Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1978. december 8. Információs iroda a belvárosban Hová forduljon a bérlő? Á lakó joga, kötelessége Tucatnyi levél érkezik na­ponta a Nyíregyházi Ingat­lankezelő és Szolgáltató Vál­lalathoz. Bennük kérések a lakásban történt hibák javí­tására, az elhasználódott be­rendezési tárgyak cseréjére. Gyakori a panaszos levél vagy az ingerült hangú tele­fon is, különösen akkor, ha a hibabejelentés után késle­kedik az intézkedés. Sokan keresik fel személyesen a vállalatot, hogy minél gyor­sabban elintéződjék az ügyük. A tapasztalatok szerint azon­ban mi bérlők nem vagyunk eléggé tisztában jogainkkal és kötelességeinkkel, s azzal sem, hogy ügyes-bajos dolga­inkkal a vállalatnál kihez, hová fordulhatunk. Néhány telefon­szám Sajnos a nyíregyházi tele­fonkönyv gyakran félrevezeti az IKSZV-t tárcsázókat. Nem derül ki belőle többek között, hogy a 10—138-as szá­mon az ingatlanok becslése, a lakáscserével kapcsolatos ügyek után lehet érdeklődni. Ha javíttatást vagy cserét kér­nénk a vállalattól, akkor te­lefonon a házkezelőségi osz­tályt kell hívnunk, amelynek számai (10—438, 10—317, 10— 053, valamint 11—213) szin­tén nem derülnek ki a telefon­könyvből. Sokan tanácstalanok akkor is, ha a központi vagy a táv­fűtéssel történik baj. Keve­sen tudják, hogy a hőszolgál­tatás üzemvitele, felügyelete szempontjából, a várost há­rom körzetre osztották. A vá­rosközpont körzeti ügyeleti irodája az Irodaházban talál­ható, feltárcsázni pedig a 11—78*7 számon lehet. A Beth­len Gábor u. északi része, az Északi alközpont a Sóstói útig már egy másik körzetet képez, amelynek ügyeleti irodája az északi alközponti szolgáltatóházban van, tele­fonszáma pedig 11—040. A harmadik körzet Jósavárosé. Az ügyeleti iroda a Korányi Frigyes úton van, telefonon a 11—591-es számon hívható. Közelebb a lakossághoz! A lakosság és a vállalat egyik legnagyobb gondja, hogy az IKSZV központja távol esik a város központ­jától, s az autóbusz-összeköt­tetés sem megoldott. Ezért született meg a döntés: még idén decemberben informáci­ós irodát nyitnak a Besse­nyei tér 3—4. szám alatt. Ügyes-bajos dolgainkkal te­Almahámozás. hát ezután ide fordulhatunk majd. S hogy könnyebben eliga­zodhassunk a problémák megoldásához vezető úton, a vállalat 15 ezres példány­számban információs füzetet adat ki, amely tartalmazza a lakáshasználattal kapcsolatos tudnivalókat. Az információs füzet 1979 első negyedévében kerül a lakossághoz. Közvetítők a házfelügyelők A bérlők és a vállalat kö­zött természetesen fontos köz­vetítők a házfelügyelők. Tóth János, az IKSZV igazgatója elmondta, hogy a legtöbben kiválóan látják el feladatu­kat. Kötelességükön felül vál­lalnak, amikor egy-egy lakó ügyét személyesen intézik el. Akadnak azonban olya­nok is, akik csak hébe-hóba takarítanak, késve jelentik be a meghibásodást, s emiatt például napokig rossz a lift, vagy sötét lépcsőházban kell esténként botorkálni. A vállalathoz a legtöbb be­jelentés a lakóházak, a laká­sok kezelésével, fenntartásá­val, karbantartásával kap­csolatban érkezik. Az IKSZV önkritikusan beismeri: a je­lenlegi személyi és tárgyi fel­tételek még nem teszik lehe­tővé a panaszok gyors, rugal­mas intézését, orvoslásuknál elsősorban fontossági sorren­Á „Délibáb" Szabolcsban A rádióból is jól ismert debreceni „Délibáb” népzenei együttes lépett fel az elmúlt napokban megyénk 18 kö­zépiskolájában az Országos Filharmónia rendezésében. Céljuk volt, hogy bemutas­sák az ifjúságnak a legré­gibb jellegzetes népi hang­szereket, felkeltsék az ér­deklődést a népzenei hagyo­mányok iránt, általában fej­lesszék a zene iránti érzé­kenységet. Az együttes hat tagja deb­receni zenetanár, vezetőjük Joób Árpád, aki maga farag­ta és állította össze az általa játszott bőrdudát. Az együt­tes 1970-ben alakult meg s a debreceni megyei művelődé­si központ patronálja őket. Érdekes és ma már alig is­mert fégi népi hangszereken játszanak, mint tekerőlant, török síp, bőrdudá, koboz, ci- tera. doromb, ütőgardon, re­gős síp, tökduda, cimbalom stb. Műsorukban népdalok, népi táncok szólalnak meg énekben és hangszereken eredeti letétben, szólóban és együttesben. Meglepő az a lelkesedés és az a készség, amivel ezek a klasszikus zenén nevelkedett fiatal zenetanárok ügyesen, sőt bravúrosan kezelik eze­ket a régi, népi hangszeré­ket. Alkalmunk volt több előadást is meghallgatni, többek közt a kisvárdai szak­munkásképző intézetben is, ahol 400 szakmunkásképzős hallgatta végig a műsort nagy figyelemmel és érdek­lődéssel. A 896 növendéket számláló szakmunkásképző intézet aulájában élményt je­lentett a tanulóknak ez a ze­nei előadás. det tartanak. (kádas) Vikár Sándor líj trafóállomások az energiaellátás javítására A gyorsan növő villamos- energia-igény kielégítésére a TITÁSZ további feszültségát­alakító és elosztó állomáso­kat helyez üzembe Szabolcs- Szatmár területén is. Ebben az évben két helyen adtak, illetve adnak át két olyan .transzformátorállomást, amely a bemenő 120 ezer vol­tot 20 ezer voltra alakítja át. Az egyik — amely Nyírbátor térségében a már korábban tapasztalt áramerősség-inga­dozásokat van hivatva meg­szüntetni — már üzemel. Még ez évben üzembe helyezik a zavartalan áramellátásban ugyancsak nagy szerepet ját­szó tuzséri 120/20 kilovoltos transzformátorállomást is. A Vásárosnamény és a térség megnövekedett villamos- energia-igényét biztosító har­madik trafóállomás _ átadását a jövő év első felében terve­zik. Bőráru Záhonyból Közel két éve, a záhonyi asszonyok örömére a Rákos- palotai Bőr- és Műanyagfel­dolgozó Vállalat — Zalaeger­szeg, Sárvár, Marcali és Szekszárd után — gyáregy­séget telepített Záhonyba is, munkalehetőséget adva az itt élő nőknek. Az eddig 45 termelő mun­kást foglalkoztató üzem ki­bővítésével szeptembertől megkétszereződhetett a lét­szám. A kisvárdai szakmun­kásképző intézetben most 17 fiatal tanulja a bőrdíszmű­ves szakmát, ők az utánpót­lás. A termelőszövetkezet régi raktárépületéből újjávará­zsolt munkacsarnok mellett fűtött, tiszta öltözők, zuha­nyozók garantálják a dolgo­zók munka előtti és utáni jó közérzetét. Amíg az üzem szomszédsá­gában felépül az új gyár, a régi, de jól működő gép­parkkal 11 millió forintos termelési értéket állítanak elő évente. A feldolgozandó műbőr a központtól kiszabva érkezik, ezért itt nincs szükség sza­bászatra. Az asszonyok ha­mar megtanulhatják a szak­ma fogásait, és a 21 napos próbaidő után betanított munkásként dolgozhatnak, teljesítménybérben. Mikita Viktor Pécsik Béláné az üzem nyitása óta itt dolgozik. Pizetése képriportja már eléri a 2708 forintot. NÉPSZERŰ AZ IFJÚSÁGI TAKARÉK Otmilliárd — betétkönyvben Mind több ember gyűjti pénzét takarékbetétkönyv­ben a megyében. Ezt igazol­ja az idei év adata is: 373 millió forinttal több a lako­sok takarékbetétben félre tett pénze, mint tavaly. Kü­lönösen a takarékpénztárak betétállománya nőtt figye­lemre méltóan. Ma az OTP- fiókok 2 milliárd forintot -meghaladó összegű betétet tartanak nyilván. Az OTP megyei igazgatóságánál 1 milliárd 30 millió forintot he­lyeztek el Szabolcs-Szatmár megye lakosai. Jelentősen növekszik a postahivatalok­nál elhelyezett betétek nagy­sága. Ez az összeg most 1 milliárd 882 millió forintot tesz ki. A takarékszövetke­zeteknél kamatoztatott beté­tek 960 millió forintra emel­kedtek. Talán nem volt véletlen a takarékossági világnap fel­hívása : novemberben ko­moly összegekkel nőtt a me­gye takarékbetét-állománya. A december 31-én esedékes kamatjóváírások is jelentősen növelik a jelenlegi betétek nagyságát. S ha a november­ben és decemberben taka­rékba tett pénzeket nem is számítjuk, a tíz hónap alatt közel otmilliárd forintot he­lyezett el megyénk lakossá­ga takarékbetétkönyvben. Az ifjúsági takarékbetétet váltó fiatalok száma tovább gyarapodik. Ma már 21 ezer (!) ifjú diák, munkás, fiatal házas választja a taka­rékoskodásnak ezt a formá­ját. Januártól októberig 1100-an kötöttek szerződést az OTP-vel, s tartanak szá­mot az ifjúsági takarékbetét által nyújtott kedvezményes lakásvásárlásra és sok egyéb támogatásra. Most év végén járnak le a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak (a népszerű KST) visszafizetésének ideje. Mint­egy 40 millió forintot fizet­Moravcsik István nyíregy­házi lakos az ÉPSZER válla­lat gépkocsivezetője volt. Ez év folyamán a nyírbogdányi vasútállomásról szállított fo­lyamkavicsot a vállalat otta­ni munkahelyére. Szállítás közben két ember sompoly- gott kocsijához, majd nem sokáig kerülgették jövetelük célját, feltették a kérdést: szállítana-e nekik is egy-egy kocsi sódert? Moravcsik „jószívű ember­nek” bizonyult és a két nyír­bogdányi lakosnak „nem tu­dót” nemet mondani. Az nek ki ezekben a napokban a tagoknak. E takarékossági forma népszerűsége — talán éppen az esedékes nagyobb összegű kifizetések miatt — novemberben, decemberben ismét növekszik. Ma már a termelőszövetkezetek is lét­rehozták a KST-t. Csupán a nyíregyházi járásban 7 téesz kötött ilyen irányú megálla­podást tagjaival. Számos ter­melőszövetkezetben éppen most szervezik a KST-t, fi­gyelemre méltó eredményt eddig a kisvárdai és a nyír­bátori járásba:, értek el. ÉPSZER vállalat folyamkavi­csa azonban nem hozott sze­rencsét sem a megrendelők­nek, sem a szállítónak. Ügyeskedésüket leleplezték, az 1856 forint értékű sódert visszaszállították, ellenük pe­dig eljárást indítottak. Moravcsik Istvánt sikkasz­tás vétsége miatt 3000, Lin- zenbold József és Köröské- nyi András nyírbogdányi la­kosokat fejenként 2000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíró­ság. Az ítélet jogerős. (m. f.) Sóderoltak, ráfizettek A befőttes üvegek szállítása. S záz vagonnal kevesebb alma termett a csegöldi tsz almásában, mint az előző évben. így a léüzem mun­káját csak a napokban indították meg. A nyolcvan nő mellett a nehéz fizikai munkát férfiak végzik. A ko­rábban készített vegyes befőtt et és az almát is nagy üvegek­be pakolva szállítják a Nyíregyházi Konzervgyárba. Az üzem dolgozói a gyümölcsfeldolgozás befejeztével a Csegöl- dön vásárolt nyírfákból a jövő évi alma tárolásához alkal­mas ládákat is készítenek. (Molnár Károly felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom