Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 12. Kommentár Memphisi mozaik M emphisben véget ért az Amerikai Demokrata Párt kongresszusa. A helyszínnek önmagában is feltétlenül van némi politikai tartalma. A fajüldöző hagyományairól ismert déli Tenessee állam székhelyét nem véletlenül választották ki az elnök környezetében. Az Egyesült Államok gazdasági — és ezért politikai — életében jól nyomon követhető a Dél előretörése. A ge- orgiai Carter elnökké választása ugyancsak e folyamat egyik megnyilvánulása. A kongresszusra olyan közegben került sor, amelyre a következő tényezők tekinthetők a legjellemzőbbeknek: 1. Carter népszerűsége Camp David óta javult, de mivel a megállapodás aláírása enyhén szólva késik, nem lehetetlen a visszaesés. 2. A közvéleményt továbbra is komolyan foglalkoztatják a gazdasági és szociális problémák, elsősorban az infláció és a munkanélküliség megállíthatatlannak tűnő növekedése. 3. A külpolitikai érdeklődés homlokterében a SALT áll, amely — a gyakran használt fogalmazással — „a szovjet—amerikai viszony kemény magja.” 4. A kongresszus afféle félidős tanácskozás, az elnök- választásig még két esztendő van hátra, de a delegátusok zöme már 1980-ra pillant. Ezek a tényezők határozták meg a kongresszus forgatókönyvét, jórészt lefolyását is. Carter — és ez méltánylandó — a téma jelentőségének megfelelő súllyal foglalkozott a SALT-tárgyalások- kal, hangsúlyozva, hogy meggyőződése szerint Leonyid Brezsnyev gyors megállapodásra törekszik. Érthetően nagy érdeklődés várta Edward Kennedy szenátor szereplését a kongresz- szuson. Egyelőre folytatódott az a szemmel láthatóan tudatos visszafogottság, ami a szenátor politikai ambícióit az utóbbi időben jellemzi. És mégis, sőt annak ellenére is, hogy Kennedy korábban azt mondta, nem indul az 1980-as elnökválasztáson, Memphisben a delegátusok jó része „trónkövetelőként” sőt trónörökösként üdvözölte. .. Ismét találkozik Gromiko és Vance Befejezés előtt a SALT II. aláírásának előkészítése Hiteltérdemlő külügymi- nisztériumi források hétfőn arról tájékoztatták az MTI washingtoni tudósítóját, hogy Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter újabb találkozóját vették tervbe. A tanácskozásra e hírforrások szerint december 21—22-én kerülne sor egy európai városban, esetleg Genfben. A külügyminisztériumban közölték, hogy a tárgyalások célja a második SALT-egyezmény kidolgozásának befejezése. Gromiko és Vance legutóbb októberben találkozott. Az elmúlt két hét folyamán Vance és Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet több megbeszélést folytatott, ezzel párhuzamosan Genfben. A The New York Times közlése szerint „az amerikai kormányzat hivatalos személyiségei kijelentették: a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon elért haladás lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy tervbe vegyék Cyrus Vance amerikai és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter mielőbbi találkozóját, e találkozó célja, hogy befejezzék a SALT-tárgyalásokat és előkészítsék a talajt a legmagasabb- szintű találkozóra”. A UPI amerikai hírügynökség kairói értesülése szerint az egyiptomi fővárosban tartózkodó Cyrus Vance megerősítette: ebben a hónapban Genfben találkozni fog Andrej Gromikóval, hogy folytassák az újabb SALT-egyez- mény megkötésével kapcsolatos tárgyalásokat. B sah eltávolítását követelik az iráni tüntetők Hétfőn Teheránban folytatódtak a monarchia megdöntését követelő kormányellenes tömegtüntetések. Az amerikai sajtó jelentései szerint vasárnap magában a fővárosban mintegy kétmilliónyi- an, Meshedben körülbelül egymilliónyian, Tebrizsben hétszázezren, Iszfahánban pedig háromszázezren tüntettek. Hasonló tüntetések zajlottak le gyakorlatilag minden nagyvárosban. Teherán egyik főterén határozatot szövegeztek meg, amely mindenekelőtt a Sah eltávolítását, továbbá a politikai foglyok szabadon bocsátását, a politikai emigránsok hazatérésének lehetővé tételét, az alapvető demokratikus szabadságjogok, köztük sztrájkjog szavatolását és az iráni gazdaságra gyakorolt külföldi befolyás megszüntetését követelték. Vasárnap mintegy kétmilliónyian tüntettek Irán fővárosában. TELEX MOSZKVA Willibald Pahr osztrák külügyminiszter a szovjet kormány meghívására december második felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban — jelentették be Moszkvában. TOKIÓ Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter december 14—20 között hivatalos látogatást tesz Japánban — jelentette be a / japán külügyminisztérium. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára hétfőn Szófiában fogadta Herbert Miest, a Német Kommunista Párt elnökét. KARACHI Pakisztánban nyolc haladó párt részvételével, Pakisztáni Népi Mozgalom néven, új politikai csoportosulás alakult, amelynek célja, valamennyi haladó erő mozgósítása az ország demokratikus átalakítása érdekében. A mozgalom követeli a saj- tócenzura eltörlését, az ellenzéki személyek üldözésének beszüntetését, a sztrájkokra és a szakszervezetek működésére vonatkozó tilalmak feloldását, az általános választások kiírását. BÉCS Az osztrák szövetségi kormány meghívására hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Ta- ha Mohieddin Maaruf, az Iraki Köztársaság alelnöke. A Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel, illetve Kreisky kancellárral folytatandó tárgyalásainak középpontjában elsősorban gazdasági kérdések állnak majd, tekintettel arra, hogy Irak a Szovjetunió után Ausztria második legjelentősebb olaj- szállítója. WASHINGTON Gyakorlat közben vasárnap lezuhant és kigyulladt az amerikai légierő egy C— 130-as típusú szállítógépe. A baleset következtében a gép ötfőnyi személyzete életét vesztette. Szovjet élet Várható időjárás T öbb mint 100 év óta igyekeznek a meteorológusok meghatározni a másnapi, az egy héttel, egy hónappal, vagy egy évvel később várható időjárást. Szükség van erre, hogy biztosítsák például a balesetmentes légi-, vasúti és személygépkocsi-közlekedést. Tudniuk kell a közeledő rossz időről az építőmunkásoknak, kikötőmunkásoknak, földművelőknek, állattenyésztőknek. A statisztikusok szerint 100 meteorológiai előrejelzésből 10—12 kisebb-na- gyobb mértékben hibás. Sajnos, ismereteink jelenlegi szintje mellett, az időjárás szeszélyeit senki sem tudja pontosabban meghatározni. Ennek oka, hogy Földünkön nincs mozgékonyabb és gyorsabban változó közeg, mint az atmoszféra. A légáramlatok — ciklonok és anticiklonok — Földünk fölött mozognak, ám „irányítópultjuk” a Napon van. A korszerű meteorológus rendelkezik a modern technika minden eszközével, munkáját szput- nyikok és elektronikus számítógépek is segítik. Az utolsó szót mégis az embernek kell kimondania. Ö az, aki számos kiegészítő körülményt is figyelembe vesz: milyen felület felett Távol-Kelet: a Nahodka kikötőjében lévő hajók nem indultak útnak, mert a meteorológiai szolgálat nagy- erejű vihart jelzett. (Fotó: APN—KS, I. Zotin felvétele) haladnak el, csapadékot