Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

KM ÜNNEPI MELLÉKLET „Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom vi- selőséged fájdalmait, fájdalommal szülsz magzatokat;” (Mózes 1. Könyve, 3. rész) Senki ne képzelje, hogy valami csodálatos varázslattal el lehet érni, hogy a kismama csak felfekszik a szülőágyra és hipp-hopp már meg is van a gyerek. Az azonban igaz, hogy a szüléssel járó természetes és szükséges fájdalom nagymértékben csökkenthető azáltal, hogy kiiktatjuk a fáj­dalomtól és magától a szüléstől való félelmet, szoron­gást .. Szülőszoba. Fáradt, nyú­zott arcú fiatal nő a szülő­ágyon. Keze lapossá vált ha­sán pihen. Tekintete bágyadt, mégis mosolyog. Negyedórá­ja sincs, hagy gyermeket ho­zott a világra. Túl van rajta. Szerencsésen megbirkóztak az Élettel mind a ketten. Aj­ka cserepes, nyelve száraz, hangja erőtlen, szavakat formálni nehezére esik. Bol­dogságtól, kimerültségtől reszketve kérdezte: „Doktor úr, egészséges a gyerek?” Csak az orvos hangja, igenlő válasza lehet megnyugtató ilyenkor. Milyen valójában a szülés? Hogy látja az orvos, a szü­lésznő, a kismama és az ifjú apuka? Erre kerestük a vá­laszt Kisvárdán, a városi kórház szülészetén. Dr. Oláh Albert osztályve­zető főorvos: — A valóság valahol a fil­mekben mutatott kínban-ke- servben vajúdás és a felvi­lágosító kiadványokban ígért fájdalommentes szülés kö­zött van. Az orvos feladata minden körülmények között a fájdalom enyhítése. — Egy ideje az osztályun­kon fekvő kismamáknak is­(Babát várunk, Minerva, 1977.) kaszában, amikor az anyá­nak már erősen kell koncent­rálnia, erőt kell kifejtenie, természetesen kikapcsoljuk a készüléket. A vajúdás időtartamát is sikerült már jelentősen lerö­vidíteni. Elsőszülőknél sem tart 16—18 órát, mint vala­mikor. Injekcióval, infúzió­Dr. Oláh Albert: Enyhíteni akarjuk a szüléssel járó fáj­dalmakat. val gyorsítják. Ezért is szül­nek az anyák könnyebben, mint valaha. Az orvostudo­mány fejlettsége nemcsak a betegséggel, hanem a termé­szetes folyamattal járó fáj­dalmakon is enyhíteni tud. Dr. Kozma László, a kór­ház egyik szülész-nőgyógyász szakorvosa nyolc éve került az osztályra: — Nem is olyan régen még csak az orvos és a védőnő ki­váltsága volt, hogy meghall­ja, hogyan dobog az anya testében a gyermek szíve. Ma már a várandós nő is meg­hallgathatja saját kicsinye szívverését. A készüléket, ami ezt a csodálatos hangot közvetíti, babydobnak hív­ják. Szülés közben is meg­nyugtatja a vajúdó nőt, ha tudja: a születendő gyerme­ke egészséges, hiszen szíve szabályosan ver. A hang. akár a mozdony zakatolása, vagy a dob pergése. Nincs az a fájdalomtól eltorzult arc. amelyik ki ne simulna, meg ne nyugodna ettől a dobper­géstől. ★ A szülés olyan élmény, amit — a természet rendelke­zése szerint — csak nők is­merhetnek meg. Hogyan al­kalmazkodik ehhez a szülész­nőgyógyász? Erről is beszél­gettünk. — Átérezzük azért, hogy nagyon fáj — így dr. Kozma László. Dr. Oláh Al­bert főorvos pedig megtold­ja: — És nagyon aggódunk, minden idegszálunkkal kon­centrálunk. Két emberért fe­lelünk egyszerre. Nem is olyan régen mint apukák izgultak a kisvárdai Dr. Kozma László: A mai nők intelligensen szülnek. kórház szülészetén. Dr. Oláh Albertnek kétéves a kisfia. Amikor a felesége szült, ő a szülőszoba melletti helyiség­ben toporgott. Hallotta a ba- bydobot, amint még világra sem jött gyermeke szívveré­sét közvetítette. Feszülten figyelte órája percmutatóját, számolta, hányat ver egy perc alatt a gyermek szíve, s ag­gódva tűnődött magában: nem több ez, nem kevesebb ez valamivel a szabályosnál? A szülés levezetésére nem vállalkozott. Képtelen lett volna elfogulatlanul dönteni. Abban a néhány órában csak férj volt és apa. Dr. Kozma László kétszer aggódott férjként a sziilőszo­Takács Lászlóné: Lesz még egy baba. ba előtt. Egy orvos apajelölt még jobban izgul, mint más, mert tudja, hányféle komp­likáció, előre nem látott for­dulat következhet be. meretterjesztő diafilmet ve­títünk. Sok terhes nő ugyan­is már szülés előtt pár hó­nappal bekerül hozzánk az állapotával kapcsolatos ki- sebb-nagyobb probléma mi­att (görcsölés, ikerterhesség stb.). Nekik vetítünk kéthe­tente filmet a szülésről, utá­na pedig levisszük őket a szülőszobába és elmondjuk sorjában: mi, hogyan fog tör­ténni, lezajlani, ha eljön a szülés ideje. — Tapasztalatok ezzel kap­csolatban? Feloldódnak a kismamák, megszűnik a szo­rongásuk, az ismeretlentől való félelem. Azt is elmond­juk nekik, hogy szüléskor hogyan viselkedjenek, ho­gyan lélegezzenek. A helyes izommunka ugyanis enyhíti a fájdalmakat, könnyíti a szülést. — Másként is próbálunk segíteni a vajúdókon. A négy szülőágy közül kettő mellett fájdalomcsillapító gép mű­ködik. A szülésnek abban a szakaszában, amikor a méh­száj tágul, bekapcsoljuk. Ek­kor vannak ugyanis a leg­erősebb görcsök. A készülék enyhén elhódítja a kisma­mát. Aki már próbálta, kéri is. A szülés következő sza­Civilben kiváló dolgozó „Sulc" a lemezlovas A lakásban a hangszóróké a főszerep, a polcokon rock­enciklopédiák, külföldi szak­lapok bekötött évfolyamai, s természetesen állandóan szól a zene. Farkas Tiborral be­szélgetünk, akit „Sulc” né­ven a fiatalok ezrei ismer­nek. Lemezlovas társai közül nemcsak közel kétméteres termetével tűnik ki, de ezzal is, hogy ő volt Nyíregyházán az egyetlen főfoglalkozású disc-jockey. — Hogyan lettél lemezlo­vas? — Az első lemezeket anyám és a bátyám vásárol­ta, ezekből már a gimnázium­ban tartottam bemutatókat. Aztán együttesekhez tár­sultam, műsoraik szünetében én is szóhoz jutottam. Egyre többet szerepeltem, megis­mertek, s így kaptam ajánla­tot a Columbia bártól. Más­fél évig ott dolgoztam. ■ — Mint disc-jockey? — Tulajdonképpen igen, bár hivatalosan klubvezető­ként alkalmaztak. — Ez jobb volt, mint a szakmád? — A szakmám: irodagép­műszerész. De akkoriban a munkámat is a zenének ren­deltem alá, mert ez fonto­sabb volt. Azóta persze vál­tozott a helyzet — Hogyan? — Egy nagy csőd után el­jöttem a Columbiából, ide, az Universilbe, ahol diszpé­cserként dolgozom. Néhány év telt el, már nem néznek rám olyan furcsán, úgy ér­zem, a szakmában is bizonyí­tottam. Kiváló dolgozó let­tem, megbecsülnek... — De eközben is tartottál lemezbemutatókat. — Természetesen. De csak­is szabad időben. — Ha a munkádban „ma­gadra találtál”, ez miért fon­tos? — Szükségem van rá. Ne­kem mindig volt egy nagy ál­mom : rádióban, vagy tévé­ben zenei szerkesztőnek len­ni. Ez nem sikerült, nincs hozzá elegendő képzettségem, helyette klubokban állítok össze műsörokat. — Most is sokfelé hívnak, de nincs állandó klubod. — Ez valóban furcsa, mert a diszkósok általában egy klubhoz szegődnek. Nekem jobban megfelel ez a forma, amit én csinálok. így sem tudnám megszámolni, hány- felé járok, hány ezren hall­gatnak. Nyíregyházán és a megyében, azon kívül pedig Debrecenben mutatok be rendszeresen. — Mekkora gyűjteménye van egy jó lemezlovasnak? — Én csak lemezzel dol­gozom, magnóm nincs. A rock hőskorától minden lényeges lemezt, albumot beszerez­tem, értékük kb. 40 ezer fo­rint. Albumból közel 200 van a gyűjteményemben. Aztán előfizetek a New Musical Ex- press-re — ez egy angol nyelvű hetilap — évenként ez 1260 forint. Minden könnyű­zenei kiadványt megnézek, a fontosabbakat megveszem. Ezek is szükségesek. A pén­zemet erre költőm és uta­zásra. De külföldről is min­dig valami „lemezzsákmány- nyal” jövünk haza. — Megérted az angol szö­veget? — Annyit már tudok, ami alapvető, a többit Évi, a fe­leségem fordítja, ö angol ta­gozatos volt.. . — Van-e titka a jó disc- jockey-nak? Bóka Gyuláné: Nem is Papp Lászlónénak ikrei lesznek. Az osztály vezető védőnő­je, Kozma Károlyné a vajú­dó asszony mellett mindig saját szülésére is gondol. Pe­dig már 19 éves a fia. ★ Édesanyák. Fáradtak. Mo­solyognak. Bóka Gyuláné tuzséri anyuka kisfiút szült, Gyuri­kát. A féjdalomcsillapító gép segített. Nem is volt olyan borzasztó a szülés. Lesz má­sik is, testvérke Gyurikának. Persze majd csak később ... Mem vajúdott sokáig, 3 órát mindössze. Elsőszülőnél ez rekordrövidségű idő. Meglepetés is akad. Takács Lászlóné ajaki fiatalasszony megszülte az első kisbabát. A védőnő kiszaladt a folyosóra az ifjú apához: lánya van! Mire visszatért a szülőszobá­ba, kiderült: lesz még egy baba. Kis idő múltán vitte is a hírt az újdonsült apának: még egy lánya van. Senki sem gondolta, fel sem merült az ikerterhesség gyanúja. Mónika 2,25 kilóval, Katika 2,18 kilóval jött a világra. — Csak az én módszerem­ről tudok beszélni: így áll össze a műsor. Először is van egy alap, amit bárki szívesen hallgat. Aztán tudnom kell, milyen lesz a közönség. Isko­lások, vagy munka után szó­rakozó üzemi dolgozók, „Ott­hon kell lenni” a könnyűzene minden műfajában, a leme­zeket az utolsó ütemig ismer­ni kell, csakúgy, mint saját képességeimet. A fő a jó han­gulat. Szeretem a táncoló kö­zönséget is, de igazán annak örülök, ha nemcsak úgyne­vezett diszkóslágereket kö­vetelnek, hanem ennél vala­mivel többet is nyújthatok... — Tehát van igénytelen és igényes könnyűzenei prog­ram? — Nem mondhatom, hogy igénytelen, aki például min­dig csak az ABBA-t hallgat­ja. De vannak korszerűbb zenét játszó együttesek, s van már egy-két klub is, ahol az igényesebb muzsikának is van közönsége. — Neked kik a kedven­ceid? — Előrebocsájtom, hogy a Beatles-t nem tudják utolérni. Kedvencem Eric Clapton, szerintem a legnagyobb ma­gyar zenész Szörényi Levente. — Van-e zenei képzettsé­ged? — Némi zongoragyakorlat­tól eltekintve — nincs. — Milyen alapod van te­hát fiatalokat szórakoztatni? volt olyan borzasztó ... Papp Lászlóné tudja, hogy ikrei lesznek. Héthóna­pos terhes, már egy hónapja bent van a kórházban. Az ikres anyukákra fokozottan ügyelnek az orvosok, nehogy valami komplikáció legyen. ★ Fiatalember jár fel s alá a szülészet folyosóján. Izzad a tenyere. Fülel, de a szülő­szobából semmi nesz nem hallik. Aztán mintha feljaj- dult volna odabent valaki. De ez nem az ő felesége. Más is szül odabent. Nyílik az ajtó. A védőnő lép ki. — Van már valami, nővér­ke? Még mindig semmi? Nem megy túl lassan? Ismét eltelik egy óra. Az­tán még egy. Még mindig semmi. Jön a védőnő. — Most már hamarosan meglesz. Körülbelül fél óra. Még fél óra. Felér egy örökkévalósággal. Fáj a lába. A talpát nem érzi. Elzsibbadt a járkálástól. Már csak fél óra, s meglátja a gyereket. A gyermekét. Azt mondják, először minden újszülött csúnya... Megvan! Ép, egészséges, életerős. Ordít. Máris perel a világgal. Hordágyon tolják ki a feleségét. Ez lenne az ő asszonya? A szeme vér­eres, az apró hajszálerek megpattantak az arcán is. Haja kócos, csapzott, keze sá­padt. Ezt a mosolyt még so­ha nem látta a tekintetében. Nézik egymást. Szemük talál­kozik. Találkozik a gondola­tuk is. Nem adják könnyen az Életet! írta: Kádas Viktória Fotó: Császái Csaba — A TIT-ben vizsgáztam, jelenleg is TIT-előadóként közvetítenek ki, fizetésem az ott szokásos tiszteletdíj. Azon kívül klubvezetői működési engedélyt is szereztem. Mos­tanában kötelező lesz a disz- kós engedély, de arra nem nevezek, mert korhatárhoz kötik. A felső határ 35 év, ad­dig még 3 évem van. Ez nem tetszik. Olyan, mintha példá­ul Bergendy nem játszhatna, mert „öreg”. — Hol tart ma hazánkban a diszkó népszerűsége? — Sokkal nagyobb, mint amennyi szó a nyilvánosság előtt esik róla. Egy országos felmérésből idézek: a klubok 90 százalékában adnak disz­kót, a fővárosban hetente 18 ezren, tavaly az országban több, mint 6 millióan fordul­tak meg diszkóklubban. Job­ban oda kellene figyelni, mi történik ezekben a klubok­ban ... — S végül mi a további terved? — A nyáron Angliában jár­tunk egy fesztiválon. Har­minc élvonalbeli együttest hallottam, szeretném a leg­újabb irányzatokat népsze­rűsíteni, és TIT-előadások keretében olyan könnyűzenei ismeretterjesztést végezni, ami a zene közvetítésével az elvontabb, igényesebb muzsi­ka iránt is felkelti a fiatalok érdeklődését... B. E. 1978. december 24. Kozma Károlyné a saját szülésére is gondol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom