Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 23. alkatrészek, részegységek és késztermékek gyártását. Ezt a műszaki fejlesztés meggyorsításával, a technológia és a gyárt­mányok korszerűsítésével, a termékek minőségének javításá­val, a kereskedelmi tevékenység fejlesztésével kell elérni. Az erre képes vállalatok termelésüket jelentősen bővíthetik. A gazdaságtalan, a nem vagy csak nehezen értékesíthető ter­mékek termelését az eddigieknél határozottabb intézkedések­kel kell visszaszorítani. Ezt a hazai kereslet megfelelő kielé­gítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a termelő és a kereskedelmi válla­latok jobb együttműködésével folyamatosabbá kell tenni az anyagok, a közbenső és a késztermékek forgalmát, elő kell segíteni a termelés és értékesítés folyamatosságát, meg kell szüntetni a készletek ésszerűtlen, indokolatlan felhalmozását, hasznosítani kell á felesleges készleteket. Az ipar állóeszköz-állománya az 1979. évben is körülbe­lül 7 százalékkal — a termelés tervezett növekedésével gyor­sabban — bővül. Az iparban a termelés növelését teljes egé­szében a termelékenység emelésével kell megalapozni. Építőipar A beruházások mérsékelt növekedése miatt 1979-ben az építési-szerelési teljesítmény csak kismértékben haladja meg az 1978. évit. A folyamatban lévő, elsősorban az 1979—80. években befejezendő, nagyberuházásokat kivitelező szerveze­teknél ugyanakkor számottevően nő az építési feladat. Az építőipari kapacitásokat ezekre a beruházásokra és a paksi atomerőmű építésére kell összpontosítani. A terv számol az­zal, hogy a hatékonyság, ezen belül a munka termelékeny­sége az építőiparban szintén javul, ezért az 1979. évi építési feladatok a jelenleginél kevesebb létszámmal teljesülnek. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban is elsőrendű követelmény a termelés hatékonysága. A terv azzal számol, hogy az eszközök jobb — különösen a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, fehér­jetakarmányok —, takarékosabb és gazdaságosabb használa­tával legalább 2—3 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. A műtrágya-felhasz­nálás 9 százalékkal, a növényvédőszer-felhasználás 8 száza­lékkal növekszik, kielégítőek a mezőgazdasági gépek beszer­zési lehetőségei. A terv a növénytermelés 5 százalékos növekedésével szá­mol. Ezt a terméshozamok javításával kell elérni: a gabona- termés 2 százalékos, a zöldségtermelés 5 százalékos, a gyü­mölcstermelés 6—7 százalékos növelésével. Az állattenyésztés termelésének 2 százalékkal kell nö­vekednie. A szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány, valamint a tejtermelés tovább emelkedik. A vágósertés-ter­melésben az eddig elért színvonalra építve további növeke­dést kell elérni. Ezt a nagyüzemi férőhelyek jobb kihaszná­lásával és a takarmánykereslet megfelelő kielégítésével kell megalapozni. Fontos feladat a. takarmányfelhasználás javí­tása. Szállítás-hírközlés 1979-ben az áruszállítási teljesítmények az ez évinél las­sabban emelkednek. A terv az összes áruszállítás 3—3,5 szá­zalékos, ezen belül a vasúti szállítás 1,5—2 százalékos, a köz­úti szállítás 6—6,5 százalékos növekedésével számol. A sze­mélyszállítási teljesítmények várhatóan 5—5,5 százalékkal nő­nek. itt a közúti közlekedés fejlődése meghaladja a vasutét. Tovább korszerűsödnek az utak, vasutak és a járműpark. Továbbfejlődik a távbeszélő-hálózat. A lakosság életkörülményei A terv a lakosság fogyasztásának 2,5—3 százalékos növe­kedését irányozza elő. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7, a reáljövedelem 2 százalékkal, az egy keresőre jutó no­minálbér 6, a reálbér 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete egy százalékot némileg meghaladóan nőhet. Fokozni szükséges a jövedelmeknek a végzett munka szerinti differenciálását. A terv előirányozza, hogy 1979. január 1-től differenciál­tan emelkednek a régebben (1970. december 31. előtt) meg­állapított nyugdíjak: az 1971-től megállapítottak közül pedig a minimális nyugdíjak és a járadékok. Egyidejűleg nagyobb lesz a házastársi pótlék. Növekszik a tanácsok szociális se­gélyezési kerete. A fogyasztói árszínvonal várhatóan 4,7—4,9 százalékkal emelkedik. Ezen belül — az áthúzódó hatásokat is figyelem­be véve — 2,8 százalékkal a központi árintézkedések árszín­vonal-növelő hatása. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlító áron 3—4 szá­zalékkal növekedhet. A terv célja, hogy a termelő és a ke­reskedelmi vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek minél jobb kielégítésére, a választék bővítésére. A terv az 1979. évben az ötéves tervben számítottnál va­lamivel több, összesen 90 ezer lakás felépítését tűzi ki célul. Állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A tanácsok és a kivitelezők fontos feladata, hogy javuljon az új lakónegyedek alapfokú intézményellátottsága: a lakásokkal összehangoltan épüljenek meg a bölcsődék, óvodák, általános iskolák és más létesítmények. Az egészségügyi és szociális ellátásban a kórháziágy-el- látottság tovább javul 1400 új gyógyintézeti ágy létesül. A járóbeteg-ellátást 50 új általános és gyermekorvosi körzet, napi 650 új szakorvosi óra szolgálja Mintegy 4200 bölcsődei hely létesül. Közel 19 ezer új óvodai hely és mintegy 900 általános iskolai osztályterem épül, az utóbbiak háromnegye­de korszerű, új iskolákban. Tovább javulnak a szakmunkás- képzés körülményei az iskolákban és tanműhelyekben. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára tizenhatezer-há­romszáz új elsőéves hallgató vehető fel. A szociális otthoni helyek száma szerényen gyarapodik. Beruházások A szocialista szektor beruházásaira 204—206 milliárd fo­rint, at 1978. évi várható teljesítésénél folyó összeg fordít­ható. A beruházások volumene az 1978. évihez hasonló. A beruházási eszközöket a folyamatban lévő beruházásokra kell összpontosítani. Üj állami nagyberuházás nem kezdődik. A vállalati beru­házások összege kismértékben emelkedik. Az exportképes­séget növelő vállalati beruházások továbbra is előnyben ré­szesülnek. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének elő kell segí­tenie a hatékonyság további növelését, a gazdasági egyen­súly javítását. A termelés és belső felhasználás előirányza­taival összhangban a kivitelt a behozatalnál gyorsabb ütem­ben kell növelni. A rubel elszámolású áruforgalom — az államközi megállapodásoknak megfelelően — 7—8 százalék­kal növekszik. Megindulnak a Szovjetunióból a gáz- és vil- lamosenergia-szállítások az orenburgi gázvezetéken, illetve a Vinnyioa—Albertirsa között felépített 750 kv-os távvezetéken. A terv feladatul adja, hogy a külkereskedelmi vállalatok törekedjenek új piacok megszerzésére, a tartós együttműkö­dési kapcsolatok különböző formáinak kialakítására, a piaci lehetőségek jobb kihasználására. Ezért tovább kell fejlesz­teni a termelő vállalatokkal a közös érdekeltséget és az együttműködést. A termelő vállalatok feladata a gazdaságo­san értékesíthető termékek termelésének fokozása, minősé­güknek, műszaki színvonaluknak javítása, a szerződések idő­ben, megfelelő ütemezésben történő teljesítése, a kapcsolódó szolgáltatások színvonalának növelése, a gazdaságtalan kivi­tel fokozatos megszüntetése. Az 1979. évi népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaság- irányítás központi és helyi szervei a terv céljainak megfele­lő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató egységes irányító tevékenységet folytassanak. Következetesen hajtsák végre a központi döntéseket és intézkedéseket, folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatokat, szükség ese­tén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló további intézkedéseket. Az 1979. évi terv fő gazdaságpolitikai céljainak megvaló­sulását szolgálja más intézkedések mellett a gazdasági sza­bályozó rendszer egyes elemeinek módosítása. Ezek célja olyan gazdálkodási feltételek létrehozása, amelyek a vállala­tokat a termelés szerkezetének erőteljesebb változtatására, a gazdaságos kivitel bővítésére, a takarékosabb gazdálkodásra és a minőségi követelmények előtérbe helyezésére késztetik. A módosítások összhangban vannak az irányítási rend­szer alapelveivel. Következetesebben és egyértelműbben köz­vetítik az irányítási rendszer alapvető követelményeit. Fo­kozzák a gazdasági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására irányuló ösztönzést. Teret engednek egyúttal annak, hogy a vállalati és a személyi jö­vedelmek a tényleges teljesítményektől függően differenciá­lódjanak. A gazdasági szabályozó rendszer módosítása, az egyéb döntések és intézkedések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokat a gazdasági irányítás és a gazdálkodás minden szintjén egységesen és következetesen végrehajtják. A terv ezért előírja, hogy az általános gazdálkodási feltételeket egye­di engedményekkel könnyíteni nem lehet. Az 1979. évi terv eddigi eredményeinknek, a népgazdaság további fejlődésének, hosszabb távú céljainak jobb megala­pozását szolgálja. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve teljes alkotó erejével vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. (MTI) Lázár György az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A Minisztertanács elnöke a természettudományi kar be­rendezéseivel ismerkedik. (Kelet-Magyarország telefotó) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetemre látoga­tott. Elkísérte Király And­rásáé, a budapesti pártbi­zottság titkára és Borbély Gábor, az V. kerületi párt- bizottság első titkára. A kormány elnökét az egyetem központi épületében az intézmény vezetői fogad­ták. majd Eörsi Gyula rek­tor adott tájékoztatót a fel­sőoktatásban, szellemi és tudományos életünkben kie­melkedő szerepet játszó in­tézmény életéről, Bencze László, az egyetem pártbi­zottságának titkára pedig az ELTE pártéletéről számolt be. Az ország legrégibb, csak­nem három és fél évszázada folyamatosan működő felső- oktatási intézményében a nappali, esti és levelező ta­gozatokon több mint 9 ezer hallgató tanul. Oktatásukról — az egyetem három karán működő 112 tanszék kereté­ben — 1100-nál több tanár gondoskodik. Ülést tartott a (Folytatás az 1. oldalról) ság és a takarékosság mel­lett egyik fő célja a tervsze­rűség. Az 1978. évi hibák nem ismétlődhetnek meg. A ta­nácsülés a költségvetés és a fejlesztés összegét, a felhasz­nálás módját elfogadta. A megyei tanács elfogadta az 1979. évi saját munkater­vét, és jóváhagyta a népi el­lenőrzési bizottság éves mun­kaprogramját. A továbbiak­ban a testület jóváhagyta az 1978. október 8-án, december 13-án és december 17-én tar­tott időközi megyei, városi és községi tanácstagok válasz­tásáról szóló beszámolót. Bo- dó József a megyei tanács végrehajtó bizottságának tag­Lázár György egyebek kö­zött az oktatás eredményes­ségéről érdeklődött, s az el­hangzottak alapján örömmel nyugtázta: az egyetemi mun­ka hatásfokának növelése, il­letve az oktatás-nevelés felté­teleinek javítása mellett az intézmény tanárai minden törekvésükkel a hallgatók szakmai és világnézeti neve­lésének egységét igyekeznek megteremteni. Lázár György ezután — a vendéglátók tár­saságában — az egyetem ter­mészettudományi karán elő­ször a szervetlen és analiti­kai-kémiai tanszéket kereste fel, ahol Szabó Zoltán aka­démikus, tanszékvezető adott tájékoztatást munkájukról. A látogatás az ELTE fizikus-el­méleti, alacsony hőmérsékle­ti, atomfizikai tanszékein folytatódott. Ezek munkájá­ról Kischner István tanszék­csoport-vezető tartott tájé­koztatót. A Minisztertanács elnöke délután az egyetem aulájában megtartott kibővített aktíva­ülésen gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. Később találko­zott az egyetemi KlSZ-mozga- lom vezetőivel. Részletek a szerző most megjelent, azonos című könyvéből, amely a náci rendszer két hírhedt alak­ja. canaris és Heydrich életútját kíséri végig. O Harmat Endre: Hóhérok hegedűvel (Folytatás az 1. oldalról) A z elbocsátott tengerész­tiszt heteken át vissza­veri a rohamokat. Egy­szerűen nem érdekli a politi­ka — ismételgeti —, és a minapi császári tengerésztiszt, jó néhány akkori kaszttársá­hoz hasonlóan parvenűnek tartja „azt a Hitler nevű osztrák káplárt”. Lina azonban ekkor már sokat hall a Schutzstaffelről (SS), Hitler testőrségéről. A lenézett SA-ba (Sturmabtei­lung), amely hosszú eszten­dők óta az utcai csetepaték főszereplőjének számít, rá­adásul vezetőinek beszédei tele vannak szociális demagó­giával, „jobb ember” nemigen lépett be. De az SS-ben lenni ebben az időben bizonyos körökben már sikknek szá­mít: számos főnemesi, sőt hercegi család sarja viseli az elegáns fekete-ezüst egyenru­hát. Lina von Osten családjá­nak régi barátja a „kitűnő családból” származó von Eberstein lovag, aki ekkor már Himmler egyik törzs­tisztje. 1931 júniusában Lina végül ráveszi Heydrichet, lépjen be a náci pártba, ő maga pedig ír Ebersteinnek. A válasz postafordultával érkezik. Az SS-t nagyon is érdeklik a te­hetséges és elkeseredett tisz­tek. Himmler — írja a lovag — haladéktalanul kész fogad­ni Reinhard Heydrichet. Az állástalan tengerész­tiszt, aki ekkor Hamburgban él, már indulna is München­be, de Ebersteintől távirat érkezik: Himmler beteg, most ne jöjjön, majd később megállapodnak egy új ; idő­pontban. Heydrich megköny- nyebbül, nem sok kedve van az egészhez. De Lina latba veti egész női ravaszságát. Táviratozik a lovagnak, hogy vőlegénye már elutazott. Charles Wighton szerint ez az apró trükk nemcsak Reinhard Heydrich, hanem egész Euró­pa sorsára is kihatott. Miután Eberstein megkap­ja Lina táviratát, természe­tesen kimegy az érkező elé a müncheni pályaudvarra, és innen telefonál Waldrude- ringbe, Himmler München melletti csirkefarmjára. Az SS birodalmi vezetőjének vá­lasza így hangzik: „Jó, jöj­jön a delikvens, ha már be­futott, bár ő kissé gyengél­kedik, amiért előre is elné­zést kér”. 1931. június 14-én Heydrich életében először pillantja meg a jellegtelen szemüveges hivatalnokarcot. Himmler a maga csendes, udvarias mód­ján üdvözli vendégét, és szinte azonnal a tárgyra tér. Szeretné megszervezni — mondja — az SS biztonsági szolgálatát. Megvallja őszin­tén, Heydrichen kívül van még egy figyelemre méltó jelölt, a bajor politikai rend­őrség egyik tagja, ö, Himm­ler azonban úgy tudja, ven­dége a flottánál megismerke­dett a hírszerző munkával, és úgy gondolja, ez sokat segíthet annak a hálózatnak a megteremtésében, amire ő gondol. Mindenesetre azt ja­vasolja, hogy Heydrich úr megyei tanács ja nyugdíjazása miatt fel­mentését kérte vb-tisztsége alól. A tanácsülés a végrehaj­tó bizottság tagjává válasz­totta dr. Rátonyi Sándort, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjét. A tanácsülés az 1978. de­cember 31-én megszűnő nagy- kállói járás népi ellenőrzési bizottságának választott ve­zetőit felmentette tisztségük­ből. A járás megszűnése mi­att ugyancsak felmentette tisztségéből dr. Sarkadi Ti­bort, a járási hivatal elnökét. A tanácsülés Tiszabecset kö­zös tanácsú nagyközséggé nyilvánította. Az ülés bejelentésekkel, in­formációkkal ért véget. 1 931. augusztus 10-én Reinhard Heydrich ne­vét hivatalosan is be­jegyzik a müncheni SS tag­névsorába. Himmler véden­ceként, és sajátos feladatára, az SD-re való tekintettel, azonnal rangot is kap, igaz. alacsonyát. Sturmführer lesz, afféle csoportvezető. De elő­menetele itt még gyorsabb, mint az eleinte visszasírt flot­tánál. 1931 decemberében már eléri a nagyjából tengerész hadnagyi rangnak megfelelő SS-Haupsturmführer fokoza­tot, és 1931 -december 24-éfl, karácsony napján, alig egy hó­nappal második előlépteté­se után, az új munkatárstól elragadtatott Heinrich Himm­ler Heydrichet Sturmbann­führern nevezi ki. Ez a nagyjából őrnagyi rangnak megfelelő fokozat Himmler karácsonyi és egy­ben nászajándéka. Az ifjú pár ugyanis a „Stille Nacht” hangulatát kapcsolja össze a menyegzőjével. (Vége) foglaljon helyet, és vesse pa­pírra elképzeléseit, hogyan is képzelné az SS titkosszolgála­tának megteremtését, majd országos kiépítését. A történészek nem mer­nek határozott választ adni arra a kérdésre, vajon Eber- stein lovag előkészítette-e Li­na vőlegényét, vagy Heyd­rich valóban improvizált, ahogy ő maga mindig állí­totta. Az azonban biztos, hogy Himmler őszinte meglepeté­sére, a fiatalember mintegy húsz perc múlva felállt, és bejelentette, a tervezet elké­szült. Himmlert a vázlat stílusa és logikája éppúgy elbűvölte, mint a látogató „tipikus észa­ki külseje”. Azonnal döntött. Közölte Heydrichhel, hogy megkapja az állást. Egy sárgán szikrázó júniusi napon csirkecsipogás közepet­te így született meg a har­madik birodalom egyik rette­gett intézménye, és így indult el karrierje csúcsa felé az emberiség történetének két­ségtelenül egyik legszörnyűbb hóhéra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom