Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

Álláspont D gy mondta az igaz­gató: „Tudja, az új szabályozókat nem fogadtuk örömmel, mert nehezebb lesz az új kö­vetelményeknek megfelel­ni, s bizony csökken a nyereségünk. A bérszabá­lyozás új rendszere drágí­totta a béremelést, csök­kennek az állami visszatérí­tések. Ennek ellenére a helyzetet tényként elköny­veltük, s idejekorán elké­szítettük azt az intézkedési tervet, amivel alkalmazko­dunk az új szabályozókhoz, Mert mi úgy látjuk —' nem újabb vitákra van szükség, hanem gyors és határozott cselekvésre, hogy a valóban meglévő tartalékokat kiak­názzuk. Hogy melyek ezek az intézkedések? Ügy dön­töttünk, hogy adminisztrá­ciós dolgozóink egy részé­nek fölajánljuk — menje­nek termelni. Belső átszer­vezést hajtunk végre, fölül­vizsgáljuk termékszerkeze­tünket, illetve 1979. január 1-től néhány cikket már nem gyártunk, mert azok ráfizetésnek bizonyultak. Szóval — nálunk készen áll a menetrend.” Ennél a vállalatnál úgy tűnik, helyes álláspontot sikerült kialakítani. A cse­lekvés álláspontját. Amint a Magyar Közlöny­ben és más, szakmai tájé­koztatókban az napvilágot látott — az 1979-es gazdál­kodás szabályozói szigoríta­nak. Mindnyájunk munká­ját a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének megjavítá­sára ösztönzik, mindent e célnak rendelnek alá. En­nek érdekében az általános nyereségadó mértéke 1979. január 1-től 36-ról 40 szá­zalékra emelkedik. A köte­lező tartalékalap-képzés mértéke — a már az 1978- as nyereség felosztásakor — az ilyen címen, a vállala­toknál maradó nyereség 15 százalékáról 25 százalékra emelkedik. A teljesítmé­nyekhez kötött bérszabá­lyozási formákban átmene­tileg megszűnik a központi­lag biztosított béremelés le­hetősége, a központi bér­szabályozási formákban a jövő évben adómentesen megvalósítható bérszintnö- velés mértéke 4 százalék le­het az eddigi 4,5 százalék helyett. Csökkent a transz­ferábilis rubel árfolyama, s csökkennek az állami támo­gatások is. Igaz, differenci­ált mértékben. m indebből világos — csakugyan nehezed­tek a gazdálkodás fel­tételei, még akkor is, ha a módosításók indokoltan dif­ferenciálnak. Nincs mit cso­dálkozni azon, hogy ezért a vállalatok nem örülnek — s meggyőződésünk szerint —, nem is lehet elvárni, hogy örüljenek. Ám az öröm és a végrehajtás — a két telje­sen eltérő kategória — s en­nek szempontjából érdemel­nek figyelmet az álláspon­tok. Hiszen nyilvánvaló — a szabályozás megújítása — szigorítása — alapvető nép- gazdasági érdekből történt és ehhez alkalmazkodni — nem lehetősége a vállalatok­nak, hane i kötelessége. MOSZKVA Szovjet-osztrák külügyminiszteri tárgyalások Szovjet—osztrák külügy­miniszteri tárgyalások kez­dődtek hétfőn Moszkvában. Dr. Willibald Pahr, az Oszt­rák Köztársaság külügymi­nisztere a szovjet kormány meghívására érkezett hivata­los látogatásra a Szovjetunió­ba. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és az osztrák dip­lomácia vezetője még a nap folyamán megkezdte tárgya­lásait. A baráti, tárgyszerű légkörű megbeszélésen a két­oldalú kapcsolatokat és to­vábbfejlesztésük távlatait te­kintették át. A külügymi­niszterek kiemelték, hogy mindkét ország kölcsönösen törekszik az együttműködés kiszélesítésére és elmélyíté­sére politikai, kereskedelmi- gazdasági és egyéb területe­ken. A felek érintettek né­hány, kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nem­zetközi kérdést is. NAPIRENDEN A TÁRSULÁSI SZERZŐDÉSEK fiz Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az egyszerűbb és az önálló­sult társulások többsége jól szolgálja a szakosodást, az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodást — állapította meg Szabó István, a TOT el­nöke, az Országos Szövetke­zeti Tanács hétfői ülésén. Gondot jelent viszont — mondotta —, hogy egyidejű­leg párhuzamos vállalkozá­sok jöttek létre. Arra is van példa, hogy egy-egy társulás eltért eredeti céljaitól. Jelenleg az ipari szövetke­zetekben 53 társulás műkö­dik. A fogyasztási szövetke­zetek 7 országos társulást tar­tanak fenn. A társulások esz­közállományának értéke máris meghaladja a 2 mil­liárd forintot, árbevételük összege pedig a 7,5 milliár- dot. A csaknem 320 ÁFÉSZ-t 20-nál több megyei szövetke­zeti közös vállalat segíti áru- beszerzéssel, értékesítéssel, szövetkezeti áruházak mű­ködtetésével és különféle szolgáltatásokkal. Az ülésen bejelentették: 1979-ben az OSZT alapszabá­lyának megfelelően Rév La­jos, az OKISZ elnöke tölti be az Országos Szövetkezeti Ta­nács soros elnökének tisztét. SZABOLCS-SZATMÁR JAVÁRA / Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett megyénkbe Pártmunkásküldöttség ér­kezett megyénkbe december 18-án a Szovjetunió Kárpá- tontúli területéről. A négy­tagú küldöttség itt-tartózko- dása során Szabolcs-Szatmár oktatási intézményeiben a ta­nulók körében végzett világ­nézeti nevelőmunkát tanul­mányozza és ellátogat több üzembe is. A kárpátontúli te­rületi küldöttséget Bodnár Vlagyimir Lavrentyievics, a területi pártbizottság osz­tályvezetője vezeti, tagjai: Balázs Vaszilij Petrovics, a területi tanács osztályvezető­helyettese, Szakálas Jurij Mi- hajlovics, a huszti járási pártbizottság osztályvezető­je, valamint Guszti Mária Ivanovna, a nagyszőlősi mű­szaki szakiskola párttitkáca. Megvalósul a VI. népfrontkongresszus állásfoglalása Két és fél éves munkát te­kintett át december 18-i ülé­sén Nyíregyházán a népfront megyei bizottsága. Az ülésen részt vett és a vitában fel­szólalt dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. A legutóbbi ülés óta vég­zett munkáról szóló beszá­moló után a részvevők meg­vitatták a népfront VI. kong­resszusa óta végzett munkát, a kongresszusi állásfoglalás megvalósulását a megyében. Az írásban kiadott jelen­téshez Gulyás Emilné dr, a népfront megyei titkára mon­dott szóbeli kiegészítést. El­mondta, hogy a két és fél éves népfrontmozgalmi mun­ka mérlege — a részvevők jó munkájának eredménye­ként — pozitív. Sikerült elér­ni, hogy a népfrontmozgalom a megye életének állandóan ható tevékenységévé vált. A jelentés — amelyet a megyei bizottság megvitatott — megállapítja: a mozgalom munkájához kedvezőek a fel-, tételek megyénkben is. A megyei pártbizottság követ­kezetes, elvi irányításával, a párt- és a kormányszervek megkülönböztetett támogatá­sával, a megye dolgozóinak szorgalmas munkájával Sza­bolcs-Szatmár megye dina­mikusan fejlődik. Teljesülnek a kitűzött célok, javulnak a lakosság élet- és munkakö­rülményei, jó a politikai lég­kör. Az eltelt két és fél év munkájáról megállapították, hogy az jelentősen hozzájá­rult a közös társadalmi, poli­tikai, gazdasági feladatok megvalósításához. A nép­frontbizottságok tevékenyen kivették a részüket az okta­tási, közművelődési, ifjúsági, nőpolitikái, népesedéspoliti­kai határozatok ismertetésé­ből. Megtalálták sajátos ten­nivalóikat a népfrontbizott­ságok az 1978. évi márciusi Az ülés résztvevői KB-határozat propagálására is, amely a mezőgazdaság to­vábbfejlesztését segítette. A tapasztalatok szerint ja­vult a népfrontszervek önál­lósága, kezdeményezőkész­sége. A VI. népfrontkong­resszus óta növekedett a mozgalomban részvevők szá­ma is. Sok egyéb eredmény mellett az évi több mint 700 millió forint értékű közhasz­nú társadalmi munka is jelzi ezt, amelyben munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, idő­sebbek és fiatalok egyaránt részt vettek. A vitában felszólaló dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára a két és fél éves munkát összegező jelentésről elmondta: az jó, reális, mert magában foglalja az eredménye­ket és megtalálhatók benne a következő időszak feladatai is. A megyében elért közös eredményekhez jelentősen hozzájárult a népfrontmoz­galom is — mondotta dr. Tar Imre, majd a megye gazdasá­gi fejlődéséről szólt. Két fontos kérdést emelt ki a megyei pártbizottság el­ső titkára. Egyik a követke­zetesebb gazdaságpolitikai munka, amelyre a megyében megfelelő koncepciókkal ren­delkezünk, s a legfontosabb a szemléletváltozás elérése, amelynél a minőség, a haté­konyság a döntő. A másik kérdés a művelődéssel függ össze, az intenzív gazdasági fejlesztő munkát csak maga­sabb műveltségű emberekkel lehetséges sikerre vinni. S ebben, akárcsak úgy, mint eddig, szintén sokat tehetnek a népfrontbizottságok. Elis­merését és köszönetét fejezte ki a megyei pártbizottság ne­vében a munkáért valameny- nyi népfrontaktivistának. Ezt követően a megyei bi­zottság elfogadta a VI. kong­resszus óta végzett munkáról szóló jelentést, majd úgy­szintén elfogadta a megyei elnökség és a megyei bizott­ság jövő évi munkatervét. Végül tájékoztató hangzott éi a béke és barátsági munká­ról. Készenlétben az ember és a gép Olvasztógép jégmentesítésre Megérkezett az igazi tél, ilyenkor nehezen szánja rá magát az ember hosszabb utazásra, a hőmérő higany­szála már gyakran fagypont alatt van. Most válik el, hogy a MÁV elég alaposan, körültekintően készült-e fel a télre. Ez az évszak a vasúti közlekedésben különlegesen nehéz feltételeket jelent: ne­hezebb a váltók állítása, las­sul a rendező pályaudvarok munkája, több energia kell a vonatok vontatásához. Az utasok számára is sok kel­lemetlenséget okoz, ha rossz a vasúti kocsi fűtése, a síkos peron pedig a fel- és leszál­lásnál számtalan baleset okozója volt már A vasutasok nagy körül­tekintéssel készültek a télre, a megnövekedett feladatok mellett ilyenkor munkakö­rülményeik is mostohákká válnak. Az ország csaknem 9 ezer kilométeres vasúti vo­nalhálózatából mindössze 498 kilométert fenyeget az a ve­szély, hogy a hóviharok a pá­lyákon akadályt képezve el­torlaszolják a szerelvények útját. A veszélyeztetett sza­kaszokon hóvédő sövényeket emeltek a pályák mentén. A váltók hó- és jégmente­sítésére 9 hőlégsugaras hó­olvasztó gép áll készenlét­ben. Ezek a gépek vasúti pályakocsira szerelt hőlégsu­garas repülőgép-motorok, me­lyek bár hatalmas zajjal, de gyorsan és biztosan olvaszt­ják le a legvastagabb jég­páncélt is a váltókról. BONYOLÍTJA a tsz-ker Szabolcsi paradicsom, paprika exportra A Termelőszövetkezc- zetek Értékesítő, Be­szerző és Szolgáltató Kö­zös Vállalkozása orszá­gos hálózatot képez. A nyíregyházi székhellyel működő 2-cs területi központnak összesen 134 tagszövetkezete van. A termelőszövetkezetektől kapott megbízatások alapján a feladatuk a termények eladá­sa, valamint a mezőgazdasági munkához szükséges anya­gok, eszközök beszerzése. A TSZ-KER idei áruforgalmá­nak értéke f évmilliárd fo­rint. Ebből, mintegy 300 mil­liónyit tesz ki a zöldség-gyü­mölcs értékesítésből szerzett összeg, azon belül is közelítően 80 százalékot hozott az alma. A gazdálkodók már jó előre leadják a gép, továbbá al­katrész igényléseiket, s azokat a TSZ-KER az országot is bejárván igyekszik kielégíte­ni. Talán szokatlan a fülnek, hogy Szabolcs-Szatmár szö­vetkezetei a gyümölcs mellett még faanyagokat is expor­tálnak, s ez egyre jobban fej­lődik. Azokat Jugoszláviába, NSZK-ba és több más or­szágba szállítják. A TSZ-KER munkájának egy része szolgáltató jellegű. Például az idén a Nyíregyhá­zi Konzervgyárnak átadott, s megyénkben termett 400 va­gon zöldborsó mennyiségi, minőségi ellenőrzésénél is közreműködött. A terveikben szerepel, hogy az efféle ér­dekképviselet minden átvevő és felvásárló helyre, illetve valamennyi árura kiterjesz­tik. A TSZ-KER berkein belül utóbb létrejött egy országos információs központ, ahon­nan a megyei kirendeltségek naponta értesülnek a termé­nyek iránti kereslet-kínálat területi viszonyairól. így a cikkek fölösleges fuvaroz- gatás elkerülésével vihetők a felvevő piacra, ami a kí­nálatban jelentős minősé­gi javulást eredményezett. Mivel a TSZ-KER lényegé­ben a tagszövetkezetek ré­sze, ezért a munkája nem nyereségcentrikus. A terme­léstől függően az 1979. évi kereskedelmi tervük megkö­zelíti a 600 millió forint ér­téket. Annak döntő része már szerződésekben lekötött. A vállalkozásnak lehetősé­ge nyílik a zöldségek, gyü­mölcsök, így a paradicsom, paprika, görögdinnye export- növelő céllal való termeszté­sére. Az ehhez kellő vető­magvakat ingyen adják a tsz-eknek. Azontúl támoga­tást nyújtanak a bogyós ül­tetvények telepítéséhez. 1982-ig 100 hektárral növelik a köszmétermő területeket. A TSZ-KER igyekszik tag­jai figyelmét felhívni, hogy a hatékony munkának a kel­lő mennyiségű, minőségű áru előállítása mellett fontos té­nyezője a rögzített szállítási határidők pontos megtartá­sa. Ez sokat jelent a meglé­vő piacok megtartásában, va­lamint az újak szerzésében. Cselényi György A munkaerőhelyzetről a MÁV Vezérigazgatóságán el­mondották, hogy az idén 170 fővel ismét csökkent a pá­lyamunkások száma,. ezért nagyobb havazás, hófúvás esetén szükség lehet a hon­védség segítségére. Bevetésre készen állnak a hóekével el­látott kétéltű — közúti-vasúti — járművek, melyek szük­ség esetén az országúton kö­zelítik meg a vasúti hóaka­dály helyét, majd az alvázról leeresztik a vasúti kerekekét és attól kezdve a síneken érik el az akadályokat. Nagy teljesítményű hómarógépek és hóekék is üzemkészen áll­nak a nagyobb vasúti csomó­pontokon. Személyzetük éj­jel-nappal készenlétben van, hiszen bármikor indulniok kell, ha elakad egy vonat a hófúvásban... Megszervezték azt is, hogy az utasokat az utasellátó ét­termei és büféi meleg étel­lel, forró itallal látják el, ha hófúvás miatt megbénulna a forgalom. A felkészülés alapos és sokoldalú minden esztendő­ben. Az igazi erőpróba azon­ban még hátra van: a gya­korlat dönti el, hogy zord időjárási körülmények kö­zött milyen gyorsan győzi le az ember és a technika a természeti viszontagságokat. Szerencsére az egész ország­ra egyszerre kiterjedő hófú­vás a mi éghajlati viszo­nyaink között nem szokott előfordulni. Az idén nagyobb zavarokat csak az okozna a vasúti közlekedésben, ha a Dunántúlon és a Tiszántúlon egyszerre kellene felvenni a harcot a hóakadályokkal. Az egyik országrészből a másik­ba órák alatt átcsoportosít­ják az erőket. Reméljük, hogy erre nem lesz szükség. B. I. agyarország XXXV. évfolyam, 298. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. december 19., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom