Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
w Értelmes versenyt E gy évvel ezelőtt, tavaly decemberben látott napvilágot a Szakszervezetek Országos Tanácsának, valamint a KISZ Központi Bizottságának a munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló közös állásfoglalása. Ennek lényege az, hogy a munkaverseny-mozgalom minél inkább szolgálja főbb gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, segítse a munka hatékonyságának növelését, a termelékenység javítását, a vállalati belső tartalékok feltárását és az export fokozását. A munkaverseny fejlődésében tapasztalható kedvező jelenségek — amelyek ugyan nem újak de csak az utóbbi egy-két évben kezdtek igazán meghonosodni — azt bizonyítják, hogy ezek a követelmények nem maradtak csupán jelszavak. Az újságok nap nap után adnak hírt az új kezdeményezések elterjedéséről. Az idei vállalások és teljesítések közötf tallózva még most is találni olyan felajánlásokat, amelyekről már messziről lerí, hogy formálisak, nem lényegretörők. És vannak olyan munkaverseny- szervezők, gazdasági vezetők, akik nemcsak elfogadják, hanem értékelik is ezeket. A nehézségek fő oka az, hogy hiába a lelkesedés, a tenniakarás, mert gyakorta nincsenek meg a helyi feltételek a tartalmasabb, hasznosabb vállalások megtételére és végrehajtására. Az utóbbi hetek, hónapok szocialista brigádvezetői tanácskozásain nemegyszer nagyon indulatosan nehezményezték a résztvevők, hogy az anyag- és alkatrészellátás, a munkaszervezés hiányosságai, az egyértelműen a mennyiség tokozására ösztönző anyagi érdekeltség és más tényezők nagyban hátráltatják őket vállalásaik végrehajtásában. Ä munkaverseny nem járhat külön utakon, céljai nem szakadhatnak el az üzemi környezettől. A mennyiségi szemlélet például nem a munkaversenyre jellemző elsősorban, nem a mozgalom hibája, hanem a vállalati vezetésé. A vásár persze kettőn áll. A brigádoknak kritikai észrevételeikkel, kezdeményezéseikkel segíte- nük kell a gazdasági vezetőket a belső tartalékok meglátásában, feltárásában. A vezetésnek pedig olyan értelmes, hasznos célokat kell állítaniuk a brigádok, a versenyzők elé, amelyek arra inspirálják a kollektívákat, hogy megtegyék a magukét a minőség, a hatékonyság javítására. K. L. Kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozására Gromiko—Vance- találkozó Genfben A felek között létrejött megállapodás értelmében Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter találkozót tart Genfben, december 21—22-én. A külügyminiszterek a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló megállapodással összefüggő kérdéseket vitatják meg, különös tekintettel arra, hogy mindkét fél hangot adott arra irányuló szándékának, hogy a kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozását a lehető legközelebbi jövőben befejezzék. Befejeződtek a magyar-szovjet kormányközi megbeszélések Marjai József hazaérkezett Budapestre Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke kedden Moszkvában a Kremlben fogadta Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnöki megbeszélései alkalmából tartózkodott Moszkvában. A közvetlen hangulatú, elvtársi légkörű megbeszélésen a Szovjetunió és Magyarország együttműködésének további kiszélesítésével, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésével összefüggő kérdésekről volt szó. A megbeszélésen részt vett Konsztantyin Katusén, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese és ár. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete A szovjet fővárosban befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar és szovjet tagozata elnökeinek Marjai Józsefnek és Konsztantyin Katusevnek megbeszélései A megbeszélések tárgyszerű, baráti légkörben folytak. Marjai Józsefet elutazásakor a Seremetyevói repülőtéren Konsztantyin Katusén és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Ott volt hazánk moszkvai nagykövete, dr. Szűrös Mátyás. A Minisztertanács elnök- helyettese kedden hazaérkezett Moszkvából. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Feliksz Bogdanov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MUNKÁSGYŰLÉS keretében Gyapjúszövőgyárat avattak Demecserben Kedden délelőtt ünnepélyes munkásgyűlés keretében avatták fel a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár V. számú gyáregységét Demecserben. Az új üzemmel a magyar gyapjúipar legnagyobb kártoltipari vertikuma készült el, közel százmillió forintos költséggel. A munkásgyűlésen részt vett dr. Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes, E kiér György, a megyei pártbizottság titkára és Havacs József, az SZMT titkára. A gyár irodalmi színpadának rövid műsora után a 27 hónap alatt megvalósuló beruházásról, az eddigi eredményekről György István vezérigazgató adott tájékoztatást. A VAGÉP kis, 80 embert foglalkoztató telepét vették át 1975-ben, ahol a megyei tervezőiroda tervei és az építő- és szerelő vállalat kivitelezése alapján egy ötezer négyzetméteres gyártócsarnokot, valamint egy kétemeletes szociális épületet húztak fel. Megépítették a kapcsolódó létesítményeket is, de az új tmk-épület elkészítése a jövő év feladata. Az új csarnokban a fonoda gépeit helyezték el, míg a régi, s átalakított csarnokban a szövődét rendezték be. Az építéssel párhuzamosan folyt a munkások betanítása, jelenleg 750-en dolgoznak a demecseri gyárban. Az üzemben a termelés teljes felfutása a következő évek feladata, ennek révén évente 1600 tonna fonal, 2 millió négyzetméter szövet előállítása a cél, a kivarróban 2,5 —3 millió négyzetméter szöMunkásgyűlés a demecseri gyáravatón. (Elek E. felvj vetet csomóznak és varrnak ki. A textilipar, ezen belül a gyapjúipar fejlődéséről, feladatairól dr. Szabó Imre miniszterhelyettes beszélt. Elmondta, hogy a magyar textilipar megújulásának nagyszerű példái a Szabolcsban felépült gyárak. A jobb termelés külső feltételei, a gépek, berendezések már megvannak, most már az itt dolgozó munkásokon múlik, hogy a termelés minősége olyan legyen, amely felvcs/i a versenyt az exportpiacokon. Majd a tervezésben, építésben, betanításban végzett munkáért 18-an kaptak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, köztük a gyár dolgozói közül Baksa Anna fonónő, Eles Mária orsózónö. Kabáts György osztályvezető, Lakó Andrásné szövőnő és Szanyi Imréné kivarró. Az avatást jelző nemzetiszín szalag átvágása után Kántor György igazgató vette át az üzemet, s mutatta be működés közben a vendégeknek. Napirenden: a jövő évi költségvetés és fejlesztési terv Ülésezett a megyei képviselőcseport Az országgyűlési képviselők megyei csoportja — Hosszú László elnökletével — kedden Nyíregyházán tartott ülést. A megye 1979. évi költség- vetési és fejlesztési tervének előkészítéséről László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese tájékoztatta a képviselőket. Elmondta: sokoldalú és részletes elemző munka előzte meg az előzetes költségvetési és December 22-re összehívták a megyei tanácsot A cigánytelepek megszüntetésének feltételeiről tárgyalt a végrehajtó bizottság A megyei tanács végrehajtó bizottsága december 12-én, kedden Sóstón, a tanács továbbképző intézetében tartotta ez évi utolsó ülését. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagyták a soron következő megyei tanácsülés elé kerülő előterjesztéseket. A végrehajtó bizottság javasolja megtárgyalásra a megyei tanács és a helyi tanácsok 1979. évi költségvetési és fejlesztésialap-tervezetét, valamint a megyei tanács és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi munkatervének jóváhagyását. A végrehajtó bizottság a megyei tanácsot 1978. december 22-re, délelőtt 9 órára hívja össze. A végrehajtó bizottság többek között megtárgyalta a szociális követelményeknek meg nem felelő cigány lakótelepek megszüntetésére hozott határozatok végrehajtását. Megyénkben 1965 óta szervezett körülmények között történik intézkedés az elmaradott körülmények között élő cigány lakosság lakáshelyzetének megoldására. Jelentősebb változás csak a negyedik ötéves terv időszakában kezdődött el. Ekkor 1453 telepen kívüli lakás épült, mellyel 43 telep teljes felszámolása történt meg. Az új lakásba költözők, kiszakadva a telepi életformából, új élet- és gondolkodásmódot alakítottak ki, s egyre inkább beilleszkednek a fejlettebb társadalmi keretek közé. A telepek gyorsabb felszámolását lassította, hogy az OTP által folyósított hitel nem fedezte az építőanyagipari árak emelkedéséből fakadó többletköltségeket és a kivitelezői kapacitás sem volt megfelelő. Gond, hogy a telepeken nagy létszámban élnek szociális segélyezettek, leszázalékoltak, akik jövedelme nem éri el a havi 1100 forintot. Az ötödik ötéves terv idejére a megyei tanács 65 telep felszámolását tervezte. A tervidőszak első évében 108 cigány állampolgár költözött el egészségtelen putriból megfelelő körülmények közé. A legkedvezőbb eredményt eddig megyénk 1977-ben érte el, amikor 323 cigánycsalád kötött szerződést az OTP-vel kamatmentes lakásépítési vagy lakásvásárlási hitel folyósítására. Az úgynevezett belvizes lakásépítési kölcsön igénybevételével újabb 250 család költözött egészséges, kulturált lakásba. Így o múlt évben összesen 573 telepi család lakásproblémája oldódott meg. Ez évben az OTP november 1-ig 224 lakás felszámolására nyújtott hitelt. A tervezett 15 telep teljes felszámolása várhatóan december 31-ig megtörténik. A már a telepekről elköltözött cigány lakosság életét továbbra is fokozott figyelemmel kell kísérni. A Hazafias Népfront, a helyi pártszervek hathatós támogatása mellett — az ismert nehézségek ellenére — elérhető, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a felszámolásra .kiemelten fontosnak minősített telepek megszüntetésére sor kerüljön. A továbbiakban a végrehajtó bizottság egyebek között megtárgyalta a kedvezőtlen adottságú mezőgazda- sági termelőszövetkezetek támogatását, illetve 11 pályakezdő fiatalembernek odaítélte a megyei tanács letelepedési díját. fejlesztési terv kidolgozását. A várhatóan rendelkezésre álló összegek kismértékben magasabbak az 1978. évinél. Ez azt jelenti, hogy a középtávú tervben 1979-re előirányzott feladatok megvalósíthatók. Ehhez azonban elengedhetetlen a gondos rangsorolás, az ésszerű takarékosság, a még felelősségteljesebb gazdálkodás. A megye tanácsainak költségvetés-tervezetében változatlanul első helyen állnak a kulturális, valamint a szociális és egészségügyi ágazat kiadási költségösszegei. A fejlesztések között említette a tanácselnök-helyettes, hogy az 1979-es átadással tervezett (állami célcsoportos pénzeszközökből épülő) lakások időben megvalósíthatók, előkészítésük jó ütemű. A közmű- vesítési beruházások között nagyobb építési munkák indulnak például a Nyíregyháza távlati vízellátását megoldó tiszai, valamint a Záhonyt és környékét kiszolgáló regionális vízműveknél. A beszámolóhoz több képviselő szólt hozzá. Dr. Tar Imre elmondta, jó helyzetet teremt, hogy az ötödik ötéves terv első három évére ütemezett beruházások határidőre, többségében az előirányzott költségeken belül elkészültek, teljesítette feladatait az ipar és a mezőgazdaság. A következő évi tervek feszítettek. de a tartalékok feltárásával, gondos, fegyelmezett gazdálkodással az eredeti előirányzatok teljesíthetők. Gic- lyás Emilné dr. a kulturális feladatokra előirányzott ösz- szegek felosztásával foglalkozott. Szviridov Ivánné az állategészségügyi ellátás fejlesztési lehetőségeire kért választ a tanácselnök-helyettestől, aki elmondta: a szakemberek vizsgálják, miként lehetne jobb az állategészségügyi ellátás a megye néhány körzetében. Kelemenné Balogh Katalin a pedagógusok étkeztetési lehetőségeiről. gondjairól szólt, amelynek megoldása különösen a falvakban fontos. Szabó Béla a mezőgazdasági szakmunkások képzéséről, továbbképzéséről beszélt, a mezőgazdasági üzemek és a szakiskolák feladatainak ösz- szehangolásáról szólt. Dr. Pethö Ferenc a nagyközségi tanácsok szakemberellátásával foglalkozott. Telepóné Pávai Mária a mátészalkai szakmunkásképző intézet épülő új szárnyával kapcsolatban javasolta: meg kellene vizsgálni néhány szakma tanulóinak helybeli képzését, a nagyobb iskola lehetőséget teremthet, hogy kevesebb kisdiák ingázzék. Sőrés István a társadalmi munkával történő járdaépítés lehetőségeinek bővítését javasolta. A vitában elhangzottakra László András és Hosszú László válaszolt. Ezt követően dr. Alexa Miklós megyei főügyész adott tájékoztatót a Büntető Törvénykönyv tervezetéről és a tervezet társadalmi vitájának megyei tapasztalatairól. Ezzel kapcsolatban a képviselők közül Széles Lajos felvetette a szabálysértési ügyekkel foglalkozó tanácsi dolgozók felkészítésének, továbbképzésének fontosságát. Gulyás Emilné dr. pedig az elfogadásra kerülő magas szintű jogszabály széles körű megismertetésére, a szükséges esetekben pedig részletes megmagyarázására, a tájékoztatás fontosságára hívta fel a figyelmet. A képviselőcsoport a továbbiakban az országgyűlés soron következő ülésével ösz- szefüggő tennivalókkal foglalkozott. jMggjgjll XXXV. évfolyam, 293. szútn^ ARA: 80FILLÉl^^^l978^lMMnbe^3!^5M«l£^J
