Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 14. Negyven vagon halzsákmány Amur és busa az Ünnepekre Keszeggel javítják a választékot Kiváló ellátást ígérnek halból a karácsonyi ünne­pekre az Alkotmány HTsz vezetői. Javában tart négy halastavukon a ponty, a busa és az amur halászá- sa. A nyíregyházi kettő, a kisvárdai és a rakamazi halcsarnokokat folyama­tosan és az igények sze­rint látják el ponttyal, a kedvelt amurral és busá­val már az ünnepek előtti hetekben. Gondoskodnak az utánpótlásról is, mert ha az igény úgy kívánja, akár 200 mázsa halat is tudnak biztosítani. A már említett halfélék mellett a választékot ja­vítják tiszai apró hallal, keszeggel, kárásszal és törpeharcsával. Eddig mintegy 40 vagon halat fogtak a halászok, s érté­kesített a szövetkezet. Ju­tott belőle exportra is. Az idén 12 vagon pontyot, busát és harcsát szállíta­nak a Német Szövetségi Köztársaságba és Lengyel- országba a Szabolcs me­gyei Alkotmány HTSz halastavaiból. Jut azonban belőlük az ünnepi aszta­lokra is bőségesen Nyír­egyházán és a megye töb­bi városában. LASSAN EZ IS EMLÉK... Sokaknak ősszel a legszebb az erdő, amikor a nap suga­rai ferdén áttörik a sárguló lombokat és olyan színes vi­lág tárul a kirándulók elé, amilyet a múlt század klasz- szikus tájképfestői Paál László, Mészöly Géza, Munkácsy Mi­hály, és Szinnyei Merse vol­tak képesek mesteri ecsetjük- / kel ábrázolni. A művészetek művelőit mindig vonzotta a természet, — az ihletnek e kiapadha­tatlan forrása. Hivatkozha­tunk Vivaldi csodálatos ze­néjére, a Négy évszakra, Beethoven Pastorale szimfó­niájára, vagy Debussy: Ten­ger című szimfonikus költe­Kirándulók ményére éppúgy, mint a ma­gyar és a világirodalom számtalan remekművére. Az ember noha felveri az erdő csendjét, mégsem za­varja meg a természet har­móniáját. A gitárral kirán­duló jókedvű fiatalok, a tó partján sétáló öregek, a ré­ten kicsinyével labdázó apa az élet sokszínű forgatagából villan elénk e képeken. S ehhez a tablóhoz tartozik a leterített vaddisznó is, a va­dászok zsákmánya. Az újjá­születés és elmúlás, — az el­lentétek csodálatos dialekti­NYITOTT KAPUK Kiket vár a mezőgazdasági főiskola? Két arca van a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolának. Az egyikre jellemző, hogy hat-nyolcszoros túljelentkezést mutat, ez a repülőgépvezetői ágazat. A másik póluson vi­szont alig van másfél, legfeljebb kétszeres túljelentkezés; ez pedig a mezőgazdasági gépész üzemmérnöki szak. Mi az oka, hogy ma még viszonylag kevés a jelentkező a gépész üzemmérnöki szakra? Dr. Anka István tanszék- vezető főiskolai tanár, kar- igazgató-helyettes elsőként arra utal, hogy nagyon fia­tal, még tízéves sincs ez a szakma, és nem tudták meg­ismerni a fiatalok. Sokan in­kább a műszaki egyetemet „célozzák” meg, ahol persze nem kevesen „elvéreznek”, s ekkor már késő az átje­lentkezés a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskolára, mert pótjelentkezési lehetőség nincs. — Talán a két felvételi tárgy, a fizika és a matema­tika is némelyeket elriaszt — folytatja dr. Anka István. — Pedig nálunk a jó gyakor­lati készség jobban számít, mint az elméleti és egy aránylag megfelelő írásbeli már alapot adhat a bejutás­hoz. A szóbelin ugyanis igyekszünk sokoldalúan meg­győződni a vizsgázó felkészült­ségéről. A pontszámok ben­nünket is kötnek, liberáli­sak nem lehetünk, de a ta­pasztalatok szerint viszony­lag alacsony pontszámmal is felvételt nyerhetnek a fiata­lok. Természetesen mindent megteszünk, már bent a főis­kolán, hogy a kiegészítésre szoruló tudást megszerezzék, pótolják a hallgatók. Van-e mégfelelő tájéko­zottságuk a most középisko­lában tanuló fiataloknak a főiskola gépész üzemmérnö­ki képzéséről? A tapasztala­tok szerint ez hiányos — erői- siti meg Lukácskó Zsolt ta­nulmányi osztályvezető. Az utóbbi években lényegesen átalakult, iparszerűvé vált a mezőgazdasági munka. Ehhez képez gépész üzemmérnökö­ket a nyíregyházi főiskola. Elektronikát, automatikát, hidraulikát, számítógépes technikát és sok modern műszaki ismeretet tanulnak itt a fiatalok. Modern laboratóriumok, kísérleti műhelyek, zárt té­vélánc és sok más oktatás- technikai eszköz segíti a le­endő mérnököket az új, a ma és a holnap technikájá­nak elsajátításában. A főisko­la csaknem 300 személyes kollégiumában jól elférnek a hallgatók, nem kell drága al­bérletet fizetniük. Kiket várnak tulajdonkép­pen a főiskola vezetői? Olyan fiatalokat, akik szeretnek ta­nulni, érdeklődnek az új iránt, és élni tudnak majd a főiskolán elérhető tanulási lehetőségekkel. A főiskola az ország északi részéből tobo­rozza hallgatóit — Dunántúlt is ideszámítva. De gyakorla­tilag az ország bármelyik vidékéről fogadnak hallgató­kat. Nem titkolják, hogy a megyéből jelentkezők szá­mát szeretnék növelni, ezért újszerű kapcsolatokat igye­keznek kialakítani a közép­iskolákkal. Ennek egyik ér­dekes formája az úgynevezett „levelezés”, amelynek lénye­ge, harmadik, negyedikes középiskolás fiatalokkal leve­leznek a főiskolai hallgatók. A levelek feladatokat tartal­maznak, melyet a középisko­lásoknak megoldva kell visz- szaküldeni. A főiskolai „di­áktanárok” kijavítják és visszaküldik a „leveleket.” Ez is egy módja a főiskolára való előkészítésnek. Jelenleg 150 fiatallal tartanak ilyen kapcsolatot. Nyilvános főiskolai napo­kat is szerveznek, igaz nem mindig tolonganak itt a kö­zépiskolások. Több közép­iskolával szerződéseket kö­tött a főiskola, így a nyír­egyházi fémipari szakközép­pel, amely lehetővé teszi, hogy a középiskolás fiatalok a főiskola jól felszerelt labo­ratóriumában ismerkedjenek a fémek mikroszkopikus vizsgálatával és más dolgok­kal, amelyekre a középisko­lákban ma még nincs, vagy kevés a lehetőség. Ez is egyik módja, hogy a fiatalok megismerjék a főiskola új képzési profilját, belső adottságait, a hallgatóknak nyújtott tanulási, szociális és egyéb kedvezményeket. Mindezek ellenére sem várják a főiskola vezetői, hogy az érettségiző fiatalok hirtelen meg fogják ostro­molni a főiskolát. De mind több nyitott kapuval vár­ják az érdeklődőket. A fel­vételi előkészítő bizottság, népszerű nevén, a FEB, min­den érdeklődőnek szívesen ad felvilágosítást levélben, személyesen. Az új, 1979/80-as tanévben — melynek előkészületeti már javában tartanak — hetven első éves „gólya” fel­vételére nyílik lehetőség. A főiskolai KISZ-szervezet épp a napokban indít el egy kez­deményezést, amelynek mot­tója az lesz: minden végzős „küldjön” maga helyett egy utánpótlást, keressen egy fiatalt, aki kedvet és hajla­mot érez, hogy ezt a pályát válassza. Jók hát a lehető­ségek a bejutásra, és jók a végzősök elhelyezkedési kilá­tásai. is. Egy-egy friss diplo­más gépész üzemmérnök — az itt is érvényes pályázatos el­helyezkedés szerint — két- három hely között válogat­hatott. És nem volt ritka a felkínált négyezer forintos induló havi kereset sem... Páll Géza kája az őszi erdő, a sárguló levelek, a száradó avar szép­sége és titka. SZERDÁN ESTE NYÍREGYHÁZÁN i Lett együttes vendégjátéka A népszerű Lett Kamara- zenekar lép fel az Országos Filharmónia első zenekari bérleti hangversenyén no­vember 15-én, szerdán 19 órakor Nyíregyházán, a Mó­ricz Zsigmond Színházba;! A magyarországi vendégszerep­lése során Nyíregyházán is bemutatkozó szovjet együt­test Tovi Lifsic vezényli. Rendkívül gazdag repertoár­jukból ez alkalommal Per- golesi, Scarlatti, Purcell, Stravinsky, Mozart és Sosz- takovics egy-egy műve csen­dül fel. A Lett Állami Filharmo­nikus Zenekar tagjaiból ala­kult együttes 1967 óta ismert a zenekedvelő közönség előtt. Már a bemutatkozó hangver­senyeikkel is nagy közönség- sikert arattak Rigában, Moszk­vában és Leningrádban. A Szovjetunió városain kívül ma már külföldön is sokat szerepelnek, állandó vendégei a különböző fesztiváloknak. Felléptek Prága. Szófia, Varsó, Zágráb, Split, Ochrid rendez­vényein, részt vettek a Varsói ősz, a pozsonyi zenei ünnep­ségek, a brnoi Musica Slavo- rum, a russzei zenei napok fesztiválján. Ezért is várja nyíregyházi vendégszereplé­süket kíváncsian a város ze­nekedvelő közönsége. Az úgynevezett köznapi emberek némely esetben sokkal érdekesebbek lehet­nek, azzá válhatnak, minta legismertebb sztárok. Egyé­niségük lényegét jelentő, nem lobogtatott, hanem mindennapi természetes­séggel megnyilatkozó em­berségük révén, Benedek Katalin tévéfilmje, a Fent, a Spitzbergáknál egy ilyen embert választott központi hőséül. A film láttán bizo­nyára lesznek, akik tagad­ni fogják, hogy Olga hős lenne. Valóban nem az, a szó megszokott értelmében, mert nem visz végbe rend­kívüli tetteket. „Csupán” éli a megszokott esemé­nyekből ismétlődő dolgos napokat. Nem tudom, mihez kell nagyobb hősiesség, az egy­szeri nagy tetthez, vagy pe­dig ahhoz, hogy az elszür- külésre hajlamossá tevő na­pi gondok között is meg­őrizze valaki érzékenységét a világ, a többi ember gondjai iránt? Nem mindig lehet erre egyértelmű vá­laszt adni, ennek a filmnek a láttán azt gondolom, az utóbbihoz a nagyobb lel­kierő, pontosabban: az erő­teljesebb lelki edzettség, másrészt a színesebb egyé­niség ad alapot. A derűre való beállítottság, amely nem engedi az embert a kétségbeesésben elmerülni. Nagy szavak, szikrázó el­mefuttatások nélkül beszél erről ez a film. Ha úgy tet­szik: ez a köznapi történet nemcsak cselekvéseiben nem rejt különlegeset, ha­nem gondolataiban is épp olyan köznapi, sőt közhe­lyekkel tűzdelt párbeszédei sem adnak mélyebb to­vábbgondolkodásra indít­tatást. Mégis azt gondolom, figyelemre méltó Benedek Katalin tévéfilmje, melyet Zsurzs Éva rendezett olyan erős valóság tükrözéssel, hogy a néző együtt élt a történet szereplőivel. ötletek sokaságát vonul­tatták fel az új tévés vetél­kedő, a Ti és mi kitalálói, forgatókönyvírói, Liszkay Tamás, Szilágyi János és Vitray Tamás, sok minden­re gondoltak, de arra alig­ha, hogy már az első adás nem csupán országos tár­sasjáték lesz, mint remél­ték, hanem indulatokat is erőteljesen megmozgató ve­télkedő. Nem arról van szó, hogy a két nem. a férfiak és a nők csaptak volna ösz- sze. mint kitűnt: arról, hogy a válaszokat igazságosabban kell elbírálni, különösen akkor, ha a résztvevőknek, a nézőknek van módjuk egyet nem értésüket, igaz­ságérzetüket azonnal kinyil­vánítani. Legyen ez az el­ső játék tanulság a követ­kező játékok idején is. Seregi István A szovjet rádió napja al­kalmával ritka hangjáték- csemegével szolgált a Rádi­ószínház a múlt szerdán, bemutata Alexandr Afino- genov (1904—1941) a kiváló drámaíró Uj partok között című dokumentumértékű hangjátékát. Ez a harmin­cas években készült hang­játék küzdelmes kort. az el­ső szovjet ötéves terv idő­szakát, a szocializmus épí­tésének kezdetét elevení­tette meg rendkívüli hite­lességgel, hiszen a művészi dokumentarista eszközök és módszerek alkalmazásán kí­vül az egyidejűsége félre­ismerhetetlen és félrema- gyarázhatatlan varázsával is hatott. A feszült, pergő cselekmény, a dnyeperi ví­zierőmű hatalmas építkezé­sén folyó lázas munka sod­rásában. önmagában is kor­jellemző. Munkabeszünte­tések, bérviták, géprombo­lások és szabotázs, a félke­gyelmű Fomuska (aki ha­rangozással akarta megállí­tani a vízgyűjtő elárasztá­sos feltöltését) tragédiája, s a minden nehézségen ör­vendező emigráns ellen­drukkerek rádióadásai je­lezték, hogy micsoda harc­ban kellett az igazaknak győzedelmeskedniök. Az ábrázolás mélyrétegé­ben azonban még ettől • is nagyobb küzdelem, az em­berek gondolkodásának és magatartásának átalakulása rejlett. Mikor a sztároszta vezette maradi faluközös­ségi munkavállalását fel­váltotta a brigádszervezés, mikor a gép teljesítménye meggyőzte a kézimunkára esküdőket. mikor mind több emberben ment végbe a nagy átalakulás, győzte le az új a régit.. S mindez a születés pillanatában. Nem volt mentes a hangjá­ték a pátosztól sem, amelyet itt nagyon is helyénvalónak éreztünk. A horvát irodalom élő klasszikusa, Miroszlav Krle- za remekmívű emlékirat­novellájából készített hang­játékot Részeg novemberéj, 1918 címmel hallhattuk szombaton este. ugyancsak a Rádiószínház bemutatója­ként. A nagy író — jóval későbbről visszatekintő — felelősségteli nemzeti sors­vizsgálata saját, máig sem változott akkori felfogása tükrében, számunkra is fe­lette tanulságos volt, sőt bizonyos párhuzamok meg­vonására is késztethetett. Merkovszky Pál Fiatal kereskedők fórumai Munkáslakás és országos első díj- A Szabolcs megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnak 35 üzlete van a kis­várdai—záhonyi körzetben. Sok függ az itt dolgozók munkájától, hogy a lakosság ellátása megfelelő legyen. Ezekben az üzletekben sok fiatal kereskedő dolgozik, 30 éven aluliak, akik november 9-én tartották meg az ifjú­sági parlamentet Kisvárdán. Ezen a tanácskozáson 70-en vettek részt. November 12-én vasárnap az SZMT székháza adott otthont a nyíregyházi, nagykállói és a mátészalkai élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben dolgozó fiatalok fórumának, melyen 200-an jelentek meg. A körzetenként megtartott fórumokon Kiss János igazgató adott számot az 1976-ban megtartott par­lamenten elfogadott javasla­tok megvalósításáról és az if­júsági törvény végrehajtásá­ról. Egyebek között megálla­pították, hogy a fiatalok ok­tatására, képzésére és to­vábbképzésére 1976-ban 188 ezer forintot fordítottak, 1977-ben 245 ezret. Az idén ez az összeg meghaladja majd a 250 ezer forintot. Évente 2 munkáslakás tá­mogatására 70—70 ezer fo­rintot ad a vállalat. A fiatal kereskedők erkölcsi megbe­csülését mutatja, hogy 1977­ben 16 fiatal lett vállalati kiváló dolgozó és egy a Bel­kereskedelem Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta meg. A szabolcsi szakmabeli fia­talok sorából 2 fiatal nyert országos versenyt, és szaba­dul korábban a többieknél. 1978-ban eddig 11 fiatalnak ítélték oda a vállalati kivá­ló dolgozó kitüntetést és egy fiatal nyert országos ver­senyt. Mindkét fóruma több mint 270 kereskedő fiatal tett ígéretet, hogy az V. ötéves tervet — melyet eddig idő­arányosan teljesített a válla­lat — munkájával segíti, s az abban kitűzött célokat megvalósítják. IjKÉPERMYőHTlílí A L!MM MELLETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom