Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

A nemrégen üzembe állított Dorita töltőgépsoron óránként háromezer üveg Orange ké­szül. Papp Györgyné a félautomata gépsor kezelője munka közben. Vízügyi küldöttség Ungváran Magyar vízügyi szakértők küldöttsége utazott szerdán a szovjetunióbeli Ungvárra. A küldöttséget dr. Szeifert Gyula, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazga­tója vezeti. A magyar—szov­jet határvízi egyezmény ke­retében folytatnak tárgyalást, melynek napirendjén szere­pel az 1978. decemberében és 1979. januárjában a Tiszán és mellékfolyóin levonult ár­hullám elleni védekezés ta­pasztalatainak megbeszélése. A találkozón a magyar és a szovjet vízügyi szakemberek közösen állítják össze az együttműködés 1979. évi mun­katervét. Kovács Antal előadása Nyíregyházán Csütörtökön Nyíregyházán, a megyei pártbizottság szék­házában Szabolcs-Szatmár megye pártaktivistáinak gaz­daságpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott előadást Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB ipari-mezőgazdasá­gi és közlekedési osztályának vezetője. Kovács Antal itt-tartózko- dása során megbeszélést folytatott dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával és a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár munkájával ismerkedett. Szakszervezeti tanácskozás a konzervgyárban A Nyíregyházi Konzerv­gyárban január 25-én a vál­lalati szakszervezeti tanács a bizalmiakkal együttes tanács­kozást tartott. Megvitatták, majd elfogadták a gyár 1979. évi tervét, amely szerint év végéig 880 millió forint érté­kű terméket állítanak elő. A vitában nagy hangsúlyt ka­pott a szociálpolitikai terv, a bérfejlesztés és a jóléti alap elosztása. A jóléti kere- I tét 2 millió 280 ezer forintban I határozták meg és sor került I a törzsgárdaszabályzat mó- Idosítására is. A tanácskozás munkájában I részt vett Balogh Károlyné, laz ÉDOSZ főtitkára. Téli munka a gyümölcsösökben A Szamos menti Állami I Tangazdaság fehérgyarmati I üzemegységében a 248 hek- Itár termőalma metszése ad [munkát a legtöbb embernek. [Sokat könnyít a fizikai mun- [kán a légpisztolyos metsző, [azonban ahhoz, hogy 40 szá­zalékos metszettségről be­szélhetünk, elengedhetetlen [volt a kertészeti brigádok ké- jzi munkája. Eddig jól telelt la 110 hektár nem termő ál­lma. Hasonlóan vélekednek , a [szakemberek a 11 hektár I szilvaültetvényről is. A fiatal lalmafák metszését csak már- I dúsban kezdik. A város egyetlen termelő- Iszövetkezetében 8420 almafa (metszése vár a tagokra. Ja- luár 22-re ebből 1700 fán be­fejezték a metszést a tsz agjai. Pazarlás □ fiatal apuka kézen fogva viszi óvodába kisfiát. A gyermek egy kiflit rágcsál. Majd amikor a feléhez ér, el­dobja. Nem ejti, dobja. Apuka látja, nem szól. A sáros, havas latyakban ott árválkodik a kiflivég. Gondolkodom a nevelé­sen. Nem azért a húsz fil­lérért, amibe a fél kifli kerül. Igaz, az is pénz. De több az elv. Az, hogy a felnőtt, a gyermekért fe­lelős apuka nem törődik a pazarlás első'jelével. Nem izgatja a fél kifli, mint ahogy bizonyára nem törődik a nyitva hagyott vízcsappal, az égve felej­tett villannyal, a munka­helyén kidobott nyers­anyaggal, a penészes-szá­raz otthoni kenyérmarad­vánnyal, az időnként ki­dobott halom gyógyszer­rel, más szóval: fittyet hány a pazarlásra. Gyermeke ezt látja, eb­ben a légkörben nő fel. Es milyen sokan így nőttek fel eddig! A minap egy is­kola környékén jártam. Egy perc elég volt annak felismerésére: kemény to­jás volt uzsonnára. Utca­hosszat sárgállott az eldo­bott étel. Folytassam azzal, hogy mi mindent láthat az em­ber egy üzem udvarán? Egy építkezés környékén? Vagy soroljam, hogy egy jósavárosi óvodába két maszek is jár az ételmos­lékért naponta? össznépi mozgalmat in­dítunk, felhívásokat röp­pentünk országgá-világ- gá. Későn, de mindig idő­szerűen. Kissé mindig kampányszerűen, ahogy a dekonjunktúra megkí­vánja. Közben múlnak az évek, s a gyermekek nő­nek, nőnek, s dobálják a kiflivéget, a tojást, a ka­lácsot, a felvágottat. Apu­kák, anyukák nézik. Országos gondjaink gyö­kere pedig valahol itt rejtőzik. Az otthoni fegye­lemben, nevelésben. A ke­nyérhajnál és kiflivégnél. A megszerzett megbecsü­lésénél. Az étel tiszteleté­nél. A szülői munka ered­ményének ismereténél. Innen tágul majd a kör, tovább, egészen a köztu­lajdon szeretetéig, megbe­csüléséig, okos használa­táig. I I^Blvettem a kiflivé- ■ «Stet, s nem tudtam, KBiit tegyek vele. Vé­gül elmorzsáltam a fázós madaraknak. Még így is jobb, mint eltaposni, meg- szentségteleníteni. Ha va­laki látja, nyugodtan mondhatja: de jól megy nekünk. Mi már a mada­rat is reggeli friss kiflivel etetjük. Ugye, milyen vi­szonylagos a jólét? Bürget Lajos Határozat a környezetvédelemről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be­számolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 88. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést. Meg­bízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intéz­kedéseket az ülésen elfoga­dott ajánlásokból adódó fel­adatok végrehajtására. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a beruhá­zások területén meglévő ha­tósági előírások felülvizsgá­latának eredményéről. Fel­hívta az érdekelt minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a fe­lülvizsgálati munka eredmé­nyeit hasznosítva tegyék meg az előírások egyszerűsítése érdekében szükséges intézke­déseket. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nökének javaslata alapján a Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevé­kenységek eirányításáról. s módosította a levegő tiszta­ságának védelméről szóló 1973. évi rendeletét A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Befejeződtek a szovjet—olasz tárgyalások Andreotti fogadta Gromikót Rómában csütörtökön be­fejeződtek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hi­vatalos tárgyalásai az olasz vezetőkkel. Gromiko és Forlani az olasz külügyminisztérium épületében a Farnesina palo­tában csütörtökön három megállapodást írt alá. Meg­állapodtak, hogy országaik együttműködnek az asztrofi­zikában és a neutrinokuta- tásban. Kiegészítő jegyző­könyvet csatoltak ahhoz az 1960-as kulturális megállapo­dáshoz, amely a firenzei Uf- fizi Képtár és a leningrádi Ermitázs együttműködéséről szól. Aláírtak egy olyan meg­állapodást is, amelyik bizo­nyos polgárjogi kérdéseket szabályoz. A két külügymi­niszter kicserélte annak az 1975-ös moszkvai egyez­ménynek a ratifikációs ok­mányait, amely a tengerhajó­zást illetően kiküszöböli a kettős adóztatást. Gromikót ezután Andreotti miniszterelnök fogadta a Chigi palotában. Egyórás ta­nácskozásukon Andreotti elé­gedetten nyilatkozott a Szov­jetunió és Olaszország gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatainak alakulásáról. Készül az Orange A Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvíziizemének mi­nőségi ellenőrző laboratóriumában Belme Aranka vegyész- technikus a gyártási folyamattal párhuzamosan ellenőrzi az üdítő italok szárazanyag- és szénsavtartalmát. (Császár Csaba felvételei) ÁZ ÚJ SZERZŐDÉS ALAPJÁN Tízmillió tonna szovjet kőolaj érkezik idén hazánkba Huszonöt milliárd forint értékű szovjet kőolaj és olaj­termék vásárlásáról, illetve szállításáról írtak alá csütör­tökön szerződést Budapesten. A most aláírt szerződés alapján a Szovjetunió az idén mintegy 10 millió tonna kő­olajat és olajtermékeket szál­lít Magyarországra. Ebből a kőolaj 8,1 millió tonna, vagy­is 400 ezer tonnával több a Munkakörülmények, szociális ellátás Gondok a gyárak telephelyein Ülésezett az SZMT elnöksége Csütörtökön ülést tartott az SZMT elnöksége. A tes­tület megvitatta azt a jelen­tést, amely részletesen elem­zi a vidéki telephelyeken dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit, kulturális és szociá­lis helyzetét. A megyei köz­pontú vállalatok vidéki te­lephelyein 6500-an dolgoznak. A vizsgálat hat vállalat 13 üzemére terjedt ki. A testü­let megállapította, hogy az üzemi demokrácia szervezett fórumain a vidéki munkahe­lyek bizalmiai részt vesz­nek, élnek az egyetértési jog gyakorlásával, azonban a vé­leményezési jog e helyeken nincs kialakítva. Elhangzott: a vidéki üze­mek épületének állaga nem mindenütt megfelelő, sok he­lyen most építenek a mun­kakörülményeknek megfe­lelőbb csarnokot, üzemhelyi­ségeket. Jellemző e helyeken a munkahelyi túlzsúfoltság, s a szociális ellátottság is hiá­nyos több üzemben. A vidé­ki telephelyeken nincs orvo­si rendelés, rehabilitációs bi­zottságok csak a központok­ban működnek. A Tiszalöki Faipari Vállalat 22 lakásépí­téshez nyújtott vállalati tá­mogatást, melyet a tiszalöki és a tiszavasvári telep dolgo­zói azonos arányban kaptak meg. A tiszavasvári és a kis- fástanyai telepen mostoha körülmények között dolgoz­nak, nem megfelelő a fűtés és a szellőzés sem. Nagykál- lóban, Nyírbátorban és Kis­várdán van telephelye a Vo­lán 5. számú Vállalatnak. Egyik helyen sem megfelelő az üzemi épületek fűtése, vi­lágítása és szellőztetése. Mi­vel a gépparkhoz szükséges alapterület szűkös, ezért a gépjárművek javítását jó­részt szabad ég alatt, az ud­varon vagy színekben vég­zik. A legkedvezőtlenebb fel­tételek Kisvárdán vannak, ahol 400 dolgozónak mind­össze 70 öltözőszekrénye van. Kedvező viszont, hogy a csökkent munkaképességű dolgozókat megfelelő munka­körben foglalkoztatják. Bár a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi telepén dolgozók át­lagkeresete azonos a köz­pontban dolgozókéval, mun­kakörülményeik mostoháb­bak, nem megfelelő a mun­kahelyek fűtése, világítása és szellőzése. A vizsgált telep­helyek közül a legmosto­hábbak a munkakörülmé­nyek a Szabolcs Cipőgyár nyírbogdányi üzemében, ame­lyet eredetileg garázsnak épí­tettek és hidegpadlós. Az öltöző és fürdő épülete gerendával van alátámaszt­va, életveszélyes. Végleges megoldás az új most épülő üzemcsarnok és szociális he­lyiségek elkészülte után vár­ható. Javítani szükséges a munkakörülményeket a Mi­nőségi Cipőgyár csengeri tü- zödeüzemében is. Az elnök­ség megállapította, hogy a vizsgált telepek közül a Tau­rus ibrányi üzemében a legjobbak a munkakörülmé­nyek. Az SZMT elnöksége a hi­bák megszüntetésére felhívta az illetékes gazdasági veze­tők figyelmét is. tavalyinál, s ez a jelentős mennyiség a Barátság-veze­téken érkezik a Szovjetunió­ból. Kőolajtermékekből csaknem 1,8 millió tonnát vá­sároltunk erre az évre, 250 ezer tonnával többet a tava­lyinál. Az 1,8 millió tonnából mintegy 850 ezer tonna a gázolaj, amely az 1977-ben üzembe helyezett magyar— szovjet olaj termék-vezetéken érkezik. A háztartási tüzelő­olajként, illetve Diesel-üzem­anyagként felhasználható gázolajon kívül a Szovjetunió számottevő mennyiségű szuperbenzint, olajbenzint, fűtőolajat és egyéb ter­mékeket is exportál ha­zánkba. Ily módon a Tiszai Vegyi Kombinát olefinüzeme az idén 430 ezer tonna szov­jet 'vegyipari alapbenzinhez jut, 90 ezer tonna szovjet szuperbenzint a benzinkutak­nál közvetlenül hoznak for­galomba, 195 ezer tonna szovjet repülőgép-üzem­anyaggal üzemeltetik a MA­LÉV gépeit. Mint a Mineralimpexnél rámutatnak, most mérhető le valójában a közösen megépí­tett magyar—szovjet csőveze­tékek nagy jelentősége. Az idei szovjet olajszállítmányok továbbítását a csővezetékek nélkül gyakorlatilag nem lehetne lebonyolítani, hiszen ehhez mintegy negyedmillió vasúti tartálykocsit kellene megmozgatni. Az idei szerződés a két or­szág közötti hosszú lejáratú megállapodásokon és az 1979. évi magyar—szovjet árucse­re-forgalmi jegyzőkönyvön alapszik, ez tette lehetővé a Szovjetunióból származó olaj­behozatal növelését. A most aláírt szerződéssel a hazánk­ban felhasznált cseppfolyós szénhidrogéneknek mintegy 75 százalékát az idén a Szov­jetunió biztosítja számunkra. II 1 Itlagyarország XXXVI. évfolyam, 21. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1979. január 26., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom