Mi lenne? — néznek össze a veterán tűzoltók. — Jönnek a fiatalok és átveszik az örökséget... Az ember biológiai létének egyik jelenlegi legfélelmetesebb és legborzasztóbb ellenségével, a közvéleményben általában gyógyíthatatlannak vélt rákbetegséggel vállalta az őszinte szembenézést a múlt héten a televízió, minden bizonynyal óriási érdeklődést keltve. Tegyük hozzá mindjárt: felmérhetetlen haszonnal és beláthatatlan eredménnyel. A „... de aki meggyógyult, arról nem készül örömjelentés..című, háromrészes dokumentumfilm a rákról, sok tévképzetet eloszlatott, s a tudomány biztosan megalapozott eredményeinek közérthető ösz- szegezésével bizonyította számos esetbeni gyógyíthatóságát Én nem osztom a szerkesztő (Fekete Anna) előzetes aggályát, hogy ti. a film megtekintése után esetleg lesznek hipochon- derek, akik rákos tüneteket vélnek felfedezni magukon. A dokumentumfilm haszna összehasonlíthatatlanul nagyobb. És a szembenézés a problémákkal mindig, mindenütt célravezetőbb volt, mintha az ember — struccként — homokba dugta volna előlük a fejét... Ami tanulságként sem elhanyagolható. A tévés stáb (Gál Jolán riporter, Márton József operatőr, Kárpáti György rendező) szerényen háttérben maradó munkája mellett elsősorban a „szembenéző” tudósokat illesse köszöne- tünk közvetlenül emberi és közérthető tájékoztatásunkért. . A .múlt heti tévéjátékok, ■közül két " mesejáték, ősi legenda modern féldolgozása ad összevetésre alkalmat. Mindkettő alapja egy-egy erkölcsi-etikai tanmese, mely az emberiség legősibb példázataiba tartozik. Újbóli — legkülönbözőbb formában történő — feldolgozásaikat nyilván az indokolja, hogy mondanivalójuk örök lévén, mindig a mának is üzennek valamit. Nos, a neves szovjet—orosz költő, drámaíró J. V. Svarc (1896 —1958) nyíltan, külsőségeiben is modernizált A király meztelen című, felnőtteknek szóló, formabontó mesejátékának tévés feldolgozását nem érezhettük korszerűnek, valóban felnőtteknek valónak. Talán azért, mert túlságosan az ismert történetre redukálták a magyar tévéváltozat készítői. A mindenható hatalom előtti gerinctelen szerviliz- mus, a királyt meztelenül is felöltözve látni képesség élőbb-utóbbi lelepleződése „kijött’ ugyan, mint megszívlelendő igazság, de a társadalmi kontúrok határozottabb felvázolása, a darab enyhén szatirizáló csípőssége valahol elsikkadt. Érdekes módon, modernebbnek tűnt a maivá pedig egyáltalán nem stilizált (sőt az ősi kínai színház stílusjegyeit hangsúlyozó!) Krétakör, a Li-Hszing-Tao drámájából készített érdekes tévéjáték, Bódy Gábor invenciózus rendezésében. Az igaz mindig elnyeri jutalmát, a gonosz pedig méltó büntetését. A tanmese intése persze mindössze ennyi. És mégis, ez a darab jobban üzent a mának, mert a dráma szereplői bizonyos fokú időtlenségben is valós társadalmi közegben éltek. Merkovszky Pál A nyírbátori Ruházati Szövetkezet NSZK-exportra készít 15 ezer darab női blézer kosztümruhát. Szilágyi János és Bánki Károly a ruhákat vasalják. (Császár Csaba felv.) Mindig lesznek olyan rádióhallgatók, akik valamilyen oknál fogva nem hallhatnak első sugárzása alkalmával egy számukra érdekes témájú műsort. Ezért szükségesek az ismétlések. Még a több részből álló program is szélesebb körben és erőteljesebben hatna, ha részenként azonnal (néhány napon belül) megismételnék. Az elmúlt héten például hiába várta bárki a harminc éves KGST-ről szóló, Felnőtt korban című műsor első részének megismétlését. Magam is az esetleges ismétléskor hallhattam volna első ízben, mert az adás idején éppen úton voltam, munkából hazafelé, mint sok százezer más ember. Pedig jó lett volna hallania minél több állampolgárnak annak a gazdasági szervezetnek, egyesülésnek a fejlődéséről, jelenlegi szerepéről, amelynek nemcsak gazdasági, hanem hatalmas politikai jelentősége is van életükben. A beidegzett rossz szokásokat nem egyszer sokkal nehezebb megváltoztatni, jóra fordítani, mint már kezdettől fogva a helyeset tenni, a közösségnek és az egyénnek egyaránt hasznos álláspontot foglalva el. Ebből következik az, hogy több esetben a változást, a megújulást célzó szándék, akarat alul marad a régebbi, a megszokott (de kényelmes !) rosszal szemben. Ugyanis a jó, a helyes az igazságos igen sokszor nem kényelmes, vesződséges, sőt olykor kifejezetten előnytelen. Ez kitűnik A sárga telefon című, a múlt héten bemutatott hangjátékból is, melyet az életünk visszásságaira érzékeny Vészi Endre írt és Varga Géza rendezett. , Vészi hőse — Küllei — egy vállalat új vezetője a puritán, az egyszerű életvitel, a vállalat (és feltehetőleg a népgazdaság) érdekeit szem előtt tartó vezetési gyakorlat híve. Ezt akarja bevezetni új beosztásában, melyre elődje hirtelen halála után nevezték ki. Nem sikerül neki. Az ő elveivel szöges ellentétben álló, a kivételezett bánásmódot, az extra „szolgáltatásokat” élvező vezetői magatartásnak sokkal több híve van vállalatánál, semhogy ő egymaga győzni tudjon. Beosztottjai elvárják, mondhatni: megkövetelik tőle, hogy úgy éljen és vezessen, mint elődje. Elvárják, mert hasznuk van belőle. Mindenki sütögeti a maga kis pecsenyéjét. Küllei a küzdelembe belefárad, feladja elveit, lassan, fokozatosan önmaga számára is szinte észrevétlenül alkalmazkodik a, régi rossz szokásokhoz. A darab a szatíra egy oldalra kihegyezett jellem- rendszerével épült, a túlzás eszközeivel él, éppen ezért nem lehet rajta az arányokat számon kérni. Azonban még így is kihallik Vészinek egy erőteljes megjegyzése. Miszerint nagyon is köny- nyen lehetséges, hogy nem is mindig a vezetőnek van szüksége a kivételes bánásmódra, hanem azoknak a beosztottaknak, akik e kivételes szolgáltatások sokszor erőszakos, lerázhatatlan felkínálása, elfogadtatása révén remélnek — vagy kapnak is — jutalmat, egyéni hasznot. Egyszerűbben fogalmazva: olykor a beosztottak rontják el erre hajlamos vezetőiket. Seregi István Balogh Géza Hol bontanak, mi épül? Mikor Uszka felől vereslett az ég... Szemtanú: a „Boldog ember" A HÍVJ MELLETT
