Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

1978. december 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Nyomás és keresztmetszet Magyar kísérletek a napenergia hasznosítására Újdonságok az atomiparban Megérkezett az Építéstudo­mányi Intézetbe az a külföl­di berendezés, amely a nap­energia hasznosításával ter­mel meleg vizet. Az intézet szentendrei kísérleti telepén már felépítették azt a tető­szakaszt, amelyet a legtöbb napsütés irányában, tehát dél felé tájoltak. E melegházhoz hasonlatos tetőszakasz alá szerelik fel a most érkezett berendezést, s így megkezd­hetik a napenergia hazai hasznosításának gyakorlati lehetőségeire választ adó mé­réseket és kísérletsorozatot. Az Építéstudományi Intézet szentendrei telepén megkez­dődött kísérletsorozat azt vizsgálja, milyen eredmény­nyel hasznosítható a nap­energia az épületek fűtésére, hűtésére, és melegvíz-ellátá­sára. RADARÜZEM. Püspökla­dányban épült fel a KPM Lé­giforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság új radarüzeme. A modern berendezések a polgári repülés biztonságát szolgálják, segítségükkel a hazánk légterében repülő gé­pekkel tartanak majd kap­csolatot. (MTI Fotó — Brans- tetter Sándor felvétele — KS) lya” tehát körülveszi a szállí­tandó közeget, a hajtóerőt pedig a közegben tárolt nyomásener­gia szolgáltatja. A távvezeték­ben a földgázt a nyomásenergia hajtja előre. De minthogy a gáz­molekulák egymáshoz, illetve a cső falához surlódnak, a kezdeti energia — a gáz nyomása — fo­kozatosan felmorzsolódik. A gáz csak addig áramlik a vezeték­ben, amíg a súrlódás fel nem emészti a benne tárolt energiát. Ha a gázt nagyobb távolságon akarjuk szállítani, újra meg új­ra energiát kell közölnünk vele. Az energia-utánpótlás a vezeté­ket megszakító kompresszorál­lomáson történik: ott a gázt olyan berendezéseken — komp­resszorokon — vezetik keresz­tül, amelyek pótolják a fel­emésztett energiát. Az első teljesen japán technológiával készült atom­reaktor most készült el. A nehézvíz-moderátoros rendszer többféle üzemanyag felhasználását teszi lehetővé. Világjelenség, hogy egyre több földgázt használnak fel, amelyet csővezetéken kapnak a fogyasz­tók. Ha az autógumi szelepét megnyitjuk, nagy sebességgel áramlik ki belőle a levegő. A levegőt itt az az energia készteti mozgásra, amelyet sűrítéskor — a pumpáláskor — kifejtettünk. Ha egy csővezetékbe az egyik végén gázt pumpálunk, prése­lünk be, azaz, ha a gáz energiá­ját, nyomását megnöveljük, a gáz a csővezeték másik vége — a kisebb nyomású hely — felé áramlika A földgázt ma a forrástól a felhasználásig a kontinenseken csaknem kizárólag csővezetéke­ken jutattják el. A lelőhelyeken — kutakból feltörő gázt — meg­felelő előkészítés után — nyom­ják a vezetékbe. A „szállítópá­Elvileg a nyomás növelésével ugyanolyan keresztmetszetű csövön több gázt továbbíthatunk, s a szállításhoz kevesebb ener­gia kell, vagyis viszonylag ol­csóbbá válik a gáz szállítása. A gáz szállítónyomása azonban mégsem lehet korlátlanul nagy. A nagy nyomás elviseléséhez ugyanis nagy szilárdságú, vas­tag falu cső kell, ami viszont nagyon drága. Képünkön: gáz­vezeték befutósor. (KS). Beépített jégolvasztó az útburkolatban Nem kell sózni Télen a közúti balesetek oka legtöbbször az útpálya eljegesedése. A fagyveszély különösen olyan szakaszokon okoz baleseteket, ahol a szá­raz felületet hirtelen váltja fel az eljegesedő burkolatú pálya. A szakemberek világ­szerte keresik a fagyveszély kiküszöbölésének lehetősége­it. A legelterjedtebb, a ha­zánkban is alkalmazott sózás, több okból nem a legkorsze­rűbb megoldás. Gazdaságta­lan, hatása rövid ideig tart, és jelentősen hozzájárul a gépjárművek korrodálásához. Az Útépítés című folyó­iratban olvastuk, hogy Svájc­ban egy évtizedes kutató­munka után előállították a Verglimit nevű, több kompo­nensből álló kristályos vegyi anyagot, melyet az aszfalt- burkolat kopó rétegébe ada­golnak. Hatására a víz fa­gyáspontja alacsonyabb lesz, míg a burkolaton lévő hó és jég elolvad. Gyakorlati al­kalmazását 1974-ben kezdték meg Svájcban. Eddig már 4 országban alkalmazták, 30 autópálya- és autóútszaka­szon. A megépült 270 ezer négyzetméter útburkolat kü­lönböző éghajlatú és földraj­zi fekvésű területen halad á‘ Megfigyelések alapján a Verglimit megszünteti a csú­szásveszélyt és hatása lega­lább 10 évig tart. Szükségte­lenné teszi a téli hószolgála­tot és megszünteti a korró­zióveszélyt is. Az anyag szerves része a burkolatnak és a forgalom hatására az esetleg szabaddá váló igen kis mennyisége is beletapad az útfelület póru­saiba. Az Útépítő Tröszt az új anyag alkalmazását ha­zánkban kísérleti szakasz építésével kezdte meg a 24-es főútvonalon. Az út a Mátrá­ban halad, ezen a hegyi sza­kaszon fokozott a pálya elje­gesedésének veszélye. A ter­vek szerint az egyik budapes­ti felüljáró építésénél is fog­ják alkalmazni a verglimites kísérleti pályaburkolatot. Á beteg borok kezelése Mint minden munkának, így a borkezelésnek is vannak sza­bályai. Ezeket pontosan követ­ni keU azoknak, akik borászat^ tál foglalkoznak Az elhanya­golt, pontatlan munka idézi elő a bőrbetegségeket és borhibá­kat. A kellemetlen elváltozások általában színben, tisztaságban, illat- és zamatanyagban jelent­keznek. Nagyon fontos a be­tegség megelőzése, illetve mi­nél előbbi kezelése. Bőrbeteg­ségről beszélünk akkor, ha a rendellenes elváltozást mikro­organizmus okozza. A borhibá­kat általában a bele kerülő ide­gen anyagok okozzák. A bor — lévén sok szerves vegyület oldata — többféle mikroorganizmusnak nyújt táptalajt. Ezek zömmel a sző­lőről kerülnek a mustba, majd a borba. Jelenlétüket tehát megszűntetni nem lehet. Egyet­len védekezési mód: szaporo­dásuk gátlása. Leggyakoribbak a baktériu­mos bőrbetegségek. Legveszé­lyesebb az ecetesedés, melyet az ecetbaktériumok idéznek elő és a mannitos erjedés, kesere- dés, illetve glicerin erjedés, melyet a tejsavbaktériumok okoznak. Az ecetesedés veszélye fennáll szürettől egészen a bor fo­gyasztásáig. Az ecetbaktériu­mok által fertőzött bor: szúrós ecetszagú és -ízű lesz. Az ece­tesedés mértékét a bor egy li­terében lévő ecetsav grammjai­ban fejezzük ki. Kezdeti sza­kaszban a betegség megelőzésé­re a pasztőrözés még elegendő. Később kénezéssel kezelhetjük a bort. A kezdeti stádiumban lévő gyengén ecetes íz házasí- tással közömbösithető. Előreha­ladottabb állapotban a bor már csak párlásra használha­tó fel. A tejsavas erjedést a mannit- baktériumok okozzák. Leggya­koribb a veszély akkor, ha a bor túlmelegszik (30—32 °C). Ilyen esetekben ugyanis a? alkoholos erjedés megakad; az elszaporodó mannitbaktériumok pedig a borban lévő cukrot és almasavat elbontják tejsavra, ecetsavra és szén-dioxidra. Ilyenkor a bornak kellemetlen savanyú káposztára emlékezte­tő íze van. A megelőzés érde­kében célszerű 50 mg/1 kénes savval kezelni, A túlmelegedést lehetőleg kerülni kell. Kezdeti stádiumban a bor még átfejtés­sel javítható. Barnatörés leginkább a rot­hadt szőlőből nyert borban for­dul elő. Barna csapadék kelet­kezik a felszínen és fokozato­san halad lefelé. Legjobb mód­szer a megelőző nyálkázás, Ha a betegség már előrehaladot­tabb, akkor feltétlenül kénezni, majd cservaszselatinos derítés után a bort át kell fejteni. Nyúlósodáskor a bor olajsze- rűen folyik. Ez viszonylag könnyen kezelhető bőrbetegség, mert levegőztetéssel történő átfejtéssel és kénezéssel telje­sen megszűntethető. Élesztők által okozott bőrbe­tegségek: a kénhidrogénszag, seprőíz, egéríz. Ezek általában nem veszélyesek. A kénhidro­génszag nyílt fejtéssel és ké­nezéssel megszűntethető. Sep­rőízt általában a túl késői fej­tés okozza. Szellőzéssel, derí­téssel és aktiv szénnel kezel­jük a bort. Az egéríz kénezés­sel megszüntethető. Gyakori bőrbetegség még a virágosodás. A darabban tartott bor felületén hártyát képeznek az úgynevezett virágélesztők. A bor alkoholtartalmát fogyaszt­ják, azonkívül az alma- és tej­savból vajsavat készítenek. Legfontosabb védekezés — a bort ne hagyjuk darabban. K. K. Á filodendron gondozása Egyik legdekoratívebb levél­dísznövényünk a filodendron. Idősebb példányain nem ritkák a félméteres levéllemezek. A levelek alakja változó: a fiatal növények levelei szív alakúak, ép szélűek; a kifejlett példá­nyok levelei hasogatottak, a fő­ér közelében ovális vagy kerek lyukakkal díszítettek. A növé­nyek vastag szára megfásodik s a törzsön váltakozva, két sor­ban fejlődnek a levelek és a támasztékul szolgáló léggyö­kerek, melyek segítségével ha­zájukban — Mexikóban szinte felkúsznak az őserdei fákra. Egyesek a növények léggyö­kereit vizel telt üvegekbe rak­ják, hogy úgymond ezzel is segítsék a növények fejlődését. Ez teljesen felesleges, mert csak rontják a növények, il­letve a szobák esztétikai hatá­sát. Legegyszerűbb a felesle­ges léggyökereket levágni, vagy a cserép földjébe dugni. A növények sárga színű tor­zsa-virágzata igen szép, a Calla (menyasszonyvirág) virágára emlékeztet. Termésük kellemes ananász illatú, ehető. Á. filodendron vagy ahogy újabban nevezik, a monsztera tápanyagban és humuszban gazdag földben díszük a leg­szebben és párás meleget igé­nyel. Fényigénye rendkívül nagy, leveleit mindig a vilá­gosság felé fordítja, szinte há­tat fordít gazdájának. Ha visz- szafordítjuk, néhány hét múl­va ismét hátat fordít. Ezért úgy célszerű a lakásban elhelyezni, hogy az ablakkal szemközti falhoz kerüljön, mert 4gy gyö­nyörködhetünk igazán levelei­nek smaragdzöld pompájában. Egyenletes hőmérsékleten: 18 C-fokon szépen áttelel. Rend­szeres öntözést igényel és meg­hálálja, ha 5—6 hetenként né­hány csepp Wuxál lombtrágyát teszünk öntözővizébe, mert így levelei üdén díszlenek. A táp- anyaghiányra a nöVény 'igen érzékeny (ez mondható el a vízhiányról is), különösen ak­kor, hä kis cserépben tenyé­szik, ezért tavasszal célszerű nagyobb cserépbe, tápdús föld­be átültetni. Ha ezt elmulaszt­juk, úgy előfordulhat, hogy „levélváltáskor” (új levelek képzésekor) az alsó levelek hirtelen a szélüknél kezdve megsárgulnak és elpusztulnak. Ha erősen megnyúlnak, fel­kopaszodnak a növények, úgy célszerű azokat visszavágni, s a cserépben maradt tő rövide­sen ismét kihajt. A levágott törzset viszont szaporításra használhatjuk, ha két-három szemes darabokra vágjuk fel. Az úgynevezett fejdugványt külön cserépbe ültessük, mert abból hamarabb kaphatunk le­veles dísznövényt. (Elterjedt módszer, hogy a leveleket a le­vélnyéllel együtt — kis csonk visszahagyásával — levágják s csak a legfelső levélnyelet hagyják meg teljes egészében.) A törzsdarabkákat tőzeggel kevert folyami homokba cél­szerű ültetni, de csak sekélyen, kb két cm mélyen. A növények gyökeresedése magasabb hő­mérsékleten (24—28 C-fokon) gyorsabban következik be. A nevelés alatt a növényeket gon­dosan kell kezelni, öntözni il­letve permetezni. A növény magvakból is szaporítható (üzemi méretekben), újabban a var. borsigiana Engl. változa­tot keresik; ez gyengébb növé­sű, kisebb levelű illetve terme­tű, levélnyele pedig a tőalaktól eltérően nem érdes, hanem si­ma. Széles Csaba A reaktor vezénylő terme. (MTI fotó) reaktortípusnak az építését. Angliában azonban tovább­fejlesztésével foglalkoznak. A jövő minden valószínű­ség szerint a gyorsreaktoro­ké. Bennük majdnem meg- százszorozhatók a rendelke­zésre álló hasadó anyagok. Világszerte nagy erőfeszítés­sel folyik e reaktortípus fej­lesztése. A gyorsreaktorokkal kapcsolatos műszaki problé­mák azonban rendkívül na­gyok. AUTÓ - MOTOR A balesetet okozó gyógyszer A termikus atomreaktorok között a legtöbb különbség abban van, hogy