adnak le, vagy csapadékot vesznek fel útközben. Az időjárás-előrejelzésben tehát sok minden függ a tudástól és- tapasztalattól. Nem véletlenül mondják, hogy a hosszú távú prognózisok összeállítása a művészettel rokon. A különböző országok meteorológiai szolgálatai szorosan egybehangolják működésüket. Ezek a szolgálatok alkotják összességében a Világmeteorológiai Szolgálatot. Ennek alapját azok a meteorológiai központok adják, ahol az egész világ időjárására jellemző adatokat gyűjtik. Három ilyen központ működik. Egy Moszkvában, egy Washingtonban és egy Melbourne- ben. A.központokat megbízható távközlő berendezések kötik össze. Ezek segítségével kicserélik egymás között azt a számtalan adatot, amely a világ több ezer meteorológiai állomásától, megfigyelőpontjától és a meteorológiai szputnyikokról befut. Horthysta repülőtisztből kommunista partizán 60 ÉVE SZÜLETETT SZÖNYI MÁRTON A második világháború utolsó hónapjaiban nagyon sok magyar partizán és katona harcolt a felszabadító szovjet seregek oldalán. 1944 második felében több partizánegység bevetésére került sor, mindenekelőtt az ország északi részén. Az egyik kis létszámú, de annál elszántabb és jól kiképzett partizáncsoport parancsnoka Szőnyi Márton volt. G yőrben született 1918. december 8-án. Az első világháború viszontagságai sodorták a családot a fővárosból Győrbe. A háború végén visszatértek Budapestre és az akkor már öttagú család a Csillaghegyen egy víkendház szobájában húzta meg magát. A családfő munka nélkül maradt. Később sikerült állandó munkát kapnia, fűtő lett. Mindkét szülő dolgozott, a gyerekek iskolába járhattak. A jó eszű, tehetséges fiú, Szőnyi Márton a Honvéd utcai polgári iskola elvégzése után beiratkozhatott a Kereskedelmi Akadémiára, amelyet 1938-ban sikerrel végzett el. Kiváló sportember is volt. A közel két méter magas fiú nagyszerűen vívott, tornászott, atletizált. A kosárlabdázásban tűnt ki leginkább, az olimpiai keretnek, is tagja lett. Repülősnek jelentkezett. Olaszországban képezték ki vadászrepülőnek. Közben megtanult németül, angolul és olaszul. Zászlósi rendfokozatot kapott és az első vadászrepülő ezreddel vitték ki a frontra. Beosztották a magyar gyorshadtest repülő századába, 1941 július elején. A Dálnoki Miklós Béla vezér- ezredes által vezetett magyar gyorshadtestet, az oda beosztott repülő századdal a német páncélos csoport parancsnoksága alá rendelték, és vetették be a harcokba. Dnyetropetrovszk térségében, augusztus 27-én egy légi harcban találat érte Szőnyi Márton gépét. A zuhanó repülőgépből az utolsó pillanatban sikerült kiugrania. Szovjet fogságba került, a szovjet orvosok gyógyították sebeit. Volt felettesei pedig értesítették szüleit, hogy fiúk, Szőnyi Márton hősi halált halt a keleti fronton. Még nevét is felvésték a mátyásföldi repülősök márványtáblájára. Szőnyi Márton azonban nem halt meg. Felgyógyulása után a fogolytáborban sokat olvasott, tanult, tapasztalt. Rá kellett jönnie, hogy hazug célokért, hamis érdekekért harcolt, önként jelentkezett a krasznogorszki felsőfokú antifasiszta iskolára, ahol magyar kommunista tanárok — köztük Rudas László, Andics Erzsébet és mások — tanították, oktatták a történelmet, irodalmat, marxizmust. Az iskola elvégzése után tudatos antifasiszta és kommunista lett Szőnyi Márton. A magyar hadifoglyok számára szerkesztett Igaz Szó című újság egyik számában ezt írta: „Antifasiszta lettem. Odahaza nem törődtem politikával, csak a repülésnek éltem. A fronton lelkesedtem, amikor légi harcról volt szó, de azon sose gondolkodtam, hogy hogyan és miért folyik a harc, melyek a háborús célok. A hadifogságban gondolkodni kezdtem. Itt ismertem fel, hogy ez a háború igazságtalan háború, hogy Hitler és társasága gazul bánik az európai népekkel. Felismertem, hogy mint kötelességtudó tiszt nem támogathatom Hitlert és társaságát, ha magyar hazámat meg akarom menteni. Az antifasiszta tisztek között alkalmam nyílik a harcra azok ellen, akik a háborút előidézték. Antifasiszta lettem, és tudom, hogy ezzel hazám szabadságának ügyét szolgálom.” 1943 decemberében Ukrajnába indultak az első magyar partizáncsoportok. Naumov és Fjodorov partizántábornok egységeibe kerültek a magyar partizánok. Szőnyi Márton nyolcadmagával a lengyel Robert Szatanovszki híressé lett partizánosztagában került bevetésre a Pripjaty mocsarak vidékén Belorusszia és Ukrajna határterületein. A magyar csoport parancsnoka az erdélyi kommunista mozgalom kiemelkedő alakja Rácz Gyula volt. (1974-ben halt meg Budapesten.) A magyar partizánok itt estek át a tűzkeresztségen. Hónapokig együtt harcoltak a szovjet partizánokkal. Szőnyi Márton hősiességéért megkapta az első osztályú szovjet partizánkitünfetést a Honvédő Háború Partizánja érdemérmet. A már a partizánharcokban edzett, mintegy háromszáz harcost az obarovi majd a kijev—szvja- torinoi központi kiképző iskolában készítették fel a magyarországi bevetésre. E kiképző iskola magyar csoportjának vezetője Nógrádi Sándor volt. 1944. augusztus 8-án szállt fel az a repülőgép a kijevi repülőtérről, amely Úszta Gyula és Szőnyi Márton partizáncsoportjait szállította. Az Úszta Gyula vezette csoportnak Munkács környékén, a Szőnyi Márton vezette osztagnak pedig Özd mellett kellett észrevétlenül földet érnie. Mindmáig kiderítetlen, hogyan szerzett tudomást a csendőrség központi nyomozó osztálya és a vezérkar főnöksége Szőnyi Márton csoportjának érkezéséről. Ózdtól délnyugatra, mintegy 15—20 kilométerre a Domaháza és Járdánháza között elterülő erdős-hegyes terepre szállt le ejtőernyővel a 13\főnyi csoport. A levegőben még ejtőernyőzsinórjaikba kapaszkodva ereszkedtek alá, amikor a katonai, csendőr- és leventealakulatok tüzet nyitottak rájuk. Körülkerítették a nagyjából három részre szakadt csoportot. A leszállás éjjel 11 és 12 óra között történt. A sötétség ePenére az egyenlőtlen küzdelem rövid ideig tartott. Ősz Szabó János politikai tiszt és a csoport szlovák törzsfőnöke a helyszínen hősi halált halt. Négy partizánt sikerült elfogniuk, akiket Sopronba vittek és kivégeztek. Néhá- nyuknak sikerült kicsúszni a gyűrűből és eljutottak Besztercebányára a szlovák nemzeti felkelés központjába, ahol aztán csatlakoztak Je- gorov tábornok partizánala- kulatához. Szőnyi Márton egyedül maradt, miután ' sikerült átvergődnie az ellenséges gyűrűn. Elfogásához nyomozó kutyákat hoztak, vérdíjat tűztek ki fejére. Egy hónapig sikerült elrejtőznie a tanyákon. Az egyszerű parasztemberek élelemmel látták el, bujtatták a hős partizánt. Az ózdi munkásokkal kereste a kapcsolatot, de sajnos nem sikerült érintkezésbe lépnie velük. Árulás folytán a Kissikátor faluhoz tartozó Macskástanyán törtek rá 1944. szeptember 7-én hajnalban a Hangony községi csendőrök, és tűzharcban megölték. A hősi halált halt Szőnyi Márton hamvait 1956 nyarán hozták Budapestre. A Kerepesi úti temetőben, a munkásmozgalom nagy halottainak panteonjában helyezték örök nyugalomra katonai tiszteletadás mellett. V. S.
