Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
1978. december 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 II kezdeményezők ISMEREK OLYAN MUNKÁSASSZONYT, aki a Jó- savárosban lakik, az UNI- VERSIL-ben dolgozik, kisebbik gyermekét a város egyik részében lévő bölcsődébe hordja reggelenként, a nagyobbat a város másik részébe óvodába. Azért is vállalta szívesen a kommunista műszakon a munkát, hogy új bölcsőde, vagy óvoda épüljön, vagy bővüljön ott, ahol laknak. Évente Nyíregyházán csaknem 80 üzemben, vállalatnál, intézményben. hivatalban szerveznek kommunista műszakot. Kezdeményezői a pártszervezetek. Felbecsülhetetlen anyagi és szellemi értéke, emberformáló ereje van az immár hagyományossá vált kommunista szombatoknak. Szerveznek kommunista műszakot Nyíregyházán kívül új városainkban is: Mátészalkán, Nyírbátorban, Kisvárdán. És leendő legifjabb városainkban, Fehér- gyarmaton és Vásárosna- ményban is milliókkal járul hozzá a lakosság, az üzemek, vállalatok munkásai, elsősorban a gyermek- intézmények, az óvodák, bölcsődék, iskolák bővítéséhez, szépítéséhez. Ennek is köszönhető, hogy Fehér- gyarmaton az egyik iskolában úszómedencével lepték meg a kicsiket és Vá- sárosnaményban játszótér épülhet favárral. Szívesen áldozunk mindannyian gyermekeinkért, városunk tisztaságáért, szépítéséért. VAN EGY FIGYELEMRE ÉRDEMES kezdeményezés is. Az az üzem, vállalat, ahová egy községből 50— 100 dolgozó jár be, a kommunista szombaton keresett összeg egy részét átutalják annak az illetékes tanácsnak, ahol laknak. Ez a gyakorlat az ÉPSZER-nél, a Vörös Október Ruhagyárnál és a beruházási vállalatnál. Közeleg az év vége. összegezik az üzemeknél, vállalatoknál a kommunista műszakok tapasztalatait, termelési és egyéb eredményeit, a munkások helytállását. Ezt tették a napokban a SZÁÉV-nél is. Megállapították, hogy az idei két kommunista műszakon összesen csaknem 5200 dolgozó vett részt. Az így dolgozott munkaórák száma több, mint 41 ezer volt. A keresett munkabér pedig, amelyet befizettek, megközelítette a 642 ezer forintot. Társadalmi munkára, kommunista műszakokra a jövőben is szükség lesz. Jövőre talán még jobban, mint eddig. Iskolai tantermek avulnak el. Kopnak a régebbi óvodák, bölcsődék, s újakat kell építeni. Ez temérdek pénzt emészt fel. Ott gondolkodik előrelátóan az üzemi, vállalati párt- és gazdasági vezetés, ahol az 1979. évi előtervezésnél ezzel is számol. Felmérik, hogy a kommunista műszakokból befolyó összeg mennyi lehet. Milyen helyi erőforrásokkal, anyagiszellemi energiával segíthetik elő a gyermekintézmények fejlesztésének városi, falusi programját. ELSŐSORBAN EZEKRE szervezzenek üzemeink, vállalataink kommunista műszakokat 1979-ben. Ennek legyen kezdeményezője a pártszervezet minden kommunistája. S mint eddig, a jövőben is e munkában is járjanak elöl jó példával. F. K. Dobszám Iálós, szárnykerekes Vízmérő Arák Mátészalkáról w T j típusú vízmérő órák JJ gyártását kezdték meg a közelmúltban a MOM mátészalkai gyárában. A dobszámlálós, szárnykerekes nedvesen futó vízmérő órákból ebben az évben 47 ezer darabot készít a gyár hazai és nyugati megrendelésre. Az 1979-es évben ez a mennyiség 10,9 százalékkal emelkedik. Szigeti András és Halóka Erzsébet a modern kivitelű órákat állítja ösz- sze. (Császár Csaba felvétele) Burgonya — ráfizetéssel Jövedelmező húsprogram megyénkben Kincs az istállókból — A megye állattenyésztése és takarmánygazdálkodása az elmúlt években dinamikusan