bennük mi­lyen mértékben dúsított fűtő­anyagot, illetve milyen mo­derátort alkalmaznak. A leg­elterjedtebbek a vízzel hűtött és moderált reaktorok. A víz azonban — mint mode­rátor — gondot is okoz, a lassítandó neutronok közül ugyanis viszonylag sokat el­nyel. A termikus reaktorok újabb típusát is vízzel hűtik, ám nehézvízzel moderálják. A nehézvíznek ugyanis a ter­mészetes vízhez képest óriá­si előnye van: a láncreakció során felszabaduló neutronok közül csak nagyon keveset nyel el. Másik fontos reaktortípus, a gázhűtésű grafitmoderáto- ros reaktor. Hűtőközegként szén-dioxid gázt használnak. Ejönye, hogy a gáz olcsó, , s biztonságosan kezelhető, hogy nyomása nagy hőmérsékleten sem számottevő, így a reak­tortartály egyszerűbb kiala­kítású lehet. Hátránya vi­szont, hogy hővezető képes­sége sokkal kisebb, mint pél­dául a vízé, vagyis azonos hő továbbításához sokkal több keli belőle, mint vízből. A probléma nem az, hogy nagy mennyiségű szén-dioxid kell a reaktorhoz, hiszen a szén-dioxid olcsó. A berende­zést az a nagyméretű reak­tortartály teszi költségessé, amelyet a szükséges mennyi­ségű gáz elhelyezése kíván. E reaktortípus hátránya az is, hogy moderátora mintegy 2000 tonna grafit. E reaktor­típusok nagyméretűek, ám ez előnnyel is jár: természetes uránnal működtethetők. Az óriási beruházási költségek miatt azonban például Fran­ciaország felülvizsgálta atom­energia-programját, s lénye­gében abbahagyta ennek a Útjainkon egyre több az autó. Növekszik a balesetek száma is. A baleseteket nemegyszer azok a gyógyszerek okozzák, amelyeket a gépkocsik vezetői szednek és amelyek kedvezőtlen hatást gya­korolnak vezetői képességeikre. Milyen gyógyszereket nem szedhetnek azok, akik vezetnek? Gyengítik a látást, csökkentik a látómező élességét és nagysá­gát és rontják a színmegkülön­böztetés képességét az olyan gyógyszerek, mint az atropin, a nadragulyából készült kivonatok (például a Belladonna), a görcs­oldók (például az Isamid, a Spasmophon, a Spasmobamat, a Vegatnin, a szulfonamidok (pél­dául a Madroxin, a Biseptol, a Sulfamethasinum, a Trisulfan, a Sulfathiazolum), egyes szív- gyógyszerek (például Acetyl- dogotoxinum, Digoxúi, Lanato- sid C), a kinin, az amfetami- nok és a hasonlóan ható gyógy­szerek. Károsan befolyásolják a hal­lást és az egyensúlyérzéket egyes antibiotikumok (például a sztreptomicin, a gentamicin, a neomicin), valamint a kinin és a kinidln. Agyműködési zavarokat okoz­hat többek között a Meproba- mat, a sebészeti narkotikumok és a helyi érzéstelenítő szerek, amelyeket műtétek közben al­kalmaznak, az altatók, a Parkin­son-kór gyógyításásra alkalma­zott gyógyszerek, a fájdalomcsil­lapítók, a hisztamincsökkentők (például az Allergasthmin, a Diphergan, a Phenazolinum, a Tripelenaminum),, a vérnyomás- csökkentők (például a Binerdin, a Raudiazin, a Theoserpin), a cukorszintcsökkentők, a vízhaj- tók, a tbc elleni gyógyszerek, de különösen a különböző pszichotróp gyógyszerek, ame­lyek a pszichikai folyamatokat befolyásolják; a nyugtatók, a depresszió elleni gyógyszerek, valamint az élénkítőszerek. Eb­ből a szempontból — és ez a nőknek szól — egyes fogamzás- gátló szerek is veszélyesek. Sajnos a gyógyszereket még mindig nem látják el kellő tájé­koztatással és figyelmeztető jel­zésekkel. A lengyel egészségügyi mi­nisztérium például összeállította azoknak a gyógyszereknek a jegyzékét, amelyek veszélyesek a gépkocsivezetőkre. Ezen a lis­tán körülbelül 200 tétel szerepel. Most már csak arra van szük­ség, hogy az orvosok a recept­íráskor tájékoztassák a pácien­seket a neki ajánlott gyógysze­rek káros mellékhatásairól. Per­sze, az is fontos lenne, hogy a páciensek ezeket az intelmeket figyelembe vegyék. Ford.: Lipcsey Lászlóné ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KOTATÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom