Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
1978. december 23. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Iskola X- Pedagógus X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus "X- Szülő "X- Gyerek -X- Iskola X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Gyermekkönyvekről — felnőtteknek December a könyvek hónalja: szinte naponta olvashatunk, hallhatunk könyvajánlásokat, megtelnek a kirakatok értékes, színes alkotásokkal. A Móra Könyvkiadó idén több mint 100 kötetet tartalmazó, reprezentatív készletet nyújt át a gyermekeknek, bár szépséghiba, hogy néhány érdeklődésre számot tartó újdonság várat magára, de reméljük, hogy Szabó Magda: Tündér Lala, Krúdy Gyula: Madárijesztő Manó vagy Horgas Béla: Nyelvöltögető c. könyve a karácsonyfa alá odakerül. Nem véletlen, hogy ennek kapcsán elsőként a szülőkhöz kívánunk szólni, a szülők könyvespolcára kívánunk könyvet ajánlani, hiszen óriási a szülők, pedagógusok felelőssége abban, hogy az irodalom világa felé elinduló gyermekek ízlését pozitívan formálják, a könyvet kóstolgató apróságokból majdan könyvbarát felnőtteket neveljenek. Fogadjuk meg Horgas Béla tanácsát: „Próbáljuk meg mi is, könyvvásárló, könyvlapozgató szülők ... a gyerekek szemével nézni a világot, az ő szemükkel figyelni a könyveket. Hiszen ezek az ő könyveik!” S fogadjuk el Horgas—Le- vendel—Trencsényi: A gyerekek másképpen olvasnak c. könyvét karácsonyi ajándéknak, mert nagyon sok értékes gondolatot, gyakorlati tanácsot kaphatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet irodalomszererő gyermekeket nevelni. Még egy másik könyvet ajánlunk a szülők könyvespolcára: Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza c. művét. Nem tévedés: meseregényt kínálunk felnőtteknek! Azoknak is, akik még csak szeretnék, még csak most várják a kisgyereket, hogy ők is kitapétázzák, kibéleljék milliónyi nótával, mesével, mókával a majdani gyermekfészket, mint ahogy a mű két törpéje teszi. De hasznosan forgathatják ezt a könyvet gyakorló szülők is. „Szemüvegcserére” nekünk is szükség van időnként és milyen jó, hogy ez a könyv úgy neveli a felnőtt generációt, hogy az nem veszi észre.. . Vidám, színes világot akarunk gyermekeink számára teremteni, olyan kacagtatóan szívderítőt, szivárványszíneset, mint amilyen a könyvek lapjairól, Würtz Ádám, Reich Károly, Réber László rajzairól felénk árad. Különös vizuális élményt jelent Dallos Jenő: Krix és Krax c. könyve a legkisebbek számára. Dr. Ragasztónak, a pettyes ernyőrengetegnek, ölilaságának, és társainak kedvébresztő hancúrozása mintegy felhívás a gyerekek számára együttrajzolásra, tevékenységre, a varázslat folytatására buzdít, örömmel köszöntjük az említett könyv integrációs törekvését: irodalom és képzőművészet elemi szinten való egybekapcsolását. Hasonlóan érdekes kísérlet Forrai Katalin: Daloló ABC-je, melyben a költészet, a dal és a rajz világa kapcsolódik össze olyan céllal, hogy a gyermekek tanulását is elősegítse. Biztos sikert jósolhatunk Móra Ferenc: A hatrongyosi kakasok c. kötetének is. A családi élet melege hatja át ezeket a kis történeteket, jókedv és humanizmus kapcsolja össze őket. Szép és nemes gésztusa a Móra Könyvkiadónak, hogy Krúdy Gyula születésének 100. évfordulójára megjelentette az író Madárijesztő Manó c. mesegyűjteményét. A nagy álmodozó nem csupán „felnőttmesét” tudott írni, képes a gyermekeket is a színek, az ízek, a hangulatok bűvkörébe vonni. Megszemélyesített világa valósággal megelevenednek: bodzafa anyóka sirdogál, ribizlibokrok dugják ki fejüket a hó alól, s a fenyő zöld szoknyájában táncra kerekedik: csodálatos világot tár föl a £is olvasók előtt. Befejezésként Móricz Zsigmond szavait- szeretnénk idézni. így foglalja össze a gyermekirodalomról vallott nézeteit: „Gyermekeknek írni, a zsendülő, üde, naív gyermek szívvilágát, lelki életét megragadni, fölemelni és nevelni, az ő érzelmi és értelmi alaptermészetéhez illő irodalmi művel: szép és magas cél, de csak olyan író éri el, aki ezen a téren éppúgy teremteni tud, mint ahogy teremteni kell műveket a felnőtt számára . . Kósáné dr. Oláh Julianna Országos győztes: B r . r rw a Baratsag őrs Fölényes győzelmet arattak a baktalórántházi Barátság őrs tagjai azon az országos versengésen, melynek rádió- felvételét december 20-án, szerdán délután sugározta a Petőfi rádió. A „Ki minek mestere” című pályaválasztási vetélkedősorozatban a mezőgazdaság területén a szabolcs-szatmári és a Bács- Kiskun megyei pajtások mérték össze tudásukat — három-három őrs tagjai. Megyénket a tuzséri Sólyom és Tigris őrs, valamint a baktalórántházi pajtások képviselték. Sok-sok érdekes kérdés hangzott el a vetélkedő során, s talán a legnehezebb — és legmulatságosabb — az a jelenet volt, amikor „vendéget” kaptak a versenyzők: a Bács-Kiskun megyeiek egy kisborjút, a szabolcsiak pedig egy visító kismalacot... Ki- nek-kinek arról az állatról kellett elmondani, amit csak tudott, amelyet elővezettek. A jó felkészülés meghozta eredményét: Szabolcs-Szalmár győzött az összesítésben! Emellett a baktalórántháziak voltak azok, akik a legtöbb pontot gyűjtötték, így ők lettek az országos döntő nyertesei. Gratulálunk mindannyi- uknak és természetesen az őket segítő, felkészülésükben támogatást nyújtó tanároknak, úttörővezetőknek is. Krónikások az úttörőmúzeumban a „partizánlesnél”. (Molnár Károly felvétele) fásokat megismertették a hagyományőrző múzeum anyagával, s a módszertani tapasztalatok felhasználásával került sor a jövő feladatainak megszabására. A gyerekekkel egy időben a történeti szakbizottság tagjai is tanácskoztak. A megyei úttörőelnökség felhívással fordul a csapatokhoz: örökítsék meg az eltelt három év mozgalmi eseményeit. Elhangzott olyan javaslat is, hogy pályázattal, pályadíjakkal is ösztönözni kívánják a mozgalmi munkát ismerőket e munkavégzésre! Sikerekről adhatott számot Károly Enikő fehérgyarmati pajtás is. Az 1. sz. iskola úttörői autóbusszal járták be a „Szülőföldi expedíció” útvonalát. Gyakori vendégek a szocialista brigádok képviselői az iskolában. Köszöntötték a párttagokat, a testvérüzemet, s állandó résztvevői a nemzeti-nemzetközi ünnepeknek. A sikerek melletti kudarcokról is szóltak a pajtások. A napkori Gurály Laci, a vásárosnaményi-Csorba Anikó és Szűcs Zsuzsa, a tu- nyogmatolcsiak és a többi pajtás tájékoztatója nagy tenniakarásról győzte meg a hallgatót. Ügy váltak el az úttörők és vezetőik egymástól : mindent elkövetnek, hogy a mozgalom megalakulásának 35. évfordulóján legyen miről beszámolni. M. K. Benke László: GYEREKKOR Tejkoromban mesék kellős közepében este mikor csillag lobbant az én anyám gyufát gyújtott s magasodva szentként szépen fölmutatta mint az Urat úgy vitte föl azt a lángot leikéből az árnyat oldva föl a szegre istállónkban gerendára fölakasztott lámpásunkra Énnekem még nem volt árnyam lámapfényben mesék kellős közepében tejre vártam faküszöbön üldögéltem úgy vártam az édes tejet anyám keze lüktetését tehéntőgyek szép zenéjét Az én anyám azt mesélte minden este mondogatta habzik a tej fejőkénkben Jézus lesz a jászolunkban lámpa ég a fejünk felett S ki volt az a holdas árnyék ki lépte át küszöbünket mesék kellős közepében ki itta el meséinket édesanyám mért nem mondtad hogy a hóhér hóhérunk is tejet iszik fejőkéből Jaj, de szép a karácsony fa... (Császár Csaba felv.) Lev Tolsztoj: A galamb és a hangya Történt egyszer, hogy a hangya megszomjazott. Lement a patakhoz inni. De egy hullám elkapta és besodorta a vízbe. Már majdnem megfulladt, amikor arra repült egy galamb. Észrevette a hangya vergődését és ledobott neki egy gallyat. A hangya rámászott és megmenekült. Arra jött a vadász, meglátta a galambot és rádohta $ hálóját. Már nyűit a haló áld, hogy megfogja a galambot, mikor odafutott a hangya. Jó erősen belecsípett a vadász lábába. Az fájdalmában odakapott a lábához és a hálót közben elengedte. A galamb meg kimászott és boldogan elrepült. Az oroszlán és az egér Egyszer, amikor az oroszlán aludt, az egér fogta mamát és rámászott. De felébredt az oroszlán és megfogta az egeret. Könyörgésre fogta az egér a dolgot: „Ha most elengedsz, meglásd, egyszer még meghálálom”. Nagyot nevetett a kis egér nagyképűségén az oroszlán, de elengedte. Telt-múlt az idő. Egyszer aztán az oroszlán a vadászok fogságába került. Az egér meghallotta az oroszlán keserves bőgését, megkereste és elrágta a kötelet, amellyel barátját megkötözték. „Emlékszel? A múltkor kineveltél. Elhiszed már, hogy néha az egér is segíthet az oroszlánon?” Fordította: Paróczay Jolán Fenyőünnep úttörőknek Több száz megyénkbeli kisdobos és úttörő vett részt a nyíregyházi Szamuely Üttö- rőházban rendezett fenyőünnepélyen. A meghívottak a megyében idén legjobb úttörőmunkát végzett pajtások voltak. December 22-én délelőtt kiválóan szórakoztak mindannyian az ünnepségen. Tíztől játékos foglalkozáson vehettek részt, 11-től „Vers- sel-dallal az évszakokról” címmel jutalomműsort élveztek a vendégek. Utána tombolasorsolás következet, ezzel zárult az ünnepély. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 6. Kicsinyítő képző. 7. Ilus. 8. Kétjegyű mássalhangzó. 9. Energia. 11. E helyen. 12. Huszárvezényszó. 14. Pozitív elektród. 16. Emelkedett a folyó szintje. 18. Háziállat. 20. Elme. 21. Talmi. 22. Súlyt, térfogatot stb. állapít meg. 24. ... és kontra. 25. Értékesít. 27. Szájvízmárka. 28. Tejtermék. 29. Hóhér. Függőleges: 1. Dorong. 2. Bőg. 3. Tetőszerkezet-készítő. 4. Kalcium vegyjele. 5. Árasztó. 6. Megfejtendő. 10. Személyére. 11. Kézzel jelez. 13. Menyasszony. 14. Nagy magyar költő. 15. Éneklő. 17. Török katonai rang volt. 19. Férfinév. 21. Felszíni vízelvezető. 23. Katonai egység. 24. Pad betűi keverve. 26. Diplomáciai Testület. 27. Nagy szibériai folyó. Megfejtendő: függőleges 6., vízszintes 1. sorok. Múlt heti megfejtés: — NYÍRBÉLTEK — ÓFEHÉRTÚ — CSARODA. Könyvjutalom: Fekete Ferenc Ibrány, Sógor Gyöngyi Nyírtelek, Vincze Mária Nyíregyháza, Ferenczy Mária Kótaj, Nyerges Csaba Nagyhalász, Jánosi Katalin Nagykálló, Girán Anikó Anarcs. SULIRÁDIÓ, SZAVALÓVERSENY, SZÜLÖFÖLDI EXPEDÍCIÓ Krónikástalálkozó Vaján Szabolcs-Szatmár úttörő- mozgalmának három évtizedes története már könyv formájában is tanulmányozható. Pár éve nagy energiát igényelt a „hőskor” felkutatása (s még ma sem hiánytalan). Azt azonban már szeretné elkerülni a megyei elnökség, hogy évek múlva csak „búvárkodás” árán lehessen a ma eseményeit felkutatni. December 15-én a megye különböző úttörőcsapataitól Vajára érkezett pajtások színes, változatos munkáról számoltak be. Nyírmadán 280 ezer forintos munkával a társadalmi összefogás egy 1043 négyzetméter összterületű tenisz- röplabda-, kosárlabda-, tollaspálya, illetve távolugró- helyet alkotott. Az állami gazdaság, és a KISZ-fiatalok egyaránt tevékenykedtek. Súgta Klára és Magos Mariarína hetedikes pajtások a bizonyító díszes albumon kívül magnófelvételen az expe- diciós tetteket is „igazolták”. A nyírbátori Dzsurbán Ágnes arról szólt, hogy az 1. sz. Általános Iskolában nagy sikere van a „SULIRÁDIÓ”- nak. Nemcsak úttörőeseményeket örökítenek meg, de a heti politikai események is komoly szerepet kapnak a sport és a zene mellett. Vaj- nics Anikó a nyírmihálydiak nagy kirándulásairól számol be Mint elmondta, sikeres szavalóversenyt szervezett a KISZ járási bizottsága, ahol az úttörők is jól szerepeltek. (Anikó megnyerte a csapatszíntű versenyt, és járási 4. lett.) Bár gyerekek beszéltek saját munkájukról, sok szó esett a csapatokban zajló úttörővezetői értekezletekről. Ferencz Marianna szatmár- csekei úttörő a „nagy felfor- dulás”-sai kapcsolatban jelezte a csapatvezető-változást, és bemutatta új csapatvezetőjét. Kursinszky Tünde megyei úttörőtitkár tájékoztatása szerint a változás járásonként egy-két személyre korlátozódott. A korábbi csapat- vezetőket így döntő többségében ismét megválasztották. A kevés változás egyike, hogy a vajai úttörőcsapatvezető lett az ország egyetlen úttörőmúzeumának első igazgatója. Maticsák Lászlóné már igazi vendéglátóként fogadta a pajtásokat. A múzeum „idegenvezetői” a megye különböző csapataitól érkező paj■ 1 2 3 4 5 6 ■ 7 ■ 8 9 E ■ ■ 11 12 !31 ■ 14 15 1 L ■ 18 19 ■ 20 1 ■ 21 22 23 ■ 27 24 25 26 1 28 29
