Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 2. A tapéta : törökmintás csomagolópapír Barkácsoljon orgonát... Hobbysták boltja Hyíregyházán Elektromos orgonát akar házilag összeállítani egy ál­talános iskolás fiú. Amikor a szükséges tranzisztort és a diódákat kereste az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat bar- kácsboltjában Nyíregyházán, akkor figyeltek fel az eladók a különös szenvedélyre. — Kicsit nehéz dolga lesz, hiszen ritkaságszámba menő híradástechnikai alkatrészek­re lesz hozzá szüksége — mondja Sipos Ferencné bolt­vezető. A vállalkozó kedvű és né­mi műszaki érzékkel is ren­delkező vásárlók sok érdekes és a háztartásban használa­tos szerkezetet tudnak össze­hozni az itt kapható árukból. A vékony alumínium cső té­véantennává formálódik a hozzáértő kezek nyomán. A törökmintás, reprodukciós színes csomagolópapír — egy kis fantázia segítségével — tapéta lesz a lakásban. A te­levízióhoz csatlakoztatva egy berendezést, elektromos já­tékkal töltheti az idejét a család. A tévéfocit máris ke­resik a vásárlók. Aki viszont nem érez ked­vet a barkácsolás iránt, a lakásban adódó kisebb-na- gyobb javításokat, szerelése­ket azért könnyedén elvégez­heti. A barkácsbolt mintegy ezer termékéből szép szám­mal kaphatók a híradástech­nikai, a villamos szerelési és a háztartási kisgépek, vala­mint ezek alkatrészei. Az igényeknek megfelelően nem­csak ráspolyt, fűrészt, simí- tót és fúrót tartanak, hanem megtalálható a polcon az elektromos kenyérpirító, a turmixgép, a kvarclámpa, a hangfal és hangszóró. Mivel nem vehetnék fel a versenyt egy jól felszerelt nagyáruház műszaki osztályával, így a zsebrádiók néhány típusa és a komoly-, könnyű- és nép­zenei felvételeket tartalmazó kazetták sorakoznak a pol­con. Mindennapos bosszúságaink közé tartozik, ha a kávéfő­zőhöz nem lehet gumibetétet, vagy szelepet kapni. A bar­kácsbolt ezen a gondon is próbál enyhíteni: a legap­róbb alkatrészektől, csava­roktól, szegektől kezdve a több száz forintos, porszívó­ba való motortekercsig a mű­szaki cikkek széles skálájúit kínálják a vásárlóknak. Ha a barkácsoláshoz nem is ve­szi valaki a fáradságot, a la­káskarbantartással, a -felújí­tással járó kiadásokat jelen­tősen mérsékelheti, ha házi­lag elkészíti a szükséges hol­mit. Ehhez nyújt segítséget a barkácsbolt. X. K. A SZÁZADIK A Szovjetunióból vásárolt századik KA—26-os helikoptert átadták a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálatának. A nagy teljesítményű helikopter a mezőgazdaság munkáját se­gíti. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele) VIRÁGKOSÁR AUSZTRÁLIÁBÓL Bukéta „postán" Fizetés: fleurinnal Pénteken nyílik Nyíregyházán Finomfalatok a „füles házból" Meleg szendvics, sült kolbász Felvágottak, friss sült, főtt húskészítmények között vá­logathatunk többek közt a Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat pénteken megnyíló finomfalatok-bolt- jában Nyíregyházán, a Nyír­fa Áruházzal szembeni épü­letben, az úgynevezett „füles házban.” A kínálat méltó az elneve­zéshez. A különböző szalá­mik, szárazáruk, konzervek mellett igazi ínyenc cseme­géket: sült hurkákat, kol­bászt, főtt virslit, meleg szendvicsek gazdag választé­kát kínálják majd a vásár­lóknak. A csemegék mellé friss kenyeret, kiflit, zsem­lét kérhet a vevő, s végezetül hideg üdítőver öblítheti le az ízletes falatokat. Egyszerre közel félszázan férnek el a korszerű üzlet­ben. A 3 hónapja bezárt Zrí­nyi Ilona utcai melegáru- boltnál mintegy nyolcszor nagyobb üzletben egyszerre 6 elárusító szolgálja ki a vá­sárlókat. A finomfalatokat higiénikus hűtőpulton tárol­ják, a főtt, sült készítménye­ket melegszendvics-sütőben, virslifőzőben, hurka-kolbász sütőben készítik el. Heten­ként mintegy 60 mázsa hús­áru kerül pultra — részben a Békéscsabai ZÖLDÉRT, részben a megyei húsipari vállalat termékei. Lesz ele­gendő hurka, kolbász is, melyből az igények szerinti mennyiségben rendel a bolt. A megyei ZÖLDÉRT vál­lalatnak ez az első ilyen jel­legű üzlete. November 3-án, pénteken reggel 7 órakor nyílik a Zrínyi Ilona utcai sávház földszintjén. Hétköz­nap este 7-ig, szombaton délután 3-ig tart nyitva. A bolt dolgozói havonta másfél millió forintos forgalomra számítanak. A nyitásra ala­posan fölkészültek: egyebek között 20 mázsa szárazáru — csabai kolbász, paprikás szalámi stb. — várja az első érdeklődőket. A „szabolcsi műhely" érmei Emlékezetes élmény a sós­tói művésztelepen készült ér­mek tárlata Nyíregyházán — s egyben örvendetes a tény: formálódik egy hagyomány a nyírségi megyeszékhelyen. Kialakulóban van egy sza­bolcsi műhely! Az alkotótelepen nagy je­lentőségű változás, hogy bronzöntő műhely létesült, így a művészek az utolsó pil­lanatig részt vehettek érmeik kialakulásában. Ez új kísér­letek, ötletek forrásává vált. A külhoni alkotók közül a bolgár Bóján Radoslavov ér­mei árulnak el legtöbb kísér­letező kedvet: formai és gon­dolati értelemben egyaránt. ,,Idő” című művei — a szá­guldó lovas mozgásának film­szerű mozzanatai — nemcsak formailag mutatnak több sí­kot, gondolatilag is ezt su­gallják. Anna Praxmayer lengyel művészt elsősorban az emberi szabadság korlátái és lehetőségei foglalkoztat­ják. Dorothea Ratsch NDK- beli művész érmein az érzel­mek, a férfi és nő kapcsola­ta, annak bensőséges harmó­niája dominál. Kazimierz Stasz lengyel al­kotó jóval elvontabb gondo­latok megfogalmazására vál­lalkozik — sikerrel. A felhőn áttoi ő fénynyaláb képzetét keltő „E=mc2” című érme korunk szimbóluma is lehet­ne: a tudomány révén vála­szokat kereső és találó mai emberé. A szigorúan geomet­rikus és a szabálytalan for­mák kontrasztja-összhangja: a rendet kutató ember és a természet örök harca... Ja- roslav Stursa cseh művész érmei hasonlóan gondolkod­tatnak; „Tánc” című érme kitűnő kompozíciójával, len­dületes kavargásával kelt ér­deklődést. Rendkívül figyelemreméltó Király Vilmos tárlója: Szind- bád-variációinak forró eroti­kája mélyen bujkáló érzel­meket, megdicsőüléseket-tra- gédiákat sejtet. Kalmár Já­nos érmeinek felületét mint­ha belülről késztetné hullám­zásra valamilyen erő — mint Madár című érmén a szár­nyak kavarta levegőt. Szabó Gábor munkáit lírai hangulat lengi be, „Kisváros” című érme romantikus párja Kalmár hasonló, elvontabb megformálású alkotásának. Győrfi Sándor „Öregek” cí­mű két érmén a fényes és matt felületek játéka sugall gondolatokat: az ódon ágy szélén üldögélő öregek szinte kiszakadnak környezetükből a maguk megfáradt kis vilá­gával. Bízvást remélhetjük: a jö­vőben is egyre emelkedő színvonalú alkotásokkal ör­vendeztetik meg Nyíregyhá­zát az itt alkotó éremművé­szek. Tarnavölgyi György Ha egy fiatalember Sop­ronból akar virágcsokrot küldeni Nyíregyházára a sze­retett hölgynek, nem kell mást tennie, mint kérni az Országos Virágszolgálat se­gítségét. ~ Külföldi vőlegény Hazánk valamennyi kerté­szeti vállalata tagja az OR- VI-nak. A szolgálat közvetí­tésével Magyarországon kö­zel 80 települést érint a „vi­rágposta”: többek közt a me­gyeszékhelyeket, s a kerté­szeti vállalatok által kijelölt településeket. Szabolcs-Szat- márban Nyíregyházára és környékére, valamint Orosra, Nagykállóra vállalja csokrok, koszorúk, virágkosarak stb. kiszállítását a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vál­lalat. Nincs baj akkor sem, ha a vőlegény külföldi. A föld bármelyik tájáról küldhető virág az INTERFLÓRA nem­zetközi virágszervezet segít­ségével, amely valamennyi országra kiterjed. Nyíregyhá­zára legtöbbször Ausztriából, Svájcból, kisebb mennyiség­ben az NSZK-ból érkezik megrendelés, de küldtek már virágkosarat az USA-ból sőt Ausztráliából is. Átszámítják forintra A virágszervezet közvetítő pénzegysége a fleurin. Ha például 50 fleurinos csokor­ra jön megrendelés, akkor át­számolják forintba az össze­get, s annak megfelelő érté­kű bukétát állítanak össze a kért virágból. A megrendelő Két karton konyak Meglopta a szállítmányt Siska István nyírlövői la­kos kocsikísérőként dolgo­zott. Ez év július 11-én áru- szállítás közben zavaros helyzetet igyekezett előidézni és azt saját javára kihasz­nálni. A tiszavasvári ABC- áruháznak szállítottak árut, amikor Siska István 2 karton konyakot tett le az üzletnek, de mivel az üres göngyöleget nem voltak hajlandók elvin­ni, így az áruház vezetője nem akarta igazolni az átvé­telt Siska ezt követően a 2 karton konyakot visszatette a gépkocsira, az üzletvezető pedig közölte, hogy majd ér­tesíteni fogja az illetékeseket. M. István túravezető ezek után meggondolta a dolgot és közölte, hogy el fogják vinni a göngyöleget. Az áruház ve­zetője aláírta a 2 karton ko­nyak átvételét és szólt a ko­csikísérőnek, hogy rakja le a kartonokat. Siska az üres göngyöleget felrakta, de a 2 karton ko­nyakot elfelejtette lerakni, no persze nem véletlenül. A gépkocsi eltávozása után az áruház vezetője észrevette, hogy hiányzik a két karton ég ezért gyorsan a gépkocsi után ment. Utolérte őket és reklamált, hogy nem tették le az italt. Siska nem hagyta magát: aláírta, hogy átvette és most már mehet ahova akar — mondta neki. Az áruház vezetője szólt a közelben lévő szolgálatos rendőrnek, majd a kocsin lé­vő árut leszámolták, s az el­lopott 2 karton konyakot megtalálták. A túravezető ezek után kénytelen volt át­adni a két kartont az áruház vezetőjének. A bíróság bű­nösnek mondta ki Siska Ist­vánt lopás vétségében és ezért őt 4 ezer forint pénzbüntetés­re ítélte. Az ítélet jogerős. m. f. Móricz Zsigmond emlékére Túrakönyv miniben Következik a Hét krajcár egyébként nemcsak a nö­vény fajtáját, de a színét is meghatározhat j a. Magyarországon legnép­szerűbb a szegfű — 3—4 színárnyalatban — de kere­sett a rózsa és a gerbera is. Az elmúlt évben több, mint 60 ezer forint értékű meg­rendelést kapott az ország, sőt a világ különböző tájai­ról a nyíregyházi kertészeti vállalat. Zömében koszorú­kat, valamint nagyobb ünne­peken, s névnapokon — mint a Katalin-, Erzsébet-, Mária- nap — virágcsokrokat, kosa­rakat köttetnek. Évente 30 ezer Igénybe veszik a „virág­postát” a nyíregyházi vásár­lók is. Évente átlagosan 25— 30 ezer forint értékben ad­nak le megrendelést a kerté­szeti vállalat boltjaiban, virág „postázására”. A jövő évben sorra kerülő Móricz-emlékév előfutárának tekinthető az a könyv, amely a napokban látott napvilágot Nyíregyházán. A miniatűr mű a Móricz-emléktúra túra­könyvének kicsinyített válto­zata. Az országban ez az el­ső olyan minikönyv, amely a turisztikával kapcsolatos. A Nyírségi Nyomda 200 példányban, ebből száz szá- mozottban adta ki a könyvet, igen szép borítóval. A facsi­mile a túrakönyvet tárja a néző elé. A könyvészeti rit­kaságot a nyomdászok társa­dalmi munkában készítették el. A nyíregyházi minikönyv- vesek a mostani szép kiad­ványon felbuzdulva arra ké­szülnek, hogy a közeli jövő­ben újabb, Móricz Zsigmond- dal kapcsolatos művet adja­nak ki. A Hét krajcár első kiadásának kicsinyített má­sa szerepel a tervek között. A nyíregyházi nyomda, mely már eddig is bizonyította: képes a minikönyvgyártás nagy feladatával megbirkóz­ni, a díszes kiadványokkal öregbíti hírnevét. Keleti szőnyeg, nyugati magnó Négy világtáj a „biziben“ Nem is olyan régen még szégyellték kimondani, ha valamit a bizományiban vet­tek. Ma már ott tartunk, hogy a törzsvásárlók számon tartják, mikor kap árut a bolt, mikor jön valamilyen ritkaság. A tízforintos (!) gyermekblúztól a hatezer forintos keleti szőnyegig, a tevenyeregtől a román in­tarziás bútorig több mint ezer árufélét lehet itt talál­ni. Ami a Bizományi Áruház Vállalat 99-es számú nyír­egyházi boltjának huszonhá­rom éves fennállása alatt vál­tozatlan: a bolt tevékenysé­gének hetven százalékát a lakosoktól felvásárolt hasz­nált cikkek értékesítése adja. A feleslegessé vált holmi vi­szont húszegynéhány év alatt sokat változott: míg ré­gen beadták a modern la­kásból kiszorult tulipántos ládát, ma könnyedén megvá­lik valaki az alig használt vagy éppen a vadonatúj kvarcórától. A nyíregyházi bolt éves 33 millió forintos forgalmából igen nagy mennyiséget tesz ki a gyermekholmik aránya. Nemcsak kötöttárut, fehér­neműt és cipőt vehetnek itt a szülők, hanem a babakocsi, a bundazsák, a hempergő, a gyermekbútor is néhány óra alatt elkel. S hogy kik vá­sárolják ezeket a termékeket elsősorban? A kosárba tett négy-öt pár, különböző mé­retű cipőről ítélve, bizonyá­ra a nagycsaládosok... A műszaki osztályon min­dig nagy a forgalom. Nyuga­ti gyártmányú sztereomag- nók, lemezjátszók, színes te­levíziók, zsebszámológépek, kvarcórák várnak sorsukra. Gyakran találnak itt olyan márkát a vevők, amelyeket nem is tartanak az üzletek­ben. .. Hiszen ha valaki külföldi kiküldetésről vagy társasutazásról jön haza, olyan műszaki árut is hoz magával, amelyet a bizo­mányin keresztül értékesíteni akar. Így juthatnak a vásár­lók 20—30 százalékkal ol­csóbban a vadonatúj külföldi és gyakran hiába keresett műszaki cikkekhez. Nemrégiben bővítették a a felvásárolható áruk körét. A használt bútorokat, sző­nyegeket, háztartási gépeket, festményeket még otthon megnézi a becsüs (a vidéki bejelentőkhöz is házhoz megy). Az áru „forgási se­bességére” csak egy adat: előfordul, hogy a reggel be­árazott és kirakott holmik­ból a déli ebédszünetben ér­kezők már nem kapnak... (tóth) Tiszta erdőket! R égi gond; jóléti erde- ink tisztasága egysze­rűen kétségbeejtő. Eb­ből a tényből indulnak már évek óta a megye természet­járó szakosztályai, és kezde­nek neki tavasszal és ősszel a takarításnak. A múlt héten a baktai erdőbe rándultak ki. 20 szakosztály 305 tagja kez­dett néki a rendcsinálásnak. Sajnos az erdő gazdája, az erdészet nem képviseltette magát. Dolgoztak egész vasárnap. Összegyűjtöttek egy csomó rozsdás tűzhelyet, kannát, több száz olajos műanyag flakont, konzervesdobozt. pa­pirt — hogy csak a leggya­koribb szennyezőket említ­sük. Feltűnt a takarítás köz­ben az is, hogy az autósok az erdőben tilalom ellenére is közlekednek, leeresztik az olajat, szemetelnek. Sok gon­dot okoznak azok a szervek, amelyek az erdőben ömleszt- tetik le a szemetet. Nem sokkal jobb a hely­zet Nyíregyházán a parker­dőben sem. Itt a Sóstói üt kertjeiből kikerült gyom. le­vágott gally hever kupacok­ban. „ gyakori a lerakott sze­mét is. A megye természet- barátai önként vállalják az erdő tisztítását. Jogos viszont a kérdés: erkölcsös-e, hogy azok, akik a legjobban sze­retik a természetet, azt óv­ják. mások szemetesei legye­nek éveken keresztül. (bürget)

Next

/
Oldalképek
Tartalom