Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-19 / 298. szám
1978. december 19. KELET-MAGYARORSZÄG 3 A falvak bankjai ORSZÁGOS Átlagot FEJEZ KI az az adat, hogy hazánkban — hosszú évek óta — minden száz forintnyi bevételből négy-öt forintot takarékba tesznek. A betétkönyvek száma meghaladja a hatmilliót, a betétek összege pedig 120 milliárd forint körül van. Ugyanakkor 78 milliárd forintra rúgnak azok a — túlnyomórészt hosszú lejáratú — hitelek, amelyeket a lakosság különféle célokra kért és kapott a pénzintézetektől. Elsősorban természetesen az OTP-től, mint ahogyan ott kezelik a legtöbb bevételt is, de mindkettőből évről évre nő a falvak bankjainak, a takarékszövetkezeteknek részesedése. Azt szokták mondani, hogy a takarékszövetkezet amolyan kistestvére az OTP-nek. Figyelembe véve például a takarékszövetkezetek 15 milliárdos betétállományát — az OTP-nél ez a szám 71, a postánál pedig 34 milliárd —, indokolt ez a megállapítás. Ettől eltérő képet kapunk azonban, ha azt is tudjuk, hogy az ország 3050 települése közül 2800 tartozik a csaknem másfél millió tagot számláló 296 takarékszövetkezet működési körzetébe, ahol 1360 egysége van a hálózatnak. A felsorolt arányok és takarékszövetkezeti adatok is világosan mutatják, hogy a falu bankjai csaknem kizárólag ott állnak a lakosság szolgálatára, ahol a betételhelyezési és hitelfelvételi igények egyébként nem, vagy csak részben kielégítettek. Így határozza meg rendeltetésüket az idén róluk megalkotott törvényerejű rendelet és annak a közelmúltban nyilvánosságra hozott végrehajtási utasítását jelentő pénzügyminiszteri rendelet is. Mindkét jogszabály 1979. január elsején lép hatályba. MAGYARORSZÁGON TÖBB MINT HÜSZ ÉV ÓTA vannak takarékszövetkezetek. Részint eddigi munkásságuk elismerését, részint jövőbeli fontosságukat fejezi ki, hogy szocialista szövetkezeti mozgalmunk többi ágazatához hasonlóan, rájuk vonatkozóan is magasszintű jogszabály jelent meg. Feladatuk továbbra is az, hogy szövetkezeti alapon dolgozó pénzintézetekként segítsenek az állampolgároknak a takarékosságban, kölcsönök felvételében és másféle szolgáltatásokkal. Működési körükbe a megyeszékhelyek kivételével nem csupán külön települések, hanem egyes helységek államigazgatásilag pontosan meghatározható részei is bevonhatók. A takarékszövetkezeti tag — a közgyűlés döntésétől függően — 100—500 forint értékű részjeggyel lép be ebbe a közös pénzintézetbe, amely lényegileg ugyanolyan önkormányzati elvek szerint látja el feladatait, mint bármelyik, más célra alakult magyarországi szövetkezet. Közismert a jelmondat, hogy „útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet”. Ennek az elérhetőségnek azért van nagy jelentősége, mert nélküle gyakran 15—20 kilométerre, vagy még nagyobb távolságra kellene utaznia annak a falun élő embernek, aki pénzt akar takarékba tenni, illetőleg kölcsönt akar felvenni például háztáji vagy kisegítő gazdaságának megalapozásához, korszerűsítéséhez. A takarékszövetkezet 50 ezer forint erejéig adhat hitelt szarvasmarha-hizlaláshoz, -tenyésztéshez, s ahhoz, hogy a tag hízó-, illetőleg tenyészállatokat szerezzen be valamelyik vállalattól, mezőgazdasági nagyüzemtől vagy annak közvetítése révén máshonnan. Állati férőhelyek létesítésére, helyreállítására, korszerűsítésére további, legfeljebb 25 ezer forint kölcsönt folyósíthat. Korszerű állat- hizlaló rendszerek kialakítására — mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy ÁFÉSZ szervezésében — 50 ezer forintig vehető fel tagi kölcsön. Aki mezőgazdasági kisgépet akar vásárolni, az a vételár 80 százalékáig, de 50 ezer forintnál nem nagyobb hitelt kaphat. ELŐNYŐS A KISTERMELŐKNEK az is, hogy havonta egy összegben vehetik fel a takarékszövetkezetben a tejipari vállalatnak eladott tej ellenértékét. Kölcsönt kaphatnak a tagok a takarékszövetkezettől lakásépítésre, házvásárlásra, különféle tartós fogyasztási cikkekre, sőt, külföldi utazásokra is. Mindemellett foglalkoznak ezek a szövetkezetek személy- és vagyonbiztosítással is. Arra törekszenek, hogy pénzügyi szolgáltatásaik köre azonos legyen azzal, amit a városlakók igénybe vehetnek. Számottevően hozzájárulhatnak tehát a körzetükben lakó munkások, tsz-tagok és más foglalkozásúak életkörülményeinek további javításához. G. P. BORSÓGÖZÖLÖ NYÍREGYHÁZÁRÓL. Szovjet és NDK megrendelésre készít konzervipari borsógőzölő gépeket a MEZŐGÉP Vállalat nyíregyházi gyáregysége. (Cs. Cs'. felv.) „Figyeltem, ki tartja fel a kezét" Párttitkár farmerban Berencsi Gyula, az 5. sz. Volán Vállalat pártbizottságának titkára farmer nadrágban jár munkába, az életkora is fiatalos, a munkája lendületes. Jól ért a fiatalok nyelvén, hatni tud rájuk. Neki is köszönhető, hogy a vállalatnál évről évre több fiatal lép be a pártba. Önkritikusan mondja, hogy az átlagéletkor alacsonyabb is lehetne, az egészen fiatalok. vagyis a 18—24 év közöttiek nagyobb arányban is képviselhetnék az utánpótlást. Nevelési terv öt évre Berencsi Gyula egy kis visszapillantással folytatja a beszélgetést: A szomorúfűzfák lehajló ágai között balkéz felől feltűnik az épület- csoport, ahogy elérjük Mérk tábláját. Az udvar csendes. A lakók szívesebben húzódnak a szobákban jó meleget adó cserépkályhához, s beszélgetnek a régmúlt idők eseményeiről. Az ember azt hinné, tétlenül töltik az időt azott- lon lakói. — Pontosan fordítva van — mondja Harangozó Imré- né az otthon vezetője. A 180 gondozott közül, aki teheti részt vesz a közösségi munkában. Szeptember 1-től Molnár Istvánná vezetésével a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak készítenek posztóból tűspárnákat, szemüvegtokokat. A kezdeti nehézségeken már túl vannak, 22-en dolgoznak és a szociális otthon varrógépein bőrből is készítenek kulcs- és irattartókat. — Hogy a munka enyhan- guságát megtörjük, a szünetekben tornázunk — mondja Molnárné. Ezenkívül a munka alatt a tv valamelyik műsorát, vagy egy-egy cikket az újságokból vitatunk meg, de olyan is van, amikor mesét, illetve verset olvasunk. — Akik nem vállalják a benti munkát, azok nyáron a veteményes kertben szorgos- kodnak, vagy az otthon szép parkját gondozzák Kiss Vince bácsi vezetésével — kapcsolódik a beszélgetésbe Pan- kotai Andrásné főnővér, aki közel kilenc éve jár naponta Mátészalkáról. Még nem fáradt bele, s mint mondta, itt nincs olyan, hogy a munkaidő lejárt, ha a betegek gondozása úgy kívánja akkor a nővértől a vezetőig mindenki talpon van. A nővérek társadalmi munkában tányérokat festettek, hímzéseket, varrottasokat készítettek a szobákba, hogy otthonosabbak legyenek. A társalgóban lemezjátszók, televíziók vannak, de legnagyobb sikere a magnónak van. A huszonkilenc nővér alkotta kultúrcsoport szórakoztatja az öregeket a házi ünnepségeken, de kapcsolat van a helyi úttörőcsapattal is, a pajtások is műsorokkal szoktak kedveskedni. Sok segítséget kapnak a szocialista brigádoktól is, legtöbbet a MOM Hámán Kató és Bánki Donát, a SZAVICSAV Zalka Máté és Darvas József brigádtól, illetve a helyi tsz kollektíváitól. Egy éve bevezették a gyógytornát, melyet Képíró Sándorné vezet. Boldogan említ egy Kiss Mihályné nevű beteget, aki még fésül- ködni sem tudott, ma pedig már levelet is ír, de volt olyan betege is, aki két mankóval érkezett és anélkül távozott. Zsoldos Barna — 1975. január 1-től vagyok a bizottság titkára. A kezdeti években az új párttagok 20 százalékának a KISZ volt az ajánlója, idén az új párttagok 70 százalékát támogatta, ajánlotta az ifjúsági szövetség. Munkába állásom után egy hónappal pártépítési bizottságot hoztunk létre, amely azóta is betölti funkcióját. Vezetője Takács Mihály gépkocsivezető, aki járja a megyét, eredményesen szervez, agitál. A jelentkezők és az általunk megfelelőnek tartottak közül „szelektálunk”. Tavaly elkészítettük az öt évre szóló nevelési tervet, a pártépítési munka sem lehet eredményes ésszerű terv nélkül. Legalább egy évig figyelemmel kísérjük a „jelölt” munkáját, magatartását, ez idő alatt többször elbeszélgetünk vele. Amikor úgy látjuk, hogy az illető megérett a felvételre, taggyűlés elé kerül. A felvételről végső soron a pb-ülés dönt. Idén vállalatunknál hússzal nőtt a párttagok száma. A mi célunk is az, hogy több munkás és több nő dolgozó legyen az újonnan felvettek között. A pártaggá nevelésben legfőbb segítőnk a KISZ. A vállalati KISZ-bizottság titkára Zsoldos László: — A pártaggá válás egy hosszú folyamat, amely talán még a felvétellel sem ér véget. Ezért is kérjük minden esetben a pártbizottságot, hogy az újjonnan felvettek pártmegbízatása legyen testre szabott, ne mindjárt a legnehezebb megbízatást kapják a kezdők. tására, hogy megértsék: a pártmunka áldozattal is jár. Novák József, a fiatal autószerelő idén márciusban lépett a párttagok sorába. Mint mondja, szívesen vállalta az ezzel járó áldozatokat. Pedig részt kell vennie két kicsi gyermek nevelésében, most harmadikos a középiskola levelező tagozatán, s van még tennivaló, hogy új otthonuk szebb és gazdagabb legyen. Kéthavonta legalább háromszor megy gyűlésre, munka után szabad ideje egy részét feláldozna a közösség javára. — Nagyon izgultam a felvétel előtt. Figyeltem, ki tartja fel a kezét, jólesett, hogy egyhangúlag megszavazták a felvételemet. Azért is drukkoltam, mert az előkészítés alatt felszólítottak, hogy változtassak a modoromon, nem tetszésemet higgadtabban hozzam nyilvánosságra, öt szerelő csoportvezetője vagyok, s beláttam, hogy szép szóval is el tudom érni célomat, vagyis a jobb munkát. rr Változtass ff a hangnemen! — Az ajánlás egyben felelőségvállalás. Minek alapján történik ez? — A nevelési tervben szereplők az ifjúsági mozgalomban már bizonyítottak, régi ismerőseinkről, munkatársainkról van szó. Az oktatásokon közéletiségre neveljük őket, valamennyiükkel négy- szemközt is elbeszélgetek például családi és más ügyekről. Nagy gondot fordítunk a szemléletük helyes kialakí„Én is itt leszek..." — Pártmegbízatásként milyen munkát kapott? — Tagja vagyok a vállalati szakszervezeti tanácsnak, a pártalapszervezetben az információkat közvetítem. Utóbbi nagyjából azt jelenti, hogy ismertetem a műhelyben a központi és a vállalati határozatokat. És innen a vállalati pártbizottságra továbbítom az észrevételeket, javaslatokat Szépnek és érdekesnek tartom mindkét megbízatás teljesítését. A társadalmi munkában is igyekszem részt venni. A szervezésnél nem azt mondom. hogy „szombaton menjetek be, hanem hogy szombaton gyertek be, én is itt leszek”. Előttünk az öt évre szóló nevelési terv. Jó dolog, hogy a jelöltek, illetve a jelentkezők között tizenegy nő neve is szerepel. A férfi jelöltek többsége elmúlt 24 éves. A kezdő szakmunkások és az ipari tanulók bevonása tovább javíthatja a pártépítő munkát a Volánnál. A bizalmat előlegezni is lehet... Nábrádi Lajos Jutalom ■ # 1° kenyérért A Mátészalkai Sütőipari Vállalat idei tervét december 10-én teljesítette. A további napokban már terven felül, mintegy 5 millió forint értékben sütnek kenyeret, készítenek péksüteményt, de a tervtúlteljesítést növeli a karácsonyi kalács is, ami a Mátészalkai Sütőipari Vállalattól az üzletekbe kerül. A vállalat péksüteményből a tervezett 27 millióval szemben közel 30 millió darabot készített. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 148 millió forintos árbevételi terv év végére 153 millió forint lesz. Nem marad el a jó munka jutalma sem, mert az év végi értékelést követően a munkában kitűnt dolgozók 140 ezer forint jutalomban részesülnek. A célfeladatok teljesítéséért további jutalom, 300 ezer forint lesz. Gondolnak a gyermekgondozási segélyen lévő édesanyákra: nekik 23 ezer forint rendkívüli segélyt, a nagycsaládosok összesen 47 ezer forint összegű segélyt kapnak. December hátralévő napjai a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál az ünnepre való készülődésben telnek el. Legfőbb törekvés, hogy az ellátás tökéletes legyen, ezért kenyérből 5248 mázsát, kalácsféleségekből 293 mázsát, zsemlevekniből tízezer darabot, piskóta zsúrkarikából 8 ezer darabot, diós, mákos tekercsből 15 ezret szállítanak az üzletekbe. A Szatmár Bútorgyárban A felületkezelő gépsoron naponta 12 ezer bútorelemet vonnak be poliészterrel és nitrolakkal. Jakab Sándor a lapmegmunkáló gépsoron. (Császár Csaba felvételei.)