fejlődött —, tájékoztatta lapunkat dr. Szkita József, megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség vezetője. — De ez évben a fejlesztés ütemében visszaesés tapasztalható. Az istállók építése vontatott. Történik mindez annak ellenére, hogy a gazdaságok elkészítették szektorátrendezési terveiket. Ennek megvalósítása több okból szükséges. Így gyorsulhat meg a telepek építése, lesz ütemesebb a tej- és a húsirányú szakosodás. A lemaradást azért nem szabad megengedni, mert ez megfosztja a gazdaságokat a tejértékesítési prémiumtól. Plusz 140 millió Ez pedig nem csekély ösz- szeg, mivel 30 százalékos értékesítési növekedés esetén literenként eléri a három forintot. 1977-ben a megye szövetkezeti gazdálkodásában ez 140 millió forint többletbevételt jelentett. Erről lemondani a jövőben sem szabad. Szabolcs-Szatmár szarvasA nyírszőlősiek joggal panaszkodhatnak: öt éve Nyíregyházához csatolták a települést, de az autóbuszjegy ára több mint kétszerese a helyi járaténak, telefonálni csak Kótajon keresztül lehet Nyíregyházára. Gyakorlatilag a város egyik pontjáról a másikat nem lehet hívni, csak egy község közbeiktatásával! Gavula Géza tanácstagnak főhet a feje, amikor az igényeket sorolják az emberek. A fentieken kívül igen nagy gond: rossz álfapotban vannak az utak, a mentő, a kenyereskocsi be sem fordul a felázott talajon. A nagy területen fekvő Nyírszőlősön sokat kell gyalogolni, ha valaki bevásárolni indul. Tejet, kenyeret kap is, de húst és még jó néhány közszükségleti cikket hiába keresne. „Be” kell menni a városba ... Több mint ötven éve él Nyírszőlősön Gavula Géza. Az iskola gondnokát a település apraja-nagyja ismeri. Nemsokára negyedszázada, hogy a köz ügyeinek képviseletével bízták meg. A három nyirszőlősi tanácstag alkalomadtán összeül és megbeszéli a teeendőket. Már csak azért is, mert Géza bácsit sem kizárólag a „saját” választói keresik meg. Hozzá tartozik a Kollégium utca keleti oldala, a Sugár, a Fannónia és a Vasút utca. A két kilométer hosszú Kollégium utcáról viszont a szemközti szomszédok közül is be-bemennek hozzá, s természetesen az „idegen” választókat sem küldi el. — A kérések jogosságát azonban mindig hosszasan mérlegelem — kezdi a beszélgetést a fiatalos külsejű tanácstag. — Szinte egyetlen A szószóló olyan igény sincs, amit mindenki egyformán akarna. A huszonöt év alatt csak egy ilyenre emlékszem. 1958-ban történt. Hallottam a megyei tanácson, hogy tíz községbe bevezetik a villanyt, s ha hétfőre a község megadja a szükséges 250 ezer forintot, nálunk is bekötik. Péntek volt, másnapra falugyűlést hívtunk össze az iskola udvarára. Ahogy elmondtam az embereknek ezt a lehetőséget, szinte egyszerre lendültek rriagasba a karok: az egy családra jutó 600 forintot mindenki megszavazta. Nem restellem, de akkor könny szökött a szemembe ... Ma már Nyírszőlősön azt panaszolják, hogy nem lehet esténként a tévét zavartalanul nézni, mert gyakran vibrál a kép. A háztartási gépek, a hegesztés nagyon lecsökkenti a hálózati feszültséget ... — A másik égető gond az ABC. Régóta húzódik az építése. A szeptemberi városi tanácsülésen interpelláltam is ez ügyben: s möst úgy látszik, lesz valamilyen eredménye. A Nyíregyházi ÁFÉSZ erőteljesen nekilátott az építkezésnek, s ha az újabb határidő nem csúszik, jövő tavasszal már vásárolhatunk az ABC-ben. Én legalább ennyire fontosnak tartom az . utak javítását. A törpe vízműig portalanítani kellene, Sajnos, ebben az ötéves tervben nincs rá lehetőség. Az óvoda előtt 80 centi- méteres (!) víz áll, ha esik az eső. A gyerekek nem tudnak közlekedni. A fejlesztéseknek nemcsak a lehetőségek szabnak határt. Sokszor azt nehéz megértetnie a tanácstagnak: ide nem telepíthetnek ipari üzemet, közintézményt. Viszont az alapvető élelmiszerekre, jó minőségű tévéadásra, óvodára, aszfaltúira van szükség és a városi életforma jó néhány ismérvét kell még megteremteni Nyírszőlősön. A kétarcú települést a helybeliek falunak nevezik, az igények viszont egyre inkább a régi városlakóéhoz hasonlítanak. Azért, hogy a közigazgatásilag városnak számító Nyírszőlős külsőleg is városiasabb formát öltsön, sokat tett az elmúlt 25 évben Gavula Géza tanácstag. Tóth Kornélia marha-állománya 155 ezer. Ebből 63 ezer a tehén, amely mintegy ezerrel kevesebb a tervezettnél. A tejelő teheneknek felét találjuk a nagyüzemben. A megyében ma már 30 szakosított tehenészeti telep működik. Ezekből 26 a termelőszövetkezetekben, a többi az állami gazdaságokban. A termelőszövetkezetek a háromnegyed év során mintegy 20 ezer mázsával több marhahúst értékesítettek, mint tavaly a hasonló időszakban. A vágóállatok egy része exportbevételeinket növeli. A háztáji és egyéb kisüzemi gazdaságokban 32 ezer tehenet tartanak. A jószáglétszámban itt is mérsékelt csökkenés tapasztalható. Ez azért elgondolkodtató, mivel a termelőszövetkezetek a korábbi évek gyakorlatától eltérően jobban látják el az állattartó gazdákat takarmánynyal, alommal.. Ezzel együtt jelentősen besegítenek az eladásra kerülő állatok értékesítésénél. Állami támogatás Az állam is jelentős támogatásban részesíti a kisüzemi tehéntartó gazdákat. Minden első tehén után évente kétezer-ötszáz forintot ad. A kistermelők minden további tehén után 5 ezer forintot kapnak. A térítésmentes dotációnak ezt a fajtáját az állam a következő években is fenntartja. Az elmúlt esztendőben értékesített 126 millió liter tejnek valamivel több mint a felét a háztáji gazdaságok adták. A sertésállomány a megyében közelíti a 432 ezer_dara- bot. Ezeket a 11 szövetkezeti, négy állami gazdasági, egy vállalati szakosított sertéstelepen, a közös gazdaságok hagyományos istállóiban illetve a háztáji gazdaságokban tenyésztik. A kocák száma ebben az évben növekedett és meghaladja a 32 ezer darabot. A kistermelők 2200 darab kocával tartanak most többet, mint tavaly. Ezt nagymértékben segítette és a jövőben is segíti a kocakihelyezési akció. Ennek keretében az idén október végéig 4924 vemhes kocát vásároltak a kistenyésztők. Nincs elég széna A juhállomány évről évre — most is növekszik. Szembetűnő a létszámgyarapodás a termelőszövetkezetekben. Juhból a harmadik negyedév végén 242 ezer darabot tartottak számon. Az anyajuhok száma 140 ezer körül mozog. Október végéig — zömében külföldi piacon — több mint 132 ezer darab vá- gójuhot értékesítettek. Gyap' júból mintegy 12 ezer mázsa jut az iparnak. A mezőgazdaság fejlődése, egyre intenzívebbé válása egy sor feladatot ró a gazdaságokra. Sajátosan jelentkez nek ezek a takarmánygaz dálkodásban. Ismert, hogy az idén a bőséges csapadék következtében a takarmányféleségek bő termést hoztak. Ennek ellenére egyes termelőszövetkezeteknél nagy mennyiségű takarmányhiány jelentkezik. A megyében 406 vagon szénahiány pótlásáról kell gondoskodni. Ennek előteremtésére a termelőszövetkezetekben minden lehetőséget használjanak ki. A meglévők -mellé takarítsanak be minden takarmányozásra alkalmas mezőgazdasági mellékterméket. Vegyék igénybe a cukorgyá- , ri termékeket, a fehérje pótlására a karbamidot. Indokolt, hogy nagy gondot fordítanak a meglévő takarmányok, kazlak, silók romlásmentes megóvására. Az állatok takarmányozásában, etetésében támaszkodjanak a tudományos módszerekre. Gépesítés, fejlesztés — Az 1979-es évi terv készítésénél, — fejezte be tájékoztatását dr. Szkita József, — a gazdaságoknak legyen gondjuk a takarmánybetakarító gépek vásárlására, a meglévők karbantartására, a takarmánytárolók kialakítására. Helyezzék előtérbe az istállók, telepek, különösen a szarvasmarha-férőhelyek építését. Ezek is hozzátartoznak megyénk állattenyésztése további intenzív fejlődéséhez, az ebből származó jövedelmek növekedéséhez. S. I. Ezer vagon burgonya ipari feldolgozására kapott lehetőséget ebben a szezonban a demecseri burgonyakemé- nyítő-gyár. Úgy gondolták, hogy ezt a mennyiséget — a nagy termés miatt — a megyéből is könnyűszerrel megkapják. Aztán november közepén, hogy ne kelljen leállni a gépeknek, már az ország távolabbi részeiből, So- mogyból, Zalából is kaptak szállítmányokat. Az ok: a szabolcsi termelő gazdaságoknak nem éri meg, hogy felkínálják a burgonyát ipari feldolgozásra. Panaszkodnak, hogy szinte ráfizetés nekik teherautóra rakni a krumplit, elszállítani Deme- cserbe, ott lerakni, ha végül kilónként 50—60 fillért kapnak érte. Az összeg valóban nagyon kevés. Ám a gyár kilónként egy forintot fizet, amiből csak a szennyeződés mértékének megfelelően vonnak le. Mivel az idei termés sem túl sáros, sem túl szennyezett, ezért a november 22-ig feldolgozott 658 vagonnál mindössze 11,4 százalékot vontak le. Hova tűnt el a többi pénz? A felvásárlás nem a gyár dolga. A gazdaságoktól a ZÖLDÉRT, a SZATÉV és az ÁGKER vette át a burgonyát, illetve többnyire átvétel nélkül adta meg az utasítást, hogy szállítsák a keményítőgyárba. Csakhogy a ZÖLD- KER központjának utasítása szerint például csak 70 fillért adnak a burgonya kilójáért, mert a szállítás, rakodás költségét csak így tudják megtéríteni — mondják. Hasonló a helyzet a többi felvásárló szervnél is. fgy aztán érthető, ha több helyen a felesleges burgonyát inkább a tagság vásárolta meg takarmányozási célra, mások olyan szatmári községekben adták el, ahol a háztájiban tartott állatpk takarmányozására vették meg. Mondani sem kell, hogy mindenütt megkapta a tsz az egy forintos kilónkénti árat, vagy még attól is többet. A gazdaságok csak azt nem értik, hogy miért kell a magas termés esetén olyan árpolitikát kialakítani, amelyen csak a kereskedelmi szervek keresnek, másoknak mindez ráfizetés. Lányi Botond Délelőtt, kilenc után T usta reggel Jj volt, még pizsamában ténferegtem a lakásban, amikor csöngettek. Vajon ki lehet ez, ilyenkor, munkaszüneti napon? Ajtót nyitván egy szép szemű, szőke kislány állt ott, le- görbülö ajakkal. — Bácsi, kérem, tessék venni könyvet — mondta. — Tőled? — Igen. Itt van a szatyromban. Három meséskönyve volt, mindegyikbe beleírva, hogy jó tanulásáért Mikulásra kapta az iskolájától. — Miért akarod eladni? — Apa a kocsmában van, hívtam, hogy jöjjön már reggelizni', azt mondta, nem jön, amíg nem viszek neki húsz forintot. Nem tud fizetni. Ha pedig nem tud, megver bennünket otthon. Tessék megvenni ezeket a könyveket. — Hány éves vagy te, kicsi? — Tizenegy. — Korán bánt a gond, gyermek.-m-r em vettem l\] meg a köny- ■L v veit. Adtam neki húsz forintot és bevágtam az ajtót, mielőtt még az én szájam széle is elgörbült volna. (g)
