Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

1978. december 19. KELET-MAGYARORSZÄG 3 A falvak bankjai ORSZÁGOS Átlagot FEJEZ KI az az adat, hogy hazánkban — hosszú évek óta — minden száz forintnyi bevételből négy-öt forintot takarékba tesznek. A betét­könyvek száma meghaladja a hatmilliót, a betétek össze­ge pedig 120 milliárd forint körül van. Ugyanakkor 78 milliárd forintra rúgnak azok a — túlnyomórészt hosszú lejáratú — hitelek, amelyeket a lakosság különféle célok­ra kért és kapott a pénzintézetektől. Elsősorban termé­szetesen az OTP-től, mint ahogyan ott kezelik a legtöbb bevételt is, de mindkettőből évről évre nő a falvak bank­jainak, a takarékszövetkezeteknek részesedése. Azt szokták mondani, hogy a takarékszövetkezet amo­lyan kistestvére az OTP-nek. Figyelembe véve például a takarékszövetkezetek 15 milliárdos betétállományát — az OTP-nél ez a szám 71, a postánál pedig 34 milliárd —, indokolt ez a megállapítás. Ettől eltérő képet kapunk azonban, ha azt is tudjuk, hogy az ország 3050 települése közül 2800 tartozik a csaknem másfél millió tagot szám­láló 296 takarékszövetkezet működési körzetébe, ahol 1360 egysége van a hálózatnak. A felsorolt arányok és takarékszövetkezeti adatok is világosan mutatják, hogy a falu bankjai csaknem kizáró­lag ott állnak a lakosság szolgálatára, ahol a betételhelye­zési és hitelfelvételi igények egyébként nem, vagy csak részben kielégítettek. Így határozza meg rendeltetésüket az idén róluk megalkotott törvényerejű rendelet és annak a közelmúltban nyilvánosságra hozott végrehajtási utasí­tását jelentő pénzügyminiszteri rendelet is. Mindkét jog­szabály 1979. január elsején lép hatályba. MAGYARORSZÁGON TÖBB MINT HÜSZ ÉV ÓTA vannak takarékszövetkezetek. Részint eddigi munkássá­guk elismerését, részint jövőbeli fontosságukat fejezi ki, hogy szocialista szövetkezeti mozgalmunk többi ágazatá­hoz hasonlóan, rájuk vonatkozóan is magasszintű jogsza­bály jelent meg. Feladatuk továbbra is az, hogy szövet­kezeti alapon dolgozó pénzintézetekként segítsenek az ál­lampolgároknak a takarékosságban, kölcsönök felvételé­ben és másféle szolgáltatásokkal. Működési körükbe a me­gyeszékhelyek kivételével nem csupán külön települések, hanem egyes helységek államigazgatásilag pontosan meg­határozható részei is bevonhatók. A takarékszövetkezeti tag — a közgyűlés döntésétől függően — 100—500 forint értékű részjeggyel lép be ebbe a közös pénzintézetbe, amely lényegileg ugyanolyan önkormányzati elvek szerint látja el feladatait, mint bármelyik, más célra alakult ma­gyarországi szövetkezet. Közismert a jelmondat, hogy „útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet”. Ennek az elérhetőségnek azért van nagy jelentősége, mert nélküle gyakran 15—20 kilométer­re, vagy még nagyobb távolságra kellene utaznia annak a falun élő embernek, aki pénzt akar takarékba tenni, il­letőleg kölcsönt akar felvenni például háztáji vagy kise­gítő gazdaságának megalapozásához, korszerűsítéséhez. A takarékszövetkezet 50 ezer forint erejéig adhat hi­telt szarvasmarha-hizlaláshoz, -tenyésztéshez, s ahhoz, hogy a tag hízó-, illetőleg tenyészállatokat szerezzen be valamelyik vállalattól, mezőgazdasági nagyüzemtől vagy annak közvetítése révén máshonnan. Állati férőhelyek lé­tesítésére, helyreállítására, korszerűsítésére további, leg­feljebb 25 ezer forint kölcsönt folyósíthat. Korszerű állat- hizlaló rendszerek kialakítására — mezőgazdasági terme­lőszövetkezet vagy ÁFÉSZ szervezésében — 50 ezer fo­rintig vehető fel tagi kölcsön. Aki mezőgazdasági kisgépet akar vásárolni, az a vételár 80 százalékáig, de 50 ezer fo­rintnál nem nagyobb hitelt kaphat. ELŐNYŐS A KISTERMELŐKNEK az is, hogy havon­ta egy összegben vehetik fel a takarékszövetkezetben a tejipari vállalatnak eladott tej ellenértékét. Kölcsönt kap­hatnak a tagok a takarékszövetkezettől lakásépítésre, ház­vásárlásra, különféle tartós fogyasztási cikkekre, sőt, kül­földi utazásokra is. Mindemellett foglalkoznak ezek a szö­vetkezetek személy- és vagyonbiztosítással is. Arra törek­szenek, hogy pénzügyi szolgáltatásaik köre azonos legyen azzal, amit a városlakók igénybe vehetnek. Számottevően hozzájárulhatnak tehát a körzetükben lakó munkások, tsz-tagok és más foglalkozásúak életkörülményeinek to­vábbi javításához. G. P. BORSÓGÖZÖLÖ NYÍREGYHÁZÁRÓL. Szovjet és NDK megrendelésre készít konzervipari borsógőzölő gépeket a MEZŐGÉP Vállalat nyíregyházi gyáregysége. (Cs. Cs'. felv.) „Figyeltem, ki tartja fel a kezét" Párttitkár farmerban Berencsi Gyula, az 5. sz. Volán Vállalat pártbizott­ságának titkára farmer nadrágban jár munkába, az életkora is fiatalos, a munkája lendületes. Jól ért a fiatalok nyelvén, hatni tud rájuk. Neki is köszönhető, hogy a vál­lalatnál évről évre több fiatal lép be a pártba. Ön­kritikusan mondja, hogy az átlagéletkor alacso­nyabb is lehetne, az egé­szen fiatalok. vagyis a 18—24 év közöttiek na­gyobb arányban is képvi­selhetnék az utánpótlást. Nevelési terv öt évre Berencsi Gyula egy kis visszapillantással folytatja a beszélgetést: A szomorúfűzfák lehajló ágai között balkéz fe­lől feltűnik az épület- csoport, ahogy elérjük Mérk tábláját. Az udvar csendes. A lakók szívesebben húzódnak a szobákban jó meleget adó cserépkályhához, s beszélget­nek a régmúlt idők esemé­nyeiről. Az ember azt hinné, tétlenül töltik az időt azott- lon lakói. — Pontosan fordítva van — mondja Harangozó Imré- né az otthon vezetője. A 180 gondozott közül, aki teheti részt vesz a közösségi mun­kában. Szeptember 1-től Molnár Istvánná vezetésével a Fővárosi Kézműipari Vál­lalatnak készítenek posztóból tűspárnákat, szemüvegtoko­kat. A kezdeti nehézségeken már túl vannak, 22-en dol­goznak és a szociális otthon varrógépein bőrből is készí­tenek kulcs- és irattartókat. — Hogy a munka enyhan- guságát megtörjük, a szüne­tekben tornázunk — mondja Molnárné. Ezenkívül a mun­ka alatt a tv valamelyik mű­sorát, vagy egy-egy cikket az újságokból vitatunk meg, de olyan is van, amikor mesét, illetve verset olvasunk. — Akik nem vállalják a benti munkát, azok nyáron a veteményes kertben szorgos- kodnak, vagy az otthon szép parkját gondozzák Kiss Vin­ce bácsi vezetésével — kap­csolódik a beszélgetésbe Pan- kotai Andrásné főnővér, aki közel kilenc éve jár naponta Mátészalkáról. Még nem fá­radt bele, s mint mondta, itt nincs olyan, hogy a munka­idő lejárt, ha a betegek gon­dozása úgy kívánja akkor a nővértől a vezetőig minden­ki talpon van. A nővérek társadalmi mun­kában tányérokat festettek, hímzéseket, varrottasokat ké­szítettek a szobákba, hogy otthonosabbak legyenek. A társalgóban lemezjátszók, te­levíziók vannak, de legna­gyobb sikere a magnónak van. A huszonkilenc nővér alkotta kultúrcsoport szóra­koztatja az öregeket a házi ünnepségeken, de kapcsolat van a helyi úttörőcsapattal is, a pajtások is műsorokkal szoktak kedveskedni. Sok se­gítséget kapnak a szocialista brigádoktól is, legtöbbet a MOM Hámán Kató és Bánki Donát, a SZAVICSAV Zalka Máté és Darvas József bri­gádtól, illetve a helyi tsz kollektíváitól. Egy éve bevezették a gyógytornát, melyet Képíró Sándorné vezet. Boldogan említ egy Kiss Mihályné ne­vű beteget, aki még fésül- ködni sem tudott, ma pedig már levelet is ír, de volt olyan betege is, aki két man­kóval érkezett és anélkül tá­vozott. Zsoldos Barna — 1975. január 1-től va­gyok a bizottság titkára. A kezdeti években az új párt­tagok 20 százalékának a KISZ volt az ajánlója, idén az új párttagok 70 százalékát tá­mogatta, ajánlotta az ifjúsági szövetség. Munkába állásom után egy hónappal pártépí­tési bizottságot hoztunk létre, amely azóta is betölti funk­cióját. Vezetője Takács Mi­hály gépkocsivezető, aki járja a megyét, eredményesen szer­vez, agitál. A jelentkezők és az álta­lunk megfelelőnek tartottak közül „szelektálunk”. Tavaly elkészítettük az öt évre szóló nevelési tervet, a pártépítési munka sem lehet eredményes ésszerű terv nélkül. Legalább egy évig figyelemmel kísér­jük a „jelölt” munkáját, ma­gatartását, ez idő alatt több­ször elbeszélgetünk vele. Amikor úgy látjuk, hogy az illető megérett a felvételre, taggyűlés elé kerül. A felvé­telről végső soron a pb-ülés dönt. Idén vállalatunknál hússzal nőtt a párttagok szá­ma. A mi célunk is az, hogy több munkás és több nő dol­gozó legyen az újonnan fel­vettek között. A pártaggá ne­velésben legfőbb segítőnk a KISZ. A vállalati KISZ-bizottság titkára Zsoldos László: — A pártaggá válás egy hosszú folyamat, amely talán még a felvétellel sem ér véget. Ezért is kérjük min­den esetben a pártbizottságot, hogy az újjonnan felvettek pártmegbízatása legyen test­re szabott, ne mindjárt a leg­nehezebb megbízatást kapják a kezdők. tására, hogy megértsék: a pártmunka áldozattal is jár. Novák József, a fiatal autó­szerelő idén márciusban lé­pett a párttagok sorába. Mint mondja, szívesen vállalta az ezzel járó áldozatokat. Pedig részt kell vennie két kicsi gyermek nevelésében, most harmadikos a középiskola le­velező tagozatán, s van még tennivaló, hogy új otthonuk szebb és gazdagabb legyen. Kéthavonta legalább három­szor megy gyűlésre, munka után szabad ideje egy ré­szét feláldozna a közösség ja­vára. — Nagyon izgultam a fel­vétel előtt. Figyeltem, ki tart­ja fel a kezét, jólesett, hogy egyhangúlag megszavazták a felvételemet. Azért is druk­koltam, mert az előkészítés alatt felszólítottak, hogy vál­toztassak a modoromon, nem tetszésemet higgadtabban hoz­zam nyilvánosságra, öt sze­relő csoportvezetője vagyok, s beláttam, hogy szép szóval is el tudom érni célomat, vagyis a jobb munkát. rr Változtass ff a hangnemen! — Az ajánlás egyben fele­lőségvállalás. Minek alapján történik ez? — A nevelési tervben sze­replők az ifjúsági mozgalom­ban már bizonyítottak, régi ismerőseinkről, munkatár­sainkról van szó. Az oktatá­sokon közéletiségre neveljük őket, valamennyiükkel négy- szemközt is elbeszélgetek például családi és más ügyek­ről. Nagy gondot fordítunk a szemléletük helyes kialakí­„Én is itt leszek..." — Pártmegbízatásként mi­lyen munkát kapott? — Tagja vagyok a vállala­ti szakszervezeti tanácsnak, a pártalapszervezetben az in­formációkat közvetítem. Utób­bi nagyjából azt jelenti, hogy ismertetem a műhelyben a központi és a vállalati hatá­rozatokat. És innen a válla­lati pártbizottságra továbbí­tom az észrevételeket, javas­latokat Szépnek és érdekes­nek tartom mindkét megbí­zatás teljesítését. A társadal­mi munkában is igyekszem részt venni. A szervezésnél nem azt mondom. hogy „szombaton menjetek be, hanem hogy szombaton gyer­tek be, én is itt leszek”. Előttünk az öt évre szóló nevelési terv. Jó dolog, hogy a jelöltek, illetve a jelentke­zők között tizenegy nő neve is szerepel. A férfi jelöltek többsége elmúlt 24 éves. A kezdő szakmunkások és az ipari tanulók bevonása to­vább javíthatja a pártépítő munkát a Volánnál. A bizalmat előlegezni is lehet... Nábrádi Lajos Jutalom ■ # 1° kenyérért A Mátészalkai Sütő­ipari Vállalat idei tervét december 10-én teljesí­tette. A további napok­ban már terven felül, mintegy 5 millió forint értékben sütnek kenye­ret, készítenek péksüte­ményt, de a tervtúltelje­sítést növeli a karácso­nyi kalács is, ami a Má­tészalkai Sütőipari Vál­lalattól az üzletekbe ke­rül. A vállalat péksüte­ményből a tervezett 27 millióval szemben közel 30 millió darabot készí­tett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 148 millió forintos árbevételi terv év végére 153 millió fo­rint lesz. Nem marad el a jó munka jutalma sem, mert az év végi ér­tékelést követően a munkában kitűnt dolgo­zók 140 ezer forint juta­lomban részesülnek. A célfeladatok teljesítésé­ért további jutalom, 300 ezer forint lesz. Gondol­nak a gyermekgondozási segélyen lévő édesanyák­ra: nekik 23 ezer forint rendkívüli segélyt, a nagycsaládosok össze­sen 47 ezer forint össze­gű segélyt kapnak. December hátralévő napjai a Mátészalkai Sü­tőipari Vállalatnál az ün­nepre való készülődés­ben telnek el. Legfőbb törekvés, hogy az ellátás tökéletes legyen, ezért kenyérből 5248 mázsát, kalácsféleségekből 293 mázsát, zsemlevekniből tízezer darabot, piskóta zsúrkarikából 8 ezer da­rabot, diós, mákos te­kercsből 15 ezret szállí­tanak az üzletekbe. A Szatmár Bútorgyárban A felületkezelő gépso­ron naponta 12 ezer bú­torelemet vonnak be poli­észterrel és nitrolakkal. Jakab Sándor a lap­megmunkáló gépsoron. (Császár Csaba felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom