Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
Az üzemi népmüvelí műhelyében Itt az ideje, hogy függetlenített népművelőt alkalmazzanak — körülbelül így fejeződött be az a tudósítás, melyben legutóbb részletesen beszámoltunk a tiszavasvári Alkaloida közművelődési állapotáról. Másfél év telt el azóta, s több mint egy éve dolgozik függetlenített népművelő a nagy hagyományokkal rendelkező vegyipari üzemben. Magas képesítésű szakembert kaptak Soltészné Aranyos Ibolya személyében (az országban is kevés az egyetemi végzettségű népművelő az üzemekben). Első teendői közé tartozott, hogy egy nagyszabású felmérést készített, afféle kulturális térképet a 2200-as nagyüzemről. Erről annak idején hírt adtunk, azzal. hogy visszatérünk rá. így. most az üzemi népművelő műhelyében járva első kérdésünk az volt: mit mutat a közművelődési térkép? Szép, de nem igaz — Sajnos nem mutat semmit — így kezdődik a válasz, eléggé lehangolóan —, illetve most már tudom, hogy aihit mutat, az nem felel meg a valóságnak. Nem szabad mellébeszélni: egyszerűen rossz volt a kérdőív. Lehetőséget adott arra, hogy nem igaz, de szép válaszok kerüljenek rá. Egyszerű -pszichológiai ok a magyarázat: sokan lejáratták a kérdőíves módszert, így sok válasz nem azt tartalmazta: mit szeretne csinálni szabad idejében, hanem azt, amiről gondolták, hogy azt illik beírni. Ez mindjárt az első programok szervezésénél kiderült. A módszer ugyanis jó lett volna. Például egy író-olvasó találkozó^ rendezése előtt csak ki kellett volna eme'ni a -.frtöhh .mint kétezer kartonból "«-.izonos'-jeiiegueket: így el sősorban azokat értesíthette volna, akik irodalombarátnak, rendszeres olvasónak mondtak magukat. Papíron. — Nem vált be. Ellenőrző kérdéseket kellett volna feltenni. de terjedelmes kérdőívre nem volt alkalmas az idő. Talán később és másképp ... Más módszereket kellett tehát keresni. Utat a munkatársakhoz. Pillantsunk ehhez egy percre a szákképzettséget mutató „térképre”. Segédmunkás: százhatvankettő, betanított munkás: hatszázhat- vanhórom, szakmunkás: kilencszáznegyvenöt, technikus: kétszáztizennégy, felsőfokú végzettségű: száztizenhét. Több mint ezerhétszázan dolgoznak fizikai állományban, az összes dolgozó kétharmada férfi, a 20—40 év közöttiek vannak a legtöbben. Negyedmilliós folyóirat Igen rangos műszaki könyvtára van a gyárnak — csak egy példa: van olyan folyóiratuk, melyből egy darab 240 ezer forintba kerül — nincs viszont kulturális programok rendezésére alkalmas helyisége, s a helyi közművelődési intézményekkel — művelődési ház, ifjúsági ház — kialakult formális kapcsolatokat még jóindulattal sem lehet megfelelőnek nevezni. Ezek voltak a fő jellemzők, amikor a népművelőt alkalmazták. Mi történt az egy év alatt? Voltak-e nagy sikerek, nagy kudarcok? — Kezdetben sokan mondták: de jó, hogy vagy, most már lesz, aki a brigádokról gondoskodjon, színházjegyet szerezzen, satöbbi. Igen, ez is ide tartozik. De ennél sokkal lényegesebbnek tartottam azt megismerni: mi köze van az egyes embernek a saját munkájához, mennyire igényes arra, amit szakmai kultúrának nevezünk. — Munkám egy részét le lehet írni papírra, le is kelj — ilyenek az ajánlások a brigádoknak. a kulturális vállalásokhoz, a képzőművészeti és egyéb programok — de ennél lényegesebb az, amit nem lehet leírni. Számomra akkor derülne ki, hogy egy év alatt mit ért a munkám, ha beleláthatnék az emberekbe. De ehhez, azt' hiszem, naponta haza - kellene kísérnem őket... Sikerek, kudarcok Inkább apró rezdüléseknek nevezi azokat a változásokat, melyek munkája eredményének nevezhetők. Ilyeneket említ: amikor az Ady- vetélkedőt rendezték, egy asz- szony megkérdezte, mit csináltál te ezzel az emberrel (mármint az asszony férjével), hozzá nem nyúl egy pelenkához sem, amióta vetélkedik, csak a könyveket bújja.” Vagy a másik. Egy napon egy lakatos állított be hozzá egy névsorral és közölte: „mi versbarátok vagyunk, szeretnénk valami programot, ami érdekei bennünket.” Vagy még egy: az idei idegenforgalmi szezonban közel ezerhatszáz kirán dulónak foglalt szálláshelyet, rendelt ebédet, kért fel idegenvezetőt az ország különböző helyein, egy-, két- vagy háromnapos kirándulásra. (Meg kell jegyezni: az utazáshoz a vállalat a buszt adja és személyenként 20 forintot, a többit a kirándulók fizetik.) S még egy adat: tavaly 117 ezer forintot képezett a vállalat kulturális alapra, mint már éveken át, idén: 235 ezret! Kudarcok? Például az Igaz ez a szép vetélkedő, amikor a brigádok szépen felkészültek, s úgy érezték: a verseny gazdái cserbenhagyták őket. Vagy a népművészeti kiállítás — apró adminisztratív hiba miatt talán egy életre elvették a kedvét néhány olyan embernek, aki bízott a népművelőkben ... Hogyan tovább? — Álmom: a kiscsoport. Érdeklődési körök szerint, határozatok és törvény kényszere nélkül csoportokat indítani azoknak, akik kérik. Aztán a lakótelepi klubkönyvtárral is vannak terveim. Jövőre készül el, oda keresünk egy szakképzett könvvtároct. akiben lehetőleg népművelővér csörgedez. És azokat az apró rezdüléseket erősíteni, melyek nekem is. de az egész gyárnak is jeleznek ... Legutóbb azzal zártuk: itt az ideje a népművelő alkalmazásának. Soltészné Aranyos Ibolya jól érzi itt magát. Nem csak azért, mert alkalmazói megbecsülik^ — lakást is kapott —, de azért is, mert most már személyes problémáikkal is jönnek hozzá munkatársai. Ennyi történt egy év alatt. S mire e sorok megjelennek, talán már meg is találták azt a ..nén- művelő-vénájú” könyvtárost. akivel az egy éve megkezdett munkát továbbviheti... B. E. Vannak olyan kötetféleségek, antológiák, melyek bebizonyították életképességüket Tagadhatatlan, hogy a Körkép is ilyennek számít. Jó ötlet volt, mely életre hívta, és szerencsés a megvalósítás, melynek eredményeképp széles körben meghatározott olvasási igényt elégít ki. Igen, a Körképet azért keresik, mert: körkép. És sokan keresik, nemegyszer elkapkodják s a késlekedők nem kis bosszúságára már csak a könyvárusok hiánylistáján szerepelhet. ivúiic! masiei gvíjzöug liitii* tóttá uijara a Magvető Kiadó, <; M'/otríj pttpntP Tpiorn|^ rpocr menetrendszerűen az ünnepi könyvhét alkalmával. Megléte óta néhány vonatkozásában módosult, kiegészült (megsokszorozódott a pélSebzett madarak Nyikolaj Gubenkó szovjet rendező a háborúról készített filmet. Bizonyára lesznek, akik felteszik magukban a kérdést: sosem ér véget ez a sorozat? Esetleg eleve kételkednek a vállalkozás eredetiségében, mert úgy- érzik, hogy ebben a témakörben lehetetlen újat mondani. Mielőtt a kiemelkedő jelentőségű szovjet alkotást minősítenénk, érdemes néhány szót szólnunk a jószándékú — esetleg türelmetlen — bírálóknak. A honvédő háború élménye meghatározó fontosságú a fasizmus elleni küzdelemben legnagyobb áldozatokat viselő Szovjetunió minden állampolgára életében. Kivétel nincs, hiszen a nagyapák és az apák sorsa a későbbi nemzedékek közérzetét is meghatározza — arról nem is beszélve, hogy a hősiesség példázata a mai — sőt holnapi — cselekvési lehetőségeket is befolyásolja. Ami a nézőpontot illeti: egyetlen témát sem lehet maradéktalanul kimeríteni. A szerelem örök és mégis mindig új. Lehet-e, kell-e róla filmet készíteni? Igen. A háborút — különösen a Hitler ellen viselt szovjet hadviselést — sokan, sokféle tükörben láttatták, de még mindig van olyan vonatkozása, melyről a művészek nem készítettek analitikus helyzetjelentést. Ez ad értelmet az új és új vállalkozásoknak, melyek a stúdiókban születnek — azon túl. hoev a memento, a ..soha többé!” szándéka is parancsoló szükségességgel írja elő e filmek küldetésének jogosságát. A Sebzett madarak hőse egy kisfiú, aki nagyon korár. megismerkedett a szenvedéssel. Elvesztette szüleit, testvéreitől messzire sodorták a mostoha körülmények. Állami intézetben nevelik, ahol sok szeretetben van része, de nyomasztó emlékeitől képtelen megszabadulni. Egyik pajtása szerencsétlenség áldozata lesz. Még ez is a háború következménye, hiszen a gyerek bosszút akar állni az intézet mellett lévő fogolytábor fasisztáin, de az akciót elővigyázatlanul készíti elő s a dinamit őt öli meg. Aljosa — az ő szemével látjuk az eseményeket — a tragikus halált követően összeütközik az egyik tanárral, aki szálka a szemében. Az illető ugyanis, szereti a csinos nevelőnőt, pedig rá Aljosa is „szemet vetett”. Ártalmatlan rajongás ez persze, de á kisfiúk ilyen esetekben oroszlánként viselkednek. A konfliktus elsimít- hatatlannak látszik. Később kiderül, hogy a szadistának — sőt fasisztának — titulált férfi sem fenevad: neki sem. hegedtek még be a sebei. Gubenbó megismerteti a nézőt a felnőtt Aljosa Bar- tyenyevvel is. A család széthullott és az egykori árva elhatározza, hogy felkeresi életben maradt fivéreit. Al- josából író lett, egyik bátyja is előkelő helyet vívott ki magának a társadalmi ranglétrán: elismert építész, úgynevezett sikerember. Szomorúbb a másik testvér sorsa: ő is „sebzett madár” s kép télén volt túltenni magát a fájdalmakon. Elzüllött, börtönbe került, élete kisiklott, így is rombol a háború ... Amikor a Sebzett madarak képsorait nézzük, óhatatlanul a Valahol Európában tengőlengő kis csavargói jutnak eszünkbe. A szituáció hasonló, bár a hangszerelés eltérő. De más alkotásokat is asszociálhatunk Gubenkó filmjével. Például Ekk remekét, az Üt az életbe című — immár klasszikus értékű — szovjet drámát. Vagy Vittorio de Sica Fiúk a rács mögött című neorealista tragédiáját. Mindhárom említett filmben szenvedő gyerekek a főszereplők: kicsik, akik — önhibájukon kívül — pöttömnyi korukban néznek farkasszemet a szörnyűségekkel Radványi Gézát — a Valahol Európában szerzőjét — főképpen a megpróbáltatások pszichológiája érdekelte, Ekk témája: a közösséggé szerveződés lehetőségeinek vizsgálata. Vittorio de Sica elsősorban a személyiség torzulásainak veszélyeit tárta fel. A társadalmi-történeti háttér mindegyik filmben eltérő. A hasonlóság ilyenformán inkább csak tematikai jellegű. Gubenkó alapállása — noha a neves elődöket is követi — egyéni. A Sebzett madarakban a líra és a tragédia hangulatai váltakoznak. Előbbiben is vannak komor színek, utóbbit is színezi az emelkedettség. Gondoljunk Aljosa ártatlan rajongására vagy a tanár összeomlására a film egyik csúcspontját Képező „véres” incidens után. A szovjet rendező azt is bizonyítja, hogy — „össztársadalmi segítséggel” — a partra- vetett halakhoz hasonló gyerekek is megtalálhatták helyüket a közösségben és becsületes felnőttekké válhattak. Aljosa Bartyenyev olyan pályát választott, ahol szomorú tapasztalatait kamatoztatta, illetve továbbadta a jövőnek. A film nem beszél arról, milyen kvalitású író lett belőle, de bizonyos, hogy a saját szemével érzékelt valóságot hiteles tanúként eleveníthette meg művészi alkotásaiban. Még egy fontos tanulság, melyet a Sebzett madarak fontos gondolati konklúziójának tekinthetünk: nemcsak háborúban érik az embert megpróbáltatások, hanem bekében is. A hős ugyan talp- raállt, de valószínűleg élete végéig emlékezni fog az elveszett gyermekkorra és az is nyilvánvaló, hogy az emberi harmónia megtalálásáért még jó néhány — szerencsére másmilyen — áldozatot kell hoznia. A Sebzett madarak megra- gadóan szép képsorokban bővelkedik. Gubenkó erőssége az atmoszférateremtés: arról sem feledkezett meg. hogy a köznapi helyzetekben rejlő humor változatait láttassa. Különösen sikerült az érzelmes — de nem érzelgős! — zenei aláfestés és elismeréssel szólhatunk Juozasz Budraj- tisz, valamint Aljosa Cserszt- vov játékáról (előbbi a felnőtt, utóbbi a gyermek Aljo- sát személyesíti meg). Veress József Körkép ’TS dányszám, fotómellékleteket tartalmaz stb.), de rendeltetése célját tekintve változatlan: friss • válogatást tesz közzé a magyar kortársiroda- lomból. Elbeszéléseket, novellákat, többségében addig ismeretlen írásokat, melyek olykor bemutatkozásnak számítanak és az újdonság erejével hatnak. A kötet, mint már említettük, alkalmi jellegű, miután azonban a szép- irodalom olvasása nem lehet kizárólag csak ilyen alkalmakhoz kötött, érdemes közelebbit is mondani róla. Egy ilyen válogatásból született gyűjtemény megítéléséhez nem könnyű, de azért lehet objektív mércét találni. Ha az olvasó pl. hiába lapoz kedvenc írójának neve után. holott a szóban forgó szerző prózánk egvik valóban *e- kintélyes és lermékeny írójának számM — már kétségei támadhatnak a kiválasztás, értékelés helyességét illetően. a ;»-»rscMi /ciof vnroió pr? dákat sorolni lehetne, de csak annyiban vinne clőbb^ re. hogy igazolva 'átnánk a többféle értelmezés lehetőségét. Véleményünk szerint a Körkép ’78 mint újabb láncszem. jól illeszkedik a sorozat eddigi ívéhez és önmagában is tartalmas munka. A huszonhárom elbeszélés szerzői egyaránt képviselik a fiatalabb és az idősebb nemzedéket (Simonffy András, Vathy Zsuzsa, Hernádi Gyula, Illés Endre stb.), s többféle karakter, stílus fér meg egymás mellett. A tárgyválasztások különbözősége fényt vet arra, hogy milyen kérdések foglalkoztatják napjainkban az írókat, de az is természetes, hogy a gyűjtemény- nyomán nem rajzolódhat ki mindaz, ami társadalmi valóságunk feltétlenül megírásra érdemes témája lehetne. Szerepelnek kiemelkedő darabok és kevésbé sikerülték. vannak eredeti, erőteljes írások, s vannak, amelyek inkább csak érdekességek. mini tarlós értéket ötvöző munkák. Két példát említünk csupán. Öröm olvasni az iroda- iomtudós Sőtér István: Tiszta Emma c. elbeszélését. Szépen formált, feszes ívű mondatok, világos, érthető, hihető és meggyőző próza. Mintája lehet a sűrítésnek, jellem- ábrázolásnak. Ugyanakkor kár, hogy a tehetséges Dohai l'éter: Szippantó c. története kevesebbet mond, mint amit mondhatna. A spleen hangulat, a baljós jelek a megengedettnél korábban és hangsúlyobban sugallják egy autószerencsétlenség, a bekövetkező katasztrófa érzetét. Ráadásul mindezt kiszámítottam, a pejoratív töltésű jelképre poentírozza — így hát nem csoda, ha a várt hatás is elmarad. A Körkép végezetül eszünkbe juttatja az irodalom folytonosságát. Ahogy tágult a kör, új és új neveket hozott felszínre vagy erősített meg az olvasói köztudatban. A hatvanas években — számunkra beszédesebb nevek következnek — Sipkái, Váci, és azóta is Galambos, Végh stb. kerültek be az „arckép- csarnokba” s ez mindenkor rangot jelentett, jelent ma is. Megalapozatlan lenne jóslásokba bocsátkozni, hogy ki lép majd nyomukba és melléjük, mindenesetre várjuk a folytatást, a következő v gyűjteményét, mely — reméljük — kellemes meglepetéssel is szolgál. Futaky László KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. november 12. ŐSZ r Könyvespolc i.
