Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

\ KELET-MAGYARORSZÁG 1978 december 3. BÚCSÚ A CIGÁNYTELEPTŐL 99 Ez az én házam!“ — Nem így kellett volna ezt, hanem szombaton, ami­kor mindenki itthon van. Vettünk volna vagy ötven kiló halat, három hordó sört, ha nincs, akkor vagy húsz láda üvegest, aztán az étte­remben rendeztünk volna ünnepséget. De ha már így sikerült, akkor legalább egy kupicával ünnepeljük meg. — Balogh Károly a becsü­letes nevem — mutatkozik be, s mindjárt mutatja is —: ez az én házam. Szélen Kiss János, a sógor, mellettem Feri, a testvérem lakik. Mi szabadságot kértünk, bonta­ni kell a telepen az istállót, mert ide csak felépítem. Meg egy szobát is ragasztani ké­ne, tizedmagammal jövök én ide. Hat 100 kilós malacot, három borjút adtam el, hogy megvegyük a bútort, de ha apródonkint is, csak beállí­tom jövőre az állatállo­mányt. Ünneplőbe öltözött a szép barna asszony, Lakatos Ist­vánná. — Az enyém bejjebb van — mutat végig a 17 házból álló soron — mi is csak holnap költözünk. Az ember dolgozni van, meg a fuvarost is holnapra fogadtuk. A csil­lár már bent van, a bútort Pestről hozattuk. Igaz, rá­ment három borjú ára, de nem hozhattuk ide ami a putriban van. Hány gyerme­kem van? Három. Meg kettő itt van bennem — mutat a BALOGH KÁROLY: Ez az én házam. LAKATOSNÉ: A bútort Pestről hozattuk. hasára, aztán hozzáteszi —: legalább is ezt mondta az orvos. Míg beszélgetünk, Harsá- nyi Tibor kisiparos közeleg. — Az isten áldja meg a jó­ságáért — fordul felé, majd nekem folytatja—: ő építet­te fel az egész sort négy hó­nap alatt. Még sport is tett mindegyikbe. Meg olyanra festette a falat, amilyenre mondtuk, aztán lehengerelte. Járjuk a házakat, a nagy­halászi Paptava dűlő 17 la­kását. Betonozott előszoba, konyha, speiz, padlós nagy­szoba, a fal mindegyikben más-más színű. Kívül a kő­por színe teszi változatossá az egyébként egyforma háza­kat, amelyeknek a sarkától a lépcsőig betonjárda vezet. El­gereblyézett udvarok, mind­egyik ház mögött vécé. Elköszönünk, várnak a Pusztatemplom utcán felépí­tett nyolc ház gazdái. Itt Radvánszki József nyíregy­házi kőműves volt a mester. — És a fiam — mutatja be a fiatalabbik Radvánszkit az apa. Míg a házakat nézzük, a fiúval beszélgetünk. Érettsé­gi után tanulta a szakmát, aztán jelentkezett főiskolára Debrecenbe. A Pusztatemplom utca nyolc háza ugyanolyan, mint a Paptava dűlői. Változatos Kamarazenei hangverseny fővárosi művészekkel Az Országos Filharmónia I. kamarabérleti hangverse­nyére pénteken este került sor a 4. sz. általános iskolá­ban. Előző napon pedig Vá- sárosnaményban hangzott el az alanti műsor Tarczai Zol­tán főiskolai tanár konferá- lása mellett. Első számként Brahms f- moll szonátáját hallottuk klarinétra és zongorára. A művészek Brahms-ban in­kább azt az intim romanti­kust ragadták meg, aki a klasszikus harmóniáról ál­modik, akinél ez a harmónia finom, melankolikus, alko- nyi színek fátyolét ölti ma­gára. A klasszikus formák bámulatos kerekséggel és természetességgel bontakoz­tak ki és egyben művészi ta­pintattal ölelték magukba a romantikus elemeket. Egy- egy lágy melléktéma lírája olyan közvetlenül, olyan bi­zalmas hanglejtéssel szólt hozzánk, mintha valamelyik Brahms-dal csendülne fü­lünkbe. Ilyen eszményi elő­adáshoz azonban csak olyan végtelenül természetes mű­vészet érkezhetik el, mint amilyen Berkes Kálmán és Kocsis Zoltán művészete. Második számként Brahms A-dúr szonátáját hallottuk hegedűre és zongorára. A be­nem teljesülő vágyak és az élet nagyságát soha meg nem tagadó lemondás zenéje talán még sohasem szólalt meg ilyen mérhetetlen szo­morúsággal és ilyen gyötrel- mes hittel a hegedű húrjain, mint azt hallottuk Szenthelyi Miklós és Kocsis Zoltán elő­adásában. Gyengéd sóhajok, mélyről feltörő zokogások, izzó szubjektivitás és meg­döbbentően vallomásos lé­lek szólalt meg a művészek játékában. A középrész ro­kon vonásokat mutat a „Te­metőben” c. Brahms-dal egyes részleteivel. Utolsó számként Bartók: Kontrasztok c. művét hallot­tuk Kocsis, Szenthelyi és Berkes előadásában. A hang­verseny előadóművészein megéreztük, hogy nagy sze­retettel, odaadással foglal­koztak Bartók muzsikájával, hogy azon az úton járnak, mely a bartóki grandiózus szépségekhez vezet. A ver­bunkostétel feszes, magya­ros ritmusa, a „pihenő” éj­szakai zenéje, a „sebes” vág­tató irama, melyet a hegedű tüneményes bravúrral szó­laltatott meg, maradandó él­ményt hagytak a hallgatóság lelkében. Vikár Sándor színek, betonjárda, bent min­denkinek egy modem tűz­hely — ezt ráadásnak adták a kisiparosok —, hátul vécé, amit eddig egyetlen cigány- lakás-átadáson sem láttunk. — Javaslom, nézzük meg, honnan költöznek ide az em­berek — mondja Kovács Károly vb-titkár —, s a ko­csisor elindul a Kígyóste­lepre. Az út jobb oldalán szép — többségében kétszo­bás — lakássór, ide a tehe­tősebbek már korábban fel­költöztek, A bal oldalról si­ralmas kép tárul elénk. Tető nélküli, néhány négyzetmé­teres „házak”, csutkával fe­dett putrik, némelyiktől a jobb oldali sor istállói is kü­lönbek. — Sajnos sokan élnek még a telepen — mondja a ta­nácstitkár — pedig a 110 ci­gánycsaládból (690 ember), a korábbi években 55 épí­tett, házat vett. Most 25 csa­lád költözik, de harminc még marad. Ha sikerül, 1980- ra szeretnénk megszüntetni a telepet. Számokat nézegetünk: mi­lyen összefogás előzte meg Nagyhalászban a lakásava- tót. Huszonöt telek, út 350 ezerért, 140 ezer értékű tár­sadalmi munka műszaki és gazdasági előkészítésért, az OTP „Takarékosság” nevű Szocialista Brigádja a hely­színen intézte a szerződéskö­téseket, a földhivatal soron kívül eljárt a telekkönyvezé­si ügyekben, aztán jött Har- sányi Tibor, meg Radvánsz­ki József a fiával és négy hónap múlva költöztek a ci­gánycsaládok. Jövőre pedig kezdődik minden elölről, hogy 1980- ban még a neve se legyen meg Kígyóstelepnek. B. J. MIÉRT NINCS RIZS? Pótlás importból tavul a kínálat étolajból Az utóbbi hetekben a vá­sárlók hiába keresnek né­hány alapvető élelmiszert a boltokban. Rizshez csak a szerencsésebbek jutnak — többnyire pult alól — étolaj­ból is jóval több fogyna Mi­ért nem lehet tetszés szerint' kapni ezekből a cikkekből? Ezzel a kérdéssel kerestük meg dr. Hagymási Józsefet, a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának vezetőjét. — A hiánycikknek számí­tó termékeket eltérő okok miatt kell átmenetileg nél­külözniük a vásárlóknak. Idén a megye kiskereskedel­mi forgalma tíz százalékkal, ezen belül az élelmiszerek el­adása 15 százalékkal növek­szik, s így jóval nagyobb készletről kell gondoskodni a kereskedelmi szerveknek. — A rizs az utóbbi hetek­ben szinte egyszerre fogyott ki üzleteinkből. Az időjá­rásra gyakran hivatkozunk, most mégis újból ezt kell tenni: az országban a tava­lyinak csak a fele termett, így jelentős mennyiséget im­portálunk. Míg tavaly no­vemberben a Hajdú-Sza- bolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat 47 vagon, most mindössze húsz vagon rizst szállított ki. Ebből a mi me­gyénk 11 vagonnal kapott. Már úton van egy rizsszál­lítmány Olaszországból, de­cemberre 75 vagon rizs ke­rül a két megyét ellátó nagykereskedelmi vállalat­hoz. (Tavaly 69 vagon is elégnek bizonyult.) Szabolcs megye 48 vagonnal részese­dik az importból. Igen sokan nagyobb meny- nyiségű rizst vásároltak fel az utóbbi hetekben-na- pokban, számítva egy esetle­ges áremelésre. Árintézke­dés nem lesz, rizst pedig va­lamennyi kereskedelmi egy­ségbe szállítanak és remél­jük, folyamatosan lehet majd kapni. A másik közkedvelt ter­mék, az étolaj is, hol volt, hol nem volt. A megyei ta­nács kereskedelmi osztályán a szerződéskötések és a szál­lítókkal történt megegyezés alapján úgy látják: az ünne­pek előtt javul a kínálat. A népszerűbb napraforgóolaj adja majd a készlet 70 száza­lékát, a többi repceolaj lesz. Rövid időre fogyott csak ki az üzletekből a vajat helyet­tesítő Ráma margarin, ezt azonban viszonylag hamar pótolták. Feltehetően a zsír sem számít majd hiánycikk­nek, hiszen a sertésvágások megkezdésével elsősorban már csak a városokban akar­tak a boltból zsírt sze­rezni. A fűszerpaprika később ért be, s így a feldolgozás is né­hány héttel elcsúszott. A ke­reskedelmi szervek felaján­lották segítségüket a feldol­gozóknak: a csomagolásban részt vállalnának, ha ezzel javítani lehetne az ellátást. Nincs beszerzési gond a liszt­tel, az eladást viszont úgy gyorsítják, hogy zsákos lisz­tet is forgalomba hoznak. A zöldség-gyümölcs ellátás jónak ígérkezik. A déligyü­mölcsökből csak citromra le­het folyamatosan számítani. Narancs, banán, kubai na­rancs és a többi déligyümölcs ritkábban kerül a fogyasztók asztalára. Az ünnepi ellátás összehangolására a kereske­delmi szervek és a termelő vállalatok pontos „menet­rendet” készítenek, a vásár­lók viszont a nem romlandó cikkek korábbi beszerzésével csökkenthetik a nagy forgal­mat. T. K. JELENTKEZÉS AZ OSZK-HÁL KI LEHET LEMEZLOVAS? A nyolc általános nem elég... Kevesen tudják, mi minden szükséges ahhoz, hogy valaki disc-jockey legyen. Jó leme­zek, magnószalagok kellenek — köztük a legújabb számok felvételei, — nem nélkülöz­hető egy jó magnó, egy le­mezjátszó, s természetesen a lehetőleg nagy teljesítményű erősítők. Ez csak a technikai fölszerelés. Ezek mellett a discósnak rendelkeznie kell legalább a 8 általános iskolai végzettséggel, valamint nem lehet ifjabb 18, s idősebb 35 évesnél. Ha valaki bírja mindezeket a feltételeket, ak­kor ideiglenes működési en­gedélyt kérhet az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei kirendeltségétől. Ez év júliusától ugyanis műszaki engedély szükséges a discóműsorok megtartásá­hoz. Ehhez úgynevezett kate­góriaszerző vizsgával juthat­nak az érdeklődők — egyelő­re Budapesten. Felkészültsé­güktől függően „a”, „b” vagy „c” kategóriába sorolják itt a jelölteket. De addig is, míg a vizsga végleges rendje ki nem alakul — azaz 1979. jú­nius 30-ig — ideiglenes en­gedélyt ad ki a fiataloknak az OSZK. A kategóriavizsga megszer­zése viszont korántsem egy­szerű vállalkozás. Ehhez már nem elég az általános iskola, rendelkeznie kell a jelentke­zőnek érettségivel, legalább minimális angol nyelvtudás­sal — bár az sem árt, ha nyelvvizsgája is van. Nem beszélve a szakmai ismere­tekről. Tájékozódnia kell a modern zenei áramlatokban, s az új számok, zenei hírek ismerete sem nélkülözhető. Az OSZK szabolcsi kiren­deltségén eddig 59 ideiglenes engedélyt adtak ki a megye egész területére. De ha ezek a fiatalok jövő év június 30- ig nem szerzik meg a vizsgát — engedélyük érvénytelenné válik. <h) Veszélyes „vicc... U A két lány az út szélén beszél­getett. A kövesút egy, másfél méterre lehetett, meg aztán ko­ra délután volt, nem zavarták a Fábiánházán amúgy sem nagy íorgalmat. Az egyik lány egy közeledő autóra figyelt fel. Amikor úgy 40—50 méterre le­hetett tőlük, a kocsi letért a kövesútról, s egyenesen nekik vette az irányt. Elkiáltotta ma­gát, egyszerre ugrottak, de pil­lanatok múlva a járda mellett feküdek mind a ketten. Egy asszony a közelben állt, s látta az esetet. Amikor az au­tó elütötte a lányokat, meg sem NYÍREGYHÁZÁNAK, nagykállónak Víz a Tiszából Nyolcvankétmillió forint értékű munkát végez há­rom megyében az idén — Szabolcsban, Borsodban és Hevesben — a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Építő Vállalat nyíregyházi építés- vezetősége. A szabolcs-szat- mári munkák ebből az ösz- szegből 47,7 millió forintot tesznek ki. A legtöbb beru­házás áthúzódó jellegű, kö­zülük is kiemelkedik Nyír­egyháza és Nagykálló regio­nális vízellátása, valamint Ibrány és Nagyhalász vízhá­lózatának a megépítése. Az előbbi beruházás so­rán Tiszabercelnél a Tisza mellett vízkivételi művet építenek, s hatszáz millimé­ter átmérőjű, 27 kilométer hosszú csővezetéket fektet­nek le a vízmű és a megye­székhely között, ahol a veze­ték egy fogadóállomásba tor­kollik, s folytatja útját Nagykállóig. Ezeket tartal­mazza az első ütem, amely­nek munkálatai 1982-ig tar­tanak, amikor naponta a két helység húszezer köbméter vizet kap majd a Tiszából. E feladatok közül tizenkilenc- millió forint értékű munkát végeztek el a vállalat szak­emberei: elkészült a vízmű­telep tereprendezése, s le­fektettek 4300 méter hosszú­ságú csövet. Az idén kezdték el Ibrány és Nagyhalász vízhálózatának az építését, amely 1980 jú­niusára lesz kész, s negyven- millió forintba kerül majd. Az idén a két faluban tizen­két kilométer hosszú vezeté­ket készítettek el. Már csak a technológiai szerelés van hátra Tiszada- dán, ahol tizenhatmilliós költséggel építik meg a víz­hálózatot. Jól haladnak Ti- szanagyfaluban is a munkák, készek a vezetékek, a víz­műtelepen a műtárgyak, s áll a vízmű épülete is. A tíz­millió forintos beruházás a tervek szerint a következő évben készül el véglegesen. Tiszadadán végeztek a víz­műtelep alapozásával, tíz kilométeres szakaszon a há­lózat kiépítésével. A tizen­hétmilliós munkának eddig mintegy az egynegyedét ké­szítették el az építők. Már korábban befejeződött, s üzemel a bökönyi, illetve a tiszaeszlári vízműtelep és -hálózat: az előbbi tizenhá­rom-, míg az utóbbi tizenöt- millió forintba került. állt, behajtott egy közeli udvar­ba. Az asszony kiabálni kezdett, a kocsi vezetője kijött és oda­ment a lányokhoz. — Azt kérdezte tőlünk, hogy megsérültünk-e, mert akkor or­voshoz visz bennünket — mond­ták a lányok — de nem mentünk vele, mert láttuk rajta, hogy it­tas volt. ★ Fagyai István 19 éves fábián- házi lakos június 24-én reggel hatra ment dolgozni a Mátészal­kai Vegyesipari Szövetkezet au­tószervizébe. — Délelőtt tíz óra körül mun­kahelyemen ittam egy üveg sört. (!) Délután két óra körül megittam két deci pálinkát, meg egy üveg sört, aztán mikor be­fejeztem a munkát, egy haver kocsijával elindultunk hazafelé. A kocsiját akarta velem megné­zetni, azt mondta: én vezessek, mert úgy könnyebben észreve- szem, mi a baja. Fábiánházán 55—60 kilométeres sebességgel hajtott Fagyai, a kocsiban még ketten ültek. Ami­kor a két beszélgető lány köze­lébe értek, Fagyai letért az út­ról, hogy megijessze a lányokat, de amikor a közelükbe ért, hiá­ba fékezett, a laza padkán meg- farolt az autó és elütötte a lá­nyokat, akik szeréncsére köny- nyebb sérülésekkel megúszták a balesetet. Fagyai nem állt meg, a közelben lévő házuk udvarába hajtott. ★ Fagya! a rendőrségen elmond­ta, hogy „csak meg akarta vic­celni a lányokat”, ezt a kocsi­ban ülő két barátja is megerősí­tette, a birőság előtt viszont már úgy adták elő a történteket, hogy Fagyai a kapujuk előtt akart megállni, azért tért le a kövesútról. A Nyíregyházi Já­rásbíróság nem fogadta el ezt a védekezést, Fagyait közúti ve­szélyeztetésért 1 év 2 hónap börtönre ítélte, mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a járművezetés­től. A megyei bíróság 10 hónap­ra mérsékelte a szabadságvesztés idejét, amelyet börtönben kell letölteni. Az ítélet jogerős. (*>. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom